HÍREK
A Rovatból

Strasbourg megállította Pintér Sándorék titkos megfigyeléseit: több százezer magyar dolgozó fellélegezhet

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” sérti a magánélethez való jogot. A döntés nyomán a kormánynak módosítania kell a bírósági kontroll nélküli megfigyelési törvényt.


Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.

A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.

A megbízhatósági vizsgálatot eredetileg 2010-ben írták a rendőrségi törvénybe, hogy a korrupcióval gyanúsított rendőröket és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozókat buktassák le. A lényege, hogy fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik a célszemélyt, csapdát állítva neki, amihez akár ismerősöket, kollégákat is beszervezhetnek.

A törvény hatályát az Orbán-kormány 2020–21-ben jelentősen kibővítette, azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhetővé vált, aki az államigazgatásban dolgozik: minisztériumi és költségvetési szervi dolgozók, kormányhivatali munkatársak, gyermekvédelmi szakemberek, navosok, a közszolgálati egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársai, valamint az egészségügyi dolgozók.

Az évekig tartó jogi küzdelmet Szelényi Zoltán traumatológus indította el, miután 2021 júniusában észrevette, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénybe belecsempészték a megfigyelés lehetőségét.

Miután az Alkotmánybíróság elutasította a beadványát, 2023 áprilisában fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyet az EJEB kiemelt fontosságúként kezelte, és egyesítette egy másik, a TASZ által képviselt magyar keresettel, amit egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indított.

A vizsgálat elindításáról a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter dönthetett, az akciótervet pedig az ügyészségnek kellett jóváhagynia.

Egy eljárás 15 napig tarthatott, ami egyszer 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy személy ellen évente háromszor is elrendelhették. A titkos információgyűjtés során a hatóságok a célszemély lakásán kívül bárhol követhették és felvételt készíthettek róla, bepoloskázhatták az irodáját vagy a szolgálati kocsiját, és megismerhették a telefonja metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt. A telefon lehallgatása, a számítógép feltörése vagy a magánlakás átkutatása azonban bírói engedélyhez volt kötve.

A törvény szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett „eleget tesz-e az (…) előírt munkaköri kötelezettségének.”

A szabályozás azt is kimondta, hogy „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagyis a nyomozás végén vagy feljelentést tettek, vagy nem történt semmi.

A statisztikák alapján a vizsgálatok hatékonysága alacsony volt. 2022-ben például 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis amikor a fedett nyomozók törvénysértésre próbálták rávenni az alanyt. Ebből mindössze 13 érintett fogadta el a bűnös ajánlatot. Az egészségügyi dolgozókat célzó 45 vizsgálatból pedig mindössze két esetben született feljelentés.

Szelényi Zoltán egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott:

„Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megszólalt sógora lemondásáról, holnap bejelenti új igazságügyminiszter-jelöltjét
Megköszönte Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt. Meggyőződése, fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle, de tiszteli, hogy meghozta ezt a döntést.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, visszaadta miniszteri jelölését Magyar Péter sógora. Döntését egy hosszas közleményben indokolta, melynek lényege az, nem szeretné, hogy bármilyen árnyék vetüljön a rendszerváltásra, akár azáltal, hogy rokoni-baráti szálak fűzik a leendő miniszterelnökhöz. A döntésre már a Magyar Péter is reagált, a Facebookon azt írja:

„Köszönöm Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt!

Tisztelem, hogy annak ellenére meghozta ezt a nehéz döntést, hogy fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle.”

A Tisza Párt elnöke hozzátette: „A munkájára és a hazaszeretetére továbbra is számítunk országgyűlési képviselőként.

Holnap bejelentem az új jelöltemet az igazságügyi miniszteri pozícióra.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter sógora lemond a miniszteri jelöltségről
Melléthei-Barna Márton csütörtökön bejelentette, hogy mégsem vállalja az igazságügyi minisztérium vezetését. Lemondását azzal indokolta, hogy a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata most nem segíti a társadalmi konszenzust.


Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.

„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről

Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellé. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.

Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.

Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.

Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.

Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.

Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.

Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.

De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.

Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.

A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ennek a gerincnek csak egy centije lett volna a fideszben eddig, nem itt tartanánk!”- Érkeznek a reakciók Magyar Péter sógorának lemondására
Melléthei-Barna Márton bejelentette, hogy lemond miniszteri jelöléséről. A poszt alatt özönlenek a pozitív kommentek.


A kommentelők többsége sajnálja, hogy így alakult, de megérti a döntést. Egyesek azt is kiemelik, hogy rokoni kapcsolat ide, vagy oda, Melléthei-Barnából jó igazságügyi miniszter lett volna.

„»A nagyság ára a felelősség« - Winston Churchill”

„Eleinte kicsit aggasztónak tűnt a kinevezés, de minél több nyilatkozatot láttam, minél több cikket olvastam egyre inkább azt éreztem, hogy a rokoni kapcsolat ellenére történt meg a kinevezés, annak minden nyilvánvaló hátrányával, nem pedig a rokoni kapcsolat miatt. Sajnálom, mert nagyon szimpatikus szakember, de ugyanakkor nagyon tetszik a gyors, és részletes reagálás a helyzetre, illetve az, hogy vannak következmények. Jó az irány!”

„Respekt! Minden elismerésem! Ilyen amikor tényleg az ország érdeke a fontos a politikusoknak!”

„Ez a döntés az igazi hazafiság! Rengeteg alku és politikai csata vár az új kormányra itthon és az EU-ban egyaránt. Túl könnyű adu lett volna a családi kapcsolat puszta ténye mindazoknak, akik ilyen-olyan okból ódzkodnak bizalmat adni az új magyar kormánynak! Bravó tisztelt ügyvéd Kartársam!”

„Ez nem az azért lett, hanem azért nem lett. Én ezt nagyon sajnálom, fantasztikus miniszter lett volna. Szerintem ebbe bele kellett volna állni.”

„Sajnálom! Kívánom, hogy találd meg a helyed! Engem egy pillanatig nem zavart a családi kapcsolódás, de hihetetlen alázat, tisztelet egy barátért, egy országért ilyet tenni.”

„Ennek a gerincnek egy centije lett volna a fideszben eddig, nem itt tartanánk! Emelem kalapom. Köszönöm!”

Persze a Tiszás visszhangkamrából kilépve voltak azért negatív vélemények is:

„Lesz még ilyen! Érzik a nyomást. Nem lesz elég csak bulikázni, hétfőtől meló van.”

„Sógora is lemondhatna”

„Na, az igen. Sógi eddig bírta. Még be sem lett iktatva.”

„Rájött, hogy dilettáns?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
MNB-botrány: Házkutatást tartott az ügyészség az Állami Számvevőszéknél, iratokat is lefoglaltak
A Központi Nyomozó Főügyészség MNB-botrányhoz kapcsolódó iratokat foglalt le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében. Közlésük szerint az akció nem az ÁSZ ellen indult, csak a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.


Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.

A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.

A KNYF szerint a kutatás és lefoglalás „az ügyben értékelendő iratok hiteles és strukturált formában történő egyidejű átadása céljából” történt.

Kiemelték, nem merült fel, hogy a dokumentumokat bárki el akarta volna rejteni vagy megsemmisíteni, és az sem, hogy az ÁSZ-nál bárki érintett lenne az ügyben. A házkutatásra azért volt szükség, mert a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.

A lépés mégis meglepő, mert a nyomozás éppen az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult tavaly februárban, ami arra utal, hogy a nyomozás alapját képező dokumentumok hivatalos, egyidejű átadására csak most került sor - jegyzi meg a lap.

Az eljárás nemrég került a rendőrségtől az ügyészséghez, miután a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoportot állított fel az MNB-s vagyon felderítésére és visszaszerzésére.

A botrány középpontjában a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa köré szerveződött hálózat áll, ahol az Állami Számvevőszék szerint százmilliárdos nagyságrendű, közpénzeket érintő vagyonvesztés történhetett Matolcsy György jegybankelnöksége idején.

A vádakra reagálva Matolcsy György volt jegybankelnök közleményben azt írta, az alapítványi vagyon nem tűnt el, csak jelenleg kevesebbre árazza a tőzsde az értékét.

A botrányt tovább szította, amikor a 444 arról írt, hogy a Matolcsy család konténerekben szállíttatja vagyontárgyait, köztük sportautókat Dubajba. Fia, Matolcsy Ádám ezt többször is tagadta, legutóbb a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, az állítás „egyszerűen nem igaz.”

Matolcsy Ádám a vádakra reagálva kijelentette:

„Nem politikusok vagy újságírók feladata eldönteni, kit és miért kell felelősségre vonni. A bevételeim legális és átlátható tevékenységekből származnak.”

Azt is elmondta, évek óta rendelkezik tartózkodási engedéllyel az Egyesült Arab Emírségekben, ahol bútoripari vállalkozást üzemeltet. Hozzátette, teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, amennyiben kiadatását kérnék. Ezt megnehezítheti, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény.

A jegybank körül nem csak alapítványi vagyon az egyetlen visszás ügy. Ott van még költségesen felújított MNB-székház is. A sajtóban Matolcsy Ádám barátjához kötött kivitelező cég munkája után több mint négyezer hibát találtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: