Toroczkai László feljelentette Magyar Pétert költségvetési csalás gyanúja miatt

„Ha úgy gondolod, április 12-e után, ha szeretnél még mundérban szolgálni, akkor biztos vagyok benne, hogy újra megtalálod a helyed a rendőrség kötelékében” – ezt üzente Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa Laponyi Zsoltnak, aki március 16-án jelentette be, hogy leszerel a rendőrségtől – írja a Telex.hu.

Laponyi a Rétvárinak címzett bejegyzésében a kép eltávolítását kérte, mivel azt a tudta és beleegyezése nélkül használták fel, ráadásul utólag egy KDNP.hu-feliratot is rászerkesztettek. Az ügy miatt a rendőrség fegyelmi eljárást indított ellene, amelynek végén megállapították, hogy fegyelmi vétséget követett el. Eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől.

A Tisza Párt politikusa szerint ők „senkit sem hagynak hátra”. Az ügyben korábban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott, Rétvári Bence „kiváló jogász”, és biztosan nyomós oka van arra, hogy ne törölje a képet. A fotó nem sokkal a miniszter szavai után lekerült az államtitkár közösségi oldaláról.

Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője egy Facebook-posztban azt állítja, hogy a kormány eladásra hirdette a Pénzügyminisztérium épületét. Szerinte „a bukás előtt álló maffia a Belügyminisztérium után a Pénzügyminisztérium csodálatos palotáját is meghirdette eladásra. Mint egy sufnit, két napos határidővel.”

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2025-ben és 2026 elején több nagy értékű, belvárosi állami ingatlant, köztük minisztériumi székházakat tett fel online árverésre. A Széchenyi téri Belügyminisztérium-épülettömböt 2025 szeptemberében árverezték el bruttó 50,7–50,8 milliárd forintért. A sajtó a licitidőszakot „néhány naposként” (3–6 nap) említette. A vevő Mohamed Alabbar emirátusi befektető cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett. Az árverésre bocsátott ingatlanok között szerepelt a József nádor téri volt Pénzügyminisztérium-palota is, amelynek kikiáltási árát 2025 őszén 38 milliárd forintban jelölték meg.

A kormányzati kommunikáció a folyamat jogszerűségét és nyíltságát hangsúlyozta, míg az ellenzéki és független sajtó a rövid licitidőszakot és a nemzeti vagyon „kiárusítását” bírálta. Az ellenzéki diskurzusban „dinasztiaként” emlegetett kormányközeli üzleti körökkel kapcsolatban Tiborcz István érdekeltsége, a BDPST közölte, hogy nem tervezi megvenni az MNV által árverezett palotákat. A posztban említett április 12-i dátum a 2026-os országgyűlési választás napja, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök január 13-án tűzött ki.

Izrael védelmi minisztere, Israel Katz kedden bejelentette: egy éjszakai csapásban megölték Ali Larijanit, Irán kulcsfontosságú biztonsági főnökét, valamint Gholamreza Szolejmanit, a Baszidzs parancsnokát – írja a BBC. Teherán egyelőre nem erősítette meg a halálhírt.

„A miniszterelnök és én utasítottuk az Izraeli Védelmi Erőket, hogy folytassa az iráni terror és elnyomás rezsimjének vezetői levadászását” – mondta a védelmi miniszter. Hozzátette: „Az Egyesült Államok elnöke, Trump beszélt az iráni vezetés magas fluktuációjáról, mi pedig jelezni fogjuk neki, hogy a magas fluktuáció folytatódik, sőt növekszik is a két megmaradt legfelső vezető meggyilkolását követően.”

Az üzenet az Iráni Iszlám Köztársaság Haditengerészetének „harcosait” dicséri, azon a napon, amikor az IRIS Dena hadihajón a hónap elején elesettek temetését tartják. Irán kedden további állami megemlékezésekre készül, köztük egy esti ceremóniára annak a 84 tengerésznek a tiszteletére, akiket március 4-én egy amerikai tengeralattjáró torpedótámadásában öltek meg.

Egy korábbi, órákkal azelőtt kiadott nyilatkozatában, hogy Izrael azt állította, megölte őt, Larijani sajnálkozott amiatt, hogy a muszlim országok nem nyújtanak támogatást Iránnak. „Egyetlen iszlám kormány sem állt az iráni nép mellé” – írta. „Kivéve néhány ritka esetet, és azok is csak politikai nyilatkozatokra korlátozódtak.”

A világszerte muszlimoknak címzett üzenet megfogalmazása arra utalt, hogy szerinte Irán ügye a muszlim országok utcáin visszhangra találhat, még ha kormányaik nagyrészt hátat is fordítottak neki. „Az Egyesült Államok és Izrael az egyik oldalon, a muszlim Irán és az ellenállás erői a másikon” – írta. „Ennek a küzdelemnek melyik oldalán álltok?”

Larijani külön bírálta az Öböl menti országokat, amelyek amerikai erőket fogadnak vagy közeledtek Izraelhez. „Várjátok, hogy Irán tétlenül üljön, miközben az országaitokban lévő amerikai bázisokat ellene támadásokra használják?” – tette fel a kérdést.

Ali Larijani Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának befolyásos titkára. 2025 augusztusában Maszúd Pezeskian elnök nevezte ki a posztra, emellett a néhai legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah képviselőjeként is szolgált a tanácsban.

Testvére, Szádegh Larijani szintén befolyásos szereplő, az Expediency Council nevű legfelsőbb döntőbírói testületet vezeti.

Larijanit utoljára március 13-án, pénteken látták nyilvánosan a teheráni Kudsz-napi felvonuláson. Egy nappal korábban a közösségi médiában Trump elnöknek üzent: „Trump azt mondja, gyors győzelmet keres. Bár háborút indítani könnyű, néhány bejegyzéssel nem lehet megnyerni.” Majd hozzátette: „Nem engedünk, amíg meg nem bánod ezt a súlyos téves számítást.”

Egy március 10-i posztjában pedig arról írt, Irán nem fél Trump „fenyegetéseitől”, és jelezte, hogy „még a nálad nagyobbak sem tudták eltörölni az iráni nemzetet”. A bejegyzést azzal zárta: „Légy óvatos, nehogy téged töröljenek el.”

Technikai és pénzügyi segítséget ajánlott fel az Európai Unió Ukrajnának a Barátság kőolajvezeték helyreállítására, amit Kijev el is fogadott. A lépés azonban jóval túlmutat a puszta javítási munkákon: a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson élesítheti a magyar–szlovák–ukrán vitát, amelynek tétje, hogy mikor és milyen feltételekkel indulhat újra az orosz olaj tranzitja Európa felé.

Levelében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról tájékoztatta az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy

A probléma gyökere, hogy a január 27-i orosz támadásban megrongálódott brodi szivattyútelep nélkül műszakilag lehetetlen fenntartani a szükséges üzemi nyomást.

– írta az ukrán elnök. Hozzátette, egy alternatív műszaki megoldáson is dolgoznak, és a kapacitás helyreállítását másfél hónapon belülre becsülik. „Ez biztosítja majd az áramlás teljes helyreállítását, természetesen feltéve, hogy Oroszország nem hajt végre további támadásokat” – közölte Zelenszkij, aki szerint a sérült olajtartályt már nem lehet helyreállítani, ezért hosszú távon földalatti tárolóinfrastruktúra kiépítését fontolgatják.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös levelükben hangsúlyozták,

A helyreállításhoz szükséges gyorssegélyt „európai forrásokból” finanszírozzák.

Az ügy várhatóan a csütörtöki uniós csúcstalálkozón is napirendre kerül, amelyen Orbán Viktor is részt vesz. Ez lesz az első csúcs a magyar, szlovák és ukrán kormány vitájának kirobbanása óta. A feszültséget jelzi, hogy Magyarország a Barátság-vezeték leállása miatt blokkol egy korábban már egyhangúlag jóváhagyott, 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára. Bár a hitelt 24 ország adná össze, a közös uniós költségvetés garanciájához a magyar kormány beleegyezése is kell. A vita eszkalációjaként Szlovákia februárban átmenetileg leállította a vészhelyzeti áramellátást Ukrajna felé.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden arról beszélt, április 15-én terjesztik elő Brüsszelben azt a jogszabályt, amely kitiltaná az orosz kőolajat az európai piacról. A cél az orosz olaj legkésőbb 2027 végi kivezetése. Az orosz földgázról szóló hasonló döntést az Európai Parlament és a Tanács már elfogadta, a tagállamoknak pedig nemzeti terveket kell készíteniük az ellátásuk diverzifikálására.

Via Telex