Tanács Zoltán: Kocsis Máté hányingernek nevezte a 14 éves kisfiamat, meg a családomat

Magyar Péter a közösségi oldalán tette közzé pártja álláspontját az Országgyűlés alelnökének személyével kapcsolatban.

A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”.

A bejelentés előzménye, hogy a TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben. A mostani posztban megfogalmazott személyi vétó új elem, mivel korábban nem neveztek meg olyan politikust, akit kizárnának a tisztségből.

Az Országgyűlés alelnökeinek személyéről a parlamenti pártok az alakuló ülés körüli egyeztetéseken döntenek. Magyar Péter és a TISZA Párt már hónapok óta élesen bírálja Szijjártó Péter külpolitikáját és Oroszország felé való nyitását.

A választást követően, április 17-én Magyar Péter még arról beszélt, hogy az ellenzéknek, így a Fidesznek is lesz alelnöke a Házban. A mostani, Szijjártó Péter személyére vonatkozó bejelentés ezt az általános megállapodási szándékot korlátozza.

Egy budai, I. kerületi lakásban él a hazájában korrupcióval vádolt és európai elfogatóparancs alapján körözött Marcin Romanowski, a korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. Az ingatlan egyik tulajdonosa Párkai Dávid Zsolt, aki a Fidesz-frakció alkalmazásában áll – írja a Direkt36. A tényfeltáró portál munkatársai a helyszínen próbálták kérdezni a lengyel politikust, aki azonban nem válaszolt.

Az ügy különös aktualitását az adja, hogy Magyar Péter két hete, április 13-án bejelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén felülvizsgálnák a politikai menedéket kapott, hazájukban eljárás alatt álló személyek, köztük Romanowski helyzetét.

Párkai Dávid Zsolt megerősítette, hogy a lengyel politikus az ő résztulajdonában álló ingatlanban lakik. A birtokukba került dokumentum szerint Párkai „képviselői tevékenységet segítő személyi titkárként” dolgozik a Fidesz-frakcióban, munkáltatója pedig Kocsis Máté frakcióvezető. Párkai ezzel szemben azt állította, hogy ő jogi szakértőként tevékenykedik a parlamentben, és a szerződését nem Kocsis, hanem Balla György frakcióvezető-helyettes írta alá.

Az ügyben megszólalt a Fidesz-frakció sajtóosztálya is, közleményükben azt írták, a „frakcióvezetőnek semmi köze nincs” a lengyel politikus „menedékkérelméhez és az azzal kapcsolatos eseményekhez”. Hozzátették, hogy bár a frakcióvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, a napi munkavégzést nem ő felügyeli, és sok esetben a szerződéseket sem ő írja alá.

A menedékjog megadását korábban a lengyel kormány élesen bírálta.

A magyar kormány jogi védőhálót is kiépített az ehhez hasonló esetekre. Egy tavaly elfogadott törvény ugyanis nehezíti az európai elfogatóparancs végrehajtását olyan személyek esetében, akiket Magyarország menekültként ismert el.

Marcin Romanowski ellen hazájában 19 vádpontban folyik eljárás, többek között szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsítják. Az ügyészség szerint egy igazságügyi alapból több milliárd forintnak megfelelő összeget juttattak törvénytelenül a párthoz kötődő szervezeteknek, és ebből a pénzből szerezték be a Pegasus nevű kémszoftvert is. A politikus a Fidesszel szövetséges Jog és Igazságosság (PiS) párt 2023-as választási veresége után került a hatóságok látókörébe.

Romanowskit 2024 júliusában rövid időre őrizetbe is vették, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként mentelmi joga volt, ezért elengedték. A mentelmi jogát csak később, októberben függesztették fel. 2024 decemberében kapott politikai menedékjogot Magyarországtól, és a dokumentumok szerint Párkai Dávid Zsolt is ekkor kezdte bérbe adni neki a lakást. Idén februárban a lengyel hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Párkai azt közölte, ha Romanowski tartózkodása törvénytelenné válna, megszüntetik a bérleti szerződést.

A lakás másik tulajdonosa Párkai Dávid testvére, Párkai Dániel, aki egy olyan alapítvány, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja, amelyben Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkára is igazgató volt. Az ügy érdekessége, hogy Romanowski nemcsak lakhatáshoz, hanem munkához is jutott Magyarországon: a kormányközeli Alapjogokért Központ által létrehozott Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője lett.

Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.

Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.

A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.

Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint

Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.

Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.

Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.

Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.

A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.

A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.

A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.

A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.