Mentőhelikopter érkezett a debreceni CATL-gyárba, Tárkányi Zsolt szerint kínai vendégmunkás zuhant a mélybe
Az eset hetekkel azután történt, hogy a politikus mérgezésgyanú és veszélyes anyagok miatt tett bejelentést. Az Országos Mentőszolgálat szerint „A mentőket egy férfi sérülthöz riasztották, aki eszméleténél volt, de törést, zúzódásokat szenvedett.”
Mentőhelikopter érkezett csütörtökön a debreceni CATL-akkugyárhoz, amiről Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje osztott meg videót a Facebook-oldalán.
Az Országos Mentőszolgálat is nyilatkozott az ügyben. „A mentőket egy férfi sérülthöz riasztották, aki eszméleténél volt, de törést, zúzódásokat szenvedett. A helyszínre esetkocsi és mentőhelikopter is érkezett, a helyszíni ellátás után a kórházba szállítást az esetkocsi végezte” – közölték a Telexszel.
Tárkányi szerint ugyanakkor súlyos munkahelyi baleset történt: posztjában azt írja, egy kínai vendégmunkás zuhant le nagy magasságból az építkezésen. A lap megkereste a CATL-t is, de cikkük megjelenéséig nem kaptak választ.
A mostani eset nem előzmények nélküli a gyár körüli vitákban. Tárkányi nemrég egy munkabaleseti jegyzőkönyvet hozott nyilvánosságra, amely szerint „heveny mérgezés” gyanúja merült fel egy nőnél, aki hetekkel korábban lett rosszul a gyárban. A cég akkor egy belső vizsgálat után azt közölte, hogy „a közelmúltban két kollégánk rosszul érezte magát”, de a kórházban nem találtak súlyos problémát, és az üzemorvos szerint nem történt mérgezés. A politikus később arról írt, hogy a gyár több dolgozója is jelezte neki: veszélyes anyagokat szállítottak a CATL-ből egy külső raktárba.
Március elején a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal bejelentette, hogy átfogó vizsgálatot indított a cégnél. „A környezetvédelmi, az építésügyi, a műszaki biztonsági, a munkavédelmi, a vízügyi, az iparbiztosági és a tűzvédelmi hatóságok szakemberei számos ellenőrzést folytattak le a cégnél. A vizsgálatok folyamatban vannak” – közölték.
Mentőhelikopter érkezett csütörtökön a debreceni CATL-akkugyárhoz, amiről Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje osztott meg videót a Facebook-oldalán.
Az Országos Mentőszolgálat is nyilatkozott az ügyben. „A mentőket egy férfi sérülthöz riasztották, aki eszméleténél volt, de törést, zúzódásokat szenvedett. A helyszínre esetkocsi és mentőhelikopter is érkezett, a helyszíni ellátás után a kórházba szállítást az esetkocsi végezte” – közölték a Telexszel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tragédia Irak felett: lezuhant egy amerikai tanker, legalább öten voltak a fedélzetén
Az amerikai Központi Parancsnokság bejelentette, hogy egy KC-135-ös gépük lezuhant Irakban. A mentési munkálatok megkezdődtek, egy másik, az incidensben érintett repülő biztonságban van.
Lezuhant egy amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgép Irak nyugati részén csütörtökön – írta a Telex. Az amerikai Központi Parancsnokság közlése szerint az incidens az Epic Fury hadművelet közben, baráti légtérben történt, a mentést pedig már megkezdték.
Azt egyelőre nem tudni, pontosan mi történt, de a parancsnokság annyit közölt, hogy két gép volt érintett az incidensben, a másik azonban biztonságosan le tudott szállni. A helyzet tisztázásáig türelmet kértek.
„Az incidens nem ellenséges vagy baráti tűz miatt következett be”
– áll az amerikai Központi Parancsnokság közleményében.
Egy, az Associated Pressnek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint a lezuhant KC-135-ös repülőgép fedélzetén legalább ötfős személyzet tartózkodott. Egy másik forrásától az AP úgy értesült, hogy az incidensben érintett másik gép is egy ugyanilyen tanker volt.
A Boeing KC-135-öt a Boeing 367-80-as prototípusból alakították ki, és ez volt az Egyesült Államok Légierejének első sugárhajtású üzemanyagtöltő repülőgépe. A típust 1957 óta használja az amerikai légierő.
Lezuhant egy amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgép Irak nyugati részén csütörtökön – írta a Telex. Az amerikai Központi Parancsnokság közlése szerint az incidens az Epic Fury hadművelet közben, baráti légtérben történt, a mentést pedig már megkezdték.
Azt egyelőre nem tudni, pontosan mi történt, de a parancsnokság annyit közölt, hogy két gép volt érintett az incidensben, a másik azonban biztonságosan le tudott szállni. A helyzet tisztázásáig türelmet kértek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már rendszám nélkül is lehet védett áron tankolni, megint módosította a szabályokat a kormány
A kormányrendelet módosítása szerint már okirattal is igazolható a magyar honosság tankoláskor. Közben a hatóságok a nagyobb üzemanyagkészleteket mérik fel a vállalkozóknál.
Rendszám sem kell, a kormány újra átírta a hétfőn bevezetett üzemanyagár-korlátozás, vagyis a „védett ár” szabályait – vette észre a 24.hu.
A legfontosabb változás, hogy
mostantól az is tankolhat védett áron, akinek a járművén nincs rendszám, de valamilyen okirattal igazolni tudja a jármű magyar honosságát.
A rendelet pontosan előírja azt is, hogy mibe lehet a kedvezményes árú üzemanyagot tölteni, eszerint „a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyag-ellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel”.
A kormány hétfőn jelentette be, hogy a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzet miatt ismét korlátozza az üzemanyagárakat. A hétfőn éjféltől hatályba lépett rendelet szerint a 95-ös benzin literje 595, a gázolajé pedig 615 forintba kerülhet a magyar rendszámú járművek számára. A részletszabályokat a kormány azóta többször is pontosította.
A gyakorlatban a kutasoknak ellenőrizniük és rögzíteniük kell a jármű rendszámát vagy a forgalmi engedély vonalkódját, az adatokat pedig továbbítaniuk kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Éppen ezért a személyzet nélküli, automata kutaknál nem alkalmazható a védett ár. A töltőállomások totemoszlopain a piaci árat kell feltüntetni, a védett árat pedig külön, jól látható módon kell jelezni.
A védett áras kiszolgálás ugyanakkor nemcsak a benzinkutakra vonatkozik. A kormány úgy döntött, hogy ezeket a termékeket védett áron kell kiszállítani a telephelyi fogadóhelyekre, például az üzemek saját üzemanyagtöltő állomásaira is. Ez megoldást jelenthet a tömegközlekedési cégeknek, de védett árat kell alkalmazni a mezőgazdasági gépek és vízi járművek helyben szokásos utántöltésekor is.
Az ellátásbiztonság érdekében a kormány 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a stratégiai készletekből. Ezeket a készleteket a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai és viszonteladói nem vihetik ki az országból, és nem értékesíthetik külföldre.
A szabályozás a jövedéki adó mértékét is csökkentette március 10. és május 1. között.
A szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség ellenőrzi. Ha a hatóságok a stratégiai készlet kivitelére vonatkozó tilalom megsértését tapasztalják, 100 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Az RTL Híradó információi szerint a rendőrség a napokban telefonon és személyesen is felkeresett olyan vállalkozókat, akikről feltételezhető, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot tárolnak a telephelyükön, de az adatgyűjtést nem indokolták.
A kormány álláspontja szerint a védett ár kiszámítható környezetet teremt a magyar családoknak és vállalkozásoknak, és az ellátásbiztonságot védi. Kritikus vélemények szerint azonban az intézkedés egy piaci ársapka, amely torzítja a versenyt, adminisztratív terheket ró a kutakra, és adatvédelmi aggályokat vet fel a rendszámadatok hatósági továbbítása miatt.
Hegedűs Zsolt a kormány kiszivárgott egészségügyi tervéről: Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása
A Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje kiakadt a kormány titkolózásán. Szerinte a Fidesz szándékosan verné szét még jobban az egészségügyet, miközben egy drága tanulmányt rejtegetett.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
„A dokumentum valójában tükröt tart a Fidesz-kormánynak: megmutatja, hogy több mint tíz év kormányzás után milyen állapotban volt a magyar egészségügy 2020-ban, és milyen beavatkozásokat javasolt egy nemzetközi, egészségügyi rendszerek fejlesztésével és átvilágításával foglalkozó szakértői cég”
– írja.
A Tisza Párt politikusa felteszi a kérdést, hogy a Fidesz–KDNP miért nem alkotott saját, átfogó stratégiát, helyette pedig miért fizetett ki több száz millió forintot egy külső tanulmányra, amit aztán 2030-ig titkosított. Szerinte a válasz az,
„Hogy ne kelljen nyíltan szembesülni azzal, hogy 2010 és 2020 között mélyebb válságba került az egészségügyünk? Hogy ne kelljen beszámolni arról, az 50-nél is több javaslatcsomagból melyiket használják fel csendben, és melyiket nem?”
– fogalmaz.
Hegedűs Zsolt kitér Takács Péter egészségügyi államtitkár egyik állítására is, aki korábban azt mondta, hogy 70–80 döntés-előkészítő anyag létezik az egészségügyben, és a BCG-tanulmány csak egy a sok közül. Felidézi, hogy ezt „A Belügyminisztérium végül maga cáfolta egy per során” – állítja a posztban. Hozzáteszi, a bírósági eljárásban kiderült, hogy ez az állítás nem állta meg a helyét, a minisztérium pedig később visszavonta az erre épülő érvelését.
„Mondjuk inkább úgy angol udvariassággal: nem mondott igazat”
– írta.
A politikus szerint a kiszivárgott anyagból súlyos dolgok derülnek ki.
„A terv szerint a 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re csak 70 maradt volna meg. Az aktív kórházi ágyak számát 41 ezerről 27 ezerre csökkentették volna. A járóbeteg-intézmények száma 557-ről 221-re esett volna vissza. Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása.”
Hegedűs szerint a tanulmány a magánfinanszírozású ellátások erősítését is javasolta, ami állítása szerint meg is történt az elmúlt években. Úgy látja, a valóság ma az, hogy kórházi ágyak szűnnek meg, osztályok zárnak be, nőnek a várólisták, és egyre több ember kényszerül fizetni az ellátásért, miközben az állami rendszer gyengül.
Bejegyzése végén őszinteséget és transzparenciát, nyílt társadalmi egyeztetést, a szakma valódi bevonását, a Magyar Orvosi Kamara törvényi szintű megerősítését, a lakosság bevonását és tájékoztatását, GDP-arányosan növekvő egészségügyi finanszírozást, erős, mindenki számára elérhető állami egészségügyet ígér a választóknak, ha a Tiszának szavaznak bizalmat.
Posztját azzal zárja, hogy az egészségügyről nyíltan kell beszélni, a szakmával és a lakossággal együtt kell dönteni, és a lakosságközeli biztonságos ellátást helyre kell állítani.
Ahogy arról már a HVG alapján korábban beszámoltunk, a Boston Consulting Groupot 2020 májusában bízta meg a Belügyminisztérium egy átfogó egészségügyi reformjavaslat elkészítésével. A dokumentumot „döntés-előkészítő” anyagnak minősítették. A K-Monitor civil szervezet hiába próbálta több perben kikényszeríteni a nyilvánosságra hozatalát, 2024 júniusában
a Kúria végül jóváhagyta, hogy a tanulmány titkos maradhasson.
A peres iratokból és minisztériumi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a BCG a rendszer centralizálását, kórházi funkciók megyei szintű összevonását, az alapellátás átalakítását és a szakrendelők önkormányzati hatáskörből való kivonását javasolhatta. A kormányzat hivatalosan sosem erősítette meg a sajtóban keringő, intézmény- és ágyszámcsökkentésről szóló konkrét számok hitelességét.
A tanulmány keletkezése utáni időszakban a magánegészségügyet elkezdte pénzzel tömni a kormány.
A Budai Egészségközpont például 26 milliárd forintos állami támogatást kapott egy 62 milliárdos kórházberuházáshoz, míg egy OTP-csoporthoz köthető intézmény sajtóinformációk szerint több mint 30 milliárd forintos kormányzati forrásból épít magánkórházat. Ezzel párhuzamosan az állam bizonyos területeken, például a NEAK-finanszírozott radiológiai szolgáltatások esetében, igyekezett visszaszorítani a magánszolgáltatók szerepét a közellátásban.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Tisza Péter néven egy elítélt exrendőrt indítanak Kaposváron, akinek rejtélyes körülmények között oldódtak meg anyagi problémái
A szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdő férfi jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől, amit nemrégiben valakik visszafizettek. A 2022-es választáson két hasonló áljelölt már több mint kétezer szavazatot szerzett ebben a körzetben.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
A megtévesztő nevű jelöltek indítása nem új jelenség a kaposvári körzetben. Négy éve az összellenzéki jelöltet Varga Istvánnak hívták, és elindult egy névrokon is, aki szegényes körülmények között élt.
Egy másik furcsa induló, Horváth Attila pedig a voksolás előtt változtatta meg a nevét Horváth Ákosra, hogy megegyezzen az előválasztási rivális nevével, majd a választás után visszaváltoztatta az eredetire.
2022-ben a két kamujelölt összesen több mint kétezer szavazatot, azaz 5,27 százalékot gyűjtött be.
A mostani jelölt, „Tisza” Péter nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. Miután megtudta, hogy újságíró hívja, letette a telefont, és az írásban elküldött kérdésekre sem válaszolt, amelyek a névváltoztatás okára, az indulás céljára és arra kérdeztek rá, hogy anyagi problémái megoldását ajánlották-e fel neki ellentételezésként.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Vas vármegyei 2-es körzetben pedig egy Magyar Péter nevű „független” jelölt indul, aki egyébként a Facebook-posztjai alapján fideszes.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
