News here

HÍREK

Tetemes összeget von el a kormány megszorítócsomagja a gazdaság újraindításából, a választás előtti juttatások azonban maradnak

755 milliárd forintos „kiadáscsökkentést” jelentettek be a következő évre.

Link másolása

Nagyrészt a Gazdaságvédelmi Alapból vesz el forrásokat a kormány, hogy a GDP 4,9 százalékára csökkentse az éves költségvetési hiányt 2022-ben, írja a HVG.

A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium korábban 350 milliárd forintnyi beruházás halasztásáról adott ki közleményt, ma azonban már 755 milliárd forintos "kiadáscsökkentést" jelentettek be a következő évre.

A csütörtöki kormányhatározatból kiderül, hogy 400 milliárd forint a Beruházási Alap nevezetű tartalék elvételéből származik. Mivel ez tartalékkeret, a költségvetés nem részletezte, milyen konkrét projekteket, beruházásokat takar ez az összes. A többi tételt a Portfolio szedte össze:

  • 40 milliárd forinttal lesz kevesebb az eredetileg 270 milliárd forintosra tervezett jövő évi Paks II. Zrt. tőkeemelése.
  • A 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására szánt 30 milliárd forintos működési kiadást teljesen elveszi most a kormány.
  • A Beruházás ösztönzési célelőirányzat 20 milliárd forinttal lesz kisebb, mint az eredeti 80 milliárd forint.
  • A Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 20 milliárd forinttal csökken a döntés nyomán, amivel az eredeti 40 milliárdos előirányzat lefeleződik.
  • Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó HUMDA Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos beruházási kiadásokat 15,75 milliárd forinttal csökkenti.
  • 15 milliárd forinttal tervez a kormány kevesebbet költeni az Adósságszolgálattal kapcsolatos jutalékok és egyéb költségek jogcímének dologi kiadás során.
  • 13,2 milliárd forinttal vágja vissza az Egészséges Budapest Program kiadásait, ami azt jelenti, hogy - ha csak átmenetileg is, de - a teljes jövő évi EBP keretösszeget elvette most a kormány.
  • A Nagyvállalati beruházási támogatásokat 10 milliárd forinttal vágja vissza a kormány. Eredetileg erre a célra 25 milliárd forintot szánt volna a kormány.
  • 10 milliárd forinttal kevesebb jut az MNV-nek ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadásokra.
  • Külügyi fejlesztési és kutatási programokra 9 milliárd forinttal ad kevesebbet a kormány.
  • Foglalkoztatási támogatásokra 6,5 milliárd forinttal költ kevesebbet jövőre az állam, mint eredetileg tervezte.
  • Fővárosi fejlesztésekre 4,7 milliárd forinttal jut kevesebb jövőre.
  • 4,52 milliárd forinttal vágja vissza a kormány a Helyi Önkormányzatok támogatásai soron az egyéb felhalmozási célú kiadásokat.
  • 3 milliárd forinttal csökkenti az egyéb gazdaságfejlesztési programok előirányzatát a kabinet.
  • Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Közgyűjtemények jogcímen szenved el 2,1 milliárd forintos beruházásvisszavágást.
  • 1,5 milliárd forinttal kevesebb forrás jut reptéri fejlesztésekre.

Az elvonások nagy része a Gazdaság-újraindítási Alapot érinti, a kormány tehát a gazdaság újraindítására szánt pénzekből vesz el, hogy alacsonyabb legyen a hiány 2022-ben - jegyzi meg a HVG. A választások előtt olyan, eredetileg be nem tervezett kiadások azonban maradnak, mint a gyermekesek szja-visszatérítése vagy a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Matolcsy ezt nem teszi zsebre: Bayer Zsolt már Simicska Lajoshoz hasonlítja, miután kritizálta a gazdaságpolitikát
A publicista sálat ajánl a szánkózáshoz az MNB elnökének.

Link másolása

Nagy vihart kavart a héten, hogy durván beleszállt Matolcsy György a kormány gazdaságpolitikájába. Szerinte nem csak a brüsszeli szankciók, hanem a kormány elrontott döntései is hozzájárultak a magyar gazdaság jelenlegi állapotához.

A korábban Orbán Viktor által saját jobbkezének is titulált Matolcsyt azóta többször is kritizálták a kormányoldali sajtóban, és csütörtökön bevetette magát a jobboldal egyik legkeményebb hangú publicistája is.

Bayer Zsolt blogjában osztotta ki a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simicska Lajoshoz, a korábban Fidesz-közeli, majd a párttól teljesen eltávolodott oligarchához hasonlítva őt.

„Te is fiam, Brutus? Szánkózni indul az elnök úr? Húzzon sálat, hideg lesz...”

írta Bayer, utalva Simicska ún. G-napi interjújára. 2015 februárjában a milliárdos üzletember, miután trágár szavakkal szidta a miniszterelnököt, a kérdésre, hogy mit fog csinálni azt felelte: elmegy szánkózni.

Matolcsy György kritikájában többek között az ársapkák negatív hatásával vádolta a kormányt. A jobboldali médiabirodalom sajtóorgánumai jellemzően sértettséggel vádolják a jegybank elnökét, aki azonnal helyreigazítást is követelt a lapoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A veszélyhelyzetre hivatkozva rendeleti úton írják át a teljes jövő évi költségvetést, nem kell hozzá a parlament se
A nyáron elfogadott 2023-as büdzsét a gazdasági helyzet változása miatt akarják átírni.

Link másolása

Még decemberben módosul a már elfogadott 2023-as költségvetés. Ám ez nem a parlamentben, hanem kormányrendeleti formában várható, mivel az Országgyűlés szerdán befejezte az őszi ülésszakot – erősítette meg a hírt a Pénzügyminisztérium a Világgazdaságnak.

A lap emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor szeptemberben közölte, hogy decemberben alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, amiben már az új családtámogatási intézkedések is benne lesznek.

A korábbi bejelentést a Pénzügyminisztérium is megerősítette. Indoklásuk szerint az átalakításra a megváltozott gazdasági helyzet miatt van szükség, mert az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós politika egész Európa gazdaságát válságba taszította.

Azt ígérik, hogy a költségvetés továbbra is az elfogadott, legfontosabb irányvonalak mentén készül, így fontos lesz a családok és a nyugdíjasok támogatása, Magyarország biztonsága, valamint a munkahelyek védelme.

Az Országgyűlés szerdán befejezte az idei munkáját, és majd februárban ül össze újra. Így

a költségvetés módosításáról nem az Országgyűlés dönt majd, hanem a kormány minden bizonnyal rendeletben fogja átírni a büdzsét, amire az ukrajnai háború miatt hatályban lévő veszélyhelyzet ad lehetőséget

– jegyzi meg a portál, hozzátéve, hogy a részletek majd a Magyar Közlönyből derülhetnek ki.

A nyáron elfogadott 2023-as büdzsé, amelyre a kormány a rezsi- és a honvédelem költségvetéseként hivatkozott:

• 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,

• 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,

• a bruttó hazai termék – a 2022 végén várható 76,1-ről – 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és

• 5,2 százalékos inflációval számol.

Azóta a gazdasági helyzet megváltozott, így jövőre már 15 százalék körülire inflációval számol a kormány, ehhez pedig 1-1,5 százalékos GDP-növekedést jósolnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát
Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Link másolása

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
15-17 százalékos emelés várható a minimálbérben jövőre
A mostani állás szerint 230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Link másolása

A partnerség jegyében, konstruktívan folytatódtak a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések – közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön az MTI-vel.

Czomba a megbeszélésen kifejtette, hogy a kormány a járulékcsökkentések terén már „elment a falig”, és arra kérte a munkáltatók és munkavállalók képviselőit, hogy ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy sikeresen meg tudjanak állapodni a 2023-as kötelező legkisebb keresetek mértékéről.

„El kell kerülnünk a recessziót, meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot és a családokat. Ehhez jól teljesítő gazdaságra van szükség. Mindenki abban érdekelt, hogy a megállapodás megszülessen, csak így őrizhető meg a bérbiztonság, a munkahelyek és vállalkozások stabilitása” – így fogalmazott.

Az államtitkár megállapította, hogy közeledtek az álláspontok, a tárgyalások pedig a jövő hét folyamán folytatódnak.

Az Indexnek Czomba Sándor úgy fogalmazott:

„Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldalról pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni”.

Mivel jelenleg kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 000 forint, a garantált bérminimum pedig 260 000 forint, az alku mostani állása alapján 230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a munkáltatók is érdemi segítségben részesülnek: a kormány Gyármentő Programot, valamint ehhez kapcsolódóan 100-100 milliárdos garancia és hitelprogramot indított, kiterjesztette a kkv-kra a kamatstopot, rendkívül kedvező hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül, valamint elindította az energia-intenzív kkv-k támogatását 220 milliárd forintos kerettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: