HÍREK
A Rovatból

Eladóvá vált Novák Katalin volt elnöki rezidenciája – 20 milliárdos bevételt vár a kormány

Eladná az állam a Béla király úti villaparkot, ahol korábban államfők és más közjogi méltóságok laktak. A mostani tervek szerint szintén lakópark épülhet a területre. A mérete alapján 199 lakás is elférne rajta.


Előkészítő szakaszban van a Béla király úti állami villapark értékesítése – erősítette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a HVG kérdésére. A közleményük szerint „a köztársasági elnöki rezidenciát alkotó ingatlanegyüttes értékesítése előkészítő szakaszban van”, és ha nincs jogi vagy vagyongazdálkodási akadály, akkor „főszabály szerint” versenyeztetéses, elektronikus aukción keresnek majd vevőt.

A XII. kerület kiemelt presztízsű részén, a Béla király úton található ingatlankomplexum 13 hektáros területen fekszik.

A telken hat nagyobb épület áll, köztük a korábbi államfői rezidencia, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök használt 2022-től.

Beköltözése előtt az épületet 280 millió forintból újították fel, többek között könyvtár-, zene- és sminkszoba is helyet kapott benne.

A HVG 2023 őszén számolt be először arról, hogy az állam megválna a villaparktól. A februári kegyelembotrány után távozó Novák Katalin kiköltözése óta az új köztársasági elnök, Sulyok Tamás nem foglalhatta el a rezidenciát, mert a kormány azt kérte tőle, ne költözzön be, mivel eladásra szánják az épületet. A terveik szerint nemcsak az elnöki rezidenciát, hanem az egész ingatlankomplexumot értékesítenék.

A területen három további, hasonló épület is található, amelyek közül az egyik korábban az Országgyűlés elnökének, a másik a miniszterelnöknek volt a lakóhelye.

Emellett van egy személyzeti épület, valamint egy ötven szobás, régóta használaton kívüli szálloda is.

Az épületek többsége az 1950-es, 60-as években épült szocreál stílusban, és kezdetektől állami méltóságok rezidenciájaként működtek. A telek hátsó részén magas fallal, szögesdróttal és nagy fémkapukkal biztosították a zárt környezetet. A környéken él többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János volt, valamint Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök is.

A Béla király úti villapark értékesítésére korábban is történtek már kísérletek.

Az Orbán-kormány első ciklusa idején, 25 éve már eladták egyszer a területet a Magyar Fejlesztési Banknak 3,7 milliárd forintért. Az ügylet végül meghiúsult, mert a szerződés az átminősítésre épült, amely nem történt meg. Később, 2006-ban a Gyurcsány-kormány is megpróbálta eladni az ingatlanegyüttes egy részét, akkor a 10 hektáros területre 6–8 milliárd forintot vártak, és lakóparkot terveztek rá – de ez sem valósult meg.

A mostani tervek szerint szintén lakópark épülhet a területre. A mérete alapján 199 lakás is elférne rajta, vagy még több, ha a kormány úgy dönt.

A környéken kevés az eladó ingatlan, az átlagos használt lakások négyzetméterára meghaladja a 2 millió forintot, a luxuskategóriájúaké inkább a 4 millió forintot. Újépítésű lakások ritkák, de nem messze, a Béla király út 18–20. szám alatti telkeken már épül egy másik villapark. A projekt 3,3 hektáron zajlik, a beruházó a WHB Group, amely Paár Attila érdekeltsége. A kivitelező május elején arról számolt be, hogy jól haladnak a munkálatokkal, de a négyzetméterárakat nem tették közzé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az előnyök többszörösek” – Pénzt kapnak a nagyszülők, ha az unokákra vigyáznak egy horvát településen
A Zágrábhoz közeli Szamobor település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.


A horvátországi Szamobor városában március végén indult el egy új program, amely pénzügyi támogatást nyújt azoknak a nagyszülőknek, akik napközben otthon vigyáznak az unokáikra. A Zágrábhoz közeli település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.

A kezdeményezés célja, hogy enyhítse az óvodai férőhelyhiányt, valamint segítséget nyújtson a családoknak.

A rendszerben részt vevő nagyszülők gyerekenként havi 360 eurós támogatást kapnak, ami több mint 145 ezer forintnak felel meg. A városban két óvoda működik több kisebb telephellyel, amelyek több mint 1300 gyereket látnak el, de tavaly így is több mint 100 gyerek maradt ki az ellátásból.

Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját.”

A „nagymama-nagypapa szolgálat” elnevezésű programhoz eddig 28-an csatlakoztak. Egyikük a hatvanéves Dubravka Koletic, aki pozitívan nyilatkozott a lehetőségről: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony, és sok időt töltünk az unokáinkkal, és még közelebb kerülünk egymáshoz.”

Horvátországban az átlagnyugdíj körülbelül 550 euró, vagyis valamivel több mint 220 ezer forint havonta.

Dubravka lánya, Danijela Koletic is örömmel fogadta a programot, mivel kisfia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. A 41 éves közgazdász így nyilatkozott: „Könnyebb egy ilyen kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, Viktor és a nagymamája pedig tovább mélyíti így a kapcsolatát.”

A legtöbb horvát anya 12 hónapos szülési szabadságot vesz igénybe, a gyerekgondozási díj pedig hat hónapos kortól a gyermek hatéves koráig, az iskolakezdésig jár.

Az állami intézmények férőhelye azonban korlátozott, és a nagyvárosokban, például Zágrábban, a probléma különösen súlyos. Sokan kénytelenek magánóvodát vagy dadát fizetni, illetve a nagyszülők segítségére támaszkodni.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes képviselő elolvasta, majd megosztotta a Dobrev Klárát támadó náci hangvételű bejegyzést
Nemes Klára később sem törölte a posztot. A bejegyzés Dobrev nagyapja feltételezett származásával indokolja a politikus elleni vádakat.
F. O. - szmo.hu
2025. május 15.



Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.

A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.

A szöveg Apró Antal vélt zsidó származására hivatkozik, és azt állítja, hogy ez elegendő ahhoz, hogy unokáját „judeo-bolsevik, genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömeggyilkossá” tegye.

A poszt a náci fajelmélet klasszikus téziseit idézi, többek között azt, hogy a zsidók genetikailag kódoltan magyarellenesek és hajlamosak a gyilkolásra.

Amikor 444 újságírója felhívta Nemes Klárát, a képviselőnő először nem tudta, melyik bejegyzésről van szó. Rák Sándorné esetéről sem hallott. Később, miután elhangzott, melyik csoportból származik a poszt, és felolvasták neki a szöveget, az „Apró-Klein Antalnál” hümmögött, majd a „magyarellenes rasszista tömeggyilkosnál” közbeszólt, hogy tudja, miről van szó. A kérdésre, hogy olvasta-e a bejegyzést, igennel felelt. Amikor azonban azt kérdezték, hogy egyetért-e a tartalmával, bontotta a vonalat. Később SMS-ben is feltették neki ezt a kérdést, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A bejegyzést korábban egy másik fideszes képviselő, Rák Sándorné is megosztotta, aki az egri ciszterci gimnázium tanára volt,

és az egri önkormányzat kulturális bizottságának elnöki posztját is betöltötte. Ő a Facebookon, egy nem kommentelhető bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben azt írta: nem olvasta el figyelmesen a szöveget, nem ért vele egyet, és elnézést kér mindenkitől, akit megbántott vagy megsértett. Dobrev Klárát név szerint nem említette. A posztot közben eltávolította az oldaláról.

A Fidesz frakcióülésén Rák Sándornét leváltották a bizottsági elnöki tisztségéről, és arra kérték, hogy „képviselői mandátumáról saját belátása szerint döntsön”. Az eset óta nem tett közzé új bejegyzést a közösségi oldalán.

A Demokratikus Koalíció közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy Nemes Klára oldalán a bejegyzés továbbra is elérhető. A képviselőnő a legutóbbi önkormányzati választáson egyéni mandátumot szerzett Keszthelyen, ahol a 12 tagú képviselő-testületben mindössze négy kormánypárti tag ül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.


„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:

04.22 hétfő: 1500

04.23 szerda: 2500

04.24 csütörtök: 8500

04.25 péntek: 7500

04.28 hétfő 12.000

04 29 kedd 17.500

04.30 szerda 37.500

05.05. hétfő 34.000 db

05.06. kedd 36.500 db

05.07. szerda 71.500 db

05.08. csütörtök 50.500 db

05.09. péntek 54.000 db

„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.

„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).

A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.

Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.

„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:

ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.

Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.


Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.

Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,

az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.

A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.

A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.

A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:

„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”

A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.


Link másolása
KÖVESS MINKET: