Szijjártó Péter bejelentette: szerdán és csütörtökön is 90 fős repülőjárat indul Budapestre Jordániából

Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.

– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.

A tájékoztatás szerint a diplomáciai komplexumban csak „csekély” anyagi kár keletkezett. Az épület a támadás idején üres volt, így senki sem sérült meg.

A támadás után fekete füst emelkedett a külföldi képviseleteknek otthont adó Diplomatanegyed fölé, szemtanúk a Reuters hírügynökségnek hangos robbanásról és lángokról számoltak be. A szaúdi hadsereghez közel álló forrás szerint a légvédelem a támadás során négy, a negyedet célzó drónt fogott el.

??????? The U.S. Embassy in Riyadh, Saudi Arabia, was struck by two Iranian-linked drones sparking a fire pic.twitter.com/b7lPLOscBx

— GlobalBriefing (@globalbriefing_) March 3, 2026

Az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége a támadások miatt „helyben maradásra” szólította fel az amerikai állampolgárokat Rijádban, Dzsiddában és Dahránban. „A Királyság területén tartózkodó amerikai állampolgároknak azt javasoljuk, hogy azonnal maradjanak a helyükön, és további értesítésig kerüljék el a nagykövetséget az épület elleni támadás miatt. Az Egyesült Államok szaúd-arábiai képviselete továbbra is figyelemmel kíséri a regionális helyzetet” – közölték.

Donald Trump amerikai elnök szűkszavúan nyilatkozott a News Nation tudósítójának, jelezve, hogy az Egyesült Államok válasza a támadásra és négy amerikai katona megölésére hamarosan ismert lesz.

– idézte az elnököt Kellie Meyer.

Az Al Jazeera washingtoni tudósítója szerint az elnök kommunikációs stílusa példa nélküli egy komoly konfliktus idején. „Amióta ez a konfliktus elkezdődött, egyes újságírókat hívogat, és apró információmorzsákat ejt el” – mondta Mike Hanna, aki szerint az amerikai közvélemény nagyon kevés tájékoztatást kap a konfliktusról.

– tette hozzá.

A jelentések szerint az incidens Iránnak az amerikai–izraeli támadásokra adott, Öböl-térségi megtorló akcióihoz köthető.

Az Öböl több államában, például Kuvaitban is drón- és rakétatámadásokat jelentettek; Kuvaitvárosban füstöt láttak az amerikai nagykövetség környékén. Ezzel párhuzamosan az amerikai nagykövetség Dohában is „helyben maradás” eljárást tart érvényben, miközben több ország légtere korlátozott vagy zárva volt az elmúlt napokban.

Szaúd-Arábia az elmúlt napokban több támadást is elhárított: a Ras Tanura finomító térségében két drón megsemmisítése után a lehulló repeszek miatt „korlátozott” tűz keletkezett. Az ilyen fenyegetések kezelésére az USA és Szaúd-Arábia az utóbbi években célzott gyakorlatokkal fejlesztette közös felderítési, követési és megsemmisítési képességeit.

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.

Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.

– fogalmazott. A gázárnál is komoly, mintegy 20 százalékos emelkedés ment végbe a katonai konfliktus hatására, ráadásul megemlítette, hogy Kuvaitban találat ért egy gázelosztó központot, Katar pedig bejelentette az LNG-előállítás leállítását.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarországon ellátási probléma, Hernádi Zsolt úgy válaszolt: „Igazából azt, hogy az ár mennyire nem probléma, vagy mennyire kevésbé probléma, azt akkor érezzük, amikor nincsen áru.”

Kiemelte, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás harmadát importból kell fedezni, és az orosz dízel kiesése óta ez komoly problémát jelent. Úgy véli, a szankciós intézkedések nem voltak végiggondolva. „Mi a fenének csinálunk egy-egy kockázatot, amikor önmagában ez már egy nagy kockázat?” – tette fel a kérdést.

A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a vezeték maga nem sérült meg.

– mondta. Állítása szerint ezt bizonyítja, hogy a tűzeset után az ukránok kérésére a MOL még 35 ezer tonnányi ukrán kőolajat fogadott a vezetéken keresztül. Azt is hozzátette, hogy egy finomítót a szovjet tervezési elvek miatt eleve úgy építettek meg, hogy egyetlen találattal ne lehessen megbénítani, így az irányítóközpontok is távol vannak a tárolóktól.

A MOL-vezér szerint egyértelműen politikai harcról van szó. Elmondása szerint az ukrán kollégák a tűz után napokig azt ígérték, hogy két-három napon belül újraindítják a szállítást. Amikor ez nem történt meg, azzal indokolták, hogy „nincsen még döntés arról, hogy indítsuk”. Mostanra már az ígéretek is elmaradtak, és beláthatatlan idejű munkálatokra hivatkoznak.

Emlékeztetett, a háború kitörése óta ez volt a 23. leállás, de az első, ami a stratégiai készletekhez való nyúlást igényelte. „Nagyon meglepődnék, hogyha bárki más milyen következtetésre eljutna ebből a megismert adatokból” – mondta.

Úgy látja, a horvátok és az Európai Unió is azt sugallja, hogy lássák el magukat a tenger felől, de közben a horvát politikusok megkérdőjelezik, hogy a szankciós mentesség ellenére felengednék-e az orosz olajat az Adria-vezetéken. „Tehát azt gondolják, hogy odaszállítjuk a hajót, megérkezik a hajó, és akkor elkezdik vizsgálni?” – vetette fel. Ezt a problémát szerinte a MOL már nem tudja megoldani, a politikának kell közbelépnie.

Az Adria-vezeték kapacitásáról elmondta, a politikusok által emlegetett 10-15 millió tonnás kapacitás soha nem volt tesztelve, a valóságban eddig maximum 2 millió tonnát hoztak fel rajta keresztül évente. Egy nagyobb kapacitású teszt során a vezeték két óra után leállt. Hozzátette, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a százhalombattai finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg csökkentett kapacitással működik, így augusztusig az Adria-vezeték el tudja látni, a probléma utána kezdődik.

A százhalombattai finomító átalakításáról elmondta, a beruházás végösszege 550-600 millió euró körül lesz, de a nem orosz típusú kőolajból rosszabb lesz a termékkihozatal.

– magyarázta egy hasonlattal, hozzátéve, hogy a nem orosz olaj feldolgozása esetén 10-15 százalékkal több dízelimportra lesz szükség.

Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a százhalombattai finomító katonai védelmet kapott, már a paksi és a gáztárolós bejelentés előtt egy nappal. „Ma a finomító egy jól védett egysége az országnak” – szögezte le. A védelemre szerinte azért van szükség, mert a kockázatok felmérésekor abból kell kiindulni, hogy ha a vezetéket támadás érheti, akkor a finomító is célponttá válhat.

A MOL-vezetők másfél milliárd forintos részvényeladásával kapcsolatos botrányról azt mondta, a bejelentő, a Nemzeti Bank és a rendőrség is teszi a dolgát. Állítása szerint a menedzserek nem rendelkeztek bennfentes információval. A vezeték leállásáról szóló hivatalos bejelentés, ami a stratégiai készletek megnyitásához vezetett, csak hetekkel a részvényeladások után történt meg, amikorra a vezetők már amúgy is a pénzügyi jelentések miatti zárt időszakban voltak. „Önnek nem furcsa, hogy négy menedzsere egyszerre, gyakorlatilag egy időben ilyen nagy mértékű eladásba kezd?” – kérdezte Rónai Egon műsorvezető, amire Hernádi úgy felelt, hogy az árfolyam magas volt, a vezetőknek pedig csak szűk időablakuk van az értékesítésre. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonta-e őket, azt mondta: „Dehogy kérdeztem meg, nem. Miért? Hát ez mindenkinek az a saját pénze.”

Egy Facebookon közzétett videóban reagált Orbán Viktor arra, amit az ukrán elnök nyilatkozott a Barátság kőolajvezeték kapcsán a magyar és a szlovák miniszterelnökről. Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij meglepődött, hogy Orbán műholdfelvételekkel akarja bizonyítani, hogy nincs technikai akadálya az olajszállításnak a vezetéken keresztül. Azt mondta: „Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel?

Az ukrán elnök azt is nehezményezte, hogy miután az első csapás után az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, majd egy újabb támadásban meg is sebesültek, semmilyen támogató vagy együttérző üzenet nem érkezett a magyar és a szlovák kormány részéről. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik” – jelentette ki Zelenszkij.

Erre válaszolt most Orbán videójában. Szerinte az ukrán elnök cinikus választ adott a felszólításaikra.

– hitetlenkedett a miniszterelnök.

Szerinte Zelenszkij azt is bejelentette, hogy nem áll szándékában újra megnyitni a Barátság-vezetéket annak ellenére sem, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásai erre kötelezik Ukrajnát. Ezért Orbán levélben tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, Ursulna von der Leyent, hogy „milyen helyzet alakult ki itt”.

– jelentette ki Orbán Viktor.

Ahogy arról beszámoltunk, múlt szombaton verekedésbe torkollott egy vita a szentmártonkátai kolbásztöltő fesztiválon. Egy 27 éves nő azt állítja, hogy a település alpolgármestere úgy megütötte, hogy kórházi ellátásra szorult. Bodor András másnap, március 1-jén lemondott tisztségéről. A döntését bejelentő Facebook-bejegyzésében a vádakat megalapozatlannak és valótlanoknak nevezte, és közölte, azért távozik, hogy az ügy ne váljon kampánytémává.

A rendőrség a történtekkel kapcsolatban annyit közölt, hogy egy 55 éves férfi szólalkozott össze egy 27 éves nővel, a vita pedig a nő elmondása szerint tettlegességig fajult és a férfi egy alkalommal megütötte őt.

Rajta kívül még egy férfit, az áldozat férjét állították elő a nagykátai rendőrök, akit március 1-jén tanúként hallgattak ki. Az eset további körülményeket szakértők bevonásával vizsgálja a Nagykátai Rendőrkapitányság.

A kolbásztöltő fesztiválon kitört balhéról most Skoda Ferenc, Szentmártonkáta fideszes polgármestere is nyilatkozott. A 24.hu-nak azt mondta, korábban nem ismerte a bántalmazott nőt. A rendezvényen „teljesen normális beszélgetés” alakult ki közöttük, és a nő férjével is megismerkedett, akivel politikáról beszélgettek. Elmondása szerint a férfi erősen kormánykritikus volt.

– idézte fel a polgármester.

Visszaemlékezése szerint a szombat esti rendezvény végén már több vendég erősen ittas állapotban volt, ezért a zárás mellett döntöttek. Miközben a büfénél intézkedett, épp megköszönte az egészségügyi szolgálat munkáját, jelezve, hogy hazamehetnek, hiszen „semmi nem történt”.

Skoda Ferenc állítja, magát a bántalmazást nem látta, de arra emlékszik, hogy a nőt egy férfi rángatva vitte ki a sátorból. Az áldozatról így nyilatkozott:

Később, amikor szóltak neki, hogy egy nőt megütöttek, kiment a sátorból, ahol már a rendőrök intézkedtek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.

A 24.hu újságírójának a faluban többen azt mondták, hogy a lemondott alpolgármester erőszakos ember hírében áll. Ezt a szóbeszédet a polgármester úgy kommentálta:

Hozzátette, Bodor 2024 óta volt alpolgármester, és azóta nem volt köze erőszakos esethez. Skoda Ferenc a szombati esetet elítélte. „Az erőszakot mindenki elítéli, férfival szemben is, nővel szemben pedig kimondottan elítélendő” – mondta.

Bodor András a legutóbbi önkormányzati választáson függetlenként indult, és a fideszes polgármester kérte fel külsős alpolgármesternek, aki a tisztséget tiszteletdíj nélkül látta el Skoda Ferenc elmondása szerint. Bodor lemondása után a nagyközség vezetője új, szintén külsős alpolgármestert szeretne javasolni a képviselő-testületnek.