HÍREK
A Rovatból

Hernádi Zsolt: Három súlyos probléma fenyegeti az ellátást, megjósolhatatlan, mi fog történni

A MOL-vezér elmondta, már látszik a konkrét gazdasági hatása a Közel-Keleten kirobbant háborúnak. Szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.


Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.

Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.

Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.

„Ezért a mai napon, amit már lehet látni, hogy 16 százalékkal a pénteki árakhoz képest 16 százalékkal emelkedett a dízelnek az ára, világpiaci ára. Ez már egy konkrét hatás”

– fogalmazott. A gázárnál is komoly, mintegy 20 százalékos emelkedés ment végbe a katonai konfliktus hatására, ráadásul megemlítette, hogy Kuvaitban találat ért egy gázelosztó központot, Katar pedig bejelentette az LNG-előállítás leállítását.

Emiatt szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarországon ellátási probléma, Hernádi Zsolt úgy válaszolt: „Igazából azt, hogy az ár mennyire nem probléma, vagy mennyire kevésbé probléma, azt akkor érezzük, amikor nincsen áru.”

Szerinte áremelés előfordulhat, mert a kockázatok nem összeadódnak, hanem szorzódnak.

Kiemelte, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás harmadát importból kell fedezni, és az orosz dízel kiesése óta ez komoly problémát jelent. Úgy véli, a szankciós intézkedések nem voltak végiggondolva. „Mi a fenének csinálunk egy-egy kockázatot, amikor önmagában ez már egy nagy kockázat?” – tette fel a kérdést.

A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a vezeték maga nem sérült meg.

„Szögezzük le, és ezt nyugodt lelkiismerettel leszögezhetjük, hogy önmagában a vezetékben károsodás nem történt”

– mondta. Állítása szerint ezt bizonyítja, hogy a tűzeset után az ukránok kérésére a MOL még 35 ezer tonnányi ukrán kőolajat fogadott a vezetéken keresztül. Azt is hozzátette, hogy egy finomítót a szovjet tervezési elvek miatt eleve úgy építettek meg, hogy egyetlen találattal ne lehessen megbénítani, így az irányítóközpontok is távol vannak a tárolóktól.

A MOL-vezér szerint egyértelműen politikai harcról van szó. Elmondása szerint az ukrán kollégák a tűz után napokig azt ígérték, hogy két-három napon belül újraindítják a szállítást. Amikor ez nem történt meg, azzal indokolták, hogy „nincsen még döntés arról, hogy indítsuk”. Mostanra már az ígéretek is elmaradtak, és beláthatatlan idejű munkálatokra hivatkoznak.

Emlékeztetett, a háború kitörése óta ez volt a 23. leállás, de az első, ami a stratégiai készletekhez való nyúlást igényelte. „Nagyon meglepődnék, hogyha bárki más milyen következtetésre eljutna ebből a megismert adatokból” – mondta.

Hernádi szerint Magyarország és Szlovákia „egy politikai harapófogóba került”.

Úgy látja, a horvátok és az Európai Unió is azt sugallja, hogy lássák el magukat a tenger felől, de közben a horvát politikusok megkérdőjelezik, hogy a szankciós mentesség ellenére felengednék-e az orosz olajat az Adria-vezetéken. „Tehát azt gondolják, hogy odaszállítjuk a hajót, megérkezik a hajó, és akkor elkezdik vizsgálni?” – vetette fel. Ezt a problémát szerinte a MOL már nem tudja megoldani, a politikának kell közbelépnie.

Az Adria-vezeték kapacitásáról elmondta, a politikusok által emlegetett 10-15 millió tonnás kapacitás soha nem volt tesztelve, a valóságban eddig maximum 2 millió tonnát hoztak fel rajta keresztül évente. Egy nagyobb kapacitású teszt során a vezeték két óra után leállt. Hozzátette, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a százhalombattai finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg csökkentett kapacitással működik, így augusztusig az Adria-vezeték el tudja látni, a probléma utána kezdődik.

A százhalombattai finomító átalakításáról elmondta, a beruházás végösszege 550-600 millió euró körül lesz, de a nem orosz típusú kőolajból rosszabb lesz a termékkihozatal.

„Ez olyan, mint egy csirkefeldolgozó. [...] piszokul nem mindegy, hogy csirkét vágok le benne vagy pulykát vágok le benne”

– magyarázta egy hasonlattal, hozzátéve, hogy a nem orosz olaj feldolgozása esetén 10-15 százalékkal több dízelimportra lesz szükség.

Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a százhalombattai finomító katonai védelmet kapott, már a paksi és a gáztárolós bejelentés előtt egy nappal. „Ma a finomító egy jól védett egysége az országnak” – szögezte le. A védelemre szerinte azért van szükség, mert a kockázatok felmérésekor abból kell kiindulni, hogy ha a vezetéket támadás érheti, akkor a finomító is célponttá válhat.

A MOL-vezetők másfél milliárd forintos részvényeladásával kapcsolatos botrányról azt mondta, a bejelentő, a Nemzeti Bank és a rendőrség is teszi a dolgát. Állítása szerint a menedzserek nem rendelkeztek bennfentes információval. A vezeték leállásáról szóló hivatalos bejelentés, ami a stratégiai készletek megnyitásához vezetett, csak hetekkel a részvényeladások után történt meg, amikorra a vezetők már amúgy is a pénzügyi jelentések miatti zárt időszakban voltak. „Önnek nem furcsa, hogy négy menedzsere egyszerre, gyakorlatilag egy időben ilyen nagy mértékű eladásba kezd?” – kérdezte Rónai Egon műsorvezető, amire Hernádi úgy felelt, hogy az árfolyam magas volt, a vezetőknek pedig csak szűk időablakuk van az értékesítésre. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonta-e őket, azt mondta: „Dehogy kérdeztem meg, nem. Miért? Hát ez mindenkinek az a saját pénze.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szíjj László cége is megszólalt Magyar Péter vagyonvizsgálati terveiről
A befolyásos milliárdos érdekeltsége, a Duna Csoport a Forbesnak reagált az új kormány korrupcióellenes terveire. A cégcsoport jelezte, hogy készen áll minden vizsgálatnak alávetni magát, és fontosnak tartja az átlátható együttműködést.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. április 18.



Miközben az új kormány az első nagy korrupcióellenes lépéseire készül, a Forbes-listás milliárdosok közül újabb szereplők is megszólaltak.

A közpénzes megrendelésekből megerősödött Duna Csoport stagnálást jelez az építőiparban, de EU-s pénzekre támaszkodó új beruházási hullámot vár – és kész alávetni magát minden vizsgálatnak.

Szíjj László érdekeltsége a Forbes.hu-nak küldött válaszában az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekint.

„Vállalatcsoportunk számára különösen fontos és egyben megtisztelő volt, hogy ezekben a minden magyar érdekét szolgáló fejlesztésekben magyar vállalatként aktív szerepet vállalhattunk”

– fogalmaztak.

Jelenleg azonban a tervezett beruházások átütemezése, a költségvetési korlátok és a magas alapanyagköltségek miatt már lassulást tapasztalnak a szektorban. Ezt az időszakot hatékonyságnövelésre, digitalizációra és kutatás-fejlesztésre szánják. A kiutat az uniós forrásokban látják.

„A következő, rövid átmeneti időszak stagnálását követően a közlekedésfejlesztésre fordítható EU-s források elérhetőségének függvényében egy intenzívebb, állami, önkormányzati megrendelések által vezérelt beruházási időszakra számítunk.”

Magyar Péter leendő miniszterelnök korábban megerősítette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely utólagosan kivizsgálja majd az összes tízmilliárd forint feletti közbeszerzés jogi hátterét.

A Duna csoport erre diplomatikusan reagált, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartják az átlátható és korrekt együttműködést a magyar állammal.

Miután Magyar Péter bejelentette a vagyonosodási vizsgálatokat, a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group is hasonló közleményt adott ki, jelezve, hogy a jövőben is együttműködnek a hatóságokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiesett a parlamentből Rogán Antal titkosszolgálatokért felelős államtitkára, aki az ukrán pénzszállító elleni akciót felügyelte a Vsquare szerint
Farkas Örs a győzteskompenzációval a Tisza Pártnak juttatott plusz listás mandátum miatt nem lesz országgyűlési képviselő. A politikust így nem illeti meg a mentelmi jog, miközben neve a kampány egyik legsúlyosabb botrányában merült fel.


A Tisza Párt a győzteskompenzációval szerzett még egy helyet a parlamentben a levélszavazatok és átjelentkezések összeszámlálása után, ezt a mandátumot pedig éppen Farkas Örstől vette el – írja a 24.hu.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár neve a kampányban egy komoly botrány kapcsán került előtérbe.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ rajtaütött az ukrán állami Oschadbank két páncélozott járművén Budapest térségében, az M0-s autóút környékén, és mintegy 82 millió dollárnyi készpénzt és aranyat foglalt le. A kormányzati kommunikáció pénzmosás-gyanúra hivatkozott, a

Vsquare oknyomozása szerint azonban egy politikailag motivált, tudatosan felépített titkosszolgálati akció zajlott, amelynek célja Ukrajna provokálása és a konfliktus kampánycélú felhasználása volt. A Vsquare forrásai szerint a művelet élén Farkas Örs állt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ledarált iratokkal teli kukát fotózott Lengyel Tamás az MTI hátsó bejáratánál
A színész-műsorvezető fotókat tett közzé egy szemetesről, amely tele volt ledarált papírokkal. A képek az állítólag az MTI Fém utcai hátsó bejáratánál készültek.


Lengyel Tamás színész a Facebook-oldalán arról írt, hogy nem tartja valószínűnek a bizonyító erejű iratok feltűnő megsemmisítését.

Állítása szerint: „Nem igazán hiszek abban, hogy a bizonyító erejű iratokat, annyira balf@sz módon darálják le, hogy mindenkinek a szeme kiég tőle.”

Azonban felidézte, hogy korábban, a Budacash-ügy kirobbanásának napján a Ménesi úton járva mindenütt papírdarálmányt látott.

Ezzel szemben most meglepőnek találta, amit az MTI hátsó bejáratánál látott.

A Fém utcai kukáról a következőket írta, a posztjához csatolt képekre utalva: „Az MTI hátsó bejáratánál a Fém utcánál található kuka mégis meglep és kb az ezt nem hiszem el kategória.”

A Tisza Párt azzal vádolja a kormányt, hogy egyes minisztériumokban és kormányzati szerveknél nagyüzemi bizonyítékeltűntetés zajlik. Még egy oldalt is létrehoztak, ahol be lehet jelenteni az iratdarálásokat. Szijjártó Péter külügyminiszter az iratdarálásról szóló pletykákat „óriási baromságnak” nevezte, és azt állította, hogy minden megvan digitálisan.

Az MTI munkatársai a héten egy petícióban követelték a kormányzati kézi vezérlés megszűntetését.

Lengyel Tamás képei:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fél év után elvitték az Ötöslottó főnyereményét, valaki 6,78 milliárd forinttal lett gazdagabb
Az Ötöslottó történetének eddigi legnagyobb nyereményét fizetik ki egyetlen szelvényre, a nyertesnek 90 napja van, hogy jelentkezzen. A telitalálat mellett 54-en lettek milliomosok a négyesükkel.


Fél év után valaki elvitte az Ötöslottó főnyereményét szombaton, és ezzel minden idők legnagyobb Ötöslottó-főnyereményét zsebelte be: 6 780 926 220 forintot.

A Szerencsejáték Zrt. szombat esti sorsolásán a 9-es, a 23-as, a 45-ös, a 71-es és a 84-es számokat húzták ki.

Egyetlen szelvényen találták el mind az öt számot.

A Joker-szám a 867069 lett, amin szintén volt egy telitalálat, ez közel 30 millió forintot ért. A főnyeremény mellett 54-en nyertek egyenként 1 297 580 forintot négy találattal, míg a hármasokért 19 260, a kettesekért pedig 2805 forint járt.

A mostani nyeremény megdöntötte a korábbi, 2024. októberi 6,613 milliárd forintos rekordot.

A jackpot azért nőhetett ekkorára, mert nagyjából fél éve, 2025. október 4. óta nem volt telitalálatos szelvény az Ötöslottón.

A nagy lottónyeremények mögött sokszor egészen hétköznapi történetek állnak. Korábban egy 4 milliárdos főnyeremény nyertese például egy véletlennek köszönhette a szerencséjét: csak egy papucsot akart venni, de az üzlet zárva volt, ezért inkább lottózni ment.

A nyertesnek most 90 napja van, hogy jelentkezzen a nyereményéért a Szerencsejáték Zrt. nagynyertes-vonalán. A 300 millió forint feletti összegeket banki átutalással fizetik ki, és a jelenlegi szabályok szerint a nyeremény után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Via Hvg


Link másolása
KÖVESS MINKET: