prcikk: A kormány nagyobb dízelpiaci válságra készül, ezért mérik fel, hol tankolhatnának soron kívül az állami szervek - írja a Telex | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

A kormány nagyobb dízelpiaci válságra készül, ezért mérik fel, hol tankolhatnának soron kívül az állami szervek - írja a Telex

A rendőrség országszerte méri fel a gazdák és fuvarozók üzemanyag-tároló kapacitását. A cél a kritikus szervezetek ellátása, miután az árstop miatt szűkül az import és fogynak az állami készletek.


Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.

A lépés hátterében az áll, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetlegesen elmélyülő dízelpiaci válságot. A cél az, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek – mint a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség vagy a közműcégek karbantartói – mindenképpen üzemanyaghoz jussanak.

Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”

Orbán Viktor hétfőn jelentette be az üzemanyagárstop visszavezetését, aminek eredményeként aznap éjféltől a benzin literenkénti ára legfeljebb 595, a dízelé pedig 615 forint lehet. Az intézkedést a közel-keleti konfliktus súlyosbodása és az olajár meredek emelkedése előzte meg.

Hogy a kereskedők ne értékesítsenek veszteséggel, a kormány 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a stratégiai készletekből, és olyan áron adta tovább, hogy a nagy- és kiskereskedőknek is maradjon árrésük.

A helyzetet itthon az is nehezíti, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz támadás után január végén leállt, azóta pedig akadozik Magyarország olajellátása, miközben az ország egyetlen finomítója, a Dunai Finomító is alacsonyabb kapacitással dolgozik. A piaci szereplők úgy látják, „a kormány válságra is készül, de ezt részben maga generálta, csak aztán ettől megijedt.”

Szakmai körökben felmerült a kérdés, miért kellett bevezetni a védett árat és felszabadítani a készleteket, amikor a probléma még nem ellátási jellegű volt, csupán a magas árakat jelentette. A kormány a választások előtt vélhetően »meg akarta védeni a családokat« a világpiaci áremelkedéstől és az inflációtól, de a lépés a dízelimport jelentős szűkülését eredményezte.

Amikor egy piacon kettős ár van, az importőrök elkerülik az országot, mert nem akarnak veszteségesen értékesíteni.

A dízelimport hiánya pedig tovább növelte a bajt, mivel a Dunai Finomító korlátozott kapacitással nem képes kielégíteni a teljes magyar dízeligényt.

A kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetet törvény definiálja. Eszerint akkor van válsághelyzet, ha a behozatal a belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a hazai igényt csak a biztonsági készlet terhére lehet kielégíteni. Válsághelyzetnek minősül az is, ha az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energiaügynökség válságintézkedéseket rendel el. Utóbbi szerdán összesen 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött, ami a tagországok tartalékainak harmada. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása önmagában nem minősül válsághelyzetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a csádi elnök Orbánnak írt levele: fegyveres terrorista csoportok ellen is bevetettek volna magyar katonákat
A Telex birtokába került a csádi elnök 2023-as meghívólevele, amely a magyar katonák telepítésének jogalapja lett volna. A dokumentum szerint a Honvédség tagjai szükség esetén közvetlen harci beavatkozást is végrehajthattak volna, és engedélyt kaptak a halálos erő alkalmazására.


A magyar katonákat szükség esetén a fegyveres terrorista csoportok elleni közvetlen beavatkozásra is bevetették volna Csádban – derül ki a csádi elnök 2023-ban Orbán Viktornak küldött, eddig titkos leveléből, amelynek egy részletét a Telex hozta nyilvánosságra. A dokumentum azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez adta volna a hivatalos jogalapot a magyar Honvédség csádi tartózkodásához.

A levél szerint Mahamat Idriss Déby Itno elnök arra kérte a magyar kormányt, hogy

„biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre”.

A dokumentum egyértelműen fogalmaz a feladatokról: a magyar erőknek a terrorista csoportok elleni küzdelemben kellett volna segíteniük, ami „szükség esetén közvetlen beavatkozással is” járhatott volna.

A magyar katonák emellett jogot kaptak volna az erőalkalmazásra, „beleértve szükség esetén a halálos erőt is”.

„Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával”

- írta a csádi elnök Orbánnak.

A kiszivárgott kormányelőterjesztésből az is kiderül, hogy

a Miniszterelnöki Kormányiroda a levél szövegét törlésre javasolta a minősített határozat tervezetéből, mondván, „nem szükséges minden információ megjelenítése”.

A dokumentumot a kormány korábban többször emlegette, de annak tartalmát még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.

A magyar fél a jelek szerint komolyan készült a harci feladatokra. A lap azt állítja, hogy a tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna az afrikai országba, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.

A misszió terve végül mégsem valósult meg. Bár a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a 2023-ban elfogadott parlamenti felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, az végül nem ment át a kormányon. A felhatalmazás 2025 végén lejárt, magyar csapatok pedig nem mentek Csádba.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban úgy fogalmazott, a feltételek és a biztonsági garanciák mára megváltoztak, „ezért ilyen misszió nincs, és nem lesz”.

A misszió kockázatait növelte a rendkívül instabil helyi helyzet. Csádot 2021-ig Idriss Déby vezette, akit végül felkelők gyilkoltak meg. Utódja a fia lett, ő hívta be a magyar csapatokat.

Az afrikai országban az összecsapások folyamatosak, 2024 októberében például a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet a csádi hadsereg 40 tagját ölte meg. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a korábbi gyarmattartó, Franciaország csapatait 2025 elején kirakták Csádból, és félő volt, hogy az orosz Afrika Corps (mely a rettegett Wagner-csoport hasonlóan brutális utódja) bevonulhat a helyükre - ahogy azt tették a Száhel-térség több országában már.

Az ügy azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Pálinkás Szilveszter honvédszázados egy interjúban arról beszélt, a misszió Orbán Gáspár projektje volt, a tervezésénél pedig 50 százalékos harcértékvesztéssel számoltak, ami 200 katonából 100 halottat jelentett volna.

A vádakra a kormány és a katonai vezetés is reagált. Orbán Viktor a századosról azt mondta, „nem lenne a Pálinkás úr helyében”, utalva arra, hogy a katonai szabályok vonatkoznak rá. A Honvédség vezérkari főnöke pedig azt mondta, nincs politikai döntés a csádi műveletről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kapu Tibor: Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét
Az űrhajós a választás előtti napon fordult a magyarokhoz, a kölcsönös tisztelet fontosságára hívva fel a figyelmet. A bejegyzésben Jurij Gagarin űrrepülésének évfordulóját állította párhuzamba a magyarok előtt álló sorsdöntő választással.


Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, egy nappal a választás előtt, az űrhajózás világnapjának előestéjén tett közzé egy Facebook-posztot, amelyben a szavazáson való részvételre és a kölcsönös tiszteletre buzdít. Az űrhajós Jurij Gagarin 65 évvel ezelőtti, történelmi repülését állítja párhuzamba a magyarok előtt álló döntéssel.

Bejegyzését változtatás nélkül közöljük:

„Április 12. az űrhajózás világnapja. 65 évvel ezelőtt Jurij Gagarin első emberként ezen a napon járt a világűrben. A világ tudományos közössége, az űrkutatók és a világűr felfedezése iránt elkötelezett emberek sokasága ezen a napon ezt ünnepli. Az a nap 65 évvel ezelőtt megváltoztatta a történelem menetét.

Idén, mi magyarok, azonban valami mást is ünnepelhetünk ezen a napon. Azt, hogy újra véleményt mondhatunk hazánk jövőjéről. Szavazatunkkal hozzájárulhatunk és részt vállalhatunk Magyarország sorsának alakításából. Közös felelősségünk, hogy ez a gyönyörű ország ne a gyűlöletkeltés, hanem a szeretet, és ne a megosztottság, hanem a közös sikerek országa lehessen. Hogy egymás felé ne bizalmatlanságot, hanem tiszteletet sugározzunk.

És az is, hogy európai és észak-amerikai szövetségi partnereink felé demokratikus elköteleződést, bizalmat és együttműködést mutassunk.

A közhatalom sorsáról közvetlenül leghamarabb, valószínűleg csak négy év múlva lesz lehetőségünk dönteni.

E döntésünket legjobb meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint egy fejlődő Magyarország érdekében hozzuk meg. Tudnunk kell, hogy ebben a reményben fognak szavazni magyarok milliói, bárkit is támogassanak. Én legalábbis így fogok szavazni, reménnyel telve. Éppen ezért tisztelnünk kell minden döntést, véleményt akkor is, ha az eltér a sajátunktól.

Az nem járható út, ha egymáshoz kizárólag pártpolitikai érdekeknek megfelelően viszonyulunk. A gyűlölködésre nem lehet nemzetet, hazát építeni. Mindannyian magyarok vagyunk.

Tavaly megtiszteltek azzal, hogy egy emberként álltak mögöttem.

Kérem, most álljanak ki Magyarország mellett azzal, hogy elmennek szavazni és a legjobb belátásuk szerint leadják a voksukat.

Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét.

"Ne feledjük, másnap mindig felkel a Nap és ugyanabban az országban fog mindannyiunkra sütni. Sokkal több köt össze minket, mint amennyi elválaszthatna.””


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így gyülekezik a tömeg Magyar Péter debreceni kampányzáró beszédére
A Tisza Párt elnöke szabályosan felszántotta tavasszal az országot. Volt olyan nap, hogy hétnél is több településen mondott beszédet.


Szombaton este hattól tartja kampányzáró beszédét Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke nem Budapesten, hanem a Fidesz egyik vidéki bástyájának számító Debrecenben mondja el a vasárnapi választás előtti utolsó beszédét az Egyetem téren.

A politikus kampánykörútját „a legfontosabb országjárásként” hirdették meg, melynek része volt a Tisza mind a 106 egyéni jelöltjének bemutatása, és az, hogy minél több településre személyesen is eljussanak.

A választás előtti utolsó országjáráson Magyar Péter kezdetben naponta négy-öt, m ajd hat-hét, az utolsó héten pedig még ennél is több településre látogatott el.

A debreceni kampányzárón így gyülekezett a tömeg nem sokkal Magyar beszéde előtt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pénzt osztottak a szegedi KDNP-iroda előtt, a fideszes jelölt szerint csak ételt adtak az aktivistáknak
A Redditen terjed egy videó, amelyen a szegedi KDNP-iroda előtt csomagok mellett készpénzt is osztanak. Farkas Levente, a Fidesz helyi jelöltje szerint az aktivistáiknak csak rántott húsos szendvicset és gyümölcsöt adtak, azt pedig nem tilthatja meg, hogy az aktivisták egymásnak pénzt adjanak.


Egy nappal az országgyűlési választás előtt került fel a Redditre egy videó, amelyen a KDNP szegedi irodája előtt látható csomagosztás és feltűnő készpénzmozgás. A helyszínre érkező fideszes jelölt, Farkas Levente a Szegedernek azt mondta, csupán az aktivistáiknak adnak enni, mert „nem vagyunk olyan szívtelenek”, hogy ne adjanak.

A felvétel a szegedi Victor Hugo utca 1. szám alatti ingatlant mutatja, ahol a Kereszténydemokrata Néppárt helyi irodája működik. A péntek este közzétett, közel háromperces videón látszik, ahogy többen bemennek az épületbe, majd csomagokkal a kezükben távoznak.

A közösségi fórumon többen választási csalásra gyanakodtak, miután a felvételen az is kivehető, hogy az iroda előtt egy férfi készpénzt ad át több nőnek.

Az egyik jelenetben egy fiatal nő legalább 4500 forintot kap, míg egy másikban egy középkorú nő egy húszezer forintos bankjegyet vesz át egy nagyobb kötegből.

Szombat délelőtt a helyszínen tartózkodó újságírók is láttak egy csapatot az irodába tartani, de ők a videóval kapcsolatos kérdésekre nem akartak válaszolni.

Nem sokkal később megérkezett Farkas Levente, a szegedi 1-es választókerület fideszes jelöltje is. Bár először azzal hárította a kérdéseket, hogy a Reddit „a legnagyobb szenny a világon”, és a Szegeder finanszírozási hátterét firtatta, végül mégis nyilatkozott.

„Nyilvánvalóan kampány van, mozgósítás van, vannak aktivistáink, és nem vagyunk olyan szívtelenek, hogy ne adjunk nekik ételt és italt” – mondta Farkas.

A jelölt szerint a csomagokban rántott húsos és szalámis szendvics, almalé és gyümölcs van. A pénzmozgásra vonatkozó kérdésre úgy reagált:

„Hogy kinek mi van a pénztárcájában, azt nem tudom. Nem tilthatom meg, hogy egymásnak adjanak pénzt az aktivisták.”
Videón a pénzosztás a szegedi KDNP-iroda előtt


Link másolása
KÖVESS MINKET: