Putyin és külügyminisztere, Lavrov vagyonát is befagyaszthatja az EU

Orbán Viktor az MCC Feszten beszélt arról, hogy jövő tavaszig sok munka vár rájuk, és kijelentette: nagy győzelmet aratnak majd a 2026-os választáson. Tusnádfürdőn szintén fölényes győzelemről beszélt, és a belső mérések alapján 80 mandátumot is előre jelzett.

Az MCC Feszten elmondottak kapcsán egyre többen kezdik el elemezni, hogy a győzelem érdekében milyen cseréket hajt végre a Fidesz–KDNP az egyes választókerületekben. Mint kiderült, több ismert arcot is lecserélnek, akiknél korábban alapnak számított az egyéni mandátum. Az ATV emlékeztet: Kubatov Gábor már tavaly, egy balatongyöröki fórumon elmondta, hogy a képviselőjelöltek harmadát várhatóan leváltják 2026-ra.

Budapesten a hírek szerint a 14. választókerület 2022-es győztese, Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnököt lecseréltek, Lázár János pedig maga közölte, hogy nem indul egyéniben, ahogy Németh Szilárd sem lesz jelölt a következő választáson.

A győri körzetekben Simon Róbert és Kara Ákos nem indul újra, míg Ózdon Riz Gábor helyett Csúzda Gábor lesz a jelölt, Zuglóban pedig Deutsch Tamás nem indul az egyéni mandátumért.

Kósa közel 16 évig volt Debrecen polgármestere, és 1998 óta minden választáson egyéni mandátumot nyert a városban, de jövőre legfeljebb listáról kerülhet be a parlamentbe, hiszen a Telex szerint a Hajdú-Bihar vármegye 1. választókerületében Széles Diána lehet a Fidesz jelöltje.

Mindezen felül újabb változás, hogy a hajdúböszörményi, 6-os számú hajdúsági választókerületben Tiba István helyett Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke lehet a Fidesz–KDNP jelöltje 2026 áprilisában.

„A »műtősre szállt munkavédelmi ruha« lett az új »zsírra szállt por«” - írja Facebook-bejegyzésében

A politikus szerint az intézmény szülészeti osztálya több mint egy hete nem felel meg a törvényi minimumfeltételeknek, mivel a csapvíz fertőzött. Hozzátette: számos műtő és más kórházi osztály sem teljesíti az alapvető jogszabályi követelményeket az országban.

- fogalmazott Magyar, aki bemásolta a kórház és az államtitkár reakcióját is.

Az intézmény korábban tagadta, hogy egy szülőszobában karbantartási munkálatok zajlottak volna szülés közben, míg Takács Péter közlése szerint a fertőtlenítés miatt minden csapot meg kellett nyitni, és a perlátorokat is kezelni kellett. Az államtitkár leírása alapján ezt egy műtős dolgozó végezte, miután betanulta az egyszerű szerelési feladatokat, hogy olyan helyiségben is el lehessen végezni a munkát, ahol épp egészségügyi beavatkozás zajlik.

- írta Magyar, aki azt is megjegyezte, hogy azóta az ország minden tájáról érkeznek jelzések arról, hogy a kórházakban – például Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten – nem működnek a liftek.

„És a hőség visszatértével az ország sok száz kórtermében 38-40 fokban szenvednek a betegek. Eközben az Orbán-kormány megvágta a klimatizálásra fordítható költségvetési forrásokat” – zárja a bejegyzést.

A székesfehérvári kórház B épületében baktériumfertőzés miatt fertőtlenítik a vízhálózatot. A kórház orvosigazgatója korábban azt mondta, igyekeznek nem zavarni a betegeket a munkálatok alatt: „A betegek ebből az eljárásból, ebből a fertőtlenítésből alig fognak bármit észrevenni.”

Egy apa arról írt Magyar Péter egyik posztja alatt, hogy hétvégén szerelők mentek be hozzájuk vajúdás közben. Szerinte a nővérek azt az utasítást kapták, hogy be kell engedniük a vízvezeték-szerelőket a szülőszobába. Csak annyi idejük volt, hogy egy nővérrel gyorsan körbetekerjék lepedővel a már kétperces fájásoktól szenvedő feleségét.

A kórház először azt közölte, nem szerelők léptek be a kórterembe, hanem egy műtős, aki a mindennapi betegellátásban megszokott protokoll szerinti feladatát látta el. Később az egészségügyi államtitkár elismerte, hogy a csőrendszert mosták át, de azt mondta, ezt egy műtős végezte, aki megtanulta az egyszerű szerelési teendőket. Magyar Péter szerint Takács Péter össze-vissza hazudik. „Takács Péter a nagy igyekezetében megcáfolta a székesfehérvári kórház vezetőségét, hiszen ők azt tagadták bőszen, hogy bármilyen karbantartási munka folyt volna, majd leírta Takács Péter, hogy ja, mégis, csak hazudott egy olyat, hogy nem vízszerelők mentek be, hanem egy műtős megtanulta hirtelen hogyan kell tisztítani a csőrendszert.”

Az apa a Telex cikke alatt kitartott amellett, hogy szerelők jártak a szülőszobán, munkásruhában, lábzsákkal: „Ugyan mi okom lenne kitalálni egy ekkora hazugságot megkockáztatva, hogy esetleg a kórház beperel” – tette fel a kérdést.

Az RTL Híradónak azt mondta, nem szeretne nyilatkozni, de elárulta, hogy miközben a felesége vajúdott, nem megkérték őket, hanem felszólították, hogy készüljenek, mert „be fognak jönni a melósok.”

Egy zárt csoportban egy másik kismama is azt írta, hogy szerelők mentek be hozzá:

A kórház szerint erről az esetről nem kaptak jelzést.

Az intézmény ugyanakkor közölte, hogy az üzemeltetésért felelős szakemberek minden esetben munkavédelmi ruhát viselnek, a szülőszobai személyzet kíséri őket, és előre jelzik érkezésüket, amihez engedélyt is kérnek. Megerősítették, hogy ebben egy műtőssegéd is részt vesz. A méhszájvizsgálatokkal kapcsolatban azt írták, felhívják a fertőtlenítést végzők figyelmét, hogy várják meg a pár perces beavatkozások végét.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a LázárLive egyik adásában beszélt arról, hogy magántőke bevonásával tervezi megépíteni az M100 gyorsforgalmi utat. Ez azért érdekes fejlemény, mert a tárcavezető korábban állami beruházásként említette a projektet. A közbeszerzés kiírását 2025-re tervezik, a kivitelezés a legjobb esetben 2026 végén indulhat.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Világgazdaság kérdésére közölte: jelenleg előzetes egyeztetések zajlanak az M100 Esztergom és az M1 autópálya közötti összeköttetés megvalósításáról és a lehetséges finanszírozási módokról.

A tárca hozzátette, hogy az 1. számú főút és az M1 autópálya között a 2x1 sávos főút, valamint az M1 autópálya és az M100 autóút teljes értékű csomópontjának kivitelezése az M100 projekt része, de nem állami beruházásként, hanem a meglévő koncessziós szerződés keretében valósul meg.

Emlékezetes, hogy a méregdrága projektre korábban kiírt pályázat még 335 milliárd forintos büdzsével számolt, de a beruházási stop miatt 2022 tavaszán leállították. Most, három évvel később már közel 170 milliárddal többért készülhet el, egyébként három szakaszban, amelyekre együtt és külön-külön is pályázhatnak az útépítő cégek.