Bekeményít a Szuverenitásvédelmi Hivatal: szigorúbb a jogszabályokkal szorongatnák a civilszervezeteket
Szerintük be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva „külföldi érdekcsoportok a magyar közéletet befolyásoló tevékenységeket tudnak finanszírozni”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön bejelentette, hogy szigorítaná a szuverenitásvédelmi jogszabályokat. A hivatal szerint erre többek között a 2022-es választási visszaélések, a USAID körüli botrányok és az Európai Unió intézményeinek nemzeti szuverenitást sértő lépései miatt van szükség.
A közleményben hangsúlyozták, hogy különbséget kell tenni a valódi civil szerveződések és a politikai tevékenységet folytató közéleti szervezetek között.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a „közéleti szervezetek esetében a pártokra vonatkozó szigorú szabályozást kell alapul venni, és meg kell tiltani a külföldi finanszírozást”.
A hivatal szerint szükséges „bezárni azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva külföldi érdekcsoportok a magyar közéletet befolyásoló tevékenységeket tudnak finanszírozni”. Hangsúlyozták, hogy minden olyan finanszírozási módot ki kell zárni, amely lehetőséget ad arra, hogy a külföldi szereplők elrejtsék identitásukat.
A közlemény szerint meg kell teremteni a szabályok kikényszeríthetőségét, és biztosítani kell „a közéleti szervezetek átláthatóságát és külső befolyástól mentes működését”. A hivatal már dolgozik azokon a javaslatokon, „amelyek a mainál hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a külföldről finanszírozott közéleti szervezetekkel szemben”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény alapján hozták létre, és tavaly februárban kezdte meg működését. Az Európai Bizottság szerint a törvény több ponton sérti az uniós jogot, például az uniós demokratikus értékeket és a választójogot. A hivatal az elmúlt egy évben civil szervezeteket és egy kormánykritikus újságot is vizsgált. Legutóbb a 444 ellen indított eljárást.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön bejelentette, hogy szigorítaná a szuverenitásvédelmi jogszabályokat. A hivatal szerint erre többek között a 2022-es választási visszaélések, a USAID körüli botrányok és az Európai Unió intézményeinek nemzeti szuverenitást sértő lépései miatt van szükség.
A közleményben hangsúlyozták, hogy különbséget kell tenni a valódi civil szerveződések és a politikai tevékenységet folytató közéleti szervezetek között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rusvai Miklós a kisbajcsi marhavészről: nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem
A kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával kerülhetett fertőzött anyag a földekre, amit járványügyi szakemberek vizsgálnak. A szakértők szerint a szél és a madarak is továbbterjeszthetik a veszélyes vírust.
Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.
A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”
Balla Zoltán agrármérnök szerint ilyenkor
hektáronként akár 30-40 tonna trágyát is kijuttatnak a földekre. Ha ebben fertőzött anyag volt, azt gyakorlatilag lehetetlen eltávolítani. A szél nemcsak a port és a szalmát, hanem a vírusos trágyát is továbbsodorhatja.
Az agrármérnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a madarak a földekről felszedhetik az állatok által meg nem emésztett magokat, és így is továbbvihetik a fertőzést.
Rusvai Miklós virológus megerősítette, hogy a szél képes terjeszteni a száj- és körömfájás kórokozóját. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején a vírus a La Manche csatornán keresztül is átterjedhetett Angliából Franciaországba. Hozzátette, hogy
a madarak a lábukra tapadt trágyával is szállíthatják a kórokozót, viszont az emésztőrendszerükben a vírus elpusztul.
A szakember szerint nemcsak a fertőzés terjedése, hanem annak eredete is kérdéseket vet fel. „Azt már tudjuk, ez a törzs nem azonos azzal, amit január elején Németországban azonosítottak. Sem ott, sem Magyarországon nem jelentettek közben megbetegedést, nem vonult végig a fertőzés úgy, mint mondjuk az influenza. De akkor hogyan kerülhetett be egyik napról a másikra abba a gazdaságba?” – tette fel a kérdést.
A virológus szerint egy olyan törzsről van szó, amelynek rokontörzsét korábban több ezer kilométerrel távolabb azonosították. Hangsúlyozta, hogy
egyelőre semmi nem zárja ki az emberi mulasztás vagy akár a bioterrorizmus lehetőségét. „Sajnos nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem, amíg az ellenkezője be nem bizonyul. Ez utóbbi sajnos könnyű módja egy országban a gazdasági károkozásnak, zavarkeltésnek”
– mondta.
A járványügyi hatóságok vizsgálják ezt a lehetőséget is. Rusvai szerint ha valaki szándékosan hozta be a vírust, megtehette például néhány ampullába rejtve, de elég lehetett egy fertőzött tárgyat is bedobni az állatok közelébe.
A fertőzés után 3-5 nappal jelentkeznek a tünetek, így a megbetegedések valamikor február végén, március elején történhettek.
Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.
A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nézőpont Intézet pedig a Fidesz előnyét hozta ki.
A két kutatást összevetve politikai elemző azt írta:
"Közel három hónap után újra publikált pártpreferencia adatokat a Nézőpont. Így pár napon belül ismét megcsodálhatjuk a két világot:
- a Mediánnál a teljes népességben 33-29 a Tiszának
- a Nézőpontnál a teljes népességben 37-25 a Fidesznek
Nincs az a hibahatár, amelyben a kettő egyszerre lehetne igaz"
- írta bejegyzésében.
A Publicus Intézet most közölte legutóbbi kutatását, amely szerint a teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékon áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39).
Trump bürokráciája kitoloncoltatott az USA-ból egy agyműtéten átesett 10 éves kislányt és családját
A család orvosi vizsgálatra tartottak Houstonba, amikor megállították őket a határon. Az eset pikantériája, hogy a család már többször megtette ezt az utat, de korábban nem tartóztatták fel őket a hatóságok.
A texasi család Rio Grande és Houston között utazott, amikor a határőrség egy ellenőrzőponton megállította őket – írta meg az Unilad. A szülők illegálisan tartózkodtak az országban, de korábban már ötször átengedték őket az ügyvédtől és az orvostól kapott igazolások alapján. Ezúttal azonban a hatóságok nem fogadták el a dokumentumokat, és őrizetbe vették a szülőket.
Az autóban öt gyermek utazott, közülük négy amerikai állampolgár, akik az Egyesült Államokban születtek.
A hatóságok választás elé állították a szülőket: maradhatnak külön, vagy együtt távoznak Mexikóba.
A család a második lehetőséget választotta, mert attól tartottak, hogy gyermekeik nevelőszülőkhöz kerülnek, és később nem tudnak újra együtt lenni.
Az édesanya az NBC-nek elmondta, hogy a hatóságok először egy fogdába vitték őket, ahol különválasztották a nőket és a férfiakat. Később egy kisbuszba ültették a családot, és átszállították őket Mexikóba.
A család először egy menedékhelyen kapott szállást, majd egy házba költöztek. Az édesanya szerint gyermekeik félnek, mert az a térség, ahová kerültek, nem biztonságos, és korábban amerikai állampolgárok elrablásáról is érkeztek hírek.
A család legidősebb, 15 éves fia szívbetegséggel küzd. Úgynevezett hosszú QT szindrómát diagnosztizáltak nála, ami szabálytalan szívverést okozhat, és megfelelő kezelés nélkül életveszélyes lehet. Az édesanya szerint kitoloncolásuk óta gyermekeik nem kapják meg a szükséges orvosi ellátást.
10 éves kislányuk pedig agyműtét után lábadozik, miután tavaly agydaganatot diagnosztizáltak nála. A rák eltávolítására irányuló műtétje óta a houstoni orvosok rendszeres kontrollokkal figyelik.
Tom Homan, Donald Trump határvédelemért felelős tisztviselője korábban így nyilatkozott a vegyes státuszú családok kitoloncolásáról:
„Tudták, hogy illegálisan vannak az országban, és úgy döntöttek, hogy gyermeket vállalnak. Ők hozták a családjukat ebbe a helyzetbe.”
Donald Trump 2017-es hivatalba lépése óta szigorította a határellenőrzést, és következetesen fellép a kitoloncolások ügyében.
A texasi család Rio Grande és Houston között utazott, amikor a határőrség egy ellenőrzőponton megállította őket – írta meg az Unilad. A szülők illegálisan tartózkodtak az országban, de korábban már ötször átengedték őket az ügyvédtől és az orvostól kapott igazolások alapján. Ezúttal azonban a hatóságok nem fogadták el a dokumentumokat, és őrizetbe vették a szülőket.
Az autóban öt gyermek utazott, közülük négy amerikai állampolgár, akik az Egyesült Államokban születtek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Euronews: Magyarország mégsem vétózott, beleegyezett az oroszok elleni uniós szankciók meghosszabbításába
A magyar kormány az utolsó pillanatban engedett, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával. A szankciós listáról azonban néhány orosz üzletember neve lekerül.
Magyarország végül beleegyezett az Európai Unió szankciós listájának meghosszabbításába, amely több mint 2400, főként orosz személyt és szervezetet érint.
Az Euronews értesülései szerint a magyar kormány pénteken, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával.
Ez a döntés az utolsó pillanatig feszültséget okozott az uniós diplomáciai körökben. A szankciók szombat éjfélkor jártak volna le, így egyre nagyobb volt a nyomás a tagállamokon.
A szankciós listáról azonban néhány orosz üzletember neve lekerül.
A Szabad Európa információi szerint köztük van Vjacseszlav Mose Kantor orosz üzletember, Mihail Degtyarjov orosz sportminiszter, Vlagyimir Rasevszki üzletember, valamint Gulbahor Iszmajlova, Aliser Uszmanov orosz-üzbég oligarcha testvére. Rasevszkit azért vették le a listáról, mert az ellene felhozott jogi érvek „nem voltak kellően megalapozottak”.
A magyar kormány eredetileg nyolc ember nevét akarta töröltetni, köztük olyan orosz üzletemberekét is, mint Dmitrij Mazepin, Mihail Fridman, Pjotr Aven és Musza Bazsaev. A végső megállapodás szerint azonban csak néhány nevet vettek le, miután a 27 uniós ország kompromisszumra jutott.
A megegyezés részeként három olyan személy nevét is törölték a listáról, akik időközben elhunytak.
Az Európai Unió szankciós listáján olyan nevek is szerepelnek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter, valamint több oligarcha és üzletember, akiket azzal vádolnak, hogy finanszírozzák vagy hasznot húznak a Kreml háborús politikájából. A listán nemcsak magánszemélyek, hanem számos orosz vállalat is szerepel, amelyek a hadiiparban, a banki szektorban, a közlekedésben, az energiapiacon, a gyémántiparban, a repülésben, az IT- és telekommunikációs ágazatban, valamint a médiában tevékenykednek.
A szankciókat az összes tagállam egyetértésével félévente hosszabbítják meg. Ez minden év márciusában és szeptemberében történik meg, és most a március 15-i határidő előtt sikerült megegyezni.
Korábban, januárban Magyarország az orosz gazdaságot érintő átfogóbb ágazati szankciókat támadta. Ezek az intézkedések kiterjednek az olaj-, szén-, technológiai, pénzügyi, luxuscikk-, közlekedési és műsorszolgáltatási tilalmakra, valamint az Orosz Központi Bank 210 milliárd eurós (kb. 80 ezer milliárd forintos) vagyonának befagyasztására. Akkor Magyarország végül engedett.
Ezúttal a szankciós listáról volt szó, amelyen több katonai parancsnok, kormányzati tisztviselő, oligarcha, propagandista és Wagner-zsoldos is szerepel. Minden érintett vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom alá esik.
A magyar kormány álláspontját részben az is befolyásolta, hogy Donald Trump újraválasztása és az általa szorgalmazott orosz-ukrán békemegállapodás miatt Budapest szerint az EU-nak is át kellene gondolnia szankciós politikáját.
Az európai vezetők többsége ezzel nem ért egyet,
szerintük a Moszkvára nehezedő nyomásnak addig kell folytatódnia, amíg a háború tart. Több ország a „béke az erő által” elvét követi, vagyis Ukrajna katonai helyzetének erősítésével próbál jobb tárgyalási pozíciót biztosítani Kijev számára.
Az Európai Bizottság már dolgozik az Oroszország elleni 17. szankciós csomagon. A döntés hivatalos bejelentése pénteken várható.
Magyarország végül beleegyezett az Európai Unió szankciós listájának meghosszabbításába, amely több mint 2400, főként orosz személyt és szervezetet érint.
Az Euronews értesülései szerint a magyar kormány pénteken, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával.
Ez a döntés az utolsó pillanatig feszültséget okozott az uniós diplomáciai körökben. A szankciók szombat éjfélkor jártak volna le, így egyre nagyobb volt a nyomás a tagállamokon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
