A társadalom háromnegyede elutasítja az „átláthatósági” törvényt – de van, amiben nincs akkora ellenállás

Zsiday Viktor szerint a magyar gazdaság 2022 közepe óta nincs jó állapotban. Úgy látja, hogy már évek óta várnak valamilyen növekedésre, de az nem következik be. A befektető úgy fogalmazott: „Szerintem ezt a hitelességet most már nagyjából leradírozta a kormányzat”.

A Telex Most jövök című műsorában arról is beszélt, hogy szerinte a kormány minden évben irreális növekedési számokat mond be, és ez hosszabb távon hitelvesztést okozhat. Zsiday úgy véli, a gazdaság részben hiten alapul: „Ha nagyon sokan elhisznek valamit, akkor az bekövetkezik.”

Úgy fogalmazott: „Az erőltetett bérnövekedés nyilvánvalóan inflációban csapódik le.”

Zsiday szerint a piac működését több tényező is gátolja. A befektetők – főleg az európai és amerikai cégek – óvatosabbak lettek, mert sok az állami beavatkozás és szabályozás. Úgy látja, beruházni csak akkor éri meg, ha van jövőbe vetett bizalom. Azt mondta: „Ahol nem működik a piacgazdaság, ott nem lesz tartós gazdasági fellendülés.”

A Magyar Nemzeti Bank veszteségeiről is beszélt. Szerinte nem az a jegybank feladata, hogy a nála maradt pénzeket befektetésekre használja. Úgy fogalmazott:

Hozzátette: „Ez az 500 milliárdos tétel, amiről beszélünk (…) nemzetközi mércével is nagyon súlyos bukás.” Azt is elmondta, hogy a jegybank monetáris politikája miatt 2 000 milliárd forintos veszteség keletkezett.

Szerinte a kormány azért él olyan intézkedésekkel, mint az árréssapka vagy az extraprofit-adó, mert tudja, hogy a választási hajlandóság összefügg az életszínvonallal.

Zsiday szerint a Fidesznek a 2026-os választásokhoz nagy pénzosztást kellene végrehajtania, lehetőleg közvetlenül a voksolás előtt. Úgy látja: „Iszonyatosan rá kellene lépniük a gázpedálra.” Hozzátette, hogy ezt minden bizonnyal megpróbálják majd, a kérdés csak az, mennyit engednek nekik a nemzetközi piacok.

A forint gyengüléséről is szó esett. Zsiday szerint ez nemcsak azokra van hatással, akik külföldön nyaralnak, hanem mindenkit érint. Az importtermékek ára például emiatt is emelkedik.

A gazdagabb rétegeknél, főleg a felső középosztályban, elbizonytalanodást tapasztal. Szerinte ezt részben a lassú tőkemenekítés is mutatja. A kevésbé tehetős embereknél is érezhető lehet ez a hangulat, de náluk kevésbé látszik, mert nincs megtakarításuk.

Arról is beszélt, hogy pontosan mit csinál egy portfóliómenedzser. Elmondása szerint ő global-makro befektetésekkel foglalkozik, vagyis a világ gazdasági, politikai, társadalmi és geopolitikai eseményeit próbálja megérteni. Úgy fogalmazott: „Van, amikor az ember kikerül ebből a szinkronból, és minden kaotikussá válik.”

Szerinte az sem mindegy, milyen személyiség kell egy sikeres befektetőnek. Úgy látja, hiába valaki felkészült és okos, ha nem bírja a stresszt, nem tudja elviselni, ha hibázik, vagy nem tudja felmérni a kockázatokat. „Egy csomó buktatója van ennek a szakmának” – mondta.

A műsorban szó volt még arról is, hogyan kezeli a stresszt, mit gondol az MNB új vezetéséről, milyen gazdasági hatásai lehetnek Ukrajna uniós csatlakozásának, és mennyi szerepe van a szerencsének a befektetői sikerben.

Nyolc férfit sikerült beazonosítani azok közül, akik Magyar Péter szombati nagyváradi beszéde alatt ellentüntettek - írta a 444.hu. Mindannyian a Viastein Kft.-hez köthetők – ez az a cég, amelynek egyik tulajdonosa az a magántőkealap, amit Tiborcz István bizalmi köréhez sorolnak. A férfiak egy része szerepel a Viastein 2024-es céges csoportképén, mások a közösségi oldalaikon tüntetik fel magukat a cég munkavállalójaként.

A Válasz Online szerint a cég egyik felét a gyergyóremetei Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer Construct-csoport birtokolja, a másik felét az EUB-RESZ Tanácsadó Kft. Ez utóbbi mögött a Közép-Európai I. Magántőkealap áll, amely Tiborcz István köréhez köthető. A BDPST Csoport közleménye szerint ez „fake news”, vagyis szerintük sem Tiborcznak, sem a cégcsoportnak nincs tulajdonosi kapcsolata a Viasteinnel.

A Viastein ügyvezetője a Telexnek azt írta, nem tudott róla, hogy a férfi a cégük dolgozójának mondta volna magát, és arról sincs tudomása, hogy a munkavállalóik a helyszínen lettek volna. Hozzátette:

„Erre irányuló munkáltatói motiváció a munkaviszonyra irányadó szabályok szerint nem is lehetséges. Hangsúlyozom, hogy piaci tevékenységet folytató cégként nem kívánunk közéleti, politikai jellegű ügyekkel foglalkozni, elhatárolódunk attól, hogy társaságunkat aktuálpolitikai eseményekkel összefüggésbe hozzák.”

A beszéd után több ellentüntető egy magyar rendszámú fehér Toyota kisbuszba szállt be. A járművet nem sikerült egyértelműen a Viasteinhez kötni, viszont több forrás is azt állította, hogy a cég szervezte az utazást Nagyváradra. Olyan információk is eljutottak a szerkesztőséghez, amelyek szerint a résztvevők pénzt kaptak a megjelenésért – ezt azonban eddig senki nem erősítette meg. A céget és három azonosított alkalmazottat is megkerestek kérdésekkel. Egyikük válasza ez volt: „A rendezvényen önszántamból, magánemberként vettem részt.”

Korábban már beazonosítottak egy másik férfit is az ellentüntetők közül, aki ott volt a budapesti BOK-csarnokban rendezett Harcosok Klubja eseményen. Később a Patrióta nevű YouTube-csatornán is megszólalt, ahol „partiumi influenszerként” mutatták be.

Ahogy a menet beért a várfalon belülre, a férfiak hangosan kiabálni kezdtek – „Weber-csicska” és „hazaáruló” szavakat lehetett hallani.

A beszéd után a csendőrök kikísérték az ellentüntetőket a várfalon kívülre. Ekkor hangzott el az ismert mondat: „itt dolgozom a Viasteinnél két hete, el kellett jönnöm, eljöttem.”

Magyar Péter a helyszínen a beszéde végén reagált az ellentüntetőkre. Azt mondta, köszöni, hogy eljöttek és meghallgatták. Egy sajtótájékoztatón később azt mondta, az ellentüntetők egy kormányközeli oligarcha cégénél dolgoznak. Másnap a közösségi oldalán ezt írta: „Orbánék Tiborcz István és a gyergyói oligarcha társa, Balázs Attila cégén keresztül szervezték oda a gyorsan lebőgő 19 hőzöngő, trágárkodó provokátort.”

A tájékoztatón a minimálbér, a kkv-k támogatása és a gyógyszerárak is szóba kerülhetnek. Az Európai Bíróság devizahiteles ítéletéről, a kamatstop jövőjéről és az átláthatósági törvényről is beszélhet Gulyás.

A magyar gazdaság aktuális folyamatai, a minimálbér-tárgyalások esetleges újranyitása, az átláthatósági törvény, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának kérdése is felvetődhet, amelyről nemrégiben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is nyilatkozott.

Orbán Viktor is beharangozta az eseményt az oldalán, Szerinte az árrésstop és más gazdasági kérdések mellett a kibercsalókról is tárgyalnak majd, akik szerinte "ukrán hátterűek."

Kijött egy videó Orbán Viktor Facebook-oldalán, amelyben a kormányfő a holnapi kormányülésről ad előzetest. Ezt az alkalmat használta fel arra, hogy elmondja, szerinte ukrán hátterű kiberbűnözők lesnek a magyar családok pénzére.

„Így csinálják az ukrán kibercsalók! Ráütsz, és ugrik a lóvéd” - mondja Orbán, tőle szokatlanul egy okostelefonnal a kezében.

Olyannyira felháborította egy múltkori eset, amelyet fel is emlegetett, hogy a roppant fontos témát be is viszi a kormányülésre. A kibercsalások, amelyek szerinte évi 8 milliárdos kárt okoznak a magyaroknak, tehát az egyik nagy téma lesz a szerdai ülésen. Ami nagyon jó adat lenne, ha a valóságban nem negyedévente lett volna annyi a kár.

„A felvilágosító kampányok és az egyre szervezettebb felderítő munka, valamint a bankok saját csalásmegelőző, szűrő rendszerei dacára még 2024 harmadik negyedévében is történt 4856 sikeres visszaélés csaknem 6 milliárd forint értékben, vagyis egy átlagos károsult 1,23 millió forintot veszített, amikor rászedték a csalók” – írja a Bank360.

Orbán azt is mondja, hogy „az utóbbi időben feltűnően megszaporodtak az ukrán hátterű kibercsalások”, de ezt nem tudni, mire alapozza, majd azt is hozzáteszi, hogy „nemrég számoltunk fel egy 19 főből álló, az ukrán szervezett bűnözéshez köthető hálózatot” – ez egy tavalyi hír volt. "Az ukrán és a magyar rendőrök közös együttműködés keretében léptek fel a banki csalásokra szakosodott szervezett bűnözői csoport ellen."

Azt ígérte a kormányfő, hogy az eddigi akciókat fokozni fogják.

Egy idei hír szerint viszont, hogy a kiberbűnözés 2023-ban volt a csúcson Magyarországon, azóta sikerült valamennyire megfékezni a növekvő trendet. Ellentmondani látszik a teljes kormányfői teóriának a rendőrség közleménye, tapasztalataik szerint ugyanis „a kiberbűnözés területén 2023-ban és 2024 elején történt a legnagyobb felfutás, a csúcs 2023 augusztusában volt. Mostanra a nyomozók már több mint 2 ezer kiberbűnözést elkövetőt azonosítottak egyebek között az ukrán rendőrséggel együttműködve. Az ilyen telefonközpontok többsége ugyanis Kárpátalján működik.”