Mégsem Moszkvában találkozik Trump és Putyin: kiderült, hol fognak tárgyalni

Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.

A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”

Balla Zoltán agrármérnök szerint ilyenkor

Az agrármérnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a madarak a földekről felszedhetik az állatok által meg nem emésztett magokat, és így is továbbvihetik a fertőzést.

Rusvai Miklós virológus megerősítette, hogy a szél képes terjeszteni a száj- és körömfájás kórokozóját. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején a vírus a La Manche csatornán keresztül is átterjedhetett Angliából Franciaországba. Hozzátette, hogy

A szakember szerint nemcsak a fertőzés terjedése, hanem annak eredete is kérdéseket vet fel. „Azt már tudjuk, ez a törzs nem azonos azzal, amit január elején Németországban azonosítottak. Sem ott, sem Magyarországon nem jelentettek közben megbetegedést, nem vonult végig a fertőzés úgy, mint mondjuk az influenza. De akkor hogyan kerülhetett be egyik napról a másikra abba a gazdaságba?” – tette fel a kérdést.

A virológus szerint egy olyan törzsről van szó, amelynek rokontörzsét korábban több ezer kilométerrel távolabb azonosították. Hangsúlyozta, hogy

– mondta.

A járványügyi hatóságok vizsgálják ezt a lehetőséget is. Rusvai szerint ha valaki szándékosan hozta be a vírust, megtehette például néhány ampullába rejtve, de elég lehetett egy fertőzött tárgyat is bedobni az állatok közelébe.

A fertőzés után 3-5 nappal jelentkeznek a tünetek, így a megbetegedések valamikor február végén, március elején történhettek.

Forrás: Blikk

Török Gábor a közösségi oldalán reagált a közvélemény-kutatások adataira.

Pár nappal korábban ugyanis a Medián felmérése a Tisza Párt 9 százalékos előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben.

A Nézőpont Intézet pedig a Fidesz előnyét hozta ki.

A két kutatást összevetve politikai elemző azt írta:

"Közel három hónap után újra publikált pártpreferencia adatokat a Nézőpont. Így pár napon belül ismét megcsodálhatjuk a két világot:

- a Mediánnál a teljes népességben 33-29 a Tiszának

- a Nézőpontnál a teljes népességben 37-25 a Fidesznek

- írta bejegyzésében.

A Publicus Intézet most közölte legutóbbi kutatását, amely szerint a teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékon áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39).

A texasi család Rio Grande és Houston között utazott, amikor a határőrség egy ellenőrzőponton megállította őket – írta meg az Unilad. A szülők illegálisan tartózkodtak az országban, de korábban már ötször átengedték őket az ügyvédtől és az orvostól kapott igazolások alapján. Ezúttal azonban a hatóságok nem fogadták el a dokumentumokat, és őrizetbe vették a szülőket.

Az autóban öt gyermek utazott, közülük négy amerikai állampolgár, akik az Egyesült Államokban születtek.

A család a második lehetőséget választotta, mert attól tartottak, hogy gyermekeik nevelőszülőkhöz kerülnek, és később nem tudnak újra együtt lenni.

Az édesanya az NBC-nek elmondta, hogy a hatóságok először egy fogdába vitték őket, ahol különválasztották a nőket és a férfiakat. Később egy kisbuszba ültették a családot, és átszállították őket Mexikóba.

A család először egy menedékhelyen kapott szállást, majd egy házba költöztek. Az édesanya szerint gyermekeik félnek, mert az a térség, ahová kerültek, nem biztonságos, és korábban amerikai állampolgárok elrablásáról is érkeztek hírek.

A család legidősebb, 15 éves fia szívbetegséggel küzd. Úgynevezett hosszú QT szindrómát diagnosztizáltak nála, ami szabálytalan szívverést okozhat, és megfelelő kezelés nélkül életveszélyes lehet. Az édesanya szerint kitoloncolásuk óta gyermekeik nem kapják meg a szükséges orvosi ellátást.

Tom Homan, Donald Trump határvédelemért felelős tisztviselője korábban így nyilatkozott a vegyes státuszú családok kitoloncolásáról:

Donald Trump 2017-es hivatalba lépése óta szigorította a határellenőrzést, és következetesen fellép a kitoloncolások ügyében.

Magyarország végül beleegyezett az Európai Unió szankciós listájának meghosszabbításába, amely több mint 2400, főként orosz személyt és szervezetet érint.

Ez a döntés az utolsó pillanatig feszültséget okozott az uniós diplomáciai körökben. A szankciók szombat éjfélkor jártak volna le, így egyre nagyobb volt a nyomás a tagállamokon.

A Szabad Európa információi szerint köztük van Vjacseszlav Mose Kantor orosz üzletember, Mihail Degtyarjov orosz sportminiszter, Vlagyimir Rasevszki üzletember, valamint Gulbahor Iszmajlova, Aliser Uszmanov orosz-üzbég oligarcha testvére. Rasevszkit azért vették le a listáról, mert az ellene felhozott jogi érvek „nem voltak kellően megalapozottak”.

A magyar kormány eredetileg nyolc ember nevét akarta töröltetni, köztük olyan orosz üzletemberekét is, mint Dmitrij Mazepin, Mihail Fridman, Pjotr Aven és Musza Bazsaev. A végső megállapodás szerint azonban csak néhány nevet vettek le, miután a 27 uniós ország kompromisszumra jutott.

A megegyezés részeként három olyan személy nevét is törölték a listáról, akik időközben elhunytak.

Az Európai Unió szankciós listáján olyan nevek is szerepelnek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter, valamint több oligarcha és üzletember, akiket azzal vádolnak, hogy finanszírozzák vagy hasznot húznak a Kreml háborús politikájából. A listán nemcsak magánszemélyek, hanem számos orosz vállalat is szerepel, amelyek a hadiiparban, a banki szektorban, a közlekedésben, az energiapiacon, a gyémántiparban, a repülésben, az IT- és telekommunikációs ágazatban, valamint a médiában tevékenykednek.

Korábban, januárban Magyarország az orosz gazdaságot érintő átfogóbb ágazati szankciókat támadta. Ezek az intézkedések kiterjednek az olaj-, szén-, technológiai, pénzügyi, luxuscikk-, közlekedési és műsorszolgáltatási tilalmakra, valamint az Orosz Központi Bank 210 milliárd eurós (kb. 80 ezer milliárd forintos) vagyonának befagyasztására. Akkor Magyarország végül engedett.

Ezúttal a szankciós listáról volt szó, amelyen több katonai parancsnok, kormányzati tisztviselő, oligarcha, propagandista és Wagner-zsoldos is szerepel. Minden érintett vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom alá esik.

A magyar kormány álláspontját részben az is befolyásolta, hogy Donald Trump újraválasztása és az általa szorgalmazott orosz-ukrán békemegállapodás miatt Budapest szerint az EU-nak is át kellene gondolnia szankciós politikáját.

Az európai vezetők többsége ezzel nem ért egyet,

Az Európai Bizottság már dolgozik az Oroszország elleni 17. szankciós csomagon. A döntés hivatalos bejelentése pénteken várható.

Forrás: 24.hu, Szabad Európa, Euronews