A Spar csak „észszerű feltételek mellett” szeretne az országban maradni

Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője egy Facebook-videóban reagált Kocsis Máté korábbi megszólalására. Tanács azt állítja, hogy a Fidesz frakcióvezetője hányingernek nevezte a 14 éves kisfiát.

A bejegyzés szerint ennek az az oka, hogy Kocsis Máté tegnap

- egyébként Tanács szavaihoz háttérként nem árt tudni, hogy az általa említett film jelentős állami támogatással készült, és a kormányzati sajtó is lelkesen népszerűsítette. A politikus így folytatja:

„Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hányingernek nevezte nemcsak az én kisfiamat, hanem csodálatos feleségemet, anyósomat, lányomat, fantasztikus szigettagjaimat és honfitársaink tíz meg százezreit, akik meg fogják nézni ezt a filmet”

– írja.

„Egy ilyen embernek szolgálnia kéne alázattal, nem pedig pökhendien leminősíteni honfitársai nagy részét. Ebből lett elege az embereknek. Ezért fogjuk április 12-én ezt az egész aljas, korrupt, hazug, lenéző bagázst elzavarni. Szavazzatok a Tiszára, hogy végre egy olyan országban éljünk, ahol normálisan lehet egymással beszélni, és a politikusok nem nézik le az embereket, hanem mindenkit szolgálnak, teljesen mindegy, hogy a Tiszára, Fideszre vagy bármilyen másra szavaz”

– zárja gondolatait Tanács.

A Tanács Zoltán által említett Tavaszi szél – Az ébredés dokumentumfilm, amely Magyar Péter politikai felemelkedését követi. A filmet Topolánszky Tamás Yvan rendezte és Sümeghy Claudia volt a producere, bemutatója március 12-én volt. Az alkotók független produkcióként hivatkoznak a filmre, kritikánkat itt olvashatjátok:

Harminc nappal a választás előtt öt százalékpontos Fidesz–KDNP-előnyt mért a Tisza Párttal szemben a kormányközeli XXI. Század Intézet. Az Infostart által szemlézett kutatás szerint a kormánypártok 46, míg a Tisza Párt 41 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók körében.

Az intézet megjegyzi, hogy korábbi mérésükhöz képest, hibahatáron belül, mindkét nagy párt egy-egy százalékponttal erősödött, miközben csökkent a bizonytalanok aránya.

Más, kormánytól független intézetek mérései ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A 21 Kutatóközpont március eleji felmérése például a Tisza Párt jelentős előnyét mérte, a Republikon Intézet februári adatai pedig a miniszterelnök-jelölti preferenciákban mutatták ki Magyar Péter fölényét.

Öt és fél órás vallatás lett a vége annak, hogy a 24.hu tudósítóját egy helybéli ellenséges ügynöknek nézte, és mindez csupán pár száz méterre történt attól a brodi szivattyúállomástól, amelynek lebombázása miatt január vége óta nem érkezik kőolaj a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A kritikus infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai kisvárosban több tucatnyi, gépkarabéllyal felszerelt katona és rendőr őrzi, a lebombázott területhez vezető utat pedig lezárták.

– szögezte le egy katonai parancsnok.

A helyiek gyanakvók és szűkszavúak. „Nem hallottam semmit, nem láttam semmit, és nem akarok magával beszélgetni” – zárta rövidre a lakótelepi bolt egyik vásárlója, majd miután megtudta, hogy magyar újságíróval áll szemben, csak ennyit vetett oda az eladónak: „Orbániszt”. A feszült légkörben mégis akadt valaki, egy Mihajlo nevű férfi, aki készségesen beszélt a támadásról, mielőtt végül éppen ő riasztotta a hatóságokat.

A férfi szerint a tartály két hétig égett, és mindent fekete korom borított. Nem sokkal később már a rendőröket hívta. „Fogják el azt a fickót, ezt a fickót őrizetbe kell venni. Már úton vannak a szolgálatok.”

– írta a 24.hu.

A Barátság vezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás, miután ukrán közlés szerint orosz dróntámadás érte a brodi infrastruktúrát. A leállás okáról és a helyreállításról azóta is éles vita folyik. Az ukrán fél szerint a támadásban Európa legnagyobb, 75 ezer köbméteres olajtartálya sérült meg, és a rendkívüli hő a belső berendezéseket is tönkretette, ezért a tranzit lehetetlen. Ezzel szemben a magyar kormány lassúnak tartja a javítást, és úgy véli, nem történt a működést akadályozó sérülés, ezért politikai okokat sejt a háttérben.

Az egyik tiszt a beszélgetés végén arról beszélt, hogy a háború előtt szeretett volna Magyarországra utazni egy gyógyfürdőbe, majd elköszönéskor meghívta a riportert a városba, ha egyszer béke lesz. „Látogasson meg minket, ha majd egyszer béke lesz. Körbevezetem a városban.”

Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt debreceni jelöltje a Facebookon osztott meg fotókat, amelyek szerinte a debreceni CATL akkumulátorgyárban készültek, és a mérgező anyagok szabálytalan tárolását mutatják.

Bejegyzésében azt írja: „Így festett februárban az engedélyekkel nem rendelkező csarnok a CATL gyárban, ahol több tíz tonnányit tároltak szabálytalanul a magzatkárosító NMP-ből és más mérgező anyagból. Volt, amivel nem is vesződtek csak kirakták az udvarra, köré drótkerítés “oszt jónapot.””

Tárkányi a helyzetet döbbenetesnek nevezte, és úgy tudja, a Tisza Párt figyelemfelhívása után a hatóságok felléptek. A posztja szerint aznap munkavédelmi és idegenrendészeti eljárások is folytak a gyárban. A politikus a bejegyzését így zárja:

Korábban Tárkányi arról írt, hogy, hogy információi szerint a CATL akkugyárban több tonna mérgező vegyi anyagot tárolnak minimum másfél hónapja, de valószínűleg jóval hosszabb ideje egy még át nem adott, hivatalosan építés alatt álló területen.

Hozzátette, hogy arról is tudomása van, hogy mérgező anyagokról, a mérgezésről megjelent hírek után az egyik rework szobán a termelés egyik napról a másikra megszűnt létezni, az addig ott dolgozó magyarokat és filippínó munkásokat visszaküldték az Inpark területére, mivel ellenőrzések várhatóak a cégnél.

Akkor úgy tudta, hogy a raktárban tárolt veszélyes anyagokat

Fotókon a debreceni gyárban tárolt mérgező anyagok: