Meghalt Lenkovics Barnabás – gyászol az Alkotmánybíróság
Hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el a 75 éves jogtudós. Lenkovics Barnabás az egész életét a jog szolgálatának szentelte, éveken át vezette az Alkotmánybíróságot.
Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Lenkovics Barnabás. Ő volt az Alkotmánybíróság egykori elnöke, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte el tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1974-ben summa cum laude minősítéssel végzett.
1974-től 2012-ig tanított az ELTE-n, a Polgári Jogi Tanszéken. 1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 2000-től egyetemi tanárként dolgozott. Az ELTE-n Harmathy Attilával felváltva tanította a polgári jog teljes anyagát. Számos tankönyvet és közel száz publikációt írt, gyűjteményes könyve „Ember és tulajdon” címmel 2013-ban jelent meg.
A polgári jog, azon belül is a tulajdonjog és az emberi jogok voltak a kutatási területei.
1996-ban a győri egyetemen a Polgári Jogi Tanszék vezetője lett, ezt a tisztséget 2015-ig töltötte be. Ő szervezte meg a győri egyetemen a polgári jog oktatását és alakította ki az oktatási programot.
2001 és 2007 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt. 2007 márciusában az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, 2014 decemberében pedig elnökké. Elnöki mandátuma 2016 áprilisáig tartott.
1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel, 2017-ben a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.
Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai gyászolják az egykori elnököt. Lenkovics Barnabást az Alkotmánybíróság saját halottjának tekinti. A temetésről később adnak tájékoztatást.
„Emlékét, tanításait és példamutató életútját megőrizzük, munkásságát a jövő generációi számára is továbbadjuk. Nyugodjék békében, Elnök Úr!” – írta közleményében az Alkotmánybíróság.
Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Lenkovics Barnabás. Ő volt az Alkotmánybíróság egykori elnöke, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte el tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1974-ben summa cum laude minősítéssel végzett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Azért van annak egy diszkrét bája, hogy Fidesz képviselője pár órával azután szavazta meg a drogtörvény szigorítását, hogy a rendőrök drogot találtak a fiánál
A TISZA Párt elnöke egy rövid posztban reagált Törő Gábor fideszes országgyűlési képviselő fiának ügyére.
Magyar Péter is reagált Törő Gábor fideszes országgyűlési képviselő fiának ügyére.
„Azért van annak egy diszkrét bája, hogy a Fidesz móri országgyűlési képviselője pár órával azután szavazta meg a drogtörvény szigorítását, hogy a rendőrök drogot találtak a fiánál és előállították”
Mint azt mi is megírtuk: előállította a rendőrség Törő Gábor fideszes országgyűlési képviselő fiát, miután egy bejelentés miatt az otthonához vonultak. Az ügyet nyilvánosságra hozó Telex információi szerint a képviselő fiának otthonához garázda cselekmény miatt vonultak ki a rendőrök, és a férfinél egy gáz- és riasztófegyvert, valamint kis mennyiségű kábítószert is találtak.
Nem sokkal azután, hogy az ügy megjelent a sajtóban, Törő Gábor egy közleményt adott ki, amelyben arról ír, hogy ebben a helyzetben is kitart a fia mellett.
Magyar Péter is reagált Törő Gábor fideszes országgyűlési képviselő fiának ügyére.
„Azért van annak egy diszkrét bája, hogy a Fidesz móri országgyűlési képviselője pár órával azután szavazta meg a drogtörvény szigorítását, hogy a rendőrök drogot találtak a fiánál és előállították”
Egy kínai férfi, akit a CNN Michaelként említ (de ez nyilván nem a valódi neve), arról számolt be, hogy az orosz hadsereg parancsnokai valamiért egy sötét, rácsos verembe zárták, ahol 21 napot töltött, úgy, hogy alig tudott megmozdulni, pedig azért érkezett, hogy az ő oldalukon harcoljon a háborúban Ukrajna ellen.
A férfi a kínai zárt internetre is beszivárgó orosz toborzóvideók hatására akarta kipróbálni a katonaéletet külföldön, de később nagyon megbánta a döntését. A veremben töltött idő alatt teljesen elvesztette korábbi motivációját arra, hogy Moszkváért harcoljon. Most azt szeretné, hogy mások nehogy ugyanígy járjanak.
„Ki kell mondanom az igazságot, és figyelmeztetni azokat a meggondolatlan kínaiakat – ne jöjjenek ide” – mondta, az USA-ból üzenve, ahol a fronton szerzett sérüléseiből lábadozik.
A kínai zsoldosok orosz oldalon való részvétele akkor kapott nagyobb figyelmet, amikor Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy április elején két kínai harcost fogtak el a fronton. Az ukrán elnök válaszokat követelt Pekingtől, de az tagadta az érintettségét, és megismételte, hogy a kínai állampolgároknak „tartózkodniuk kell” a katonai akciókban való részvételtől.
Az orosz külügyminiszter-helyettes a TASS szerint „teljes valótlanságnak” nevezte, hogy kínaiak harcolnának Ukrajnában. Néhány nappal később azonban Ukrajna a sajtóban is bemutatta az elfogott kínai harcosokat.
Kijev közölte, hogy tudomásuk szerint 155 kínai állampolgár harcol az orosz oldalon, de Zelenszkij szerint ez a szám még magasabb lehet. Michael és egy másik kínai harcos a CNN-nek megerősítette az ukrán értesülést: azt mondta, több száz másik kínai zsoldosról tud.
A CNN független forrásokból azt is tudta bizonyítani, hogy az ukrán oldalon is vannak kínai harcosok egy zászlóaljban, de az ukrán szárazföldi erők erről nem tudtak pontos számot közölni.
Propagandával veszik rá a kínai férfiakat, hogy csatlakozzanak az orosz sereghez
A kínai katonákat közösségi médiában megjelenő hirdetésekkel toborozták, amelyek jó fizetést ígértek, és arra buzdították őket, hogy „legyenek igazi férfiak”. A videók orosz nyelvűek voltak, de kínai fordítással is elérhetővé tették őket. Az egyik így szólt: „Nem vagy férfi? Legyél igazi férfi!”.
Michael elmondta, hogy 2023-ban tűntek fel neki ezek a videók a Douyinon (ami lényegében Kína egyik TikTok-alternatívája). Miután csatlakozott, rendszeresen posztolt videókat a moszkvai hadseregben töltött időről.
A férfi korábban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg katonája volt, 2018-ban szerelt le. A videók és a többi kínai harcos beszámolói újra felélesztették benne a harci szellemet. „Akkoriban nagyon lelkes voltam. Korábbi hivatásos katonaként úgy gondoltam, hogy itt is hozzá tudok járulni valamihez.” Hozzátette: szerinte nem politikai okokból jelentkezett, csupán harcolni akart, és azért választotta az orosz oldalt, mert oda könnyebb volt vízumot szerezni.
Az orosz hadsereg először elutasította, mert nem beszélte a nyelvet. Ezért inkább a hírhedt Wagner-csoporthoz csatlakozott, és a Donbasz régióba küldték harcolni. Hat hónappal később, 2024 májusában egyéves szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, amely Bahmutba küldte. Hasonló szerződést más külföldi harcosok is kaptak.
Michael elmondta, hogy a szerződés havi 200 ezer rubel (kb. 860 ezer forint) fizetést ígért. Egy korábbi videójában azt is elmondta, hogy minden elfoglalt kilométer után 50 ezer rubel (210–220 ezer forint) bónuszt kaptak. Azt mondta, a pénz nagyon fontos, mert ő és sok kínai harcos a társadalom alsó rétegéből jön, ahol a gazdaság növekedése lassul.
Bár a kínai internetet szigorúan ellenőrzik, az orosz toborzó hirdetések továbbra is széles körben elérhetők maradtak.
Egy kínai férfi, akit a CNN Michaelként említ (de ez nyilván nem a valódi neve), arról számolt be, hogy az orosz hadsereg parancsnokai valamiért egy sötét, rácsos verembe zárták, ahol 21 napot töltött, úgy, hogy alig tudott megmozdulni, pedig azért érkezett, hogy az ő oldalukon harcoljon a háborúban Ukrajna ellen.
A férfi a kínai zárt internetre is beszivárgó orosz toborzóvideók hatására akarta kipróbálni a katonaéletet külföldön, de később nagyon megbánta a döntését. A veremben töltött idő alatt teljesen elvesztette korábbi motivációját arra, hogy Moszkváért harcoljon. Most azt szeretné, hogy mások nehogy ugyanígy járjanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke élesen bírálta a hatóságok eljárását egy friss Facebook-bejegyzésben. Szerinte világbotrány, hogy amíg egy bolti tolvajt azonnal letartóztatnak, addig a „valaha volt legnagyobb bankrablás” ügyében senki ellen nem indult eljárás.
„Világbotrány, hogy amíg egy sima bolti lopás esetén azonnal őrizetbe veszik és nagy valószínűséggel letartóztatják az elkövetőt a hatóságok, addig a valaha volt legnagyobb bankrablás ügyében, amelynek során több száz milliárd forint közpénz tűnt el, mindenki szabadlábon élvezi a lopott szajrét” – írta Magyar.
A pártelnök azt követeli, hogy Polt Péter legfőbb ügyész haladéktalanul adjon tájékoztatást arról, miért nem történt még gyanúsítás a Magyar Nemzeti Bank százmilliárdjainak ügyében. Arra is kíváncsi, hogy a kulcsszereplők miként tudtak olyan országba távozni, ahonnan nincs kiadatás.
„Követeljük, hogy a legfőbb ügyész valljon színt, hogy a valaha volt legsúlyosabb magyar gazdasági bűncselekmény ügyében miért nem zárolják haladéktalanul az elkövetők vagyonát” – írta.
A politikus szerint az emberek joggal várnak választ arra, hogy lehet-e valódi törvényességi felügyelet egy olyan ügyben, amelyben Polt Péter felesége is érintett lehet, hiszen több jegybanki alapítvány felügyelőbizottságának is a tagja volt.
Magyar emlékeztetett arra is, hogy a büntetőeljárási törvény alapján le kell tartóztatni a gyanúsítottat, ha fennáll a szökés vagy a bűnismétlés veszélye, illetve ha a terhelt veszélyezteti a bizonyítást.
A TISZA Párt elnöke öt kérdésben vár azonnali választ a legfőbb ügyésztől:
Hol tart a nyomozás?
Miért nincs még gyanúsítás, kihallgatás, őrizetbevétel vagy letartóztatás?
Érintett-e az ügyben volt vagy jelenlegi kormánytag, esetleg országgyűlési képviselő?
Miért nem zárolták a vagyontárgyakat?
Miért várt az ügyészség az ÁSZ jelentésére, és miért nézte tétlenül a közvagyon „szétlopását”?
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke élesen bírálta a hatóságok eljárását egy friss Facebook-bejegyzésben. Szerinte világbotrány, hogy amíg egy bolti tolvajt azonnal letartóztatnak, addig a „valaha volt legnagyobb bankrablás” ügyében senki ellen nem indult eljárás.
„Világbotrány, hogy amíg egy sima bolti lopás esetén azonnal őrizetbe veszik és nagy valószínűséggel letartóztatják az elkövetőt a hatóságok, addig a valaha volt legnagyobb bankrablás ügyében, amelynek során több száz milliárd forint közpénz tűnt el, mindenki szabadlábon élvezi a lopott szajrét” – írta Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
