HÍREK
A Rovatból

Szigorítják a védettségi igazolás feltételeit, de nem terveznek lezárást vagy kijárási tilalmat Franciaországban

A védettségi igazolás kiadását január 15-től három oltáshoz kötötték mindenki számára. A maszkviselési kötelezettség zárt helyeken több mint egy éve folyamatosan érvényben van.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. november 26.



A francia kormány a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt nem tervez sem lezárást, sem kijárási tilalmat, de szigorítja a védettségi igazolás feltételeit, és minden felnőtt számára lehetővé teszi az oltás harmadik adagjának felvételét öt hónappal a második után - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Olivier Véran egészségügyi miniszter. A védettségi igazolás kiadását január 15-től három oltáshoz kötötték mindenki számára.

"Át tudjuk vészelni ezt az újabb hullámot a legszigorúbb intézkedések nélkül" - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy nincs szükség az üzletek korai bezárására és az állampolgárok szabad mozgásának korlátozására, miután a fertőzési szint emelkedése egyelőre nem okoz nyomást az egészségügyi ellátórendszeren.

Olivier Véran jelezte, hogy a koronavírus elleni oltás harmadik, emlékeztető adagját szombattól minden 18 éven felüli igényelheti öt hónappal az előző oltás után. A harmadik adagra szeptember óta a 65 éven felüliek, a veszélyeztetettek és az egészségügyi dolgozók már jogosultak, miután az év elején velük kezdődött az oltási kampány.

"A prefektusok kötelezővé tehetik a maszkviselést kültéri rendezvényeken, például a karácsonyi vásárokon, ahol a védettségi igazolást is be kell mutatni" - jelezte a tárcavezető.

A maszkviselési kötelezettség zárt helyeken több mint egy éve folyamatosan érvényben van.

A miniszter azt is elmondta, hogy a védettségi igazolás érvényességéhez az oltatlanoknak vagy csak egy adag oltással rendelkezőknek ezentúl 24 óránál nem régebbi tesztet kell majd bemutatniuk az eddigi 72 óra helyett.

A védettségi igazolás érvényességét január 15-től a kormány a harmadik oltáshoz köti minden 18 éven felüli személy számára, a 65 éven felüliekre már december 15-től vonatkozik ez a szabály. A második oltás után hét hónappal érvényét veszti az oltási igazolás, amennyiben a tulajdonosa nem igényelte a harmadik adagot.

Az emlékeztető oltást mindenki a Pfizer/BioNTech vakcinájából kapja.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a kormányzat fontolgatja az 5 és 11 év közöttiek beoltását is, de ez csak 2022 elején lesz esedékes.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy negatív tesztet) a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.

Amióta a kormány szerdán jelezte, hogy az emlékeztető oltás lehetőségét a közeljövőben megnyitja minden 18 éven felüli számára, félmillióan foglaltak időpontot az interneten a házi orvosoknál, a gyógyszertárakban, az orvosi rendelőkben vagy az önkormányzatoknál, ahol oltóközpontok működnek.

Franciaországban a koronavírusos fertőzések napi esetszámának átlaga egy hét alatt majdnem megduplázódott: míg a múlt hét végén 9 ezer volt a napi átlag, addig ezen a héten 17 ezer, kedden és szerdán pedig meghaladta a 30 ezret a vírusfertőzéssel diagnosztizáltak száma. A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek országos átlaga 190 fő, míg egy héttel ezelőtt még csak 100 volt, vasárnap pedig 164 fő. Az intenzív ágyaknak ugyanakkor csak mintegy negyedén ápolnak koronavírusos betegeket, számuk 1500 az október eleji ezerhez képest.

Az oltásra jogosultak 90 százaléka felvette a koronavírus elleni oltás legalább első adagját, ami a teljes lakosság 77 százalékának felel meg, mindkét adagot a teljes lakosság 75 százaléka kapta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tisza 52, Fidesz 34” – Magyar Péter egy eltitkolt közvélemény-kutatásról beszélt
Azt mondta a Klubrádióban: „Kérdezzük már meg a kormányt, hogy miért nem hozzák le azt az ötezer fővel készített legfrissebb közvéleménykutatást, aminek az eredménye: Tisza 52, Fidesz 34.”
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. május 19.



Magyar Péter múlt héten gyalog indult el Nagyváradra. Az akcióját azután jelentette be, hogy szerinte Orbán Viktor a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet is.

A Klubrádió Megbeszéljük című műsorának hétfői adásában beszélt az útjáról. A beszélgetés idején még úton volt Kisújszállás felé, amely aznap estére volt a célja.

A Tisza Párt elnöke arról is beszélt, hogy létezik egy közvélemény-kutatás, amely szerinte jelentős előnyt mutat a Tisza Pártnak. Azt mondta: „Kérdezzük már meg a kormányt, hogy miért nem hozzák le azt az ötezer fővel készített legfrissebb közvéleménykutatást, aminek az eredménye: Tisza 52, Fidesz 34. Ha már ennyi pénzt kidobtak rá, akkor igazán nyilvánosságra hozhatnák.”

Magyar szerint ezt a kutatást nem közvetlenül a kormány rendelte meg, hanem egy nagyobb cég megbízásából készítik el minden választás előtti évben. Azt állította, hogy ez az anyag „a Karmelita csodás teraszára is” eljut. Ennél többet nem árult el, mert szerinte ez a kormány dolga lenne, de hozzátette, hogy ha úgy alakul, a Tisza is megtehetné.

Úgy fogalmazott, hogy „rögtön érthetővé válik a pánik, és ez a dühreakció, mint egy kisgyerek, aki dühös, amikor elveszik a labdáját”. Azt mondta, a kormányban is tudnak erről a kutatásról, és szerinte ezért ilyen a reakciójuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Markó Béla: Orbán hosszú ideje egy olyan Európa-képet, és egy olyan állameszmét képvisel, amely rossz a határon túli magyaroknak
Az RMDSZ korábbi elnöke úgy fogalmazott: „Orbán rosszul mérte be a romániai helyzetet, és rosszul mérte be az erdélyi magyarok közérzetét.”


Markó Béla szerint Orbán Viktor kiállása a romániai elnökválasztás második fordulója előtt a szélsőjobboldali jelölt mellett nem azt az eredményt hozta, amit a magyar miniszterelnök szeretett volna. A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy sokan attól tartottak, Orbán Viktor tihanyi beszéde miatt a romániai magyarok George Simionra szavaznak majd, de épp az ellenkezője történt.

Markó úgy látja, hogy Orbán megszólalása miatt többen is elmentek szavazni, csak épp nem arra a jelöltre, akit ő támogatott. A Székelyföldi és más erdélyi magyar szavazók végül Nicușor Dan mellé álltak.

Az RMDSZ volt elnöke szerint a második forduló megmutatta, hogy az erdélyi magyarokban megvan a józanság, és „kulcspillanatokban szolidárisak tudnak lenni, össze tudnak fogni, és egységesen tudnak föllépni, és a saját érdekeikre figyelnek, nem arra, hogy mit mond Orbán Viktor”.

Markó beszélt arról is, hogy bár az első forduló után jelentős, körülbelül 20 százalékpontos különbség volt a két jelölt között, amit nagyon nehéz volt ledolgozni, végül mégis Nicușor Dan nyert.

A végeredményt Markó Orbán vereségének tartja. Úgy fogalmazott: „Orbán rosszul mérte be a romániai helyzetet, és rosszul mérte be az erdélyi magyarok közérzetét.”

Hozzátette: „Több mint hiba, hogy ő nemcsak most, hanem már hosszú ideje egy olyan Európa-képet, és egy olyan állameszmét képviselt, amely rossz a határon túli magyaroknak, és nagyon rossz az erdélyi magyaroknak.

És most kiderült az, hogy ezt nemcsak néhány politológus gondolja, vagy nemcsak néhány politikai vezető látja így, hanem maguk az erdélyi magyarok is nagyon jól érzékelik, hogy mit jelent egy olyan nacionalista állameszme, amelyet sajnos a magyar kormánypolitika is támogat.”

Markó felidézte, hogy az erdélyi magyarok emlékeznek a román–magyar konfliktusokra, különösen a marosvásárhelyiek márciusára. Úgy fogalmazott: „éppen ezért nem értem, hogy miért kell Magyarországról megmondani nekünk, és miért kell Orbán Viktornak megmondani, hogy mi mit akarjunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az Európa Tanács a nagytakarítási törvényről: felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását
Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket.


Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.

Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”

Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket. Emellett nem biztosít elegendő garanciát az önkényes alkalmazás ellen.”

A közleményben azt is leírták, hogy nem tartják jogilag megalapozottnak a magyar kormány érvelését, amely szerint a törvény hasonlít az Egyesült Államok Külföldi Ügynökök Regisztrációs törvényéhez - írta a 444.hu.

Kiemelték: „Ahogy azt a Reykjavíki Demokrácia-elvek is hangsúlyozzák, a magyar kormány – mint az Európa Tanács tagja – köteles biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információhoz való hozzáférés és annak továbbadásának jogát. A szabad, független és sokszínű média, valamint a civil társadalom a demokratikus társadalom alapkövei.”

A két jelentéstevő szerint egy ilyen törvényt nem lehet elfogadni anélkül, hogy ne történjen előtte egy széles körű értékelés és egyeztetés. „Ezért felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását, és kötelezze el magát egy átfogó és inkluzív felülvizsgálati folyamat mellett, beleértve a Velencei Bizottság véleményének kikérését is.”

A törvénycsomagot Halász János nyújtotta be május 13-án. A parlament kedden vitázik róla, és a héten akár el is fogadhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fideszes villámakció: nem lesz obstrukció, pár órára korlátozták a nagytakarítási törvény parlamenti vitáját
A kormánypárt percek alatt átírta a napirendet, hogy időkeretbe szorítsa a vitát. Az ellenzék szerint így akarják elhallgattatni a kritikus hangokat a vitatott törvényről.


Kedden délután tartják a vitát a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról, miután a Fidesz kezdeményezésére hétfőn napirendet módosítottak az Országgyűlésben.

A kormánypárt azt kérte a házbizottságtól, hogy a keddi plenáris ülésen csak négyórás időkeretben tárgyalják a javaslatot.

Az átláthatósági törvény segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt 8 igen és 3 nem szavazattal vette tárgysorozatba a javaslatot, így az a plenáris ülés elé kerülhetett.

A Fidesz a napirend módosításával azt akarta elérni, hogy ne legyen éjszakába nyúló vita Halász János javaslatáról. Így próbálják elkerülni, hogy hasonlóan hosszú obstrukcióval szembesüljenek, mint 2022-ben a szociális törvény megszavazása előtt, amikor az ellenzéki képviselők több mint 22 órán át tartották fenn a vitát.

Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek frakcióvezetője arról írt a Facebook-oldalán, hogy Kocsis Máté kezdeményezésére Kövér László hétfőn 12:32-kor összehívta a házbizottság ülését 12:40-re, hogy a frakciókkal közösen módosítsák a 13 órakor kezdődő ülés napirendjét.

A Telex információi szerint a házbizottság hétfői ülésén az is eldőlt, hogy a DK kezdeményezésére mégis uniós napirendi pont lesz az ellehetetlenítési törvény, így EP-képviselők – például Dobrev Klára vagy Magyar Péter – is felszólalhatnak a keddi vitán.

Mostanra az is biztossá vált, hogy a Fidesz nem akarja kivételes eljárásban, már a héten átnyomni a törvényjavaslatot a parlamenten. Az előzetes napirendi tervezet szerint a javaslat általános vitáját kedd este tartják, a szavazásra pedig a június 10-i hét elején kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET: