A MOME és a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói zárószalaggal fejezték ki szolidaritásukat a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel, a MOME Zugligeti kampuszán.
„Bár a mi lezárószalagunk csak jelképes, át lehet lépni, de a jelenlétét, amíg nem vagyunk szabadok mindannyian, mindenhol lehet érezni. Kitartás!”
- tette közzé a MOME Hallgatói Önkormányzata a Facebookon.
A MOME oktatói és munkatársai közül csütörtökön már többen is kiálltak az SZFE mellett egy közleménnyel, melyben ezt írták:
„A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, kutatói és munkatársai szolidaritásunkat fejezzük ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival és oktatóival. Hiszünk az egyetemi autonómiában és az oktatás szabadságában, és úgy látjuk, hogy az SZFE alapítványi intézménnyé való átszervezésének fejleményei ezekkel az elvekkel nem egyeztethetők össze.”
A MOME és a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói zárószalaggal fejezték ki szolidaritásukat a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel, a MOME Zugligeti kampuszán.
„Bár a mi lezárószalagunk csak jelképes, át lehet lépni, de a jelenlétét, amíg nem vagyunk szabadok mindannyian, mindenhol lehet érezni. Kitartás!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
A magyar férfiaknak már nincs lehetőségük korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjra. Szakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat több százezer emberre nézve.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Ezzel párhuzamosan a nők valamivel jobban jártak: 2011. január 1-jével bevezették számukra a kedvezményes nyugdíjformát, a Nők40 programot.
Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.
Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.
Az OECD korábban javasolt is ilyen irányú változtatásokat, de a magyar kormány nem támogatta őket.
A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.
Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.
A 65 éves korban egészségben várható élettartam a férfiaknál alig haladja meg a négy évet.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akarnak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonulnak.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".
A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.
Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".
Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.
A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.
A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.
A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:
A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Drogbotrány után a Fidesz válaszul TISZÁ-s telefonlopást emleget – Egymásnak üzengetnek a politikusok
A Fideszt kérdezték arról, hogy mit gondol Törő Gábor fiának drogbotrányáról. Válasz helyett Magyar Pétert hozták szóba, akit korábban telefonlopással vádoltak meg.
A rendőrség hétfőn egy garázdaságról szóló bejelentés miatt vonult ki egy fideszes országgyűlési képviselő fiának otthonához. A Telex információi szerint
a férfinál egy gáz- és riasztófegyvert, valamint kis mennyiségű kábítószert találtak, ezért előállították.
"A mai napon megjelent hírek szerint rendőrségi eljárás indult a fiammal szemben. Tény, hogy az elmúlt időszakban fiam és élettársa között akadtak összezördülések, hangos viták, a legutóbb a rendőrséget is értesítették. Az ügy kivizsgálása zajlik. A jelen helyzetben is kitartok a fiam mellett. A gyermekeinket úgy neveltük, hogy tetteikért vállalniuk kell a felelősséget, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, így rájuk is. Bízom az igazságszolgáltatásban! Kérem a sajtó munkatársainak megértését".
A történtek idején Törő Gábor épp a kábítószerekkel kapcsolatos törvények szigorításáról szóló javaslatról szavazott. A jogszabály kimondja: „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”. A képviselő a javaslatot megszavazta, ahogy pár hete egy, a drogügyeket szintén érintő Alaptörvény-módosítást is támogatott.
A Fidesz sajtóosztálya a portál megkeresésére, hogy lehet-e következménye az ügynek, illetve hogy maradhat-e Törő Gábor országgyűlési képviselő, ha a nyomozás során egyértelművé válik, hogy a fiánál valóban kábítószer volt, azt közölték:
„A kérdést javasoljuk először egy másik képviselőnek feltenni – annak, aki korábban telefont lopott”.
A válaszból egyértelműen Magyar Péterre lehet következtetni. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban több alkalommal is azt állította, hogy a Tisza párt vezetője lopott el egy telefont. Az eset még 2023 nyarán történt, amikor a rendőrség rongálás és garázdaság gyanújával indított nyomozást. A gyanú szerint Magyar Péter a Dunába dobta annak a férfinak a telefonját, aki egy belvárosi szórakozóhelyen videózni kezdte őt. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség szeptemberben kezdeményezte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentnél, ez azonban eddig nem történt meg.
Ugyanazokat a kérdéseket feltették Magyar Péternek is, amelyeket korábban a kormánypártnak küldtünk el. A Tisza sajtóosztálya azt válaszolta: „a Tisza Magyar Péter tegnapi FB bejegyzésén túl nem kívánja kommentálni az esetet”.
„van annak egy diszkrét bája, hogy a Fidesz móri országgyűlési képviselője pár órával azután szavazta meg a drogtörvény szigorítását, hogy a rendőrök drogot találtak a fiánál és előállították”.
A rendőrség hétfőn egy garázdaságról szóló bejelentés miatt vonult ki egy fideszes országgyűlési képviselő fiának otthonához. A Telex információi szerint
a férfinál egy gáz- és riasztófegyvert, valamint kis mennyiségű kábítószert találtak, ezért előállították.
