prcikk: „A szülésem lutri lett, kutyaszorítóban érzem magam” – így hatott a kismamákra a hálapénz betiltása | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„A szülésem lutri lett, kutyaszorítóban érzem magam” – így hatott a kismamákra a hálapénz betiltása

Olyan kismamákat és anyukákat kérdeztünk a tapasztalataikról, akik az új, hálapénzt tiltó törvény január 1-i bevezetése óta szültek, vagy még várandósok. Sok a kérdés, nagy a bizonytalanság és a félelem.
Báthory-Beck Nóra, Címkép:Pixabay/illusztráció - szmo.hu
2021. február 24.



" - Néha elhatározom magam ősanyai erővel, hogy márpedig én bemegyek szülni, aztán lesz, ami lesz.

De aztán rámtör a félelem, hogy mi van, ha kifogok valakit, aki bánt, vagy ne adj Isten elront valamit. Két másik gyerekem is van, nem akarok az asztalon maradni."

" - Még nem történt meg, de szeretnék neki pénzt adni. Próbálom úgy megoldani, hogy ne legyen belőle baja.

Én úgy vagyok ezzel a hálapénz dologgal, hogy amíg nincsenek egységes protokollok meg feltételek a kórházakban, addig hagyni kéne ezt a rendszert, hogy az ember választhasson. Csak legális útra kell terelni."

" - Itt inkább a testi-lelki folyamatok a lényegesek, a női szempontok mégis teljesen eltűntek a rendszerből,

attól lesz jó a szülészeti ellátás, ha a sorsom nem azon múlik, hogy mi az irányítószámom."

" - Sajnos vannak olyan orvosok, akik visszaélnek a helyzetükkel amikor ott fekszik a szülő nő teljesen kiszolgáltatva,
ráadásul a járvány és az új szabályok miatt most már tényleg senki nem lehet ott vele, akiben megbízik. Gyakorlatilag azt csinálnak vele és úgy beszélnek vele, ahogy akarnak. Ezt kéne szabályozni előbb, és csak aztán a hálapénzt."

Kismamák és anyukák, akik az elmúlt hónapokban szültek, vagy a következő néhányban fognak.

A 2021. január 1. óta hatályos törvénymódosítás értelmében azonban rájuk már egészen más szabályok vonatkoznak mint azokra, akik még tavaly, vagy korábban adtak életet.

Ha valaki kivételes elbánás, vagy más előny érdekében pénzhez vagy jogtalan előnyhöz juttat valakit, az vesztegető, aki pedig elfogadja, szintén bűnös. Ez vonatkozik az egészségügyben dolgozókra is január 1-től. Az új jogszabály szerint a hálapénzt adó 1, az azt elfogadó egészségügyi dolgozó 3 év szabadságvesztéssel büntethető.

A magyar egészségügy hálapénzzel legjobban „fertőzött” része a szülészeti ellátás volt. Az Ígyszültem.hu 2020 nyarán-őszén 11 ezer magyar nő beszámolóját rögzítette önkéntes alapon, a hálapénzzel kapcsolatban.

A válaszokból sok más mellett kiderült az is, hogy a szülések 68 százalékánál fizetnek, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint.

A szülészetben tehát évente körülbelül 7 milliárd forint fekete pénzt mozog.

Ennek ellenére a korábban a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által indított reprezentatív kutatás szerint Magyarországon a várandós nők több mint kétharmada tervezett fogadott orvossal szülni.

A hálapénzmentes magyar egészségügy nemcsak a fogadott orvosos rendszert vezeti ki, de életbe lépett a magánpáciensek közkórházi ellátásának tilalma is, vagyis – papíron – a szülés helyszínénél nem az orvos, hanem a lakcímkártya dönt.

Januárban több kórház szülészete bejelentette, hogy azonnali hatállyal eltörlik az orvosválasztást és nem engedik a már felfogadott orvosoknak és szülésznőknek sem, hogy részt vegyenek a szüléseken.

Rita néhány hete szült egy budapesti kórházban. Ő is, ahogy a cikkben szereplő többi kismama és édesanya azt kérte, hogy ne írjuk le a valódi nevét, mert fél, hogy bajba kerülhetnek azok, akik segítettek neki.

Rita tudta, hogy az új szabály szerint nem szülhet a fogadott orvosával, aki egyébként végigkísérte a terhességét és az előző szülésénél is ott volt. De úgy döntött a szülésznőhöz ragaszkodik.

"Egy olyan barátnőmtől kaptam meg a számát, aki nagyon hálapénz ellenes, és ő is nála szült két gyereket.

Ők semmit nem is adtak a szülésznőnek, ennek ellenére a második gyereket is elvállalta."

Rita azt mondja, a kórházban nagyon sok pozitív élménye volt. Már a szülést megelőzően is.

"Már korábban a vizsgálatok alatt is legalább 4 doktornővel találkoztam, akik körülbelül 30 évesek voltak és azt éreztem, hogy ők alapvetően máshogy állnak a szüléshez, mint a férfi orvosok. Nagyon kedvesek és megértőek voltak."

A szülést végül a negyvenedik héten meg kellett indítani, mert már kevés volt a magzatvíz.

"Szóltam a szülésznőnek, aki bejött a kórházba. Amíg a férjem nem ért be, addig végig ő volt velem, beszélgettünk. Miután megérkezett a férjem, már nem járt a nyakunkra, néha benézett, hogy minden rendben van-e, ez így nekem teljesen megnyugtató volt. Az ügyeletes orvost csak a finishben hívta be. Szerencsém volt, az egyik fiatal doktornőnél szülhettem, nyugodtan, komplikáció nélkül" - meséli az asszony.

Rita nagyon hálás a szülésznőnek. Azt mondja tudja, hogy törvénybe ütközik, de mégis kompenzálni szeretné a fáradozásait.

"Még nem történt meg, de szeretnék neki pénzt adni. Próbálom úgy megoldani, hogy ne legyen belőle baja. Én úgy vagyok ezzel a hálapénz dologgal, hogy amíg nincsenek egységes protokollok meg feltételek a kórházakban, addig hagyni kéne ezt a rendszert, hogy az ember választhasson. Csak legális útra kell terelni – mondja a fiatal anyuka, aki hozzáteszi:

"Valahogy úgy képzelem el, hogy az orvos adjon számlát, fizesse be az adót, és adjon le belőle a kórháznak, ha ott vezeti le a szülést."

Csilla is valami hasonlóban bízik. Ő majd csak júliusban fog szülni, és reménykedik, hogy addig még valami változni fog.

"Az új helyzetnek köszönhetően még nem jutottam dűlőre a helyszínt illetően. Van orvosom, de ő már nem dolgozik a helyi kórházban, ezért egy másik városban tudnék nála szülni, programozott császárral. Viszont én ezzel nem vagyok kibékülve, úgyhogy a B verzió, hogy amikor vajúdni kezdek bemegyek a kórházba és lesz, ami lesz. A szülésem konkrétan lutri lett."

Csilla azt mondja: kutyaszorítóban érzi magát.

"Úgy gondolom, ha van egy problémamentes terhesség - 29 éves vagyok - akkor nem tartom indokoltnak a programozott császárt. Viszont ragaszkodnék az orvosomhoz, akinél előzőleg is szültem és most is hozzá járok gondozásra."

Azt meséli: sokat beszélget környékbeli kismamákkal a terveikről, és próbál információt szerezni néhány más közeli kórházról is.

"Azt hallom, hogy eddig azért mindenhol megoldották így vagy úgy azt, hogy a fogadott orvosok ott legyenek a szülésnél, viszont azt mondják, márciustól ez sokkal szigorúbb lesz.

Sok a rémtörténet is, de ami a legfeltűnőbb, hogy rengeteg dolog a kórháztól és az orvostól függ" - magyarázza Csilla.

Ezt megerősíti Roszik Linda a Másállapotot a szülészetben csoport aktivistája is, aki klinikai szakpszichológusként sok várandós nővel találkozik.

"Semmilyen módon nincs a szakmától elvárva az, hogy a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően végezzék a munkájukat. Pedig létezik szülészeti irányelv már 2019 óta, de sok orvos nem is tud erről.

A nemzetközi irányelvekből tudjuk hány százalékban lenne reális a császár, hány százalékos lehet a gátmetszés. Megtanulható lenne a vízbenszülés kísérése, de fontos a tiszteletteljes kommunikációt is a nőkkel" - mondja Linda, és hozzáteszi:

"Vannak csodálatos szakemberek, de ez rendszerszinten nem elvárás, nincs hozzá képzés."

A pszichológus szerint az irány alapvetően jó, és ma már van amiben jobb a szülő nők helyzete mint 10 éve volt, de ez főként az alulról szerveződő kezdeményezéseknek köszönhető.

Roszik Linda azt mondja, a kismamáknak ijesztő, hogy nem lehet saját orvosuk. De nem feltétlenül lenne az, ha egységes lenne az ellátás és biztosított lenne a méltóságteljes bánásmód.

"Magyarországon a hálpénzt megtiltották, de semmi mást nem változtattak meg, így csak a nők jártak rosszul."

Csilla úgy fogalmaz: a szülése egy lutri lett.

"Néha elhatározom magam ősanyai erővel, hogy márpedig én bemegyek szülni, aztán lesz, ami lesz, de aztán rámtör a félelem. Mi van, ha kifogok valakit, aki bánt, vagy ne adj Isten elront valamit. Két másik gyerekem is van, nem akarok az asztalon maradni"- mondja az aggódó kismama.

Korábban ikerterhessége volt és császározták, most viszont szeretne természetes úton életet adni gyermekének, és úgy érzi, nagyban megbonyolítja a dolgát, ha egy ügyeletes orvossal kell szülnie.

"Nekem biztonságérzetet ad, ha van egy fogadott orvos, aki ismeri a terhességet, és VBAC-re készülök, ami ugye azt jelenti, hogy most természetes úton szeretnék szülni, annak ellenére, hogy korábban császárral szültem. Ezt azonban nem minden kórház és orvos támogatja. Attól is tartok, hogy pont kifogok valakit, aki szerint ez nem jó és már visznek is a műtőbe."

A törvény, ami bünteti az egészségügyi dolgozókat, ha pénzt vagy bármi mást fogadnak el a szolgáltatásért, ami értékesebb mint 8000 forint, január 1-től hatályos. Március 1-ig azonban egy átmeneti állapot van, és az ilyen ügyeket felderítő Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupció ellenes csoportja is csak ekkor kezdi meg élesben a munkát.

Addig ugyanis az egészségügyben dolgozóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vagy vállalkozóként, kizárólag magánpraxisban gyógyítanak majd.

Az már látszik, hogy az új szabályozás miatt a szülészeteken dolgozókra sokkal több munka hárul, eddig ugyanis sok olyan fogadott orvos is vezetett szülést a kórházakban, akik egyébként nem dolgoztak ott.

Januártól azonban már ezeket a szüléseket is az ügyeletes orvosoknak kell levezetniük, de ezért nem kapnak több fizetést.

Korábban a Magyar Orvosi Kamara részéről felmerült egy áthidaló megoldás. Ez egy szerződés lenne, amely az orvos, a kismama és a kórház között köttetne a többletszolgálatásról.

Pénz ugyan nem szerepel benne, de az orvos önként vállalhatná, hogy fogadott orvosként részt vesz a szülésen. Ezzel a javaslattal kapcsolatban azonban az EMMI egyelőre nem válaszolt sem a MOK-nak, sem nekünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szabó Bence „nincs jó állapotban” az ügyvédje szerint, a történtek rendkívüli módon kimerítették
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a Direkt36-nak adott nyilatkozata után, és szinte azonnal átkutatták a házát, ahová még korábbi kollégáit is kivezényelték. Jogi képviselője szerint a férfi most szembesül a helyzet valódi súlyával, például hivatása elvesztésével, ami lelkileg nagyon megviseli.


Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.

„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”

– fogalmazott az ügyvéd.

Laczó Adrienn elmondta, hogy az egész folyamat délután négytől másnap hajnali négyig tartott. A több helyszínen zajló házkutatás után, hajnali három körül akarták kihallgatni a volt nyomozót, aki ekkor az ügyvédje tanácsára nem tett vallomást.

„Megmondom őszintén, és ez nem titok, én tanácsoltam neki, hogy ne tegyen vallomást. Olyan szellemi és fizikai állapotban volt akkor már a hajnali órákban, hogy egyszerűen nem tudta volna összeszedni a gondolatait”

– közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vallomástételre később, nyugodtabb körülmények között visszatérhetnek.

A házkutatásról az ügyvéd elmondta, hogy az egy professzionális és érzelemmentes intézkedés volt, melyet a nyomozó főügyészség felügyelt.

A helyszínen jelen volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt, Szabó Bence saját korábbi csoportjának tagjai is.

„Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy mindent összeforgatnak, tehát viszonylag kíméletesen végezték, viszont minden olyan dolgot elvittek, aminek bármi köze lehet az eljáráshoz” – részletezte Laczó Adrienn. Az adathordozókat nem a helyszínen vizsgálták, csupán lefoglalták őket, tartalmukat később fogják elemezni, ami szerinte egy hosszadalmas folyamat lesz.

Szabó Bence állapotáról szólva az ügyvédje azt mondta: „Nincs jó állapotban.”

Bár a volt nyomozó saját döntése volt, hogy a nyilvánossághoz fordul, és számított is a következményekre, most szembesül a helyzet valódi súlyával. Laczó Adrienn szerint védencének az egész élete megváltozik, hiszen fel kellett adnia a hivatását, ami egy komoly meghasonulási folyamatot indított el benne, és a történtek rendkívüli módon kimerítették.

A volt rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és nyolc órára előállították, de nem vették őrizetbe. Az ügyvéd szerint most már nem is várható semmilyen kényszerintézkedés elrendelése.

Szabó Bence azután került a hatóságok látókörébe, hogy a Direkt36-nak arról beszélt, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával elvégeztetett kamunyomozás révén megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét. Részletek itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint
A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.


A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.

A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.

Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.

A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.

A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.

A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.

„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".

A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.

Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.

Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.

Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.

Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.

Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.

Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.

Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.

Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.

A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.

Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.

A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.

Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.

A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.

„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.

A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk