Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.
A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.
A per során
a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.
A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.
Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.
A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez fájhat Putyinnak: az ukránok állítólag megsemmisítették az oroszok szuperrakétájának kilövőrendszerét
Az SZBU-vezető szerint a művelet százszázalékos siker lett. A rakétát eddig egyszer vetették be megerősítetten, a Dnyipro elleni támadáskor tavaly novemberben.
Ukrajna hírszerzése arról számolt be, hogy a Kapusztyin Jar lőtéren, az oroszországi Asztrahán megyében megsemmisítettek egy kilövőrendszert, amely három, indításra kész Oresnyik ballisztikus rakétához tartozott. Az akcióban a katonai hírszerzés (HUR), az SZBU és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZRU) vett részt, számolt be róla a Kyiv Post.
Az SZBU vezetője, Vaszil Maljuk szerint az akció „az ő területükön, Kapusztyin Jarnál” zajlott. Úgy fogalmazott: „Nagyon sikeres hadművelet volt. A megsemmisítés száz százalékos.” Azt is hozzátette: „ez olyasmi, amit eddig soha nem hoztunk nyilvánosságra… Ez még azelőtt történt, hogy az ‘Oresnyik’ nevet széles körben használták volna.”
Az ukrán hírszerzés becslése alapján Oroszország eddig egy Oresnyiket indított, egyet megsemmisítettek, és legalább egy még a készletben maradt. A külföldi hírszerzés vezetője, Oleh Ivascsenko így fogalmazott:
„Egy [kilövőrendszer] létezik… Úgy véljük, idén legfeljebb három készült, és évente akár hatot is terveznek.”
Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az Oresnyiket Fehéroroszországba is áttelepítheti. Szavai szerint „a becsült hatótávolságuk 5 500 kilométer. És van egy 700 kilométeres holtzóna. Ez azt jelenti, hogy az európaiaknak, különösen Kelet-Európában, figyelniük kell erre. És mindenkinek másnak is. Figyelnünk kell ezekre a kockázatokra.”
Az orosz állami média bizonyíték nélkül azt állítja, hogy az Oresnyik egy órán belül bármely európai célpontot eléri, és akár hat, önállóan manőverező, atomtöltettel felszerelt robbanófejjel képes pusztítani. A rakéta első, eddig megerősített bevetése tavaly november 21-én történt, a Dnyipro elleni támadáskor. Nyugati elemzők az Oresnyiket a szovjet RS–26 Rubezs közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta módosított változatának tartják, több mint 4 000 kilométeres hatótávval és hat, nukleáris vagy hagyományos, több, egymástól függetlenül célra irányítható hiperszonikus visszatérő egységgel.
Ma korábban Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára a „Oroszország és a FÁK népei” fórumon arra kérte a kétkedőket, hogy „higgyenek” Moszkva új, fejlesztés alatt álló fegyvereiben: a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakétában és a Poseidon nukleáris torpedóban. Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin 2018-as beszédében jelentette be először ezeket. „Lehet, hogy akkor nem hittek benne, de most már kénytelenek lesznek.”
Putyin október 26-án azt közölte, hogy befejezték a Burevesztnyik interkontinentális cirkálórakéta „végső tesztjeit”, amit „a világon egyedülállónak” nevezett. Valerij Geraszimov vezérkari főnök elmondta, hogy a nukleáris meghajtású rakéta a tesztrepülés során 14 000 kilométert repült, és körülbelül 15 órát töltött a levegőben. Szerinte a műszaki jellemzők „lehetővé teszik, hogy bármilyen távolságban, nagy védettségű célpontokat is garantált pontossággal elérjen.” Putyin utasította a hadrendbe állításhoz szükséges infrastruktúra előkészítését.
Ukrajna hírszerzése arról számolt be, hogy a Kapusztyin Jar lőtéren, az oroszországi Asztrahán megyében megsemmisítettek egy kilövőrendszert, amely három, indításra kész Oresnyik ballisztikus rakétához tartozott. Az akcióban a katonai hírszerzés (HUR), az SZBU és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZRU) vett részt, számolt be róla a Kyiv Post.
Az SZBU vezetője, Vaszil Maljuk szerint az akció „az ő területükön, Kapusztyin Jarnál” zajlott. Úgy fogalmazott: „Nagyon sikeres hadművelet volt. A megsemmisítés száz százalékos.” Azt is hozzátette: „ez olyasmi, amit eddig soha nem hoztunk nyilvánosságra… Ez még azelőtt történt, hogy az ‘Oresnyik’ nevet széles körben használták volna.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szeptember végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján egyszerre 17 közlemény jelent meg gyerekek ellen elkövetett visszaélések miatti feljelentésekről. Az első, szeptember 25-i bejegyzés eltért a többitől: kiskorú veszélyeztetéséről szólt, és név szerint említette a pétervásárai gyermekotthon Lomberdő Lakásotthonát, írja a 444.
A feljelentést azért tették, mert egy 38 éves ivádi férfi – S. Tamás, akit 2016-ban jogerősen elítéltek egy tizenkét év alatti gyerek ellen elkövetett szexuális erőszak miatt – a nyáron többször elvitte autóval az otthon 15–17 éves lakóit Egerbe, gyorsétterembe és vásárolni. Szeptember 22-én az autóban majdnem baleset történt; a nevelők 24-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek kiskorú veszélyeztetése miatt.
A nyomozás folyamatban van. Közben a fenntartó október 8-án felmentette az intézmény vezetőjét, Tajti Máriát, arra hivatkozva, hogy a jelzés nem 24 órán belül történt meg. Az SZGYF saját közleménye szerint viszont a gyerek 23-án szólt, a feljelentés pedig másnap ment be.
A történet politikai szála:
2025 májusában S. Tamás jelen volt a Harcosok Klubja BOK-csarnokbeli rendezvényén, ahol a helyi polgármester, Ivády Zsolt két kísérőt vitt, egyikük S. volt, egy szelfin a háttérben is látszott.
A botrány után a párt helyi szereplői Ivádyt elszámoltatták, aki nem mondott le, de két nap múlva kilépett a pártból. Kérték, hogy szakítson meg minden kapcsolatot S.-sel, az önkormányzat több munkát nem adott neki.
A pétervásárai nevelők szerint nehéz volt fellépni, mert S. szabad ember, a gyerekek iskola után szabadon mozognak. Volt olyan rendőri álláspont, hogy egyértelmű bűncselekmény nélkül nem avatkoznak be. A fiatalok azt mondták, S. gyorsétterembe vitte őket, beszélgettek, ruhát vett nekik, panaszt nem tettek, egy 17 éves lány szerelmet említett. Az otthon dolgozói szóban tájékoztatták a megyei központot, egyszer Ivádyt is behívták, aki jelezte, hogy „levette a kezét” S.-ről.
A lap kérdéseire az SZGYF a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem nyilatkozott, a rendőrségtől és a megyei központtól sem kaptak választ. S. Tamás azt mondta, nem tud róla, hogy nyomozás érintené, mert még nem hallgatták ki.
Szeptember végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján egyszerre 17 közlemény jelent meg gyerekek ellen elkövetett visszaélések miatti feljelentésekről. Az első, szeptember 25-i bejegyzés eltért a többitől: kiskorú veszélyeztetéséről szólt, és név szerint említette a pétervásárai gyermekotthon Lomberdő Lakásotthonát, írja a 444.
A feljelentést azért tették, mert egy 38 éves ivádi férfi – S. Tamás, akit 2016-ban jogerősen elítéltek egy tizenkét év alatti gyerek ellen elkövetett szexuális erőszak miatt – a nyáron többször elvitte autóval az otthon 15–17 éves lakóit Egerbe, gyorsétterembe és vásárolni. Szeptember 22-én az autóban majdnem baleset történt; a nevelők 24-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek kiskorú veszélyeztetése miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
MÁV-vezérigazgató: Elfogynak a tartalékaink, a kieső kocsikat nem tudjuk pótolni
Gyakori lett, hogy a helyjegyen szereplő kocsi nincs a vonaton. Ilyen esetben a digitálisan vásárlók automatikus visszatérítést kapnak 72 órán belül, miközben a 20 percnél hosszabb késésekre továbbra is külön szabály vonatkozik.
A MÁV-csoport november 1-től automatikus visszatérítést ad azoknak az utasoknak, akik online felületen vagy applikációban vett helyjegyük ellenére nem találják a helyjegyben szereplő kocsit a vonaton. Papírjegy esetén továbbra is az e-mailes, telefonos vagy személyes ügyfélszolgálat intézi a visszatérítést, írja az Index.
A döntés a Dunakeszi Járműjavító leállása miatt kialakult kocsihiányra reagál. Hegyi Zsolt vezérigazgató egy videóban elmondta: a leállás miatt lelassult a karbantartás, „így hamar kimerül az a tartalékflotta, amelyből a hirtelen műszaki meghibásodás vagy baleset miatt kivont vasúti kocsikat eddig pótolni tudtuk.”
Gyakori lett, hogy valaki például IC-kocsiba vált jegyet, de az adott kocsi végül hiányzik a szerelvényből. Előfordulhat az is, hogy a helyjegy 404-es kocsit jelöl, a vonaton viszont nincs ilyen kocsi.
A MÁV az objektív felelősség elvét követi,
ezért november 1-től 72 órán belül automatikusan visszaadja a helyjegy árát azoknak, akik online vagy applikációban vásároltak, és az utazás megkezdésekor a fenti helyzettel találkoznak. Papírjegynél marad az ügyfélszolgálati ügyintézés.
A vállalat szerint nem számít, hogy külső, a MÁV-csoporton kívüli ok okoz-e 20 percnél nagyobb késést, vagy marad ki egy kocsi: „csak az utassérelem számít, amelyért a MÁV-csoport kér bocsánatot. Nemcsak szóval, hanem tettel: pénzvisszatérítéssel most már a nem teljesülő kocsiösszeállítás esetén is.”
A háttérben az áll, hogy a Magyar Vagon dunakeszi járműjavítójának termelése leállt, itt javítják és tartják karban a vasúti kocsikat. A javításokat és a karbantartásokat „nem, vagy csak késve” tudják elvégezni. Az eddig alkalmazott késési biztosítás lényege is az objektív felelősség: ha a késés 20 percnél nagyobb, automatikusan visszajár a jegyár fele. Ezt most kiterjesztik a kocsiösszeállításokra is.
A MÁV-csoport november 1-től automatikus visszatérítést ad azoknak az utasoknak, akik online felületen vagy applikációban vett helyjegyük ellenére nem találják a helyjegyben szereplő kocsit a vonaton. Papírjegy esetén továbbra is az e-mailes, telefonos vagy személyes ügyfélszolgálat intézi a visszatérítést, írja az Index.
A döntés a Dunakeszi Járműjavító leállása miatt kialakult kocsihiányra reagál. Hegyi Zsolt vezérigazgató egy videóban elmondta: a leállás miatt lelassult a karbantartás, „így hamar kimerül az a tartalékflotta, amelyből a hirtelen műszaki meghibásodás vagy baleset miatt kivont vasúti kocsikat eddig pótolni tudtuk.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János Varga Judit visszatéréséről: Szegény gyerekek, reméljük, nem lesz még egy kegyelmi ügy
Utcafórumon válaszolt az ATV kérdésére, nem finomkodott. Kifejtette véleményét még a mesterséges intelligencia által generált politikai videókról, valamint a százhalombattai MOL-tűzről is.
Lázár János Békéscsabán reagált arra, hogy Varga Judit a Nemzeti Mentál Pajzs Program gyermekjogi védnöke lett.
„Szegény gyerekek, ezt tudom mondani. Reméljük, nem lesz még egy kegyelmi ügy”
– mondta az ATV kérdésére. A jelenetet a Blikk videójában lehet megnézni.
Az építésügyi és közlekedési miniszter így fogalmazott még: „Ahol Varga Judit van, ott általában baj szokott történni.” A helyszínen a Blikk munkatársa arról is kérdezte, hogy a Fidesz kampányában egyre gyakrabban tűnnek fel mesterséges intelligenciával készített, lejárató videók. Lázár szerint a politikában mindig lesz szerepe az MI‑nek, de
„a politikusok ezt hogyan használják, arról már lehet beszélni, hogy milyen játékszabályoknak kell lennie, mi az, ami helyes, és mi az, ami helytelen”.
Szerinte a mértéktartás lenne a lényeg.
Szóba került a százhalombattai olajfinomító-tűz is, amiről Orbán Viktor azt mondta, akár külső támadás is okozhatta. Lázár szerint ezt a forgatókönyvet sem lehet kizárni, és azt mondta, reméli, hogy az ukránok nem ezt a megoldást választották. Úgy fogalmazott, Magyarországon „kőkeményen” dolgozik az ukrán titkosszolgálat és a szervezett bűnözés azon, hogy Budapesten ukránbarát kormány legyen, és szerinte „megúszhatatlan”, hogy a Tisza Párt feltárja kapcsolatait az ukrán titkosszolgálattal és a szervezett bűnözéssel.
