Orbán Viktor közzétette a műholdfelvételeket a Barátság-vezeték állapotáról
A miniszterelnök szerint a képek nem hazudnak, a kőolajvezetéket nem érte olyan kár, ami a szállítás leállítását indokolná. Felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy haladéktalanul indítsa újra az olajszállítást.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán mutatta be azokat a műholdfelvételeket, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az ukrán fél állításával szemben a Barátság kőolajvezeték nem sérült meg. Mint írja:
„A műholdfelvételek nem hazudnak. A Barátság kőolajvezetéket nem érte kár. Zelenszkij elnök zsarolás helyett azonnal lépjen, és indítsa újra az olajszállítást Magyarországra!”
A miniszterelnök két műholdfelvételt tett közzé a Brodi olajszivattyú-állomásról. Ukrajna korábban arra hivatkozott, hogy az insfrastruktúrájának ezt a pontját bombázta le Oroszország, ezért nem jön az olaj. A kormányfő által közzétett, és dátummal ellátott képeken az látszik, hogy január 31-én (fenti képünk) még füstölög a támadásban megsérült olajtartály, ezen kívül - a kormányfő korábbi állítása szerint - a szállításhoz szükséges berendezések érintetlenek.
A második, február 21-re dátumozott felvételen pedig azt látni, hogy már a sérült olajtartály sem füstöl:
Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy „a rendelkezésükre álló műholdfelvételek és operatív információk alapján egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes.” Orbán Viktor azt is állította, „a támadás közvetlenül nem érintette a vezetéket. Ezért a vezeték újraindításának nincs technikai akadálya.”
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán mutatta be azokat a műholdfelvételeket, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az ukrán fél állításával szemben a Barátság kőolajvezeték nem sérült meg. Mint írja:
„A műholdfelvételek nem hazudnak. A Barátság kőolajvezetéket nem érte kár. Zelenszkij elnök zsarolás helyett azonnal lépjen, és indítsa újra az olajszállítást Magyarországra!”
A miniszterelnök két műholdfelvételt tett közzé a Brodi olajszivattyú-állomásról. Ukrajna korábban arra hivatkozott, hogy az insfrastruktúrájának ezt a pontját bombázta le Oroszország, ezért nem jön az olaj. A kormányfő által közzétett, és dátummal ellátott képeken az látszik, hogy január 31-én (fenti képünk) még füstölög a támadásban megsérült olajtartály, ezen kívül - a kormányfő korábbi állítása szerint - a szállításhoz szükséges berendezések érintetlenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Benyó Rita a petíciózó közmédiásoknak: 16 évig asszisztáltatok emberek lejáratásához, most jut eszetekbe a tisztességes újságírás?
A korábbi közmédiás újságíró egy Facebook-posztban bírálta az MTVA petíciózó munkatársait. Szerinte ők évekig asszisztáltak lejáratásokhoz, ezért nem érti, hogy miért csak most álltak ki.
Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.
A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.
Benyó Rita arról ír, hogy csalódott a szerkesztőségi összetartás hiányában. Szerinte már akkor „Petíciót írtak a vágók, én pedig azt javasoltam a riporter kollégáknak, hogy csatlakozzunk hozzájuk, és aznap este senki ne engedje, hogy a riportjára kiírják a nevét.”
Elmondása szerint a kezdeményezést kevesen támogatták. „Rajtam kívül összesen egy ember vállalta ezt.” A többiek szerinte csendben maradtak, „és végignézték, ahogy eltiltanak minket a híradózástól.”
Úgy véli, akkor még lett volna lehetőség megakadályozni a negatív folyamatokat. „Pedig ott még csírájában elfojtva, lehet, hogy lett volna esély arra, hogy ne féltehetségű pártkatonák vegyék át a köz tájékoztatását” – fogalmazott.
Azt írja, neki két évbe telt feldolgozni és elengedni az MTV-t, „de nem 16!!!!”.
Benyó Rita szerint sokan vannak a szakmában, akik hozzá hasonló utat jártak be. „Ebben a szakmában több százan választottuk a nehezebb, kiszolgáltatottabb utat.” Saját pályafutásáról így ír: „Az elmúlt 16 évben öt szerkesztőségben dolgoztam — nem azért, mert nem bírok megülni a seggemen, hanem azért, mert vagy cenzúrázták, vagy bezárták azt a helyet, ahol a legjobb tudásom szerint, politikai erőktől függetlenül akartam dolgozni.” Hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedben számos megbélyegzést kaptak.
„Bő egy évtizede kapjuk a bélyegeket: Soros-csicska, dollárbaloldali, ukrán ügynök, poloska.”
A posztjában felteszi a kérdést a most petíciózó közmédiás kollégáknak: „A most petíciózó MTVA- és MTI-munkatársak akkor hol voltak? Mikor vállaltak velünk szolidaritást?” Kijelenti, hogy ő a szakmaiságban hisz, nem a politikai bosszúban.
„De azt nehéz komolyan venni, hogy valakiknek 16 év után jut eszébe a tisztességes újságírás, miközben addig asszisztáltak emberek lejáratásához, tönkretételéhez és konkrét hazugságok terjesztéséhez”
– fogalmaz.
Zárásként arról ír, hogy a közelmúltbeli munkahelyei visszaadták a hitének egy részét. „Az elmúlt évek a Szabad Európánál, majd most a Válasz Online-nál és a Partizánnál visszaadták a hitemet abban, hogy van társadalmi igény a független, objektív újságírásra.” Benyó Rita szerint a szakmai normák helyreállításához elengedhetetlen a múlttal való szembenézés és a „megtisztulás.”
Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.
A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjött a válasz a lázadó MTI-seknek: „mindenki dolgozzon tovább”, de több szerkesztő már be sem ment reggel
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója levélben reagált a munkatársak követeléseire. Azt kérte, az új Országgyűlés megalakulásáig mindenki dolgozzon tovább a jogszabályok szerint, a HVG viszont úgy tudja, hogy egyesek már szabadságra mentek.
Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Ezt követően szerdán állománygyűlést tartottak a Kunigunda utcai központban, ahol Németh Zsolt, a Hírigazgatóság csatornaigazgatója szintén közölte, a munka változatlanul folyik. Egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egy dolgozó azt is kifogásolta, hogy egy MTI-szemléből kihúzták Várhegyi Attila és Rogán Antal nevét.
A csatornaigazgató viszont azt is mondta, hogy a változást akarók a következő időszakban elmehetnek szabadságra. A HVG most azt írja, hogy ma az MTVA hírszerkesztőségéből többen már nem is mentek be dolgozni, köztük az egyik híradós műsorvezető sem.
Az állománygyűlés után MTI több mint kilenc munkatársa közös levélben, vagy ahogy ők fogalmaztak, „parasztlázadás” keretében követelte a szakmai függetlenség helyreállítását és Németh Zsolt felügyeleti jogkörének megszüntetését.
Altorjai Anita a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója most válaszolt a levélre: kitért arra, hogy a választásokon győztes párt új médiatörvényt tervez, ami a közmédiára is hatással lesz. Arra kérte a dolgozókat, hogy „legyenek türelemmel”, és az új Országgyűlés megalakulásáig, illetve az új jogszabályokig a hatályos törvények és a munkaszerződésük alapján lássák el a munkájukat. Azt is jelezte, hogy azoknál, akiknek az MTVA a munkáltatójuk, az alap jogosult intézkedéseket hozni.
A vezérigazgató jelezte, hogy hogy hamarosan összehívják az Országgyűlés alakuló ülését, és ezzel a „jelenlegi kabinet befejezi a működését”.
Az MTI-s források a HVG-nek választ álszentnek nevezték, mondván, ők éppen a törvényekben előírt független, szakmai működés visszaállítását kérték.
Egyikük Altorjai e-mailjére válaszul tette fel a kérdést a vezérigazgatónak: „a hivatkozott törvényekben és szabályokban hol esik szó arról, hogy az elkészült és beadott hírügynökségi anyagot bármiféle indoklás és a szerzővel folytatott konzultáció nélkül ki lehet hajítani a kukába, ahogy ez napi rendszerességgel és tömegesen történik?”
A levélíró azt is kifogásolta, hogy az anyagokat „egyeztetésre, magyarul cenzúrára” hivatkozva késleltetik, és hogy nemzetközi szervezeteket, például az Amnesty Internationalt vagy a Greenpeace-t tiltólistára tettek.
Szerinte nem kell új médiatörvény ahhoz, hogy a jelenlegi, jogszabályokat sértő gyakorlatot megszüntessék, és „álljon vissza a nemzeti hírügynökség szerkesztőségi autonómiája: ismét mi dönthessünk arról, hogy mely eseményeket tudósítjuk, és mi határozhassuk meg a tudósítások felépítését, saját szakmai alapelveink alapján”.
Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kirúgták a TV2 hírigazgatóját, Szalai Vivien pozíciója is megszűnik
A TV2 Csoport csütörtökön jelentette be Szalai Vivien hírigazgató felmentését, akinek regnálása alatt a csatorna hírszolgáltatásában a Fidesz narratívája érvényesült, és állítólag többször is járt a Karmelitában. A hivatalos indoklás szerint a pozíció egy szervezeti átalakítás részeként szűnik meg.
Csütörtökön felmentették Szalai Vivient, a TV2 hírigazgatóját, a pozíciója pedig ezzel egy időben meg is szűnik – írja a Telex. A csatorna közleménye szerint a döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, amelynek célja a vezetői struktúra egyszerűsítése.
„A mai nappal Vaszily Miklós vezérigazgató felmenti pozíciójából Szalai Vivient, aki 2016 februárja óta töltötte be a TV2 Csoport hírigazgatói tisztségét. A döntés oka, hogy a hírigazgatói pozíció a vállalat szervezeti átalakításának részeként megszűnik”
– áll a TV2 közleményében.
Az átalakítás részeként a jövőben a TV2 infotainment műsorainak – köztük a Tények, a Tények Plusz, a Napló és a Mokka – főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak felelnek. A csatorna szerint a hírigazgatói feladatkör a továbbiakban nem önálló vezetői pozícióként működik tovább.
Szalai Vivien 2016 februárja óta vezette a hírigazgatóságot. Ebben az időszakban a TV2 hírszolgáltatása erősen Fidesz-irányba tolódott el, a választási műsorokban a hírolvasók többször is nyíltan a kormánypártokat támogatták
- jegyzi meg a Telex a hír kapcsán.
Szalai utolsó fontosabb bejelentése januárban a Napló című riportműsor visszatérése volt.
Akkor azt ígérte, a hírszerkesztőség „profi szakembereivel a folytatásban is azon dolgoznak majd, hogy kivételes interjúkat és exkluzív riportokat” készítsenek.
A hírigazgató 2024 májusában, Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásakor, és 2023 novemberében is járt a Karmelita-kolostorban - állítja a lap.
Csütörtökön felmentették Szalai Vivient, a TV2 hírigazgatóját, a pozíciója pedig ezzel egy időben meg is szűnik – írja a Telex. A csatorna közleménye szerint a döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, amelynek célja a vezetői struktúra egyszerűsítése.
„A mai nappal Vaszily Miklós vezérigazgató felmenti pozíciójából Szalai Vivient, aki 2016 februárja óta töltötte be a TV2 Csoport hírigazgatói tisztségét. A döntés oka, hogy a hírigazgatói pozíció a vállalat szervezeti átalakításának részeként megszűnik”
– áll a TV2 közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat: a Belügyminisztérium elkezdte megküldeni a gyermekvédelmi adatokat a Hintalovon Alapítványnak
Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője beszélt arról az érzelmi fordulatról, amit az állami adatok megérkezése jelentett. A szervezet szerint a változás a választás utáni napokban történt, lezárva egy többéves, átláthatatlan időszakot.
Két nappal a vasárnapi országgyűlési választás után, amely a Tisza Párt győzelmét hozta, a Belügyminisztérium és több más állami szerv elkezdte megküldeni a gyermekvédelmi adatokat a Hintalovon Alapítványnak.
A civil szervezet éveken át hiába kérte ezeket az információkat.
Gyurkó Szilvia, az alapítvány vezetője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában csütörtökön beszélt a fordulatról – írta a 24.hu. Elmondása szerint az elmúlt két napban érkeztek meg az első adatok, ami nemcsak szakmai, hanem érzelmi fordulópont is a számukra.
A változás jelentőségét mutatja, hogy a szervezet májusban megjelenő éves gyermekjogi jelentése az elmúlt évek után most érdemi, hivatalos állami adatokra is épülhet.
A szervezet vezetője szerint különösen azóta vált nehézzé az információkhoz való hozzáférés, amióta a gyermekvédelem a Belügyminisztérium felügyelete alá került.
„Amit a Hintalovon Alapítvány az elmúlt tíz évben és azon belül is az elmúlt kettőben megélt, attól nekem most is leginkább sírni támad kedvem” – mondta Gyurkó Szilvia, utalva arra, hogy munkájukat ellehetetlenítették azzal, hogy nem fértek hozzá a közérdekű adatokhoz.
A mostani adatszolgáltatás azért is kulcsfontosságú, mert a Hintalovon Alapítvány régóta hívja fel a figyelmet a rendszer súlyos problémáira, például a gyerekek romló mentális állapotára, az ellátórendszerben tapasztalható súlyos szakemberhiányra, valamint arra, hogy több gyerekcsoport – köztük a szegénységben vagy fogyatékossággal élők – teljesen láthatatlan marad a politikai döntéshozatalban.
Míg a civil oldal az átláthatóság hiányát és a szakmai párbeszéd ellehetetlenülését kifogásolta, a korábbi kormányzat a gyermekvédelem megerősítését kommunikálta.
Az elmúlt években többször jelentettek be forrásbővítéseket, például a nevelőszülők alapdíjának megduplázását, valamint a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók szigorúbb átvilágítását.
Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, nem csupán részletszabályok módosítására, hanem teljes szemléletváltásra van szükség, hogy a „gyerekbarát Magyarország” ne csak egy üres politikai szlogen legyen, hanem valós tartalommal töltődjön meg.
Két nappal a vasárnapi országgyűlési választás után, amely a Tisza Párt győzelmét hozta, a Belügyminisztérium és több más állami szerv elkezdte megküldeni a gyermekvédelmi adatokat a Hintalovon Alapítványnak.
A civil szervezet éveken át hiába kérte ezeket az információkat.
Gyurkó Szilvia, az alapítvány vezetője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában csütörtökön beszélt a fordulatról – írta a 24.hu. Elmondása szerint az elmúlt két napban érkeztek meg az első adatok, ami nemcsak szakmai, hanem érzelmi fordulópont is a számukra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
