„Ezt az utat nyaralásért nem vállalnám” – egy budapesti látogatás tapasztalatai járvány idején

Az év eleji politikai rituálék között kevés olyan visszatérő esemény van, amely akkora figyelmet kap, mint Orbán Viktor évértékelői. Bár sokan hajlamosak az amerikai elnökök State of the Union beszédéhez hasonlítani, a két műfaj valójában más logikára épül: míg Washingtonban egy alkotmányos kötelesség teljesül a Kongresszus előtt, addig Budapesten egy politikai közösség gyűlik össze, hogy meghallgassa a miniszterelnök saját narratíváját az ország helyzetéről és a következő év irányairól.

Az idei évértékelő leginkább kampánybeszéd volt. És bár érdekes volt az is, amiről és ahogyan beszélt a miniszterelnök, az is sokatmondó, mi mindent nem hozott szóba. A beszédet és a hét két legtöbbeket foglalkoztató politikai hírét: a gödi akkumulátorgyár és a hálószobába rejtett kamerával készített állítólagos videó sorsát Somogyi Zoltán szociológus elemezte.

— Orbán Viktor a halál vámszedőinek nevezte az Erste-t és a Shellt, egy egész részt épített a nagytőke elleni kirohanásokra a beszédében, és a Tiszát a nagytőke pártjának nevezte. Erre lehetett számítani?

— A nagytőke elleni kirohanásnak az az egyik oka, hogy az ellenfele csapatában vannak olyanok, akik dolgoztak multinacionális cégnél, nem is kis pozícióban. Bár utána otthagyták ezeket a cégeket, de

akik sosem tudják már elhagyni a cégüket. Tehát, a Fidesz értelmezése szerint ezek az emberek, mivel az ellenzékhez csatlakoztak, most is azokat a cégeket képviselik, ahol korábban dolgoztak. Másrészt pedig, amikor a kormányfő nem pont ezért utalt a multikra, akkor ezt azért tette, hogy rájuk hárítsa az összes felelősséget, ami most az országban gazdasági és szociális téren kialakult, azaz levegye a kormányról a felelősséget és áttegye más szereplőkre. Ez utóbbiban olyan nagy újdonság nem volt, ezt a trükköt már korábban is alkalmazta a miniszterelnök. A helyzet az, hogy ebben az egész beszédben sem volt semmi nagy újdonság. Talán várhattuk volna, bár persze lehetnek kétségeink, hogy mennyire tudja a mostani helyzetben dinamizálni a választókat a saját irányába, mert azért van elégedetlenség a kormányzással szemben. Most lett volna lehetősége, hogy valamit tegyen, hiszen nagyon közel vannak a választások. Ilyenkor annak, aki esetleg veszélyeztetve érzi a kormányzása folytatását, vagy gyengének érzi az esélyeit, kockáztatnia kell. Olyan ez, mint a sport: ha nem kockáztat, miközben vezet az ellenfél, akkor a végén kikap.

Nem láttam, hogy ezt a beszédet arra akarná felhasználni, hogy csökkentse a különbséget a Tisza és a Fidesz között.

— Orbán Viktor ezúttal azt is elmagyarázta, szerinte miből futotta a rezsicsökkentésre, a nyugdíjak emelésére, az szja-mentességre nulla növekedés mellett: 15 év alatt 14.596 milliárd forintot vettek el a bankoktól és a multiktól, és idén is majdnem 2 ezer milliárdot vonnának el.

— Ezt már egy gazdaságilag közepesen képzett ember is szkeptikusan figyeli. Egyrészt nem lett költségvetési többlet az országban, amiből osztogatni lehetne. Tehát most is a semmiből osztogat, azaz tulajdonképpen pénzt nyomtat. A másik, hogy joggal gondolhatják sokan ebben az országban azt, hogy ha a miniszterelnök a politikájával a terheket rárakja a szolgáltatói oldalra, akkor azok továbbhárítják ezt a választókra.

— Vajon az, hogy az a pénz, amit sikerült beszedni a multiktól és a bankoktól, pariban van-e azzal a pénzzel, amit immár negyedik éve nem sikerül beszedni az Európai Uniótól?

— Erről nem beszélt. Ha sorba vesszük mindazt, mi mindenről nem beszélt a miniszterelnök, akkor láthatjuk, miért is van bajban. Például attól lehet bajban, ha ő másban látja az ország gondjait, mint a választók többsége. Ha a legfontosabb és egyetlen témája az Ukrajnával való szembenállás, ráadásul nagyon durva, kemény szavakkal, az nem biztos, hogy a választók többségének igényeivel találkozik.

Ha a választók mást látnak problémának, akkor ebben a beszédben inkább az jöhetett át nekik, hogy a miniszterelnök nem látja a problémáikat.

— Amikor azt mondta, hogy ő soha nem fogja engedni, hogy belevigyék Magyarországot a közös európai külpolitikába, ahogy ő mondta: nem, nem, soha, talán akkor kapta az egyik legnagyobb tapsot.

— Igazából az nem számít, hogy ott mit tapsoltak meg a teremben.

— Igaz is: a legnagyobb tapsot tavaly a Pride betiltása kapta.

— Azt valószínűleg tavaly a teremben sem gondoltak végig, tényleg olyan jó ötlet egy ilyen lépés. Ma már nem tapsolnának szerintem olyan nagyon.

Ő ugye most éppen azzal került be a hírekbe, hogy mondott egy határozott atlantista beszédet. Azt mondta, Amerikának és Európának szorosan együtt kell működnie, mert van egy kulturális közös örökségünk, és együtt kell fellépnünk más, ebbe nem integrálható kultúrákkal szemben. Amerika nem elpusztítani szeretné az európai kultúrát és együttműködést, hanem erősíteni. Hogyan fér bele ebbe az az orbáni beszéd, amely elzárkózik az Európai Unióval való szoros együttműködéstől? Miközben ebben az országban az emberek népszavazással döntöttek úgy, hogy az EU tagjai akarnak lenni, ami együttműködési kötelezettségekkel jár.

— A másik, amit Orbán Viktor látványosan elkerült a beszédében, az a Magyar Péter-féle videó. Még csak célzás szintjén sem foglalkozott vele.

— Veszélyes lett volna, ha a beszédének a központjába teszi ezt a videót. Még abszolút nem dőlt el, hogy ezzel a videóval ki jár jobban és ki rosszabbul. Két nagyon veszélyes pont van benne.

Éppen ezért a kormányzat már korábbi napokban is tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Ez volt az ésszerű lépés, hiszen ha köze lenne, akkor el kellene ismerniük, hogy a titkosszolgálatok az ellenzék vezetőjének a magánéletét lesik ki rejtett kamerával. Az azért elég kemény lenne, nem?

— Orbán Viktor néma maradt, ám az évértékelőre ékrező fideszesek mindegyike drogos bulinak nevezte az összejövetelt.

— Ugyanis idáig eljuthatnak az értelmezésben, mert ezt Magyar Péter maga mondta el. Elment valahova, ahol mások droghoz hasonlítható dolgokat fogyaszthattak, ő nem. Innentől kezdve megengedett az a politikai értelmezés az ellenfelétől, aki nem akarja, hogy Magyar Péter kormányra kerüljön, hogy ez egy drogos buli volt. A drogos bulikban sem szív mindenki drogot, nem ezért hívják így. Ez az értelmezés még „csak” a politikai játszma része. Ráadásul ezt nem máshonnan tudják, mint Magyar Pétertől.

— Azon gondolkozom, a videó akár úgy is elérheti a hatását, hogy le sem játsszák soha. Magyar Péter kénytelen volt foglalkozni vele, talán többet is árult el a kelleténél. A Fidesznek tán jobb is, ha nem játssza le, mert akkor nem lehet őket megvádolni ízléstelen húzásokkal. Viszont a sejtetés mégis eléri a hatását: aki azt akarja gondolni, ezek után, hogy Magyar drogtanyán járt, az azt fogja gondolni, ráadásul a bizonytalanok egy részét is elgondolkodtathatja.

— Az az érdekes kérdés, ha ez a dolog így marad, befejezetlenül, akkor lehetséges, hogy Magyar Péter értelmezése lesz az utolsó, amit a választók ezzel kapcsolatban hallanak. Tehát, ha így marad, az nem feltétlenül baj Magyar Péternek. Hiszen azt a videót, ahol elmondja a történetét ezzel kapcsolatban, több mint hárommillió ember nézte meg. Abban pedig nemcsak a videóról beszél, hanem erőteljesen kritizálja is a kormányzatot, hogy hogyan kormányoznak.

Másrészt a politikai helyzet is változott azóta, amikor ezt a videót valaki felvette. Akkor még tényleg csak egy egyszereplős pártkezdemény volt a Tisza. Ha most véletlenül megbuktatnák Magyar Pétert valamilyen ügyben, egy perc alatt lennének olyan szereplők, akik hasonlóan jó teljesítményt tudnának letenni az asztalra. Pont ez erősíti a Tisza pártot, hogy ez már nem egy egyszemélyes politikai erő. Ott van például rögtön mögötte Kapitány István vagy Orbán Anita. És ez a csere egyáltalán nem biztos, hogy jó lenne a Fidesznek. Tehát sok dinamika vezethet oda, hogy végül lejátsszák vagy nem azt a felvételt – ha van egyáltalán valami.

— Az eredeti terv gondolom az lehetett, hogy lejátsszák. Végül mi történhetett? Felmérték, hogy mégsem lenne jó ötlet? Illetve az, hogy esetleg visszaléptek, nem erősíti azt az egyre általánosabb benyomást, hogy a kormánypárt elbizonytalanodott és gyengébb, mint amilyennek mutatja magát?

— Az első az, hogy nem tudjuk, mi van ezen a videón, innentől csak találgatni lehet. Ezt a műfajt pedig én nagyon nem szeretem. De a kérdés második felére lehet válaszolni.

Ez a Pride-dal kezdődött, de abszolút nem fejeződött be ott. Legutóbb például rendeletben akart bírósági eljárásokat megszüntetni, amire a legfőbb bíró, akit az ő szimpátiájával és támogatásával neveztek ki, mondta azt más bírók mellett, hogy hoppá, ilyen nem lesz, mert ebbe nem szólhat bele a miniszterelnök. Tehát itt is komoly gyengeséget mutatott. Úgy tűnik, annyira nem izgatja, milyen következményei vannak annak, hogy ő, akit egy erős embernek szoktak meg, nem tudja ezt a szerepet felmutatni.

— A hálószobás képből mérhetetlen mennyiségű mém született. Amikor már kiskutyák ugrálnak az ágyon, meg a Ragyogás ikrei jelennek meg ott, az nem hiteltelenítette előre azt a videót, amit közzé szerettek volna tenni?

— Pont a Fidesz használta az AI eszközöket annyira túlzó módon, hogy most már akármikor mondhatják ellenfelei egy videóra, hogy igen, ez egy AI-videó. De azért el lehet képzelni még így is olyan jeleneteket, amelyek után a Tisza vezetőjének magyarázkodnia kellene. Nem tudjuk, van-e ilyen. Ha van, nem tudjuk, miért nem teszik ki, vagy hogy ki fogják-e tenni egyáltalán. Ebben a pillanatban nem tudunk teljes értékű állítást megfogalmazni a videóval kapcsolatban, még nincs ennek itt az ideje.

— Viszont nem a videóval indult a hét, hanem Göddel. A Telex anyagából új részletek derültek ki, több százszoros határérték-túllépésekről és a titkosszolgálat bevetéséről.

— Itt az új információ az volt, hogy a kormány foglalkozott vele, de nem tiltotta be. Hát ez elég kemény állítás, hogy tudatosan hagyja ezeket az egészségkárosító tevékenységeket, azaz megöli a saját választóit. A kormányzat ezt azonnal tagadta is, mert ez egy annyira kemény állítás, ami a választásokat azonnal eldönthette volna.

Ha nem lesznek ilyenek, és azért reméljük, hogy nem lesznek, mert az élet és az egészség az első, akkor a gödi ügyből nem lesz olyan nagy ügy.

— Ezek a betegségek akár 5-10 év múlva is okozhatnak tüneteket, tehát nem valószínű, hogy ez most kiderül.

— Sok minden lehet még ebben az ügyben is, de egyelőre azt kell mondanom, nem feltétlenül ez lesz a választások legfontosabb ügye, akármilyen furcsán is hangzik.

— Mi lehet a legfontosabb ügy?

— Például az, hogy az emberek úgy érzik, a miniszterelnökük nem találja el, mi a problémájuk.

Ahogy említettem, ha Ukrajna nincs a probléma-lista első tíz helyén, és ha az emberek szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy háború esetén Orbán Viktor meg tudná menteni őket, akkor nagy probléma, hogy ő ide helyezi a politikai fókuszpontot, és ezt próbálja a kampány legfontosabb témájává emelni. Mert így a környezet érdektelenné válik.

— Egy nemrég készült felmérés szerint, melyben azt vizsgálták, hogy különböző európai országokban az emberek mennyire érzik veszélyben az ország biztonságát, és Magyarország nincs a felső harmadban. Máshol sokkal jobban érzik veszélyeztetve magukat.

— Ez például lehet egy ok. De erre a miniszterelnök mondhatja, hogy ez az ő politikájának az eredménye, hogy nincs ez a fajta veszélyeztetettség.

— Most viszont veszélyeztetettséget akart kelteni, tele van a város háborús plakátokkal.

— Egyszerre kelt veszélyeztetettséget, másrészt pedig biztonságérzetet: azt üzeni, amíg ő van, addig a magyar választók biztonságban érezhetik magukat. Tehát azt mondja, hogy ott a veszély, mert kitörhet a háború, és ott a biztonság, mert én vagyok az, aki vigyázok rátok. Ezt a kettőt egyszerre kell előállítania. Mert önmagában csak a veszélyről beszélni nem jó, mert akkor még nincs ott a megoldás. És itt a megoldás ő maga lenne: az, hogy megmenti az országot.

Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán tett közzé néhány gondolatot a magyar politikai kampányok állapotáról és Magyar Péterrel szemben napok óta lebegtetett, magánéleti jellegű ügy lehetséges hatásairól. Bejegyzése elején megjegyzi, hogy bár egy elemzőnek szerinte nem dolga a moralizálás, a közélet „romlása, hanyatlása kiüti a szemet”. Úgy látja, a mostani helyzet új fejezetet nyithat a kampánytémák történetében.

„Régen a kampányokban arra vártunk, hogy Horn Gyula leül-e Orbán Viktorral vitatkozni, vagy mik lesznek a pártok nagy ígéretei, most meg, ugye, erre... Persze, voltak már magánéleti jellegű kampánytémák, minden oldal tudja sorolni, de azért ez esélyes arra, hogy új fejezetet nyisson” – írja a radnaoimark.hu oldalon két nappal ezelőtt megjelent rejtélyes ágy kapcsán.

Az ügy lehetséges hatásairól szólva az elemző kifejti, hogy az alapvetően a tartalomtól és az arra adott reakcióktól függ. Úgy véli, a léc és az ingerküszöb is magasan van, de létezhet olyan tartalom, ami már védhetetlen. „Egy választási kampányban minden veszteség/nyereség számít, ha csak párszázezer embert megmozdít, a rendezőnek már megérte. De ha nem éri el ezt a szintet, akkor onnantól kezdve minden attól függ, hogy mit kezdenek vele a felek. Lehet hatástalanítani, visszafordítani, átértelmezni és még egy csomó mindent. Onnantól olyanná válik, mint az eddigi témák” – állapítja meg.

Török Gábor szerint nem szabad azt gondolni, hogy egy ilyen ügy a kormányoldal számára teljesen veszélytelen lenne. Úgy véli, a többség azt gondolhatja, hogy egy ilyen fajsúlyú téma Orbán Viktor hozzájárulása nélkül nem kerülhetne elő.

– fogalmaz.

Végül egy kampánytechnikai gondolatot is megosztott. Emlékeztetett, hogy a Fidesz a múltban az ellenfeleket érintő nagy ügyeket előre keretezni szokta. „Most, ha valóban az jön, ami, akkor két dolog lett volna a Fidesz érdeke: előhangolni és a manipuláció viszontvádját gyengíteni, de legalább nem erősíteni. Érdekes módon egyik sem történt meg, sőt, még a legutóbbi hetekben is mesterséges intelligenciával készült videók sokaságával állt elő a kormányfő is. Ha van egy ilyen »all in« felvételük, akkor éppen a mesterséges intelligencia elleni harc élharcosának kellett volna lenniük, hogy a megtámadott kevésbé sikeresen tudja ezt az érvet használni. De pont ellenkezőleg: mintha a Fidesz ágyazott volna meg annak, hogy a közvélemény mindent az AI számlájára írjon akkor is, ha nem az. Ez legalábbis furcsa” – zárja gondolatait Török Gábor.

Az elemző már korábban is foglalkozott a honlapon felbukkant ággyal:

Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.

Február 12-én egyetlen tollvonással véget vetettek annak a 17 éve tartó korszaknak, amelyben az amerikai szövetségi kormányzatnak volt törvényi felhatalmazása a klímaváltozás elleni küzdelemre. Donald Trump és a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Lee Zeldin bejelentették a 2009-es „veszélyeztetettségi megállapítás” visszavonását.

Az intézkedés azonnali hatállyal megszünteti a járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó szabványokat, de a tét sokkal nagyobb. „Ha a bíróság helybenhagyja a visszavonás alapjául szolgáló jogi érvelést, akkor a jövőben egyetlen Környezetvédelmi Ügynökség sem lesz képes szabályozni a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta Jeff Holmstead, aki a George W. Bush-kormányzat alatt az ügynökség levegőügyi irodáját vezette.

Az eddigi klímavédelmi szabályok egy 2007-es legfelsőbb bírósági ítéletre vezethetőek vissza. Akkor a Massachusetts kontra Környezetvédelmi Ügynökség ügyben a testület kimondta, hogy az üvegházhatású gázok a légszennyezésről szóló törvény, a Clean Air Act értelmében légszennyező anyagnak minősülnek. Az ítélet arra kötelezte az ügynökséget, hogy tudományos alapon vizsgálja meg, vajon ezek a gázok veszélyeztetik-e a közegészséget és a társadalmi jólétet.

Ez a „veszélyeztetettségi megállapítás” vált azóta minden szövetségi szintű klímaszabályozás jogi alapjává az Egyesült Államokban, az autók kibocsátásától az erőművekig. Ennek az alapnak az eltávolítása az egész szövetségi klímavédelmi stratégiát megkérdőjelezi.

„Ennél nagyobbat már nem is léphetnénk” – mondta Donald Trump elnök csütörtökön arra utalva, hogy ezzel a lépéssel a szövetségi kormány elvesztette a jogalapját, hogy ellenőrizze a bolygót veszélyesen felmelegítő szennyezést. A döntés eltörli a szén-dioxidra, a metánra és négy másik üvegházhatású gázra vonatkozó korlátozásokat is.

A most hatályon kívül helyezett, „endangerment finding” néven ismert tudományos megállapítást több mint 200 oldalnyi kutatáson alapult. Ez szolgált jogalapul az elmúlt közel 17 évben az olaj- és gázkutakból, járművekből és erőművekből származó szennyezés szabályozásához.

A döntést egy „radikális szabálynak” nevezte, amely a „Green New Scam” (Zöld Új Átverés) alapjává vált, ezt a címkét adja az elnök minden kibocsátáscsökkentő vagy megújuló energiát fejlesztő erőfeszítésnek.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője szerint ez „az Egyesült Államok történetének legnagyobb egyszeri deregulációs intézkedése”. Éérvelése szerint a Tiszta Levegő Törvény csak olyan szennyezés korlátozását engedi meg, amely közvetlen kárt okoz az amerikaiaknak, és csak olyan esetekben, amikor a kár „a szennyezés forrásának közelében” keletkezik.

„A veszélyeztetettségi megállapítás 16 éven át korlátozta a fogyasztói választást, és a klímaváltozás vallásának szent grálja volt. Ennek most vége” – mondta a Washington Postnak Zeldin. Hozzátette, hogy a korábbi szabályozás egy „baloldali kívánságlistát” erőltetett Amerikára, és „megtámadta a fogyasztói választást”.

A döntést üdvözölték a konzervatív agytrösztök is. A Heritage Foundation szerint a 2009-es megállapítás elavult tudományon alapult, a Competitive Enterprise Institute pedig úgy fogalmazott: „ma elkezdtük megvédeni az amerikaiakat azoktól a bürokratáktól, akik azt hiszik, ők döntik el, milyen autót vezethetünk”. Tom Pyle, az American Energy Alliance elnöke szerint a lépés helyes, mert „amikor a Kongresszus azt akarja, hogy a végrehajtó hatalom szabályozza az üvegházgázokat, akkor hozzon erről egyértelmű törvényt”.

Doug Burgum belügyminiszter a Fox Business műsorában egy megcáfolt álhírt hangoztatott: „A szén-dioxid soha nem volt szennyező anyag. Amikor lélegzünk, CO2-t bocsátunk ki. A növényeknek CO2-re van szükségük a túléléshez és a növekedéshez. Több CO2-vel jobban fejlődnek” - állította. Ezzel szemben a tudósok szerint bár a szén-dioxid segítheti a növények növekedését, a légkörben lévő rendkívül magas szintje túlterheli a természetes folyamatokat, és növeli az aszályok, hőhullámok és más káros események gyakoriságát és súlyosságát.

A kritikusok szerint a kormányzat a tudományt, a jogot és a valóságot tagadja meg. „Nincs mód összeegyeztetni a Környezetvédelmi Ügynökség döntését a joggal, a tudománnyal és a katasztrófák valóságával, amelyek egyre nagyobb terhet rónak a közösségeinkre” – jelentette ki a Washington Postban Abigail Dillen, az Earthjustice jogvédő szervezet elnöke. Az American Lung Association és más egészségügyi szervezetek közös közleményükben „sötét napnak” nevezték a döntést. „A klímaváltozás árt az egészségnek, pont” – fogalmazott Harold Wimmer, az egyesület elnöke,

Az Environmental Defense Fund nevű érdekvédelmi szervezet szerint

Barack Obama volt elnök a közösségi médiában azt írta, a visszavonás nyomán „kevésbé leszünk biztonságban, kevésbé leszünk egészségesek, és kevésbé leszünk képesek harcolni a klímaváltozás ellen – mindezt azért, hogy a fosszilis tüzelőanyag-ipar még több pénzt keressen.”

Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója bíróságra megy. „Ha ez a felelőtlen döntés túléli a jogi kihívásokat, több halálos erdőtüzet, több extrém hőség okozta halálesetet, több klímaváltozás okozta áradást és aszályt, valamint nagyobb fenyegetést fog jelenteni a közösségekre országszerte” – mondta, hozzátéve, hogy Kalifornia „be fogja perelni ezt az illegális intézkedést”.

Egyikük Shelley Moore Capito, Nyugat-Virginia republikánus szenátora volt, ahol a szén továbbra is a gazdaság kulcsfontosságú eleme. „Ez a visszavonás átalakítja szülőállamomat, Nyugat-Virginiát, mivel ezek az erőfeszítések visszafordítják a megfizethető, benzines járművek elleni káros demokrata támadásokat, amelyeket a nyugat-virginiaiak már túl régóta szenvednek el” – mondta Capito.

Az iparág szereplői megosztottak a kérdésben. Mike Sommers, az olaj- és gázipari vállalatokat képviselő American Petroleum Institute elnöke szerint az iparág a gépjárművekre vonatkozó szabályozás megszüntetését akarja, de a kormánynak továbbra is korlátoznia kellene a szén-dioxid- és metánkibocsátást az erőművekből és az olaj- és gázkutakból.

Albert Gore, a The Zero Emission Transportation Association nevű kereskedelmi csoport igazgatója szerint a lépés „kihúzza a szőnyeget azon vállalatok alól, amelyek az Egyesült Államokban a következő generációs járművek gyártásába fektettek be”. John Bozzella, a legtöbb autógyártót képviselő Alliance for Automotive Innovation elnöke nem foglalt állást, de megjegyezte, hogy a Biden-kormányzat által bevezetett kibocsátási normákat „rendkívül nehéz elérni az autógyártók számára a jelenlegi piaci kereslet mellett”.

A veszélyességi megállapítás visszavonásának ötlete jóval azelőtt megfogalmazódott, hogy Trumpot újra megválasztották volna;

Trump korábban visszaléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös Párizsi Megállapodásból, az ENSZ alapvető klímaegyezményéből, valamint a világ vezető klímatudósait tömörítő Nobel-díjas csoportból is.

Via New York Times