21 Kutatóközpont: Zuglóban a Tisza Párt ismeretlen jelöltje népszerűbb, mint Hadházy és a Fideszé együtt

Egy napszemüveges, trikós férfi vasárnap leköpte, majd üvöltözött a Tisza egyik szimpatizánsával Abádszalókon. A Tisza párt országjárása éppen a Tisza-tavat kerülte meg biciklivel, amikor az eset történt.

A jelenetről videó is készült, amelyhez Magyar Péter azt írta, hogy a férfi a kipusztított nádas helyére felhúzott NER-es mobilházból jött ki, és ismét bemutatta a rendszer arcát.

A 444 szerint a férfi egy jól ismert vállalkozó Mezőtúron. A Telexnek határozottan tagadta, hogy köze lenne „a Fideszhez vagy a NER-hez”.

A férfi azt mondta, 2008-ban felfüggesztett börtönbüntetést kapott áfacsalás miatt. Úgy emlékszik, hogy két évre függesztették fel a büntetését.

Herceg Zoltán mezőtúri vállalkozó azt nyilatkozta a Telexnek: „Ez az egyik legszégyenteljesebb dolog az életemben, soha nem tettem ilyet.”

– mondta.

A vállalkozó azt mondta, azért lett dühös, mert megakadályozták, hogy kihajtson a kapun a lányával. Állítása szerint amikor kiszállt az autóból, akkor sértegetni kezdték.

Sisi az Instagram-oldalán reagált egy 24 óráig látható történetben Bayer Zsolt korábbi bejegyzésére, vette észre a Telex. A rapper azt írta:

A poszt végén Sisi hozzátette: ha van még fideszes hallgatója, akkor őket minden tisztelettel megkéri, hogy forduljanak klinikai szakpszichológushoz.

A történet előzménye, hogy Bayer Zsolt nemrég kifakadt Majkára és a fesztiválozó fiatalokra. A publicista szerint a koncertközönség eljátssza a forradalmat, pedig valójában „gyáva sz…rok”. Bayer így fogalmazott: „Persze, forradalom az nem lesz, ugyanis ezek ahhoz is gyáva sz…rok, a »mocskos fideszező« közönségük meg csupa kígyóvállú kis sz…rjancsi, aki jó dolgában azt sem tudja, mit csináljon.” Hozzátette: „pontosan így kell hozzájuk viszonyulni, pontosan úgy is kell ezekkel bánni.”

A Telex cikkében megjegyzi, hogy a Fishing On Orfű Fesztiválon több koncerten is spontán felhangzott a „mocskos Fidesz!” skandálás. A fesztivál idején a fiatalokat több napig drograzziával és rendőri akciókkal is fenyegették.

Majka a Campus Fesztiválon egy performanszot adott elő, ahol azt játszotta el, hogy Bindzsisztán miniszterelnökét lelövik. A kormánypárti sajtó erre kiakadt, és azzal vádolta az énekest, hogy a közönséget a magyar miniszterelnök megölésére buzdította.

Majka ezt így kommentálta: „Hogy ezzel a performansszal mit akartam mutatni? Semmit! Ez egy geg, ami nem uszít, nem bánt meg senkit.” A Campus Fesztivál Majka koncertje után közleményt adott ki, amiben elhatárolódtak a politikai tartalmaktól.

Nagy Feró is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy a mai fiatalok, köztük Majka is, nem tudják, hogy milyen iszonyú szabadságban élnek.

„Nem véletlen, hogy egyesek már csak úgy emlegetik a mostani aktust, mint az utolsó nagy kifosztás” – írta legfrissebb Facebook-bejegyzésében Felföldi József. Az édességiparban érdekelt nagyvállalkozó egy nappal azután kritizálta a közösségi médiában a kormányt, hogy üzent Tiborcz Istvánnak, aki szerinte feleslegesen fényezi önmagát, inkább önreflexióra lenne szüksége, mert az, amit ő sikernek tart, nem a tehetségéből és a szorgalmából, hanem a családi kapcsolatai révén született.

Felföldi az újabb posztban arról értekezik, hogy a kormány már készül a távozásra, és ennek megfelelően bánik az állami vagyonnal is. „A hatalom – ha nyilvánosan még ezt nem is vallja be – lassan elengedi a gyeplőt. Vagy legalábbis kénytelen rákészülni, hogy 2026 tavaszán menni kell. De ha már menni kell, akkor azt nem tennék üres zsebbel” – fogalmazott.

A bejegyzésében azt állítja, hogy a belvárosi állami épületeket – köztük a minisztériumokat és a történelmi palotákat – gyanúsan gyors eljárásban privatizálhatják. „A sajtóban ‘a pesti belváros kifosztásaként’ emlegetett történet nem pusztán egy újabb visszaélés, hanem szimbolikus záróakkordja annak az orbáni rendszernek, amely másfél évtizede a közérdeket a magánérdek lepleként használja.”

Felföldi keményen bírálja a kormányzat eddigi gyakorlatát. Úgy véli, hogy a közpénzek elosztása fokozatosan, lépésről lépésre vált kizárólag a kiválasztott kevesek előnyére.

A belvárosi paloták értékesítése Felföldi szerint a „pofátlanság új szintjét” jelentő: korábban ezek az ingatlanok irreálisan magas áron kerültek állami kézbe, most pedig kedvezményekkel adják el őket, sok esetben ugyanazoknak, akiktől megvásárolták.

„A nemzet nevében kormányzó politikai elit ma már nem az ország jövőjét tervezi, hanem saját távozásának fájdalomdíját termeli ki.” Felföldi úgy látja, a társadalom nem buta, és látja, mi történik.

A vállalkozó zárásként arról ír, hogy szerinte egy új korszak kezdete közeledik. „Az utolsó nagy lopás tehát lehet egy korszak vége, de lehet a kezdet is… Személy szerint én nagyon várom már ezt a napot!”

2026 júniusától minden, 100 főnél nagyobb uniós vállalatnak – így a Magyarországon működőknek is – már az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat, illetve belső jelentést kell majd készíteni a nemek közötti bérkülönbségekről. Az új uniós irányelv célja a bérek átláthatóságának növelése és a nemi egyenlőtlenségek csökkentése a munkahelyeken.

A cégeknek nemcsak az új munkavállalók béréről kell majd nyíltabban kommunikálni, hanem arról is, hogy van-e különbség az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók fizetése között. Ha a nemek közötti bérszakadék meghaladja az 5 százalékot, kötelező lesz közös bérértékelést készíteni és lépéseket tenni a különbségek megszüntetésére.

A Telex cikke megjegyzi: egyes országokban már most láthatóak a pozitív hatások: a hasonló szabályok bevezetése révén Kanadában és az Egyesült Királyságban például csökkent a bérkülönbség, Szlovákiában pedig a nyilvános fizetési sávok bevezetése után megemelkedett az átlagbér, különösen a nők és a hátrányos helyzetű dolgozók körében. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

Az új szabályok értelmében az álláshirdetésekben nem lesz elég a sokakat bosszantó, mára szinte pejoratív jelzővé silányult „versenyképes” fizetés emlegetése, ráadásul a hirdetéseknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. Nem lehet majd például kifejezetten takarítónőt vagy pultoslányt kereső hirdetést feladni. A munkaszerződésekben tilos lesz a fizetés összegére vonatkozó titoktartási záradék, a munkavállalók pedig tájékoztatást kapnak arról, hogy a hasonló munkakörben dolgozó kollégáik mennyit keresnek. A cégeknek pedig a nemek közötti bérkülönbség mértékéről kimutatást kell készíteniük.

Az átlagos bérkülönbség a férfi és női dolgozók között hazánkban 17,9 százalékos, miközben az uniós átlag 12 százalék. Ennek ellenére máig nem készült magyar jogszabálytervezet az irányelv átvételére, és társadalmi egyeztetés sem indult. Az olyan civil szervezetek, mint például az Amnesty International, sürgetik is az átláthatóság mielőbbi bevezetését, és a felmérések szerint a magyar lakosság többsége ugyancsak támogatja ezt.