HÍREK
A Rovatból

Teljesen elrontotta a járványkezelést a kormány, a miniszterelnök döntései ezrek életébe kerülhettek Angliában

Még az is megfordult a politikusok fejében, hogy a nyájimmunitás minél gyorsabb elérése érdekében egyszerűen szabadjára engedik a vírust.


A koronavírus-járvány korai szakaszának kezelése az Egyesült Királyság történetének egyik legsúlyosabb közegészségügyi kudarca volt, írja a The Guardian egy új vizsgálat alapján. A politikusok és a tudósok elhibázott döntései pedig csak tovább súlyosbították a helyzetet, és még több ember halálát okozták, olvasható a képviselőház tudományos és technológiai bizottságának, valamint az egészségügyi bizottság közös jelentésében.

A "Koronavírus: eddigi tanulságok" című jelentés készítői megállapították, hogy a britek "lassú és fokozatos" megközelítése miatt az első hullám idején az Egyesült Királyság "lényegesen rosszabbul" állt, mint a többi ország. A járványhelyzet "jelentős hiányosságokat tárt fel a kormányzat gépezetében". Különösen szembetűnő volt ezek közül az állami intézmények közötti szervezetlen információáramlás, melyet leginkább az átláthatóság hiánya okozott.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság 2020 januárjában az elsők között vezette be a koronavírusteszteket, gyorsan "eltékozolta" az előnyt, melynek helyét hamarosan "állandó válság" vette át. Külön kiemelik, hogy mindez egy olyan országban történt, mely híres a világszínvonalú adatelemzéséről, a szervezetlenség miatt azonban gyakorlatilag nem volt mit elemezni, miközben az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi krízisével került szembe a nemzet.

Kitérnek a miniszterelnök szerepére is az elhibázott válságkezelésben. Boris Johnson csak 2020. március 23-án rendelte el a teljes lezárást, vagyis két hónappal azután, hogy a tudományos tanácsadóival először értékelték a kialakulóban lévő világjárványt. A jelentés szerint a késlekedés egyáltalán nem a véletlen műve volt, hanem egy túlságosan óvatos döntés eredménye. Most már azonban nyilvánvaló, hogy a komótos tempónak emberéletek ezreiben mérhető ára volt, miközben egy "gyorsan és exponenciálisan terjedő járványban minden hét számít".

A vizsgálat ugyanakkor dicséri a brit vakcina gyors fejlesztését, jóváhagyását és a szállítás megszervezését, amivel a világ élvonalába tartoztak az újraindításért tett erőfeszítéseket tekintve. Minden más területen azonban kritikusnak minősíti a Boris Johnson vezette kormány döntéseit a pandémia kezdeti szakaszát illetően.

A 151 oldalas jelentés azt sugallja, hogy a kormányzat egy idő után a nyájimmunitás elérésben látta a megoldást a járványhelyzetre, amit akkoriban még csak a lakosság nagymértékű természetes átfertőződésével lehetett volna elérni. A jelentés egyik vezető szerzője szerint akkor fordulhatott meg a politikusok fejében ez a forgatókönyv az első hullám idején, amikor világosan látszott, hogy az emberek nem veszik komolyan a helyzetet, nem tartják be a szabályokat, ez pedig nehezítette a kontaktkutatást, a vírus terjedésének nyomon követését és a karantén betartatását.

A jelentés számon kéri az ország vezetőin, amiért nem vontak be a döntéshozatalba nemzetközi szakértőket olyan országokból, ahol sikeresnek bizonyuló intézkedésekkel fékezték meg a járványt. Súlyos hibának tartják azt is, hogy a kormány 2020 márciusában éppen akkor döntött a tömeges tesztelés leállítása mellett, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a minél szigorúbb kontaktkutatásra és karanténokra hívta fel a figyelmet. A végül életbe léptetett tesztelési és kontaktkutatási rendszer "lassú, bizonytalan és gyakran kaotikus" volt, amit tetézett a zűrzavaros információáramlás.

A kormány képviselői kifejezetten károsnak tartják a jelentést.

A koronavírus-áldozatok egyik érdekképviselete szerint az elhunytak családjait arculcsapásként érheti a jelentésben szereplő állítások többsége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk