prcikk: Armageddon belülnézetből – a romániai Covid-helyzetről beszélnek ott élők | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Armageddon belülnézetből – a romániai Covid-helyzetről beszélnek ott élők

Alacsony átoltottság, alacsony bizalom a közintézményekben, információhiány, megvásárolható oltási igazolvány. Van olyan is, hogy az orvosok is oltásellenesek. Egy elkerülhető katasztrófa receptje.


Romániából hetek óta döbbenetes híreket kapunk. Van, ahol az elfogyó oxigén miatt haltak meg betegek, de általános tapasztalat, hogy még a kórházi kezelésre szoruló súlyos betegeknek is napokat kell várni, mire felszabadul egy ágy. A valódi tragédia az, hogy az esetszámok és sajnos a halálozás hajmeresztő növekedése megelőzhető lett volna az oltások felvételével. Ez sajnos csak a lakosság harmincöt százalékának sikerült teljes mértékben, de legalább egy oltással is csak az összlakosság harminchét százaléka rendelkezik.

A nagy képet ismerjük, én most inkább arra voltam kíváncsi, hogyan élik meg ezt a rendkívüli és tragikus helyzetet azok, akik ott élnek. Erdélyi ismerőseimet kérdeztem, és két orvost, mi van ott, miért alakult ez így.

A téma érzékenysége miatt többen csak név nélkül vállalták a nyilatkozatot, az ő nevüket megváltoztattam.

László, Marosvásárhely

– Nálunk most kormányválság is van, ez is zavarosabbá teszi a helyzetet. Eközben a fertőzések robbanásszerűen növekednek. A maszk szabadtéri használata újból kötelező.

– Próbálták motiválni az embereket, például az oltottsági lottóval. Elvileg szabadnapot vagy ételjegyet adnak annak, aki felveszi az oltást. De az az ismerősöm, aki ma ment oltásra, az semmit nem kapott. Ez elég veszélyes szerintem, mert inkább oda fog vezetni, hogy az emberek lesni fogják a jutalmat, egyre kapzsibbak lesznek.

Most lesz a Szent Piroska ünnepe, ami a legnagyobb zarándoklat Romániában. Ilyenkor az egyház félrenéz, az egyik ember a másik után csókolgatja Szent Piroska ereklyéjét, ez is a lehető legrosszabbkor történik.

– Egyre nagyobb az oltottak és az oltatlanok közti szakadék. Kijárási tilalom lesz, de csak az oltatlanoknak. Kezd kialakulni egy kényszerhelyzet, hogy az oltatlanok ellehetetlenülnek. Egyre több munkahelyen ajánlják, hogy oltsd be magad.

– Az a tapasztalat, hogy különbség van Erdély és Románia más megyéi között a fegyelemben, ahogy az emberek a korlátozásokat betartják.

– A társadalom a frissen felcsapott oltásszakértők befolyása alatt van. Eleinte az volt, hogy beoltom magam, mert félek, aztán volt az, hogy beoltom magam, mert nem félek, de biztonságos, most jött az, hogy beoltom magam, mert nincs más választásom. Van egy masszív oltástagadó réteg. Most az oltatlanok kezdenek megbetegedni. Viszont rengeteg hamis oltási papír is forgalomba került, bűnügyi eljárások is folynak. Ilyenek is megtörténhetnek, mert a lehetőségek országa vagyunk.

– Ha ez nem elég, bizonyos vallások tiltják az oltást. A focimeccsekre bár nem engedik be az embereket, de a kapun kívül, mint a heringek tolonganak az emberek, az a senki földje, ott már senkinek sem a felelőssége, mi történik.

– Az első hullámban egyetlen ismerősöm sem volt covidos. A második hullámban sem volt. A harmadik hullámban majdnem minden ismerősöm covidos lett. Ebben a hullámban egy-két emberről tudok, akik megbetegedtek, de az enyhébb változattal.

– Amikor először megérkeztek az oltások, még sok oltóanyagot ki kellett dobni, mert senki nem akart menni, olyan nehézkes volt a rendszer. Aztán érkezett még. Regisztráltam a kormány oldalán, és három-négy hetet kellett várnom, úgy jutottam hozzá. Azóta annyi oltópontot nyitottak, hogy boldog-boldogtalan mehet, amikor csak akar. A harmadik oltást pár hete lehet felvenni, a feltétel csak annyi, hogy az első kettő legyen meg. Most én is elmegyek egy oltóközpontba, hogy felvegyem a harmadikat. Ezt úgy vehetem fel, hogy csak simán besétálok a két papírommal és megkapom rögtön. Nagyon egyszerű.

– Jelenleg akik gyorsan túl akarnak esni a dolgon, a Johnsonra hajtanak. Akik nem akarnak sokat várni, és hamar újra dolgozni akarnak olyan munkahelyen, ahol kötelező az oltottság, azok ezt veszik fel, mert azzal tíz nap után már védettnek számítanak.

– Az oltóközpontokban van elég oltás, viszont sok ember nem él a lehetőséggel. Ez a mentalitás talán a radikális ortodox tudat miatt is van, azt gondolják, hagyd el, mert Isten megsegít. Aztán az intenzíven majd észbe kapnak.

– Én beoltattam magamat, mert jobb a békesség, nem is tudom, használ-e vagy sem, de így biztonsággal tudok mozogni bárhova.

– Volt egy olyan helyzet, amikor a román digitális oltási igazolványokon sok esetben elrontott QR-kódok voltak. Én például két Pfizerrel Hollandiában jártam úgy, hogy nézegették az igazolványomat és nem ismerték el érvényesnek a rossz kód miatt. Nincs román vagy holland Pfizer. Testvéreim Angliában élnek, ott oltatták be magukat, pont ezért, hogy ebbe a hülyeségbe ne ütközzenek. De mikor hazajöttek, akkor persze az itteni repülőtéren az ő papírjaikat bogarászták agyon. Azóta talán már fejlődött odáig, hogy ilyenekből ne legyenek gondok.

Covid-19 betegségben szenvedőknek előkészített oxigénpalackok a bukaresti Bagdasar-Arseni kórház intenzív osztályának folyosóján. (Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru)

Kálmán, Marosvásárhely

– Itt Vásárhelyen megugrotta a járvány a hat ezreléket, és azt mondták a munkahelyemen, nem mehet be az, aki nincsen beoltva. Nagyon kényes a helyzet. Eddig minket családilag nem érintett a dolog, de most apósom unokatestvére haldoklik. Neki azt tanácsolták, ne menjen be a kórházba, mert volt otthon oxigénpalack, és a kórházban nem tudtak volna neki még ilyen feltételeket sem biztosítani. Otthon maradt, és már nagyon rossz stádiumban került be a sürgősségire, egy százaléka van a túlélésre. Nem volt beoltva. Csak a gyógyszerek tartják életben, mesterséges kómában van.

Van olyan is, hogy az orvosok is oltásellenesek. Én beoltattam magamat, mert jónak láttam. Elmentem egy rutinvizsgálatra, más ügyből kifolyólag, és ott a doktornő olyasmiket mondott, hogy köpni-nyelni nem tudtam. Egy szakember, egy laikusnak!

– Egy másik szakember ismerősöm viszont azt mondja, most lesz a baj, mert akik csak most fertőződnek meg, az mind csak ezután jelenik meg. De hát hiába. Mit mondjak.

Rengeteg az álhír a Facebookon. Egy példa: egyik kolléganőm már elmehetett volna nyugdíjba. Visszatartották, mert mindenki nagyon szereti, jól dolgozik, jó munkatárs. Nincs beoltva. Mondták, nem jöhet be dolgozni. Bőgött szerencsétlen, de mondta, hogy ezt és ezt olvasta a Facebookon. Szerencsétlent, szívem szakadt meg, úgy sajnáltam, decemberig szeretett volna maradni, de nem engedték. De csak azért sem oltatja be magát.

– Az egyik főnököm is mondta, hogy gyerekek, azokban az országokban, ahol az emberek felvették az oltást, nincsen ekkora baj. De itt nálunk, meg Bulgáriában, Ukrajnában meg, ahol alig van átoltottság, itt van. Talán a bizalomhiány miatt is van.

Covid-19 betegségben szenvedő páciensek a bukaresti Bagdasar-Arseni kórház intenzív osztályán (Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru)

Enikő, színésznő, Csíkszereda

– Az igazgatóm mondta, hogy huszonhárman voltak a tegnapi előadáson. Csak zöldkártyával lehet már bemenni. De hát Románia a lehetőségek országa. Ha valaki nagyon be akar jönni, simán meghamisítja az igazolványt. Nem akarok lázadni, de például az unokatestvérem is simán lefizette, akit kell. És kapott így igazolványt, pedig nincsenek beoltva.

Meg lehet venni az igazolást a családorvostól. Persze a családorvos megkérte, ne mondja el senkinek, mert akkor őt bezárják.

– Amikor a magyar húsvét volt, ami előbb volt most, mint a román, akkor lettem covidos. Haza akartam menni, mindenkinek hazudtam.

Hazudtam a DSP-nek (tisztiorvosi szolgálat Romániában), felmentem és megmutattam, hogy pozitív, és mondtam, hogy nem akarok karanténban lenni, de haza akarok menni Bihar megyébe, mivel ugye Hargita megyében vagyok. Akkor azt mondták, na jó, akkor ezt nem jegyzik és fussak gyorsan.

– Akkor a társulatból szinte mindenki elkapta a betegséget. Mindenkinek elment a szaglása és az ízlelése. De most a negyedik hullámban nem ismerek olyat, aki beteg lenne. Annyit tudok csak, hogy mindenhova zöld kártyával lehet menni, és akinek nincsen zöld kártyája, az otthon ül öt után.

Tavasszal átestem a betegségen, utána oltattam be magamat. Volt is ilyen kártyám, de amikor nyáron Magyarországon voltunk, és kiderült, hogy már nem kell maszk, meg semmi sem, én kidobtam az első kukába. Most megint más a helyzet, mindenhova kell a kártya. Szerencsére egy ismerősöm segített, hogy meg kell lenni az adataimnak és a védettségi igazolványnak az e-mailemben is, elő is kerestem.

– Május óta elmegy a látásom, úgy három hetente, begyullad a szemem. Kaptam rá cseppeket, de mindig visszatér. Nem tudnak mondani semmit. Nálunk a családorvosok azt mondják, hogy ne oltsd be magadat, ne tartsd oda a karodat, ha gyereket akarsz, akkor ne oltasd be magadat. Én már be vagyok oltva, én már rothadok. De én elintézem, hogy tovább ne legyek beoltva. Én már többet nem oltatom magamat, inkább lefizetem az orvost 100 vagy 150 euróval, ha még oltatni kellene, hogy inkább csak az igazolást kapjam meg, de nem adom oda a karomat.

Emőke, színésznő, Nagyszeben

- Március közepén nálunk leállt minden. Akkor megkerestek művészeket az Osztrák Kulturális Intézettől, hogy rövid videó formájában a pandémiával kapcsolatban oszd meg a gondolataidat. Mindenki maga vette fel a filmecskéjét. Ez először megjelent sorozatban, bizonyos időközönként a Facebookon. Azután ebből az egészből egy rendezőnő, Carmen Lidia Vidu, aki sok dokumentumszínházi előadást csinált, készített egy dokumentumfilmet. Az a címe, hogy #NewTogether. Nagyszebenben az Astra dokumentumfilm fesztiválon bemutatták. S most október vége felé lesz a film bemutatója Bécsben.

- A mostani helyzet annak is betudható, hogy Romániának az átoltottsága alacsony. Területileg ez egyenetlenül oszlik el, most néztem, a városok közül a leginkább átoltott Kolozsvár, ahol ez az adat ötven százalék. Az a top. De volt például olyan kis falucska, ahol 0,4%. Itt Szebenben kicsit nagyobb, mint az átlag. Nálunk a színházban azokon a kollégáimon, akiknek más, krónikus betegségei is vannak, jobban látom, hogy félnek most. Ők inkább tartják a távolságot, viselik a maszkot. A színházban a beoltottság több mint kilencven százalék. Főleg a művészek között. Az igazgatóság is ebbe az irányba terelte a diskurzust az oltásról. Most van négy oltott kollégám, akik be voltak oltva, most mégis elkapták a betegséget. Persze mindegyik könnyű lefolyású.

- A maszkviselés nálunk már kötelező, mert a város meghaladta a nyolc ezrelékes fertőzöttséget. A beoltatlanoknak este kijárási tilalom van. De ők napközben sem mehetnek sem vendéglőkbe, sem kávéházakba. A színházba sem mehetnek be oltatlanok.

- Az ismerőseim zöme be van oltva. Persze akad néhány oltatlan, akiket megpróbálok meggyőzni, hogy vegye fel az oltást.

Én például nem is feltétlenül magam miatt oltattam be magamat, hanem a szüleim miatt, akik nemrég költöztek ide közel hozzánk, az idősebb kollégáim miatt, akiknek még más betegségük is van. Én úgy gondoltam, hogy ennyit tényleg meg tudok csinálni értük, mert nem egy nagy ügy. S próbálok ezzel érvelni mindenkinek. Eddig nem nagyon sikerült.
Elemér, orvos, Kolozsvár

– Innen nézve is elég ijesztő a helyzet, a járvány kezdete óta talán most a legrosszabb. Valószínű, hogy nem én vagyok az az ember, aki a leghitelesebb képet tudja leírni, mert én Kolozsváron dolgozom, ráadásul a gyerekkórházban, így kicsit enyhébb a helyzet (Kolozs megye átoltottsága az 50%-hoz közelít és a gyerekekkel is kicsit könnyebb). A gyerekek is érintettek, bár általában könnyű lefolyású a betegség. Azokat a gyerekeket, akiknek az állapota rosszabb, általában beutaljuk, főleg, ha tüdőgyulladás is jelen van. A helyek számával állandóan gond van, de valahogy mindig sikerül úgy elosztani őket, hogy mindenkinek jusson, igaz, sokszor órákat várunk PCR eredményekre, mentőkre, hogy ez sikerüljön, szóval a kórház teljes kapacitását használjuk. Csak remélni tudjuk, hogy nem lesz rosszabb a helyzet. Intenzíven is vannak covid betegek, legtöbben más betegségben is szenvednek. Alapjában egészséges gyerek ritkán kerül intenzívre, de sajnos előfordul, például a sokszervi gyulladás, mint a covid szövődménye.

– Kolozsváron, a felnőttekkel már rosszabb a helyzet, tele vannak a kórházak, az egyszerű covid-osztályok is (a betegek napokat is várhatnak egy kivizsgálásra), de a nagy gond az intenzíves helyekkel van. A nyári csend után egy pár hete megint olyan sok a súlyos beteg, hogy a sürgősségen várják a betegek, hogy szabaduljon egy-egy hely az intenzíven (ez természetesen a többi sürgősségi esettől vonja el a helyet és a személyzetet). Kollégáim elmondása szerint a betegek sokkal nagyobb százaléka szorul oxigénes kezelésre, mint eddig.

A legzavaróbb tényleg az, hogy ez a felnőtt lakosságnál elkerülhető lenne, ha nagyobb lenne az átoltottság. Az esetek több mint 80%-a oltatlan, egyesek a kórházban sem akarják elhinni, hogy a betegség tényleg létezik, onnan még nagyon hosszú az út, amíg meggyőződik, hogy érdemes be is oltatni magukat. De van, akinek már úgyis késő.

Az ország többi részén még rosszabb a helyzet, főleg az alacsony átoltottság miatt, de emellett az is gond, hogy az emberek nagyon későn mennek kórházba, amikor a betegség már előrehaladott stádiumban van, a gyulladás túl nagy, megjelennek a szövődmények, olyankor már elég kevés esély van a gyógyulásra, még akkor is, ha mindenkinek teljesen felszerelt intenzíves hely jutna. Én személyesen nem kerültem oda, hogy el kelljen döntsem, hogy ki kerül lélegeztetőgépre és ki nem, de sajnos van ilyen is. Kollégáktól hallom, hogy minden lélegeztetőgép, non-invazív gép és oxigénes hely foglalt, állandóan improvizálni kell, sokan nem azt a kezelést kapják, amit kell, mert nincs gép (pl lélegeztetőgép kéne és csak sima oxigént kap), s leggyakrabban úgy szabadul fel egy gép, hogy valaki meghal. Szóval elég háborús a hangulat, főleg a nagyobb központokban. A hab a tortán, hogy a személyzet is elég fáradt, s azzal ijesztgetnek, hogy az elkövetkező hetekben szabadságot sem lehet majd kivenni. Úgy számolják, hogy a mostani hullám csúcsát október második felében érjük el, valószínű, hogy a kórházakban a helyzet nem enyhül az elkövetkező hónapban.

– Az oltakozási hajlandóság mintha enyhén nőne, főleg, ha valakinek egy közeli ismerőse beteg lesz, vagy ha egy ismertebb oltásellenes lebetegszik, és álláspontot változtat. Ilyen is volt, jót szórakoztunk rajta, de sajnos túl ritka. Nem igazán értem, hogy miért nem akarják beoltatni magukat az emberek, biztos köze van az intelligenciaszinthez (de most nagyon nem lenne szép részemről ezt elemezgetni), és a mostani bizonytalan politikai helyzet sem segít. Az emberek nem bíznak sem a politikusokban, sem az orvosokban, sajnos. Hiába magyarázom az ismerősöknek, hogy mi mennyire vártuk az oltást, és mekkora segítség ez nekünk, nagyon sokan nem hallgatnak meg, makacsul ragaszkodnak a véleményükhöz.

A hétköznapokban mindenki másképp éli meg a járványt, egyesek alkalmazkodnak a korlátozásokhoz és élik a visszafogott életüket, mások balkáni módon tagadják a vírus létezését, de intenzíven harcolnak a korlátozások és az oltás ellen, így az ő mindennapjuk is a járványról szól.

– Ismerőseimen is látom, hogy későn mennek orvoshoz, s így nem lehet segíteni, ez zavaró és frusztráló. Plusz megnehezíti a munkát, hogy védőöltözet nélkül nem tudok nyugodtan odahajolni egy gyerekhez segíteni.

Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru

Hunor, orvos

– Egy vidéki kisvárosban dolgozom, itt is van oltóközpont, én vezetem, mi Pfizerrel oltunk. A lehetőség arra, hogy bárki beoltassa magát, meg volt adva, vidéken is, kisvárosban is.

Nagyobb városokban oltóközpontok vannak még a nagyáruházak parkolóiban is, vagy akár bent az épületben. Ez példásan meg van oldva. Most már ráadásul a háziorvosok is olthatnának, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nem igazán igényelték az oltást.

– Az átoltottsági eredményünk, ez a harmincöt százalék nagyon kevés. Hogy minek tudható be? Valószínűleg kommunikációs hiba történhetett, egész magas szintről szerintem nem volt megfelelő módon az emberek felé eljuttatva az információ. Az emberek ilyenkor mit szoktak csinálni? Hát keresik az információt a Facebookon, a közösségi médiában, és ott mit találnak? Általában hamis információt, fake newst. Emiatt alakulhatott ki ez a közel katasztrofális helyzet most Romániában.

– Nagyon sok a beteg, eléggé túlterhelt már a rendszer. Azt gondolom, a hírekben mindenki láthatja, hogy a kórházakban mindenütt, folyosón is, matracokon is betegek fekszenek. Oxigénhiány van, nincs elég lélegeztetőgép.

– Ennek a helyzetnek a hatására látni lehet, hogy egy kisebb hullám elindult az oltóközpontban is, valamivel többen jönnek oltásért. De egyelőre inkább csak azok az emberek jelennek meg, akiket közvetlenül érint. Tehát vagy családtagjukat, közeli ismerősüket látták szenvedni, vagy netán, Isten őrizz, meghalni, ezek az emberek elindulnak. De sajnos van egy nagy többség, aki még mindig abban hisz, amit látott, olvasott a Facebookon, meg itt-ott. Tehát, hogy nem is létezik ez az egész, ezt csak a politikusok találták ki, hogy az embereket irányíthassák, meg ilyenek. Hallottam én is olyat, hogy egészségügyisek is mondják az embereknek, hogy ne oltassák be magukat. Konkrétan nem tudok ilyen személyt, aki ilyet állítana, szerintem ez azért nem olyan nagy arányban fordul elő. Azért az egészségügyben az orvosok például egész magas arányban be vannak oltva, Nagy részének megvan a harmadik oltása is, ezt látom koordinátorként. De ez nem befolyásolja az embereket.

– De például a Facebookon látom időnként, hogy még ki is van hangsúlyozva egy hírnél, hogy például magyarországi ilyen-olyan professzor mondott valamit,

sokszor a kontextusból kiragadott részleteket raknak össze úgy, hogy oltásellenes kicsengése legyen a dolognak. Sajnos ez jelen van nálunk, és az emberek nagy része befolyásolható ezekkel az álhírekkel, ez óriási probléma.

– Azok az intézkedések, amiket most hoztak, részben hasznosak, például a maszkviselés, de mondjuk az oltatlanok kijárási tilalma, hogy éjszaka nem járkálhatnak nem oltottak az utcán inkább csak ösztönzés, nyomásgyakorlás lehet, hogy menjenek el és oltassák be magukat, a védekezés szempontjából nagy haszna nincsen. De az igaz, hogy valamit muszáj tenni. Cselekedni kell. Bár a járványügyi szabályok egyértelműek, sajnos él az a szemlélet, hogy mindenhez fentről várnak utasítást, de ilyen utasítások nem jönnek, mert ahonnan jönnének, ők is fentről várják az utasításokat. Persze ez sem egyforma mindenhol. Mert vannak olyan, önálló polgármesterek, akik nagyon jól dolgoznak most is, önálló és gyors döntéseket hoznak, erre van is jogkörük, ezeket nemrég osztották le, helyi szinten lehet dönteni akár lezárásról, akár más védekezési intézkedésről.

– Csak sok helyen valóban ez a gyermeki szemlélet a baj, várják, hogy a szülő, jelen esetben a központ mit mond, mit kell tenni.

– Május végéig teljes kapacitással működött a központ, hét napban, napi tizenkét órában, így kilencvenhat személyt tudtunk beoltani naponta. Ez volt a maximális kapacitásunk. Most is ez a maximális kapacitás tizenkét órában, most viszont már csak három napot működünk egy héten. A napi kihasználtságunk viszont így is csak ötven-ötvenöt százalékos, tehát az eredeti maximális (a hét napos) kapacitásnak ez már csak a húsz-huszonkettő százaléka.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Több százezer szavazat, ami akár át is billentheti a 2026-os választást a Fidesznek - A szavazat ára alkotóinak új videója
A Fidesz 53 választókerületet lefedő hálózatot épített ki a roma szavazók adatainak összegyűjtésére és mozgósítására - állítja Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója. A számítások szerint legalább 225 ezer választó adatait gyűjthették be.


Egy megbízható, régi ismerőse kereste meg még október első felében, aki „szabódva, kételyekkel teli” adott elő egy történetet – így indult Bod Tamás újságíró szerint az a feltáró munka, ami egy állítólagosan professzionálisan kiépített, a Fidesz legfelsőbb köreiig érő roma szavazatvásárlási hálózatról szól.

Bod A szavazat ára című filmet leforgató DE Akcióközösség új videójában beszélt a roma szavazatvásárló projektről, ami a forrása szerint „már messze nem egy 1.0-s változat”. Míg régebben szerinte az volt a módszer, hogy a szavazók lefotózták a Fideszre leadott voksukat, és kaptak érte pár ezer forintot, a mostani rendszer már merőben más.

Az újságíró szerint a rendszer a kormánypárt legfelsőbb köreiig ér, és a 106 egyéni választókerületből 53-ban, tehát pontosan a felében építették ki.

Bod Tamás azt állítja, mind az 53 érintett választókerület élén van egy roma vezető és egy helyettes, alattuk pedig összesen 68 adatgyűjtő dolgozik. Az előkészületek szerinte tavaly május és augusztus között zajlottak, a munka pedig szeptemberben „élesedett”.

Úgy tudja, a gyűjtőmunka egészen 2025. december 31-ig tartott, a lényege pedig az, hogy a roma emberektől minden, a voksoláshoz szükséges adatot – név, személyigazolványszám, lakcímkártya – begyűjtenek, hogy aztán a választásra mozgósítani tudják őket. Az 53 körzetet az alapján választották ki, hogy ott magasabb a romák aránya, illetve ahol a szoros eredményt a roma szavazatokkal a Fidesz a maga javára billentheti.

Bod belső információkra hivatkozva azt állítja, minden adatgyűjtőnek hetente 60-80 nevet kell „behoznia” adatokkal együtt, amelyeket elmondása szerint Kubatov Gábor emberei ellenőriznek, így hamis adatokat nem lehet leadni.

Az újságíró számításai szerint, ha ezek az információk igazak, akkor a rendszeren keresztül december végéig minimálisan 225 ezer nevet gyűjthettek be.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendszer szorosan illeszkedik a kisebbségi cigány önkormányzati hálózathoz, amely közel 1300 településen van jelen.

A finanszírozásról Bod Tamás azt mondta, a választókerületi vezetők havi 350 ezer, a helyettesek 300 ezer, az adatgyűjtők pedig 150 ezer forintot kapnak. Szerinte sokan nem meggyőződésből vagy a Fidesz iránti szeretetből csinálják, hanem pusztán megélhetésből. Főinformátoráról elmondta, azért szállt ki a rendszerből és fordult hozzá, mert „egy teljesen nyílt választási csalásban ő nem akart részt venni”.

Bod szerint nem is feltétlenül kell ezekre az emberekre haragudni. „Ők egész egyszerűen a megélhetésükre kell gondolniuk, és a megélhetésükre játszanak, ha most ezt csúnyán mondom, hogy otthon tudnak-e a lurkóknak enni adni vacsorát, ebédet, reggelit.” A műsor másik vendége szerint a rendszerben részt vevő helyi képviselőknek sokszor nincs is más választásuk, mert a nemzetiségi civil pályázatokat csak az tudja lehívni, aki része a rendszernek, enélkül pedig nem tud segíteni a saját közösségén.

Bod Tamás a Magyar Narancsban írta meg a történetet, és csalódottan tapasztalta, hogy a cikk nem kapott nagy sajtóvisszhangot.

„Most én nem akarok viccelődni, de mégis Dorogon volt egy személygépkocsi, elé tettek egy hókotró gépet; annak ötvenszer nagyobb sajtója volt, mint ennek a következő magyar választást lehet, hogy eldöntő roma szavazatvásárlási, voks-visszaélési projektnek” – fogalmazott.

A műsorban elhangzott, hogy a média érdektelensége párhuzamba állítható azzal, ahogy a többségi társadalom is magára hagyja a roma közösséget. „Itt nem az a lényeg, hogy a Fidesz kikényszeríti a szavazatokat, hanem az, hogy te nem voltál ott. Te nem segítetted, nem vetted észre, nem tettél te semmit” – hangzott el.

Az újságíró szerint a projekt legfelső szintű irányításáról Kubatov Gábor döntött, aki nem Sztojka Attila kormánybiztosra, hanem az Országos Roma Önkormányzat vezetéséből 3-4 emberre bízta a koordinációt. Bod szerint „ez gyakorlatilag a Kubatov-lista frissítésének és bővítésének a roma ága, ami egy hatalmas nagy ág”.

Hozzátette, ez csak az egyik, bár talán a legfontosabb ága a Kubatov-listának, amelyet állítása szerint a budai kerületekben is folyamatosan frissítenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem kap nagyobb figyelmet egy ilyen, a 2026-os választást potenciálisan eldöntő ügy, Bod az „országismeret hiányával” válaszolt. Szerinte „néha ki kéne lépni fizikailag is, meg szellemi értelemben is a Nagykörúton kívülre, és meglátni, hogy a vidéki tájakon, főleg a perifériás vidéki tájakon milyen kiszolgáltatottság van”.

A beszélgetés során a Tisza Párt is szóba került. Bod elmondta, érdeklődött a pártnál, hogy tudnak-e a rendszerről, és kiderült, van némi ismeretük róla. Ezt követően jelentette be Magyar Péter, hogy öt roma politikust fognak befutó helyre tenni az országos listájukon.

A finanszírozással kapcsolatban Bod Tamás azt mondta, minimum szürke, de inkább fekete pénzekről van szó, ő egy 1,3 milliárdos összegről tud, de szerinte ez mélyen alábecsült. Elmondása szerint a választások előtt közvetlen anyagi „motivációra” is számítani lehet. „Lehet persze krumpli, lehet ajándékcsomag, de lehet egy tíz- vagy egy húszezres” – mondta, példaként említve a 2022-es választást, amikor Békés megyében „táskás emberek” jártak és 10-20 ezer forintokat adtak a szavazatokért.

A rendszer legfelső szintű jóváhagyásáról Bod azt mondta: „Legjobb tudomásom szerint – és az informátoraim azt mondták – erre gyakorlatilag Orbán Viktor az áldását adta, tud róla.” Hozzátette, erről persze semmilyen írásos bizonyíték nem született.

Az újságíró arról is beszélt, hogy a főinformátora, a „koronatanú” végül a megfélemlítés és a megtorlástól való félelem miatt visszakozott, és nem vállalta, hogy akár elváltoztatott külsővel és hanggal is nyilatkozzon. „Itt tartunk ma Magyarországon, hogy a félelem uralkodik, és a félelem megy be mindenhova, és ez sajnos működik” – jelentette ki.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
180 milliós Lidl-bírság egy kifliért, érinthetetlen NER-es cégek - Kitálalt a GVH vezető közgazdásza
Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője a Partizánnak nyilatkozott a hivatal belső működéséről. Állítása szerint utasították őket, hogy bizonyos vizsgálatokat szüntessenek meg, más esetekben pedig óriásbírságokat kellett kiszabniuk politikai okokból.


A Gazdasági Versenyhivatal belső működéséről és a politikai nyomásról beszélt a Partizánnak Berezvai Zombor, a GVH versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője. A közgazdász szerint az utóbbi egy évben a korábbi szakmai viták látványosan eltolódtak a politika irányába, ezért vállalta a nyilvános megszólalást annak tudatában is, hogy ezzel – elmondása alapján – megsértheti a hivatal etikai szabályzatát.

Úgy beszélt, hogy a médiaszerepléseket előzetesen engedélyeztetniük kell, most azonban ezt nem tette meg, és számol a következményekkel.

„Valószínűleg holnap kitesznek ezért, vagy legalábbis indul egy etikai eljárás, aminek a vége az lesz, hogy megsértettem a szabályokat, tehát elvesztem ezt a pozíciót és ezt a munkát” - mondta.

Ennek ellenére fontosnak érezte, hogy beszéljen a tapasztaltakról, mert az elmúlt egy évben szerinte a GVH-nál is nagyon eltolódtak a dolgok a politika irányába.„Korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy egy ágazati vizsgálati jelentésben mi szerepeljen, mostanában erre egyre kisebb az esély.”

Szerinte a kontroll erősödése abban is megjelenik, hogy a kommunikációs vezetés beleír és átír szövegrészeket az ágazati jelentésekben.

Azt mondta, egy konkrét anyagba pozitív értékelés került az árréscsökkentésről, és állítása szerint jelezték feléjük: ezt nem is ildomos bírálni. Úgy fogalmazott, ő közgazdászként amellett érvelt, hogy egy intézkedés esetében nem elég a rövid távú árcsökkenés tényét nézni, a mellékhatásokat is fel kell tárni. „Ha arra köteleznénk a kiskereskedőket, hogy holnaptól mindent ingyen adjanak, az rövid távon mindenkinek jó lenne, de meg kell nézni a káros hatásokat is” - jelentette ki.

Ugyancsak beavatkoztak egy fúziós ügyben, ahol három szereplőből kettő egyesült volna.

Állítása szerint a GVH-ban megkezdett közgazdasági elemzést „felsővezetői utasítással” leállították, és néhány nap múlva az összefonódást jóváhagyták.

A részletekről – például hogy pontosan ki és milyen befolyással bírt – bővebben nem kívánt beszélni, de azt állította, a hivatal belső működésében erős lett az önkorrekciós reflex: sokszor már előre elkerülnek minden olyan megfogalmazást, ami politikailag kényes lehet.

A hivatal eljárásairól szólva példaként hozta fel a Nitrogénművek-ügyet, amelyben szerinte valóban történt jogsértés, ugyanakkor a rekordméretű bírságot nem tartja arányosnak. „Nem “koholt” ügyről beszélünk, de hogy ez a GVH történetének legnagyobb bírsága lett, azt nem tartom reálisnak” - jelentette ki.

„A túlzó bírságolás sokszor olyan cégekkel szemben jelenik meg, akiket a kormányzat nem kedvel.”

Egy másik ügyben a Lidlnél kiszabott büntetést említette.

„A Lidl-t megbírságoltuk 186 millió forintra, mert egy kifliről azt mondta, hogy teljes kiőrlésű, miközben abban csak 30% volt a teljes kiőrlésű liszt.”

Szerinte a a Magyar Élelmiszerkönyvben erre nincs is külön szabály, de a GVH azt mondta, az vonatkozik rá, ami a kenyérre. „Maga az ügy önmagában nem problémás, de hogy ezért 186 millió forint bírságot szabunk ki, majd utána az összes külföldi kiskereskedő ellen elindítunk hasonló eljárást – az szerintem nem egészen fair.”

Aztán ennél is súlyosabb állításokat tett. „Összességében az látszik, hogy azokkal a cégekkel szemben, akiket a kormányzat nem kedvel – leginkább külföldi kiskereskedők, építőipari cégek, bányatársaságok –, indítottunk esetenként olyan ügyeket is, amelyek teljesen megalapozatlanok voltak: találtunk rá valami formális megalapozást, elindítottuk, de már az indítás pillanatában tudtuk, hogy meg lesz szüntetve. Ez nagyon sok erőforrásba kerül, elvonja a kapacitást értelmes ügyektől, miközben adófizetői pénzt égetünk: vizsgálók hónapokig dolgoznak valamin, amiről végül jelentést írunk, hogy miért kell lezárni – holott megindítani sem kellett volna.”

A munkahelyi légkörről azt mondta, sok kiváló szakember dolgozik a GVH-ban, és a gazdaság jelentős részén a hivatal érdemi, szakmai munkát tud végezni. Ugyanakkor szerinte jelen van egy általános politikai nyomás, ami a felső vezetést is érinti, és ez óvatosságra, olykor önkorlátozásra késztet.

„Ott a politikai nyomás, ami belengi az országot: érzik, hogy ha nem ennek megfelelően járnak el, elveszíthetik az állásukat, jövedelmüket, pozíciójukat.”

A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kettős mércét érzékel. Úgy látja, míg a kormány árstopjairól, árrésstopjáról vagy védett árakról nem kommunikálhattak kritikusan, addig a főváros taxirendeletének áremelését közleményben bírálták. Szerinte az ilyen ellentmondások azt mutatják, hogy a hivatal az ellenzéki szereplőkkel szemben határozottabban lép fel.

„A kormánnyal szemben nincs fellépés, ellenzéki szereplőkkel szemben erősebb.”

Saját, a hivatalon kívül készült tanulmányai miatt – mondta – többször kapott jelzést a vezetéstől. A népegészségügyi termékadóról (chipsadó) szóló elemzésének médiavisszhangja után például azt kérték tőle, hogy a nyilatkozatait egyeztesse előre. Egy, a benzinárstop hatásait vizsgáló tanulmány összefoglalóját pedig csak úgy tehette közzé, hogy a szakmai profiljából kiveszi a GVH-s munkaviszonyra utalást.

„Az üzemanyagár-sapkáról” szólva azt állította, számításaik szerint rövid távon valóban olcsóbb volt a benzin a beavatkozás idején, de a kivezetés után tartósan magasabb szint alakult ki, mint amennyi a bevezetés nélkül lett volna. Ezt a következtetést úgy fogalmazta meg, hogy a rövid távú nyereség hosszabb távon fogyasztói veszteségbe fordult.

„Az árstop idején olcsóbb volt a benzin, mint amennyi lett volna, de az eltörlése után magasabbra emelkedett a benzin ára, mint ami akkor lett volna, ha be sem vezetik.”

A GVH elnökéről, a nemrég ismét 6 évre kinevezett Rigó Csaba Balázsról kijelentette: személyesen tisztességesnek tartja, és szerinte amiben lehet, szakmai döntéseket hoz. Úgy vélte viszont, hogy a politikai légkör a vezetőt is erősen korlátozza, különösen kényes időszakokban. „Összességében tisztességes és jó embernek tartom. Nem gondolom, hogy lopna, csalna vagy hazudna, de érzem, hogy rajta is ott van a politikai nyomás.”

A hivatal függetlensége kapcsán azt hangsúlyozta, a vezető személye és a közvélemény elvárásai egyaránt meghatározóak: ha nincs társadalmi felháborodás a függetlenséget sértő gyakorlatokra, nő a politikai nyomás.

„A nemzeti versenyhatóságok mozgástere természetesen véges” – tette hozzá –, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága a több tagállamot érintő nagy ügyekben lép fel, így a GVH ilyen esetekben együttműködésre és ügyátadásra kényszerül.

„Ha három részre osztjuk a gazdaságot: van a “neres” rész, ahol nem nagyon tudunk mit tenni; van egy rész, ahol megpróbálunk a kormányzati narratívának megfelelően valamennyire “ellenségesen” fellépni – jogsértéseket találni, magasabb bírságot szabni; és van a harmadik rész, ahol tényleg lehet rendesen versenyt érvényesíteni. Ezekben a kartell- és fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH tényleg értéket alkot.”

Vélekedése szerint a politikai befolyásoltságtól való félelem rontja az ország esélyeit a magasabb hozzáadott értékű befektetésekért folyó versenyben.

„A multinacionális cégeknek bizonyos szempontból mindegy, hol van egy lokáció: lehet Varsóban vagy Budapesten. De ha azt látják, hogy a lengyel politika kiszámíthatóbb, kevesebb az adó, kevesebb az állami beavatkozás, nincs árstop, ami megnehezíti a termelők piacra jutását, akkor oda fognak beruházni. Ha pedig azt látják, hogy Magyarország “futottak még” ország, sokféle kockázattal, akkor itt értékesítenek ugyan, de nem ide hozzák a befektetéseiket és a magas hozzáadott értékű munkákat, mert félnek a politikai befolyás kockázataitól” - fogalmazott.

Szerinte ami történik, a magyar vásárlóknak sem jó.

„Rövid távon több lesz a kartell és a visszaélésszerű magatartás, magasabb árakat tapasztalnak a fogyasztók. Hosszú távon – ha visszanézünk 10–15 évre – látszik, hogy Magyarországon lényegében nem volt érdemi termelékenységnövekedés, kisebb volt, mint bárhol máshol az EU-ban. Ennek oka sok esetben a versenyhiány. Ha nincs elég verseny, nincs termelékenységnövekedés, ebből nincs GDP-növekedés, jövedelemnövekedés, elszegényedés következik.”

A hivatal szerepéről úgy fogalmazott: önmagában nem tudja megoldani a gazdaság problémáit, de hozzájárulhat egy versenyképesebb, gazdagabb ország felépítéséhez.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: Ha ez valódi támadás, az baj, ha nem az, az még nagyobb
Szerinte a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit a Török Áramlatnál történtekről. Úgy látja, ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez nem biztonsági ügy, hanem választási történet.


Vasárnap a szerb–magyar határ közelében, Magyarkanizsa térségében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak. A helyszínt a szerb rendőrség és a hadsereg is biztosította.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy Facebook-posztban sürgeti a kormányt, hogy adjon hivatalos, zárt tájékoztatást a pártvezetőknek a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyagok ügyében. Szerinte ez a válságkezelés első számú tesztje lenne, mert a hatóságoknak már pontosan tudniuk kell, hogy kampányfogásról vagy valódi szabotázskísérletről van-e szó.

„Egy lépés és kiderül, hogy valós támadási kísérlet volt Szerbiában vagy csak kampány zajlik. Sőt az is, ki hol áll ebben az ügyben itthon…”

– írja a szakértő.

Szerinte néhány tíz órával egy ilyen eset után már nem kellene találgatni.

„A helyszíni szemle és az első nyomozati lépések alapján pontosan tudható, mi történt a vezetéknél és volt-e valós támadási szándék. Ez már nem a hírek világa. Ez már szakmai kérdés”

– fogalmaz.

Tarjányi szerint a miniszterelnöknek ilyenkor más a feladata, mint a nyilvános kommunikáció. Úgy véli, a kormányfőnek kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit, akár személyesen, akár egy zárt egyeztetésen. „Mert ilyenkor nem egymás ellen kell politizálni, hanem az országért kell együtt gondolkodni” – fejti ki.

A magyar kormány eddig viszont ezt nem tette meg. Orbán Viktor rendkívüli Védelmi Tanácsot hívott össze, majd a Kiskundorozsmára utazott, ahol bejelentette, a vezeték teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezik. A miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az ügy nem a kampányról, hanem az ország energiabiztonságáról szól.

Tarjányi szerint egy zárt körű tájékoztatás lenne az „igazi teszt”, amely láthatóvá tenné, ki mennyire komoly szereplő egy válsághelyzetben. „Nem a szavak számítanak ilyenkor. Hanem az, ki hogyan viselkedik, amikor valódi tét van” – írja.

Tarjányi Péter a posztját azzal zárja, hogy kíváncsian várja, a kormányzat megteszi-e a szerinte nemzetközi protokollnak megfelelő lépést.

„Ha ez valódi támadás, az baj. Ha nem az… az még nagyobb.Ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez egyre inkább nem biztonsági ügynek… hanem választási történetnek tűnik.

Így látom…”

- fűzte hozzá a kommentekben Tarjányi.

Az ellenzéki oldalon többen megrendezett akciót emlegettek. Magyar Péter szerint a kormány „hamis zászlós” műveletekkel kelthet félelmet, és feltette a kérdést: ha a veszély valós, a miniszterelnöknek a NATO-hoz kellene fordulnia. Hadházy Ákos független képviselő egyenesen „szánalmas ripacskodásnak” nevezte a kormányzati reakciót.

Szijjártó Péter ezzel szemben orosz, szerb és török kollégáival egyeztetve jutott arra a következtetésre, hogy a kísérlet Ukrajnához köthető.

Az ukrán külügyminisztérium visszautasította a vádat

A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatójának állítása szerint pedig a talált robbanóanyag amerikai gyártmányú volt, bár ezt független forrásból nem erősítették meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Támadnak, utálnak, gyűlölnek” – Elvesztette a munkáját és ellenség lett a saját falujában a Tiszához átállt roma vezető
Balogh Jenő korábban azt mondta, hogy szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé, végül mégis a Tisza Párt mellett állt ki, ami után azonnal elbocsátották építőipari állásából. Elmondása szerint azóta közismertsége miatt nem kap munkát, és a helyi közösség is ellenségként kezeli.


Ismét nyilatkozott a Partizánnak az bihari roma vezető, Balogh Jenő „Jaga”, aki korábban őrlődéséről beszélt a csatornának, miszerint „Az érzelmem a Tiszáé, a szívem az, de az elmém a Fideszé. Építőipar egyenlő Fidesz.” - vagyis hiába ért egyet Magyar Péterékkel, a megélhetése szempontjából elengedhetetlen a Fidesz-KDNP győzelme.

Jaga most arról beszélt, hogy hátat fordított a Fidesznek a Tisza Párt kedvéért, és ennek milyen következményei lettek számára és a környezetében. Jaga állítása szerint a döntése után szinte azonnal elvesztette a munkáját és a megélhetését.

Elmondása szerint vasárnap délután négykor hívták fel a munkáltatói, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a munkájára. „Azóta sem kellek sehová; közismert lettem, posztoltam párat, és az előző főnökök nem veszik fel a telefont, az üzenetekre sem válaszolnak” – fogalmazott. Állítása szerint a fideszes vállalkozók sem alkalmazzák, mert negatív hatással lenne rájuk. Egyetlen korábbi ismerőse vette fel neki a telefont, aki bár nem tudta alkalmazni, mert félt, hogy az ő munkái is odalennének, de küldött neki 200 ezer forintot.

„Nekem lassan két hónapja nincs munkám, azért, mert a Tiszát választottam. Komoly barátságok is rámentek erre: a munkám és a megélhetésem is”

– tette hozzá.

Jaga kifejtette, hogy 22 évig volt tagja a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak (CKÖ), amit a Fidesz „testvérszervezetének” nevezett. Szerinte nekik, romáknak „erkölcsi kötelességük” volt a Fideszre szavazni. Amikor kilépett ebből a rendszerből, hatalmas tehertől szabadult meg. „Akkora teher ment le rólam, akkora nyomás, hogy szabadságot éreztem. Azt éreztem, hogy szabad vagyok” – mondta. Állítása szerint csak az elmúlt hetekben döbbent rá, hogy 22 évig egy olyan rendszerben élt, aminek az elnyomását addig nem érzékelte, és ettől most megijedt. Ezt az erőltetett, verbálisan agresszív nyomást, hogy „szavazz a Fideszre!”, elutasítja.

Míg a rendszeren belül volt, nem látta ezt az agresszivitást, mert nem rá irányult. Most azonban, hogy a Tiszát választotta, külső szemmel már látja a helyzetet. „Ahogy tiszás lettem, Hajdú-Bihar megyének ezen a szegletén én lettem az ellenség. Támadnak, utálnak, gyűlölnek – verbálisan, morálisan, erkölcsileg –, úgymond karaktergyilkosságot építenek fel”

– állítja. A Tiszával kapcsolatos posztjai alatt szerinte 99 százalékban ismerősei, rokonai és a környező cigány vezetők írnak negatív kommenteket.

Jaga beszélt arról is, hogy a pártváltása előtt komoly ajánlatokkal próbálták a Fidesz mellett tartani. Állítása szerint több roma önkormányzat is – megyei és országos szintről egyaránt – megkereste.

„Elsőnek ígértek egymilliót, ha 200 szavazatot összegyűjtök, és kaptam volna 10 kilós csomagot a falunak. Nem fogadtam el ezt a felvásárlást” – jelentette ki. Ezt követően szerinte újabb ajánlatok érkeztek: 400 ezer forint 14 kilós csomaggal, majd 200 ezer forint 8-10 kilós csomaggal, de egyiket sem fogadta el.

Az elvárás az lett volna, hogy 100 százalékosan támogassa a Fideszt, vonja vissza a Tiszához való csatlakozását, és mondjon negatívumokat Magyar Péter pártjáról. Ezen felül elmondása szerint naponta kellett volna fideszes tartalmakat megosztania.

„Ha valaki tiszás posztot lájkol, azt meg kellett volna fenyítenem: el kellett volna érni, hogy a közmunkát elhagyja, vagy egy évig ne hívják be. Ezt nem vállaltam”

– mondta. Szerinte a 200 szavazatot könnyedén össze tudta volna gyűjteni, ha fejenként 3-5 ezer forintot és egy 14 kilós csomagot ad az embereknek.

A riportban megszólalt egy másik helyi férfi, Miklós is, aki szerint a mostani kormánnyal azért nem értenek egyet, mert „nem jól csinálják”. A 27 százalékos áfát és a 128 ezer forintos közmunkabért is kevesellte.

„Orbán nagyon gajra tette Magyarországot – az utakról meg nem is beszélve”

– vélekedett.

Egy másik interjúalany azt mondta, a környéken sok a tiszás, de a legtöbben nem merik nyíltan felvállalni. Ő a feleségével az elejétől fogva nyíltan kiáll a párt mellett. Arra a kérdésre, hogy érte-e őket emiatt kár, azt válaszolta: „Annyi, hogy most nem lettem meghosszabbítva. Lehet, hogy ezért – ezt most per pillanat nem tudom biztosra mondani.”

Egy hozzátartozója mondta neki, miután lájkolt egy tiszás képet, felhívták azzal, hogy „ha a Fideszt lájkolja, akkor azonnal behívják közmunkára.”

Jaga bevallotta, hogy a sok támadás miatt a napokban már fel akarta adni. „Annyi külső támadás ért, annyi izélgetés, annyi negatív megnyilvánulás, meg a kommentek is. És ami nekem fáj, hogy a hozzátartozóim kommentjei is lelkileg szorítanak, nyomnak” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: