Teljesen elrontotta a járványkezelést a kormány, a miniszterelnök döntései ezrek életébe kerülhettek Angliában
A koronavírus-járvány korai szakaszának kezelése az Egyesült Királyság történetének egyik legsúlyosabb közegészségügyi kudarca volt, írja a The Guardian egy új vizsgálat alapján. A politikusok és a tudósok elhibázott döntései pedig csak tovább súlyosbították a helyzetet, és még több ember halálát okozták, olvasható a képviselőház tudományos és technológiai bizottságának, valamint az egészségügyi bizottság közös jelentésében.
A "Koronavírus: eddigi tanulságok" című jelentés készítői megállapították, hogy a britek "lassú és fokozatos" megközelítése miatt az első hullám idején az Egyesült Királyság "lényegesen rosszabbul" állt, mint a többi ország. A járványhelyzet "jelentős hiányosságokat tárt fel a kormányzat gépezetében". Különösen szembetűnő volt ezek közül az állami intézmények közötti szervezetlen információáramlás, melyet leginkább az átláthatóság hiánya okozott.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság 2020 januárjában az elsők között vezette be a koronavírusteszteket, gyorsan "eltékozolta" az előnyt, melynek helyét hamarosan "állandó válság" vette át. Külön kiemelik, hogy mindez egy olyan országban történt, mely híres a világszínvonalú adatelemzéséről, a szervezetlenség miatt azonban gyakorlatilag nem volt mit elemezni, miközben az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi krízisével került szembe a nemzet.
Kitérnek a miniszterelnök szerepére is az elhibázott válságkezelésben. Boris Johnson csak 2020. március 23-án rendelte el a teljes lezárást, vagyis két hónappal azután, hogy a tudományos tanácsadóival először értékelték a kialakulóban lévő világjárványt. A jelentés szerint a késlekedés egyáltalán nem a véletlen műve volt, hanem egy túlságosan óvatos döntés eredménye. Most már azonban nyilvánvaló, hogy a komótos tempónak emberéletek ezreiben mérhető ára volt, miközben egy "gyorsan és exponenciálisan terjedő járványban minden hét számít".
A vizsgálat ugyanakkor dicséri a brit vakcina gyors fejlesztését, jóváhagyását és a szállítás megszervezését, amivel a világ élvonalába tartoztak az újraindításért tett erőfeszítéseket tekintve. Minden más területen azonban kritikusnak minősíti a Boris Johnson vezette kormány döntéseit a pandémia kezdeti szakaszát illetően.
A 151 oldalas jelentés azt sugallja, hogy a kormányzat egy idő után a nyájimmunitás elérésben látta a megoldást a járványhelyzetre, amit akkoriban még csak a lakosság nagymértékű természetes átfertőződésével lehetett volna elérni. A jelentés egyik vezető szerzője szerint akkor fordulhatott meg a politikusok fejében ez a forgatókönyv az első hullám idején, amikor világosan látszott, hogy az emberek nem veszik komolyan a helyzetet, nem tartják be a szabályokat, ez pedig nehezítette a kontaktkutatást, a vírus terjedésének nyomon követését és a karantén betartatását.
A jelentés számon kéri az ország vezetőin, amiért nem vontak be a döntéshozatalba nemzetközi szakértőket olyan országokból, ahol sikeresnek bizonyuló intézkedésekkel fékezték meg a járványt. Súlyos hibának tartják azt is, hogy a kormány 2020 márciusában éppen akkor döntött a tömeges tesztelés leállítása mellett, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a minél szigorúbb kontaktkutatásra és karanténokra hívta fel a figyelmet. A végül életbe léptetett tesztelési és kontaktkutatási rendszer "lassú, bizonytalan és gyakran kaotikus" volt, amit tetézett a zűrzavaros információáramlás.
A kormány képviselői kifejezetten károsnak tartják a jelentést.
A koronavírus-áldozatok egyik érdekképviselete szerint az elhunytak családjait arculcsapásként érheti a jelentésben szereplő állítások többsége.
