„Még jobban meg kellett volna verni” – gyűlölködő kommentelők zaklatják a Szentmártonkátán megvert nőt, aki a látásáért küzd
Miközben az internetes trollok sem kímélik, a fiatal nő a látásáért harcol. Orvosai bizakodóak, de azt mondják, semmit nem tudnak 100 százalékig garantálni.
A Szentmártonkátán megvert nő, Bordás-Pauza Gréta a Facebookon számolt be az állapotáról és az őt ért kommentekről. Bejegyzése szerint a rengeteg támogató üzenet mellett sok bántó, gyűlölködő hozzászólást is kapott.
„Nyilván ezzel szemben nagyon sok rágalmazó, bántó, gyűlölködő hozzászóló és üzenetben zaklató ember is megtalált olyanokkal is, hogy »úgy kellett neki, megérdemelte, még jobban meg kellett volna verni«. Erre ne pazaroljátok az energiáitokat, mert felesleges”
– írja.
A nő beszámolója szerint járt a jászberényi kórház szemészeti részlegén, ahol alaposan megvizsgálták, és a korábbi gyógyszerei mellé egy gyulladáscsökkentő antibiotikumos szemcseppet is kapott.
„A tegnapi telefonos konzultáción és a mai személyes konzultáción is azt mondta mindkét orvos, hogy a bevérzések miatt nem látok. Ezek a vérzések már nem frissek, már »csak« alvadt vér van a szememben, aminek majd lassan el kell múlnia és ha elmúlik, akkor valószínűleg visszajön a látásom is.
Persze ezt 100%-ig garantálni senki nem tudja, de mindketten azt mondták, hogy főleg a fiatal koromra tekintettel remélhetőleg nem lesz maradandó károsulás a látásomban. Ez most sajnos türelem játék és nem 1-2 nap alatt fog meggyógyulni”
– zárta bejegyzését.
Korábban beszámolatunk arról, hogy a nő szerint a szentmártonkátai kolbásztöltő fesztiválon Bodor András, a város alpolgármestere súlyosan megverte őt egy szóváltást követően. A politikus a vádakat tagadta, de posztjáról lemondott.
Pogácsás Tibor, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt írta, az erőszak minden formáját elítéli, és jelezte, hogy az illető nem a Fidesz tagja vagy jelöltje.
Az ügyben a Nagykátai Rendőrkapitányság szakértők bevonásával nyomoz.
A Szentmártonkátán megvert nő, Bordás-Pauza Gréta a Facebookon számolt be az állapotáról és az őt ért kommentekről. Bejegyzése szerint a rengeteg támogató üzenet mellett sok bántó, gyűlölködő hozzászólást is kapott.
„Nyilván ezzel szemben nagyon sok rágalmazó, bántó, gyűlölködő hozzászóló és üzenetben zaklató ember is megtalált olyanokkal is, hogy »úgy kellett neki, megérdemelte, még jobban meg kellett volna verni«. Erre ne pazaroljátok az energiáitokat, mert felesleges”
– írja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Nem szeretnék úgy választásba menni, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján
A kormányfő szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. Úgy gondolja, „a mostani olajblokád” időzítése is ezt a célt szolgálja, gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Orbán szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. „Brüsszel, a kijeviek, meg a Tisza összejátszanak egymással azért, hogy a választások után Magyarországon olyan kormány alakuljon, amely ukránbarát és Brüsszelbarát” – mondta. A kormányfő szerint a mostani olajblokád időzítése is ezt a célt szolgálja: gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
„Káosz, 1000 forint fölé menő benzinár, zűrzavar, elégedetlenség, és a kormánnyal szembeni ellenérzéseket meg lehet növelni”
– fogalmazott. Állítása szerint a Barátság olajvezeték újraindításának semmilyen műszaki akadálya nincs, „csak azért nem indítják újra, mert politikai okokból nem akarják”.
„Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján. Úgyhogy szerintem itt erről van szó, tehát a következő időszakban, a jövőben a háborúval, az ukránokkal, az olajszállítással is meg kell küzdenünk”
A kampányról szólva Orbán Viktor a március 15-i Békemeneten való részvételre buzdított.
„Szükségünk van Magyarország történetének valaha volt legnagyobb békemenetére, hogy megmutassuk az erőnket”
– mondta. A kormányfő szerint a következő időszak kulcsszava a háborúból való kimaradás lesz. „Kimaradni, ez lesz a kulcsszó a következő négy évben” – jelentette ki.
A Tisza Pártot vezető Magyar Péter korábban egyértelművé tette, hogy nem küldene csapatokat és fegyvereket Ukrajnának. Energiapolitikai célként az orosz energiahordozókról 2035-ig történő fokozatos leválást tűzte ki. A párt a Kijevvel való „összejátszásról” szóló vádakat politikai motiváltságúnak és „félelemkeltésnek” nevezte.
A miniszterelnök a soproni fórumon beszélt a kormány eddigi eredményeiről is, kiemelve a 14. havi nyugdíj bevezetését, a 3 százalékos fix kamatozású otthonteremtési programot, valamint a családi adókedvezmények bővítését. A foglalkoztatási adatokat ismertetve elmondta, míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, addig most 4,7 millió, a következő ciklus végére pedig 5 millió a cél. Orbán Viktor a jövőbeli kockázatok között említette a Közel-keleti háborút, egy esetleges olajválságot, valamint a növekvő migrációs nyomást.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dróntámadás érte az USA szaúd-arábiai nagykövetségét, Trump megtorlást ígér
Fekete füst gomolygott a Diplomatanegyed felett, miután becsapódtak a drónok. Az épületben szerencsére senki nem tartózkodott a támadás idején, és csak csekély anyagi kár keletkezett. Donald Trump azt ígérte, a támadók hamarosan megtudják, milyen megtorlás vár rájuk.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint a diplomáciai komplexumban csak „csekély” anyagi kár keletkezett. Az épület a támadás idején üres volt, így senki sem sérült meg.
A támadás után fekete füst emelkedett a külföldi képviseleteknek otthont adó Diplomatanegyed fölé, szemtanúk a Reuters hírügynökségnek hangos robbanásról és lángokról számoltak be. A szaúdi hadsereghez közel álló forrás szerint a légvédelem a támadás során négy, a negyedet célzó drónt fogott el.
??????? The U.S. Embassy in Riyadh, Saudi Arabia, was struck by two Iranian-linked drones sparking a fire pic.twitter.com/b7lPLOscBx
Az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége a támadások miatt „helyben maradásra” szólította fel az amerikai állampolgárokat Rijádban, Dzsiddában és Dahránban. „A Királyság területén tartózkodó amerikai állampolgároknak azt javasoljuk, hogy azonnal maradjanak a helyükön, és további értesítésig kerüljék el a nagykövetséget az épület elleni támadás miatt. Az Egyesült Államok szaúd-arábiai képviselete továbbra is figyelemmel kíséri a regionális helyzetet” – közölték.
Donald Trump amerikai elnök szűkszavúan nyilatkozott a News Nation tudósítójának, jelezve, hogy az Egyesült Államok válasza a támadásra és négy amerikai katona megölésére hamarosan ismert lesz.
„Hamarosan kiderül, mi lesz a megtorlás. Azt is mondta, hogy szerinte nem lesz szükség bakancsokra a földön”
– idézte az elnököt Kellie Meyer.
Az Al Jazeera washingtoni tudósítója szerint az elnök kommunikációs stílusa példa nélküli egy komoly konfliktus idején. „Amióta ez a konfliktus elkezdődött, egyes újságírókat hívogat, és apró információmorzsákat ejt el” – mondta Mike Hanna, aki szerint az amerikai közvélemény nagyon kevés tájékoztatást kap a konfliktusról.
„Ilyenre még soha nem volt példa, már ami azt illeti, hogyan viselkedik egy elnök konfliktus idején, és ez egy olyan kérdés, amin az amerikai közvélemény – a nagy része – a következő napokban, hetekben, sőt hónapokban is el fog gondolkodni”
– tette hozzá.
A jelentések szerint az incidens Iránnak az amerikai–izraeli támadásokra adott, Öböl-térségi megtorló akcióihoz köthető.
Az Öböl több államában, például Kuvaitban is drón- és rakétatámadásokat jelentettek; Kuvaitvárosban füstöt láttak az amerikai nagykövetség környékén. Ezzel párhuzamosan az amerikai nagykövetség Dohában is „helyben maradás” eljárást tart érvényben, miközben több ország légtere korlátozott vagy zárva volt az elmúlt napokban.
Szaúd-Arábia az elmúlt napokban több támadást is elhárított: a Ras Tanura finomító térségében két drón megsemmisítése után a lehulló repeszek miatt „korlátozott” tűz keletkezett. Az ilyen fenyegetések kezelésére az USA és Szaúd-Arábia az utóbbi években célzott gyakorlatokkal fejlesztette közös felderítési, követési és megsemmisítési képességeit.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij a Barátság-vezetékről: Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel?
Az ukrán elnök szerint műholdról nem lehet látni a kőolajvezeték irányítóközpontját. Meglepődött azon, hogy Orbán Viktor műholdfelvételekkel akarja bizonyítani, hogy nincs technikai akadálya az olajszállításnak a vezetéken keresztül.
„Erre senkinek sincs szándéka” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, kizárva, hogy Ukrajna asszisztáljon Oroszország háborús finanszírozásához a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Az ukrán elnök a vezeték helyreállításának csúszása miatt Kijevet ért magyar és szlovák kormányzati bírálatokra reagált újságírói kérdésre. A vita lényege, hogy az orosz támadásban megrongálódott vezeték újraindítása Kijev szerint Moszkva háborús kasszáját gyarapítaná, míg Budapest és Pozsony az energiabiztonságát félti.
Zelenszkij szarkasztikus megjegyzést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a vezeték állapotára vonatkozó kijelentéseire. A kormányfő hétfőn műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a Barátság-vezeték működőképes, és Ukrajna csak zsarolja Magyarországot
„Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel? Ezen meglepődöm, de mindenesetre minden előfordulhat”
Felidézte a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel február 27-én folytatott telefonbeszélgetését, amelyben a szlovák kormányfő a helyreállítás dátumáról érdeklődött.
„Én erre azt válaszoltam: nézze, először is, ha azt kérdezi, van-e akarat az ukránok részéről ezt megtenni, akkor én megkérdeztem: mit megtenni? Az orosz kőolaj tranzitját? Egyszerűen az orosz kőolaj tranzitját, hogy az oroszok pénzt keressenek, és aztán az idei háborúra költsék? Erre senkinek sincs szándéka”
– szögezte le Zelenszkij. Hozzátette, ha az európai vezetők mégis a tranzit újraindítását kérik, akkor Ukrajnának meg kell értenie, „mi az ára ennek”.
Az ukrán elnök azt is nehezményezte, hogy miután az első csapás után az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, majd egy újabb támadásban meg is sebesültek, semmilyen támogató vagy együttérző üzenet nem érkezett a magyar és a szlovák kormány részéről.
„Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik” – mondta, majd feltette a kérdést, hogy mit akarnak cserébe: „Hogy blokkoljanak minket, és továbbra is mindent blokkolni fognak Ukrajnának? És mit jelent az, hogy mindent? A 90 milliárd eurót, a szankciós csomagot, a klasztereket, Ukrajna útját az Európai Unióba. Tehát semmiféle visszacsatolás nincs”.
Zelenszkij közölte, hogy a Ficóval folytatott beszélgetés után meghívta a szlovák miniszterelnököt Ukrajnába, amire a diplomaták március 6–9. közötti időpontokat javasoltak. Az elnök a sajtóból értesült arról, hogy a szlovák fél más országban tartaná meg a találkozót.
„Melyik országban kellene Ficóval találkoznom? Mit jelent ez? Hol halad a Barátság kőolajvezeték? Hol van ez a vezeték? Franciaországban? Németországban? Mongóliában? Hol? Ukrajnában. Meghívtam őt, mire megerősítette, hogy eljön”
– zárta szavait az ukrán elnök.
Az Európai Bizottság rendkívüli ülésen megállapította, hogy a Barátság-vezeték déli ágának leállása jelenleg nem jelent azonnali ellátásbiztonsági kockázatot az uniónak, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készleteiből fedezi a kiesést, és egyre inkább az Adria-vezetékre támaszkodik. Ennek ellenére Orbán Viktor elrendelte a létfontosságú magyar energia-létesítmények védelmének megerősítését, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy szándékosan akadályozza az olajszállítást. A magyar kormány bejelentette, hogy blokkolja a 90 milliárd eurós EU-hitelcsomagot Ukrajnának, amíg a szállítások nem indulnak újra.
Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig ultimátumot adott, majd leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti villamosenergia-segítséget. A MOL-csoport továbbra is nagymértékben a Barátság-vezetékre támaszkodik, az Adria-útvonal teljes körű kiváltása a vállalat szerint legkorábban 2026-ra válhat lehetővé, és jóval költségesebb is.
„Erre senkinek sincs szándéka” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, kizárva, hogy Ukrajna asszisztáljon Oroszország háborús finanszírozásához a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Az ukrán elnök a vezeték helyreállításának csúszása miatt Kijevet ért magyar és szlovák kormányzati bírálatokra reagált újságírói kérdésre. A vita lényege, hogy az orosz támadásban megrongálódott vezeték újraindítása Kijev szerint Moszkva háborús kasszáját gyarapítaná, míg Budapest és Pozsony az energiabiztonságát félti.
Zelenszkij szarkasztikus megjegyzést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a vezeték állapotára vonatkozó kijelentéseire. A kormányfő hétfőn műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a Barátság-vezeték működőképes, és Ukrajna csak zsarolja Magyarországot
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hernádi Zsolt: Három súlyos probléma fenyegeti az ellátást, megjósolhatatlan, mi fog történni
A MOL-vezér elmondta, már látszik a konkrét gazdasági hatása a Közel-Keleten kirobbant háborúnak. Szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
„Ezért a mai napon, amit már lehet látni, hogy 16 százalékkal a pénteki árakhoz képest 16 százalékkal emelkedett a dízelnek az ára, világpiaci ára. Ez már egy konkrét hatás”
– fogalmazott. A gázárnál is komoly, mintegy 20 százalékos emelkedés ment végbe a katonai konfliktus hatására, ráadásul megemlítette, hogy Kuvaitban találat ért egy gázelosztó központot, Katar pedig bejelentette az LNG-előállítás leállítását.
Emiatt szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarországon ellátási probléma, Hernádi Zsolt úgy válaszolt: „Igazából azt, hogy az ár mennyire nem probléma, vagy mennyire kevésbé probléma, azt akkor érezzük, amikor nincsen áru.”
Szerinte áremelés előfordulhat, mert a kockázatok nem összeadódnak, hanem szorzódnak.
Kiemelte, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás harmadát importból kell fedezni, és az orosz dízel kiesése óta ez komoly problémát jelent. Úgy véli, a szankciós intézkedések nem voltak végiggondolva. „Mi a fenének csinálunk egy-egy kockázatot, amikor önmagában ez már egy nagy kockázat?” – tette fel a kérdést.
A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a vezeték maga nem sérült meg.
„Szögezzük le, és ezt nyugodt lelkiismerettel leszögezhetjük, hogy önmagában a vezetékben károsodás nem történt”
– mondta. Állítása szerint ezt bizonyítja, hogy a tűzeset után az ukránok kérésére a MOL még 35 ezer tonnányi ukrán kőolajat fogadott a vezetéken keresztül. Azt is hozzátette, hogy egy finomítót a szovjet tervezési elvek miatt eleve úgy építettek meg, hogy egyetlen találattal ne lehessen megbénítani, így az irányítóközpontok is távol vannak a tárolóktól.
A MOL-vezér szerint egyértelműen politikai harcról van szó. Elmondása szerint az ukrán kollégák a tűz után napokig azt ígérték, hogy két-három napon belül újraindítják a szállítást. Amikor ez nem történt meg, azzal indokolták, hogy „nincsen még döntés arról, hogy indítsuk”. Mostanra már az ígéretek is elmaradtak, és beláthatatlan idejű munkálatokra hivatkoznak.
Emlékeztetett, a háború kitörése óta ez volt a 23. leállás, de az első, ami a stratégiai készletekhez való nyúlást igényelte. „Nagyon meglepődnék, hogyha bárki más milyen következtetésre eljutna ebből a megismert adatokból” – mondta.
Hernádi szerint Magyarország és Szlovákia „egy politikai harapófogóba került”.
Úgy látja, a horvátok és az Európai Unió is azt sugallja, hogy lássák el magukat a tenger felől, de közben a horvát politikusok megkérdőjelezik, hogy a szankciós mentesség ellenére felengednék-e az orosz olajat az Adria-vezetéken. „Tehát azt gondolják, hogy odaszállítjuk a hajót, megérkezik a hajó, és akkor elkezdik vizsgálni?” – vetette fel. Ezt a problémát szerinte a MOL már nem tudja megoldani, a politikának kell közbelépnie.
Az Adria-vezeték kapacitásáról elmondta, a politikusok által emlegetett 10-15 millió tonnás kapacitás soha nem volt tesztelve, a valóságban eddig maximum 2 millió tonnát hoztak fel rajta keresztül évente. Egy nagyobb kapacitású teszt során a vezeték két óra után leállt. Hozzátette, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a százhalombattai finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg csökkentett kapacitással működik, így augusztusig az Adria-vezeték el tudja látni, a probléma utána kezdődik.
A százhalombattai finomító átalakításáról elmondta, a beruházás végösszege 550-600 millió euró körül lesz, de a nem orosz típusú kőolajból rosszabb lesz a termékkihozatal.
„Ez olyan, mint egy csirkefeldolgozó. [...] piszokul nem mindegy, hogy csirkét vágok le benne vagy pulykát vágok le benne”
– magyarázta egy hasonlattal, hozzátéve, hogy a nem orosz olaj feldolgozása esetén 10-15 százalékkal több dízelimportra lesz szükség.
Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a százhalombattai finomító katonai védelmet kapott, már a paksi és a gáztárolós bejelentés előtt egy nappal. „Ma a finomító egy jól védett egysége az országnak” – szögezte le. A védelemre szerinte azért van szükség, mert a kockázatok felmérésekor abból kell kiindulni, hogy ha a vezetéket támadás érheti, akkor a finomító is célponttá válhat.
A MOL-vezetők másfél milliárd forintos részvényeladásával kapcsolatos botrányról azt mondta, a bejelentő, a Nemzeti Bank és a rendőrség is teszi a dolgát. Állítása szerint a menedzserek nem rendelkeztek bennfentes információval. A vezeték leállásáról szóló hivatalos bejelentés, ami a stratégiai készletek megnyitásához vezetett, csak hetekkel a részvényeladások után történt meg, amikorra a vezetők már amúgy is a pénzügyi jelentések miatti zárt időszakban voltak. „Önnek nem furcsa, hogy négy menedzsere egyszerre, gyakorlatilag egy időben ilyen nagy mértékű eladásba kezd?” – kérdezte Rónai Egon műsorvezető, amire Hernádi úgy felelt, hogy az árfolyam magas volt, a vezetőknek pedig csak szűk időablakuk van az értékesítésre. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonta-e őket, azt mondta: „Dehogy kérdeztem meg, nem. Miért? Hát ez mindenkinek az a saját pénze.”
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
