Videó: megtalálhatták Putyin titkos luxusrezidenciáját a Krím-félszigeten

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.

A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.

A törvény hatályát az Orbán-kormány 2020–21-ben jelentősen kibővítette, azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhetővé vált, aki az államigazgatásban dolgozik: minisztériumi és költségvetési szervi dolgozók, kormányhivatali munkatársak, gyermekvédelmi szakemberek, navosok, a közszolgálati egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársai, valamint az egészségügyi dolgozók.

Miután az Alkotmánybíróság elutasította a beadványát, 2023 áprilisában fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyet az EJEB kiemelt fontosságúként kezelte, és egyesítette egy másik, a TASZ által képviselt magyar keresettel, amit egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indított.

Egy eljárás 15 napig tarthatott, ami egyszer 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy személy ellen évente háromszor is elrendelhették. A titkos információgyűjtés során a hatóságok a célszemély lakásán kívül bárhol követhették és felvételt készíthettek róla, bepoloskázhatták az irodáját vagy a szolgálati kocsiját, és megismerhették a telefonja metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt. A telefon lehallgatása, a számítógép feltörése vagy a magánlakás átkutatása azonban bírói engedélyhez volt kötve.

A szabályozás azt is kimondta, hogy „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagyis a nyomozás végén vagy feljelentést tettek, vagy nem történt semmi.

A statisztikák alapján a vizsgálatok hatékonysága alacsony volt. 2022-ben például 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis amikor a fedett nyomozók törvénysértésre próbálták rávenni az alanyt. Ebből mindössze 13 érintett fogadta el a bűnös ajánlatot. Az egészségügyi dolgozókat célzó 45 vizsgálatból pedig mindössze két esetben született feljelentés.

Szelényi Zoltán egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott:

Vitézy Dávid fővárosi képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy bár Budapesten sem tökéletes a közlekedés a hó miatt, a tömegközlekedés működik. Ezzel szemben – állítja –

A politikus posztjában felteszi a kérdést:

A zavar a budapestieket is érinti, hisz ezek a buszok szolgálják ki a Budakeszi utat is. Erre a TikTok-lapátolás nem megoldás.”

Vitézy szerint Lázár János sem foglalkozik a helyzettel, majd úgy folytatta:

Ja, bocs, nem ér rá, a miniszteri feladataira magasról téve inkább kampányol, be is jelentette.”

A fővárosi képviselő azt is elismerte, hogy a fővárosi helyzet sem tökéletes. Hozzátette, hogy bár a tömegközlekedés jár, a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni.

És természetesen a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni, legutóbb is sok hiányosságra derült fény – ezek orvoslására 6 pontos intézkedési tervben tettem javaslatot a fővárosi közgyűlésnek január végén, amit a testület egyhangúlag el is fogadott” – zárta bejegyzését.

A hóhelyzet kezelése január 28-án a Fővárosi Közgyűlésben is külön napirendi pont volt. A vitában elhangzottak ellenzéki kritikák, és egy performatív elemként egy „Arany Hólapát” díj is előkerült. A közgyűlésben Vitézy Dávid többek között egy nyilvános, térképes hóeltakarítási monitoringrendszert és szigorúbb elvárásokat sürgetett a városi cégekkel szemben. A testület a javaslatok egy részét napirendre vette és további előkészítést kért.

„Budapest nem készült fel a havazásra” – állapította meg riporterünk, aki kedden autóval próbált eljutni a Keleti pályaudvar környékétől Buda hegyvidéki területeire. Úgy tapasztalta, hogy az utak jelentős részén a sofőröknek fogalma sincs, hogy melyik sávban haladnak éppen, annyira latyakos az aszfalt.

– állapította meg a Széll Kálmán tér környékén.

A Szent János Kórház környékén szinte minden autós csúszkált, az egyik mögötte haladó taxi pedig egyszerűen lecsúszott az útról, így riporterünk is feladata a környék további feltérképezését.

A havazás miatt elesett Budapestről készült videónkat itt lehet megnézni:

@szeretlekmagyarorszag.hu #budapest #havazás #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az MSZP keddi közleményében arról írt, hogy szerintük mire költötte a közpénzmilliárdokat a Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A párt azt állítja, hogy az adatok egy általuk indított és megnyert per eredményeként váltak nyilvánossá.

A közlemény szerint „kiderült, hogy a Schmidt Máriához köthető alapítvány szerződései alapján mely cégek, szervezetek és magánszemélyek kapták tőlük a legtöbb közpénzt az elmúlt években. A súlyos milliárdokra rúgó kifizetésekre azért derülhetett fény, mert az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan pert nyert az alapítvánnyal szemben, és a bíróság kötelezte az adatok kiadására.” A párt szerint így vált ismertté, hogy a wellnesses pedagógusképzéseket szervező Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a villafelújításokat végző Market Építő Zrt. is kiváltságos helyzetben volt.

A szocialisták azt írják, a kiperelt dokumentumok a 2021 és 2025 közötti időszak szerződéseit tartalmazzák, és a pénzek legnagyobb része kommunikációs, rendezvényszervezési, média- és építőipari feladatokra ment el. Úgy látják, a szerződések összképe „nem elszigetelt tételeket mutat, hanem egy rendszeresen működő pénzelosztási gyakorlatot”.

Az MSZP közleménye szerint a legtöbb pénzt, mintegy 1,8 milliárd forintot a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. kapta képzési és oktatásszervezési feladatokra. A cég vezetőivel kapcsolatban megjegyzik, hogy az elmúlt években Fidesz-közeli megbízások révén váltak ismertté, többek között azzal, hogy

Azt is hozzáteszik, hogy a cég és az alapítvány kapcsolata, valamint a közbeszerzések miatt az Integritás Hatóság vizsgálatot indított, és korábban NAV-eljárásról is jelentek meg hírek.

A kulturális és rendezvényszervezési feladatok közül a párt szerint a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft. kapta a legtöbb pénzt, összesen mintegy 2,3 milliárd forintot országos vándorkiállításokra és emlékéves rendezvényekre. Az építőipari megbízásoknál a Market Építő Zrt.-t említik, amelynek tulajdonosa Garancsi István. Az MSZP szerint a cég mintegy 2,2 milliárd forintért újította fel az alapítványnak ingyenesen átadott két budai ingatlant. A kommunikációs feladatokra a New Land Media Reklám Kft. és a Lounge Design Kft. kapott megbízásokat, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben.

A közleményben azt írják,

Az MSZP álláspontja szerint „közpénzt csak közcélra lehet felhasználni, és ami közpénz, annak az útja nyilvános”. A párt elfogadhatatlannak tartja, hogy milliárdos közpénzfelhasználásról csak peres eljárás után derüljenek ki adatok, vagy hogy kifizetések „magánszemély” megjelöléssel ellenőrizhetetlenné váljanak.

Az ügy előzményeiről itt írtunk: