Schadl–Völner-ügy: a volt igazságügyi miniszterről is beszélt egy titokzatos tanú a bíróságon
Még a tanú nevének kezdőbetűi sem hangozhattak el a Fővárosi Törvényszéken. A férfi korábban dolgozott az Országgyűlés Hivatalában is és a külügynél is.
Az 1-es számú, titkos tanú meghallgatásával folytatódott kedden Schadl György és Völner Pál, illetve társaik büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken – írja a Blikk. A lap a tárgyalásról beszámolva azt írja, a bíróságon még a tanú nevének kezdőbetűi sem hangozhattak el. A férfi korábban dolgozott az Országgyűlés Hivatalában, állományban volt a külügyi tárcánál, diplomata beosztásban, több egyetemen is jogot tanított. 2018-ban tette le a végrehajtói vizsgát és a múlt héten kihallgatott, már korábban felfüggesztett börtönre ítélt Sz. Balázs végrehajtó-helyettese volt a monori irodában.
„Azt gondoltam, hogy azok, akiktől származnak az információk, szavahihető emberek”
– idézik az 1-es számú tanút, aki arról is beszélt, hogy személyesen többször is találkozott Trócsányi László akkori igazságügyi miniszterrel. A férfi korábban önként ment az ügyészségre, hogy tanúvallomást tegyen, az ügyben a lap szerint egyébként nem merült volna fel a neve.
A most felolvasott vallomásában hosszasan ecsetelte, hogy egyes végrehajtóknak Schadl György számára vissza kellett osztani a bevételeikből. Mint mondta, kellő alkoholos befolyásoltság alatt mesélte egy végrehajtó, hogy 70 millióért vett egy végrehajtói irodát. Az is elhangzott ezen a szakmai rendezvényen egyesektől, hogy voltak, akik visszafizettek Schadl Györgynek a bevételeikből. Ezek között volt szerinte saját munkáltatója, Sz. Balázs is – ezt mostani vallomásában is megerősítette.
A tárgyaláson az is elhangzott, hogy a tanú a számos titulusa és végzettsége ellenére számtalanszor hiába pályázott végrehajtói irodáért. Mint a Blikk idézi, erről ezt mondta:
„Konkrét személlyel szemben nem volt sértettség, de kétségtelenül nagyon rosszul éltem meg, mert úgy véltem én is alkalmas vagyok végrehajtónak. Több, mint száz vidéki státuszra pályáztam az évek során, ám sohasem nyertem. Ne mondja senki sem, hogy ez egy kellemes élmény. Miközben az ember végzi a tanulmányokat, számtalan bizonyítványt megszerez, hogy plusz pontokat szerezzek az értékelésnél. Valóban az is motivált, hogy szerettem volna tudni, miként is működik valójában a pályázati elbírálás.”
Mint ismert, a vád szerint Schadl György, a végrehajtói kar elnökeként több végrehajtó kinevezésében közreműködött, ehhez Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár segítségét is igénybe vette. Schadl a végrehajtóktól visszakért bevételekből 970 millió forintot tehetett zsebre, Völner Pálnak pedig 83 milliót juttatott. Mindketten tagadják a vádakat.
Az 1-es számú, titkos tanú meghallgatásával folytatódott kedden Schadl György és Völner Pál, illetve társaik büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken – írja a Blikk. A lap a tárgyalásról beszámolva azt írja, a bíróságon még a tanú nevének kezdőbetűi sem hangozhattak el. A férfi korábban dolgozott az Országgyűlés Hivatalában, állományban volt a külügyi tárcánál, diplomata beosztásban, több egyetemen is jogot tanított. 2018-ban tette le a végrehajtói vizsgát és a múlt héten kihallgatott, már korábban felfüggesztett börtönre ítélt Sz. Balázs végrehajtó-helyettese volt a monori irodában.
„Azt gondoltam, hogy azok, akiktől származnak az információk, szavahihető emberek”
– idézik az 1-es számú tanút, aki arról is beszélt, hogy személyesen többször is találkozott Trócsányi László akkori igazságügyi miniszterrel. A férfi korábban önként ment az ügyészségre, hogy tanúvallomást tegyen, az ügyben a lap szerint egyébként nem merült volna fel a neve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy kínai férfi, akit a CNN Michaelként említ (de ez nyilván nem a valódi neve), arról számolt be, hogy az orosz hadsereg parancsnokai valamiért egy sötét, rácsos verembe zárták, ahol 21 napot töltött, úgy, hogy alig tudott megmozdulni, pedig azért érkezett, hogy az ő oldalukon harcoljon a háborúban Ukrajna ellen.
A férfi a kínai zárt internetre is beszivárgó orosz toborzóvideók hatására akarta kipróbálni a katonaéletet külföldön, de később nagyon megbánta a döntését. A veremben töltött idő alatt teljesen elvesztette korábbi motivációját arra, hogy Moszkváért harcoljon. Most azt szeretné, hogy mások nehogy ugyanígy járjanak.
„Ki kell mondanom az igazságot, és figyelmeztetni azokat a meggondolatlan kínaiakat – ne jöjjenek ide” – mondta, az USA-ból üzenve, ahol a fronton szerzett sérüléseiből lábadozik.
A kínai zsoldosok orosz oldalon való részvétele akkor kapott nagyobb figyelmet, amikor Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy április elején két kínai harcost fogtak el a fronton. Az ukrán elnök válaszokat követelt Pekingtől, de az tagadta az érintettségét, és megismételte, hogy a kínai állampolgároknak „tartózkodniuk kell” a katonai akciókban való részvételtől.
Az orosz külügyminiszter-helyettes a TASS szerint „teljes valótlanságnak” nevezte, hogy kínaiak harcolnának Ukrajnában. Néhány nappal később azonban Ukrajna a sajtóban is bemutatta az elfogott kínai harcosokat.
Kijev közölte, hogy tudomásuk szerint 155 kínai állampolgár harcol az orosz oldalon, de Zelenszkij szerint ez a szám még magasabb lehet. Michael és egy másik kínai harcos a CNN-nek megerősítette az ukrán értesülést: azt mondta, több száz másik kínai zsoldosról tud.
A CNN független forrásokból azt is tudta bizonyítani, hogy az ukrán oldalon is vannak kínai harcosok egy zászlóaljban, de az ukrán szárazföldi erők erről nem tudtak pontos számot közölni.
Propagandával veszik rá a kínai férfiakat, hogy csatlakozzanak az orosz sereghez
A kínai katonákat közösségi médiában megjelenő hirdetésekkel toborozták, amelyek jó fizetést ígértek, és arra buzdították őket, hogy „legyenek igazi férfiak”. A videók orosz nyelvűek voltak, de kínai fordítással is elérhetővé tették őket. Az egyik így szólt: „Nem vagy férfi? Legyél igazi férfi!”.
Michael elmondta, hogy 2023-ban tűntek fel neki ezek a videók a Douyinon (ami lényegében Kína egyik TikTok-alternatívája). Miután csatlakozott, rendszeresen posztolt videókat a moszkvai hadseregben töltött időről.
A férfi korábban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg katonája volt, 2018-ban szerelt le. A videók és a többi kínai harcos beszámolói újra felélesztették benne a harci szellemet. „Akkoriban nagyon lelkes voltam. Korábbi hivatásos katonaként úgy gondoltam, hogy itt is hozzá tudok járulni valamihez.” Hozzátette: szerinte nem politikai okokból jelentkezett, csupán harcolni akart, és azért választotta az orosz oldalt, mert oda könnyebb volt vízumot szerezni.
Az orosz hadsereg először elutasította, mert nem beszélte a nyelvet. Ezért inkább a hírhedt Wagner-csoporthoz csatlakozott, és a Donbasz régióba küldték harcolni. Hat hónappal később, 2024 májusában egyéves szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, amely Bahmutba küldte. Hasonló szerződést más külföldi harcosok is kaptak.
Michael elmondta, hogy a szerződés havi 200 ezer rubel (kb. 860 ezer forint) fizetést ígért. Egy korábbi videójában azt is elmondta, hogy minden elfoglalt kilométer után 50 ezer rubel (210–220 ezer forint) bónuszt kaptak. Azt mondta, a pénz nagyon fontos, mert ő és sok kínai harcos a társadalom alsó rétegéből jön, ahol a gazdaság növekedése lassul.
Bár a kínai internetet szigorúan ellenőrzik, az orosz toborzó hirdetések továbbra is széles körben elérhetők maradtak.
Egy kínai férfi, akit a CNN Michaelként említ (de ez nyilván nem a valódi neve), arról számolt be, hogy az orosz hadsereg parancsnokai valamiért egy sötét, rácsos verembe zárták, ahol 21 napot töltött, úgy, hogy alig tudott megmozdulni, pedig azért érkezett, hogy az ő oldalukon harcoljon a háborúban Ukrajna ellen.
A férfi a kínai zárt internetre is beszivárgó orosz toborzóvideók hatására akarta kipróbálni a katonaéletet külföldön, de később nagyon megbánta a döntését. A veremben töltött idő alatt teljesen elvesztette korábbi motivációját arra, hogy Moszkváért harcoljon. Most azt szeretné, hogy mások nehogy ugyanígy járjanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke élesen bírálta a hatóságok eljárását egy friss Facebook-bejegyzésben. Szerinte világbotrány, hogy amíg egy bolti tolvajt azonnal letartóztatnak, addig a „valaha volt legnagyobb bankrablás” ügyében senki ellen nem indult eljárás.
„Világbotrány, hogy amíg egy sima bolti lopás esetén azonnal őrizetbe veszik és nagy valószínűséggel letartóztatják az elkövetőt a hatóságok, addig a valaha volt legnagyobb bankrablás ügyében, amelynek során több száz milliárd forint közpénz tűnt el, mindenki szabadlábon élvezi a lopott szajrét” – írta Magyar.
A pártelnök azt követeli, hogy Polt Péter legfőbb ügyész haladéktalanul adjon tájékoztatást arról, miért nem történt még gyanúsítás a Magyar Nemzeti Bank százmilliárdjainak ügyében. Arra is kíváncsi, hogy a kulcsszereplők miként tudtak olyan országba távozni, ahonnan nincs kiadatás.
„Követeljük, hogy a legfőbb ügyész valljon színt, hogy a valaha volt legsúlyosabb magyar gazdasági bűncselekmény ügyében miért nem zárolják haladéktalanul az elkövetők vagyonát” – írta.
A politikus szerint az emberek joggal várnak választ arra, hogy lehet-e valódi törvényességi felügyelet egy olyan ügyben, amelyben Polt Péter felesége is érintett lehet, hiszen több jegybanki alapítvány felügyelőbizottságának is a tagja volt.
Magyar emlékeztetett arra is, hogy a büntetőeljárási törvény alapján le kell tartóztatni a gyanúsítottat, ha fennáll a szökés vagy a bűnismétlés veszélye, illetve ha a terhelt veszélyezteti a bizonyítást.
A TISZA Párt elnöke öt kérdésben vár azonnali választ a legfőbb ügyésztől:
Hol tart a nyomozás?
Miért nincs még gyanúsítás, kihallgatás, őrizetbevétel vagy letartóztatás?
Érintett-e az ügyben volt vagy jelenlegi kormánytag, esetleg országgyűlési képviselő?
Miért nem zárolták a vagyontárgyakat?
Miért várt az ügyészség az ÁSZ jelentésére, és miért nézte tétlenül a közvagyon „szétlopását”?
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke élesen bírálta a hatóságok eljárását egy friss Facebook-bejegyzésben. Szerinte világbotrány, hogy amíg egy bolti tolvajt azonnal letartóztatnak, addig a „valaha volt legnagyobb bankrablás” ügyében senki ellen nem indult eljárás.
„Világbotrány, hogy amíg egy sima bolti lopás esetén azonnal őrizetbe veszik és nagy valószínűséggel letartóztatják az elkövetőt a hatóságok, addig a valaha volt legnagyobb bankrablás ügyében, amelynek során több száz milliárd forint közpénz tűnt el, mindenki szabadlábon élvezi a lopott szajrét” – írta Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Háborognak a diákok a győztes grafika miatt – AI-val generált plakát nyert pályázatot a MOME-n
A hallgatók szerint etikátlanul jutott előnyhöz a grafikai pályázat nyertese, hiszen AI-val dolgozott. Az egyetem viszont úgy látja, nem sértette meg a szabályokat.
Kisebb botrány alakult ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), miután kiderült, hogy egy grafikai pályázat győztes munkája generatív mesterséges intelligenciával készült. A versenyt a hallgatóknak írták ki, a feladat a tavaszi egyetemi vásár, a MOME Fair arculatának megtervezése volt.
A nyertes pályamunka kihirdetése után több diák is kifogásolta a döntést. Szerintük egy kézműves dizájnvásár esetében nem szerencsés, ha az arculat mesterséges intelligenciával készül. Többen felvetették, hogy a győztes igazságtalan előnyhöz jutott.
A szervezők közleményben reagáltak a történtekre. Azt írták, a kiválasztáskor nem volt tudomásuk az AI-használatról, így a pályamunka több szűrőn is átment.
„Bizonyos jogi keretek miatt” a döntést nem lehet visszavonni – tették hozzá, azt viszont nem részletezték, hogy pontosan milyen jogi akadályokról van szó.
A MOME közleménye már konkrétabb volt – azt írta, a MOME Fair a hallgatók számára kiírt plakátpályázat leírásában nem szerepelt olyan kitétel, hogy tilos AI-t használni, így „a nyertesként kihirdetett pályázat mindenben megfelelt a pályázati feltételeknek, a pályázat eredményesen lezárult, ezért a pályázat érvénytelenítésére és a nyertesként kihirdetett pályázat kizárására jogi szempontból nincs lehetőség.” Hozzátették, hogy a jövőben a szervezők mérlegelhetik, milyen megkötéseket alkalmaznak az AI-használattal kapcsolatban.
A nyertes grafika készítője, Kiss Balázs azt írta: „Teljesen nyíltan vállalom, és soha nem is próbáltam eltitkolni, hogy mesterséges intelligenciát vettem igénybe.
Nem próbáltam senkit becsapni, sem csalni vagy igazságtalan előnyben részesülni. A pályázat kiírásában az szerepelt csupán, hogy szabad kezet kapunk a tervezésnél.”
Hozzátette: Adobe Fireflyt használt, amely kizárólag olyan forrásanyagból dolgozik, amelyekhez a cég rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Azt is kiemelte, hogy ez az eszköz kereskedelmi célra ugyancsak felhasználható.
A munkája, bár szabályos, nagyon nem talált megértésre a kommentelők körében. A MOME Instagram-posztja alatt például ilyen véleményekben bírálják a plakátot:
Nagyon kínos ez az AI plakát.
Megvan hogy van olyan funkció amivel megjelölhetitek az AI kontentet?
Amúgy ti nem egy művészeti egyetem vagytok? Miért AI a plakát? Eléggé undorító módja ez a diákok támogatásának.
kicsit neccesnek érzem ai plakáttal reklámozni az ország legszínvonalasabb művészeti egyetemének alkotói vásárát, ahol kézzel készített designtárgyakat árulnak a diákok.
Kisebb botrány alakult ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), miután kiderült, hogy egy grafikai pályázat győztes munkája generatív mesterséges intelligenciával készült. A versenyt a hallgatóknak írták ki, a feladat a tavaszi egyetemi vásár, a MOME Fair arculatának megtervezése volt.
A nyertes pályamunka kihirdetése után több diák is kifogásolta a döntést. Szerintük egy kézműves dizájnvásár esetében nem szerencsés, ha az arculat mesterséges intelligenciával készül. Többen felvetették, hogy a győztes igazságtalan előnyhöz jutott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Állami milliárdokból felújított budai palota került Matolcsy fiához – most bérleti díjat szed érte az MNB alapítványától
A jegybank alapítványa közpénzből újította fel a várbeli épületet, ami aztán egy Matolcsy-cégé lett. Most tízmilliókat kell fizetni havonta a használatáért.
A Budai Várnegyedben található Hasslinger–Scossa-ház több szempontból is különleges helyszín. Az épületben a második világháború idején az ország aranytartalékának egy részét őrizték, és nem kizárt, hogy egy időre a Szent Korona is ide került.
Ez a főváros egyik legrégebbi kincstárépülete, jelenleg pedig a volt jegybankelnök fiához köthető cég tulajdonában van - tudta meg a 444.hu.
A Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) 2015-ben vásárolta meg az épületet a Szép Házak Kft.-től, nettó 795 millió forintért. A megvásárlás után az alapítvány több mint 3,4 milliárd forintot fordított a felújításra. A munkákat a Raw Development Kft. végezte, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy Ádám barátja.
A 444 cikke szerint a cég neve közel húsz alkalommal szerepel abban az ÁSZ-jelentésben, amely alapján a Számvevőszék feljelentést tett az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt.
A restaurálás során többek között pezsgőfürdőt, szaunarészleget és egy óriási medencét is terveztek, de a föld alatti wellnessrészleget végül nem támogatta a tervtanács. Az épület a későbbiekben a PAGEO-t is magába olvasztó másik jegybanki alapítványhoz, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz (PADME) került, ahol fenntarthatósági tudásközpontot alakítottak ki.
A tulajdonjog 2019-ben, a felújítás alatt átkerült az MNB-alapítványok vagyonkezelő cégéhez, az Optimához. 2021 szeptemberében azonban újra gazdát cserélt: a tulajdoni lap szerint az ingatlant - ismeretlen áron - megvásárolta a Matolcsy Ádámhoz köthető Skygreen Kft., amely hitelfedezetként is felhasználta az épületet.
A PADME fenntarthatósági tudásközpontja továbbra is itt működik, de az alapítvány - amely tehát az egykor hozzá tartozó épület felújítását ugyancsak maga finanszírozta - most már bérleti díjat fizet a használatért.
Az Állami Számvevőszék jelentése alapján a PADME 2023-ban átlagosan havi 43 millió forintot költött a bérlés és az üzemeltetés költségeire.
Az alapítvány eredetileg azért vásárolta meg az ingatlant, mert kutatási és oktatási központot szeretett volna létrehozni a Budai Várban. E célból egy másik, egymilliárd forint értékű villát is megvásároltak Matolcsy György szomszédságában, de végül nem a tervezett célra használták, és egy ingatlankezelőhöz került.
A Budai Várnegyedben található Hasslinger–Scossa-ház több szempontból is különleges helyszín. Az épületben a második világháború idején az ország aranytartalékának egy részét őrizték, és nem kizárt, hogy egy időre a Szent Korona is ide került.
Ez a főváros egyik legrégebbi kincstárépülete, jelenleg pedig a volt jegybankelnök fiához köthető cég tulajdonában van - tudta meg a 444.hu.
A Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) 2015-ben vásárolta meg az épületet a Szép Házak Kft.-től, nettó 795 millió forintért. A megvásárlás után az alapítvány több mint 3,4 milliárd forintot fordított a felújításra. A munkákat a Raw Development Kft. végezte, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy Ádám barátja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
