„PR-mutatványok helyett cselekvés” - Greenpeace-aktivisták Áder szavaival szembesítették Palkovicsot a Fenntarthatósági Expón

Előkészítő szakaszban van a Béla király úti állami villapark értékesítése – erősítette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a HVG kérdésére. A közleményük szerint „a köztársasági elnöki rezidenciát alkotó ingatlanegyüttes értékesítése előkészítő szakaszban van”, és ha nincs jogi vagy vagyongazdálkodási akadály, akkor „főszabály szerint” versenyeztetéses, elektronikus aukción keresnek majd vevőt.

A XII. kerület kiemelt presztízsű részén, a Béla király úton található ingatlankomplexum 13 hektáros területen fekszik.

Beköltözése előtt az épületet 280 millió forintból újították fel, többek között könyvtár-, zene- és sminkszoba is helyet kapott benne.

A HVG 2023 őszén számolt be először arról, hogy az állam megválna a villaparktól. A februári kegyelembotrány után távozó Novák Katalin kiköltözése óta az új köztársasági elnök, Sulyok Tamás nem foglalhatta el a rezidenciát, mert a kormány azt kérte tőle, ne költözzön be, mivel eladásra szánják az épületet. A terveik szerint nemcsak az elnöki rezidenciát, hanem az egész ingatlankomplexumot értékesítenék.

Emellett van egy személyzeti épület, valamint egy ötven szobás, régóta használaton kívüli szálloda is.

Az épületek többsége az 1950-es, 60-as években épült szocreál stílusban, és kezdetektől állami méltóságok rezidenciájaként működtek. A telek hátsó részén magas fallal, szögesdróttal és nagy fémkapukkal biztosították a zárt környezetet. A környéken él többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János volt, valamint Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök is.

Az Orbán-kormány első ciklusa idején, 25 éve már eladták egyszer a területet a Magyar Fejlesztési Banknak 3,7 milliárd forintért. Az ügylet végül meghiúsult, mert a szerződés az átminősítésre épült, amely nem történt meg. Később, 2006-ban a Gyurcsány-kormány is megpróbálta eladni az ingatlanegyüttes egy részét, akkor a 10 hektáros területre 6–8 milliárd forintot vártak, és lakóparkot terveztek rá – de ez sem valósult meg.

A környéken kevés az eladó ingatlan, az átlagos használt lakások négyzetméterára meghaladja a 2 millió forintot, a luxuskategóriájúaké inkább a 4 millió forintot. Újépítésű lakások ritkák, de nem messze, a Béla király út 18–20. szám alatti telkeken már épül egy másik villapark. A projekt 3,3 hektáron zajlik, a beruházó a WHB Group, amely Paár Attila érdekeltsége. A kivitelező május elején arról számolt be, hogy jól haladnak a munkálatokkal, de a négyzetméterárakat nem tették közzé.

A Népszava elemzése szerint a lakossági gáz- és áramszámlákon szereplő „rezsiboksz” nem tükrözi pontosan a valós megtakarítást. A lap az MVM pénzügyi jelentéseire hivatkozva azt írja, hogy a fogyasztók számára jelzett spórolás jóval kisebb lehet annál, mint amit a számlákon feltüntetnek.

A számlákon szereplő narancssárga keretes rész a 2022 augusztusában rögzített, 1020 forintos piaci gázárból indul ki. Ez az összeg tartalmazza az áfát és a rendszerhasználati díjat is. A nettó érték ezek levonása után is legalább 750 forintra tehető köbméterenként.

A lap számításai alapján az MVM gáznagykereskedője, az MVM Ceenergy 2022-ben átlagosan 106, 2023-ban pedig 86 forintért vásárolhatta meg a földgázt köbméterenként. Az MVM Next, amely a lakossági értékesítésért felel, 2023-ban köbméterenként 92, 2024-ben pedig körülbelül 66 forintos áron juthatott hozzá a földgázhoz. Ezeket az adatokat Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közölte a lappal.

Tóth szerint az MVM „saját magát buktatta le” a megtévesztő számlákkal kapcsolatban. Mint mondta, „a nyilvánvalóan valótlan rezsiboksz” tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tükröz. A politikus azt is jelezte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal bírósági kötelezés ellenére sem indított érdemi vizsgálatot az ügyben.

A Népszava szerint

A lap úgy számolt, hogy az MVM Partner 2023-ban kilowattóránként átlagosan 37, tavaly pedig 28 forintért szerezhette be az áramot. Ezzel szemben a számlákon 268,9 forintos bruttó világpiaci ár szerepel, ami nettóban körülbelül 188 forintot jelent.

(via hvg.hu)

Kövér László a Mandinernek adott interjúban több témáról is beszélt, köztük az ellenzék állapotáról, Magyar Péterről, valamint a Momentum legutóbbi akciójáról. A házelnök élesen fogalmazott a jelenlegi politikai helyzet kapcsán.

A beszélgetés során úgy fogalmazott: szerinte négy évvel a rendszerváltás után „egy ötvenhatos karhatalmista hazaárulót ültettek a miniszterelnöki székbe az MSZP-sek és az SZDSZ-esek, szembeköpve ezzel a rendszerváltozás minden erkölcsi eszményét”.

Kövér arról is beszélt, hogy

A házelnök úgy látja, hogy az ellenzék mélypontjára ért: „visszasírjuk nemhogy Horn Gyulát, de még Gyurcsányt is, pedig az utóbbi miatt azt gondolta, már elérkeztünk az abszolút fagyponthoz”. Hozzátette: „Ehhez képest

Az ellenzéket nézve, nincs annál lejjebb, mint ahol most vagyunk, bár félve merem ezt kimondani.”

Kövér szerint az a legfájóbb, hogy Magyar Péter „a mi sorainkból jön”, és ezért szerinte nem érnek célba az ellene felhozott vádak. A politikus úgy fogalmazott: „Mi szégyelljük, hogy közénk keveredhetett, a másik oldalon viszont ez okot ad a felmentésre.

Az interjúban szóba került a Momentum füstgyertyás akciója is, amiért Kövér László rekordszámú bírságot szabott ki a párt képviselőire. A házelnök azt mondta, szerinte „egy egyébként nem nagyon létező párt támogatottság híján, kétségbeesésében az utolsó szalmaszálat megragadva próbálkozott egy füstbombás akcióval, ami kudarcba fulladt”. Úgy látja, néhányan a párt képviselői közül is belátták, hogy „a pártnak nem véletlenül lett az a neve, ami”.

A szankciókkal kapcsolatban azt mondta, mindig megvárta, hogy véget érjenek a jogsértések és a rendbontás, és csak utána lépett. Hozzátette: szerinte a Momentum képviselői tettükkel „ténylegesen bűncselekményt valósítottak meg, méghozzá a legdurvább fajtából”, ezért feljelentést tett az ügyészségen.

(via 444)

Magyar Péter és követői szerdán elindultak országjárásra. A Tisza Párt elnöke tizenkét nap alatt szeretne elgyalogolni Budapestről Nagyváradra csapatával. Az indulás napján több kérdés is érkezett hozzá a Fidesz új törvényjavaslatával kapcsolatban, amely civil szervezeteket és sajtótermékeket is érinthet.

Magyar Péter a nagytakarítási törvényt élesen bírálta, és azt mondta:

A célja a megosztás, a félelemkeltés, a gyűlöletkeltés, de mi ennek nem fogunk felülni.” Hozzátette, hogy nem véletlenül szervezték meg a gyalogos békemenetet, mert szeretnék kifejezni szolidaritásukat minden magyar ember felé – akár külhoniak, akár anyaországiak.

A kormány kommunikációját is bírálta. Szerinte

Úgy fogalmazott: „Nem akarnak a valóságról beszélni, a gazdaság összeomlásáról, a költségvetés brutális számairól, az egészségügyről beszélni.” Hozzátette: „Nem kell ezzel törődni, vagyis annyiban kell, hogy elmondani az embereknek, hogy ez elfogadhatatlan, vállalhatatlan.”

A Kontroll kérdésére azt mondta, hogy a törvénytervezet ellen lehet és kell is tiltakozni, de ettől még nem fogják megváltoztatni. Azt is hozzátette, hogy szerinte „ezt a vonalat már sokszor átlépték, kezdenek halványulni ezek a vonalak”.

Amikor a Magyar Hang arról kérdezte, milyen sors vár a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, ha hatalomra kerül a Tisza Párt, így fogalmazott: „Sóval hintjük be a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyét.”

(via Telex)