HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: Efölött a sír fölött árulta el a magyar miniszterelnök a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet

A Tisza Párt elnökének az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget is levelet írt, amiben köszönetet mondtak, amiért a politikus elgyalogol Nagyváradig.


A Tisza Párt elnöke a Tihanyi Apátság altemplomában meglátogatta I. András király sírját. „Efölött a sír felett, az Apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a magyar miniszterelnök a külhoni magyarságot és ezzel a nemzetet” – fogalmazott Magyar Péter.

Az ellenzéki politikus ezután közzétette az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget nyílt levelét, amit abból az alkalomból írtak, hogy a politikus bejelentette: Budapestről Nagyváradig egymillió lépéses gyaloglást tervez, amihez bárhol, bárki csatlakozhat.

„Az Erdélyi Kossuth Tiszasziget közössége, valamint mindazon erdélyi magyar polgárok és közösségek, akik bizalommal tekintenek a politikai kultúra megújulására, a nemzeti párbeszéd helyreállítására és az intézményi felelősség újjáépítésére, ezúton fejezik ki köszönetüket az Ön által kezdeményezett Egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért elnevezésű közéleti zarándoklatért” – idézett a levélből Magyar Péter.

„Közép- és Kelet-Európa modern történelme során a politikai közösség iránti felelős viszony sokszor nem a hatalmi pozíciókban, hanem a szimbolikus tettekben nyert igazolást. A reformkori magyar politikai gondolkodásban – Széchenyitől Kossuthig – a közérdek szolgálata elválaszthatatlan volt a személyes kockázatvállalástól és a közösséghez való hiteles odafordulástól.

E hagyomány kortárs folytatását látjuk az Ön döntésében, hogy fizikai jelenléttel, személyes részvétellel kívánja kifejezni elkötelezettségét a társadalmi kohézió, a közösségi felelősség és a történelmi igazságosság mellett”

– írták.

A választott útvonal – Budapesttől Nagyváradig – nem csupán egy konkrét térbeli távolságot jelöl ki, hanem kulturális és történelmi távlatokat is megnyit. Nagyvárad a dualizmus kori magyar szellemi élet egyik kiemelkedő városa volt: az Ady Endre által „magyar Újvárnak” nevezett központ nemcsak a modern magyar irodalom egyik bölcsője volt, hanem a transzilvanizmus és a regionális önazonosság fogalmának kialakulásában is kulcsszerepet játszott. A város gyalogos megközelítése ma is jelentéssel bír: annak jele, hogy a nemzeti közösség újraértelmezése nem deklarációkban, hanem emberi léptékű találkozásokban történhet.

A gyalogút emlékezeti és erkölcsi súlyát tovább erősíti, hogy Ön Nagyszalontára is ellátogat – Arany János szülőhelyére. Arany (1817–1882) a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, akinek költészete a nemzeti identitás, az erkölcsi tartás és a nyelvi forma tökéletességének példája. Szülőháza ma emlékmúzeumként működik, és egyúttal jelképe annak az erkölcsi következetességnek, amelyre a mai magyar közéletnek is égető szüksége volna.

Nem kevésbé jelentős, hogy Nagyszalontán született Zilahy Lajos (1891–1974) is, aki íróként, publicistaként és filmrendezőként a 20. századi magyar kultúra meghatározó alakja volt. Művei – köztük a Halálos tavasz – az érzelmi és társadalmi feszültségek ábrázolásával mutatják meg, hogyan fonódik össze a személyes és a történelmi sors. Életműve jól példázza, miként válhat a kultúra a nemzeti önreflexió egyik legfontosabb terévé.

Az erdélyi magyarság a 20. század folyamán többször is kénytelen volt újrafogalmazni a nemzethez fűződő viszonyát

– gyakran úgy, hogy bár a politikai diskurzus részévé vált, cselekvő, meghallgatott alanyként ritkán volt jelen. Az Ön gesztusa – hogy nemcsak szimbolikusan, hanem valóságosan is átlépi a trianoni határt – ebben hoz fordulatot. Ez nem „beszéd rólunk”, hanem eljövetel hozzánk. A Fidesz politikai nyomása, és az arra adott RMDSZ-es válaszok következményeként különösen világossá vált: a romániai magyar közösség saját céljait újra kell fogalmaznia – és a mindenkori magyar kormány feladata, hogy ezen célokhoz igazítsa támogatását, nem fordítva.

A magyar politikai hagyomány ismeri azokat a pillanatokat, amikor az erkölcsi gesztus történelmi dimenzióvá válik.

Széchenyi Lánchídja, Kossuth országjárása, Bibó István 1956-os kiállása nem pusztán politikai aktusok voltak, hanem a nemzeti közösség újraépítésének erkölcsi előfeltételei. A mostani, nyilvános és vállalt fizikai út nem pusztán szolidaritási gesztus, hanem annak elismerése, hogy a nemzeti közösség nem földrajzi egység, hanem történeti és erkölcsi szövetség.

A magyar demokrácia jelenlegi állapota – a bizalomhiány, a társadalmi atomizáció és a nyilvánosság beszűkülése – arra figyelmeztet, hogy

a demokratikus kultúra csak akkor éleszthető újra, ha vannak olyan szereplők, akik a jelenlét, a meghallgatás és a közös gondolkodás gesztusával fordulnak közösségeik felé.

Ezért szeretnénk jelezni: amikor Ön eléri az országhatárt, mi várni fogjuk. Nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is ott leszünk, hogy köszöntsük Önt – nem mint politikust, hanem mint embert, aki megtette az első valódi lépést felénk. Jelenléte számunkra reményt jelent: annak reményét, hogy a nemzeti szolidaritás nem központi parancs, hanem kölcsönös odafordulás kérdése.

Ahogyan Bibó István fogalmazott: „Magyarország akkor lesz szabad, ha nemcsak a félelmet, hanem a közönyt is levetkőzi.”

Mi úgy érezzük: az Ön útja ezt a közönyt töri meg – emberi, társadalmi és történelmi szinten egyaránt.

Köszönjük, hogy elindult.

Köszönjük, hogy nemcsak beszél rólunk, hanem el is jön közénk” – olvasható a levélben.

Korábban Orbán Viktor az apátságban tartott beszédet, amivel nagy port kavart, mert abban kiállt a romániai elnökválasztás esélyese, a magyargyűlölő és szélsőséges George Simion mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy már azt is tudja, hogy hívják az „eltűnt” hatvanpusztai zebrákat
A politikus egy titkos dokumentumra hivatkozik, amiből a neveket tudja. Szerinte a bicskei rendőrök nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.

„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”

– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.

A politikus felidézi, hogy a bicskei rendőrök szerinte nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról, annak ellenére, hogy szerinte többen is állították, hogy egy részüket levadászták.

Hadházy azt is írja, egy forrása azt javasolta neki, hogy a Nébih-nél érdeklődjön, a hatóság lóinformációs rendszere szerint megvannak-e még a "csíkos lovak".

„A zebrák ugyanis lovaknak számítanak, szerepelniük kell az adatbázisban. Az zavarba ejtő, hogy a lebutított, a Lótenyésztők Szövetsége honlapján elérhető nyilvános rendszerben nem szerepelnek, pedig néhány más zebra megtalálható ott” – fejti ki.

A képviselő állítja, az általa kapott, neveket tartalmazó dokumentum hiteles, és

szerinte az, hogy az állatok nem szerepelnek a nyilvános rendszerben, jelentheti azt, hogy „tényleg levadászták őket, de azt is, hogy csak valamiért nem kerültek át a Nébih adatbázisából.”

A politikus szerint lehetséges, hogy a hatóság nem fog válaszolni neki, és hozzáteszi, hogy az adatbázisban való szereplés sem jelenti azt, hogy az állatok biztosan élnek. Ő inkább abban bízik, hogy a helybéliek segítenek majd tisztázni az állatok sorsát. Azt írja, aki állítása szerint tudja, hová vitték a megmaradt állományt, nem meri elmondani.

A Mészáros-csoport korábban azt közölte, hogy az állatokat kedvtelésből tartják, nem vadásznak rájuk.

A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság – Hadházy január közepi feljelentése nyomán – elutasította a nyomozást állítkínzás ügyében. Hadházy megjegyezte, hogy a zebra nem szerepel a vadászható fajok listáján, így lelövése állatkínzásnak minősülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Fidesz belső mérése szerint is vezet a TISZA
Az oknyomozó újságíró egy titkos felmérésről ír, amely hatalmas különbséget mutat a két párt között. Ezzel próbálják felrázni az elbizakodott jelölteket a pártban egy forrás szerint.


Egy fideszes belső mérés szerint 41–31-re vezet a Tisza Párt a teljes népességben – erről írt a Facebookon Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. Szerinte ahogy közeledik az április 12-i országgyűlési választás, a Fidesz táborában ellentmondásos üzenetek keringenek a verseny állásáról. Mint írja,

míg a kormányközeli kutatók kényelmes Fidesz-előnyt jeleznek, és a propaganda győzelemről beszél, addig maga Orbán Viktor és Lázár János is a szoros versenyre és a mozgósítás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az újságíró szerint a szoros verseny képét erősítette Rényi Pál Dániel elemzése is, aki egy belső mérésre hivatkozva írt arról a 444-en, hogy a Tisza Párt a hibahatáron túl is megelőzi a Fideszt. A riport szerint a kormánypárt „kommandó-üzemmódra” állt át a mozgósítás érdekében, mert a belső köreiben sem beszélnek magabiztos Fidesz-vezetésről.

Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy hozzá is eljutottak olyan információk, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz komoly gondokkal küzd.

„A forrásom nem tudta pontosan megmondani, mikor zajlott az adatfelvétel, de egy újabb fideszes belső felmérés a teljes népesség körében 41 százalékra mérte a Tiszát, míg a Fideszt 31 százalékra.

Kiemeli, hogy „ez még nagyobb különbség, mint amit a független kutatók – például a Medián (40–33) vagy a 21 Kutatóközpont (35–28) – legutóbb mutattak ebben az összehasonlításban.

A forrás szerint ezeket a belső számokat egyes helyi fideszes jelölteknek is bemutatták, hogy munkára ösztökéljék őket, és ezzel az információval is ellensúlyozzák a hivatalos kommunikáció által keltett elbizakodottságot”

– idézi forrását Panyi.

Azt is írja, hogy beszélt több kormányközeli forrással is, akik azzal érvelnek, hogy

ha a Fidesznek sikerül három-négy pontra csökkentenie a hátrányát, a választási rendszer sajátosságai miatt – a választókerületi torzításoktól a külhoni szavazatokig – még akkor is parlamenti többséget szerezhetnek.

Az újságíró szerint ez azonban jelenleg „vágyvezérelt gondolkodásnak” tűnhet, különösen a Fidesz kampányát az elmúlt időszakban kísérő „bakik, botrányok és sorozatos következetlenségek” fényében.

A független közvélemény-kutatók legutóbbi publikált adatai ennél kisebb, de szintén Tisza-előnyt jeleznek: a 21 Kutatóközpont 35–28-at, míg a Medián 40–33-at mért a teljes népesség körében. Ezzel szemben a kormányközeli intézetek, mint a Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ, továbbra is Fidesz-előnyt kommunikálnak.

A felvetés, hogy a Fidesznek akár kevesebb szavazattal is meglehet a parlamenti többsége, a magyar vegyes választási rendszerre épül. A rendszer 106 egyéni választókerületi és 93 listás mandátumot ötvöz, a „győzteskompenzáció” pedig a nyertes jelöltekre leadott többletszavazatok egy részét is a pártok listás eredményéhez adja. Elemzések szerint ez a struktúra aránytalan mandátumbónuszt adhat a legerősebb egyéni körzeti teljesítményt nyújtó pártnak. Ezt a dinamikát tovább árnyalják a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazó külhoni magyarok, akik csak pártlistára adhatják le voksukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghalt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója
A halálhírt egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte. Kontra György 2015 óta volt az MTVA munkatársa, ahol országos ismertségre tett szert.


Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.

Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,

2015-ben pedig az MTVA-hoz került, ahol az M1 Híradó bemondójaként vált országosan ismertté.

A közmédia egy 2020-as, az M1 megújult arculatáról szóló anyagában idézték fel egyik jellegzetes beköszönését: „Kontra György vagyok, jó reggelt kívánok.” Halálának körülményeiről egyelőre nem közöltek részleteket.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy a kátyúvészhelyzetről: Ez így nem maradhat, a városvezetésnek komolyabban kell vennie az ügyet
A közlekedési szakember szerint már az új buszok is inognak-binognak a zuglói utakon. Személyes tapasztalatai alapján sürget azonnali beavatkozást a városvezetéstől, az kéri, mozgósítsanak minden erőforrást az utak javítására.
F. O. - szmo.hu
2026. február 06.



Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke szerint rémes a budapesti kátyúhelyzet. Facebook-posztjában kifejtette, hogy a fővárosban „kátyú vészhelyzet” van, és párhuzamot vont azzal, amikor Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után a közgyűlés első dolga a klímavészhelyzet kihirdetése volt.

Vitézy szerint nem túlzás, hogy az állapotok egy háborús tudósításra emlékeztetnek.

Személyes tapasztalatáról is beszámolt, mondván, amikor Újpalotáról a 8E busszal utazott,

a zuglói szakaszon már alig tudta megkülönböztetni az út eredeti felületét a kátyúktól.

Állítása szerint a vadonatúj buszok és az autók is „inognak-binognak”, a járművek lelassítanak, és a sofőrök a kátyúkat kerülgetve áttérnek a másik sávba, ami balesetveszélyes helyzeteket teremt.

„Ez így nem maradhat. Nyilván Budapest nem áll jól anyagilag, rengeteg politikai, jogi, pénzügyi probléma van, ezt én pontosan tudom, de mégis arra kérem a főpolgármestert, és minden közreműködésemre felajánlom, hogy állítsunk össze egy válságstábot és kezeljük helyén ezt az ügyet,

mert Budapesten egy súlyos válság van az útállapotok miatt, ezt nem lehet a normál menetrendben kezelni, hogy majd kimegy a Budapest Közút, amikor lesz ideje. Minden erőforrás, ami a városban van, célgépek, humán erőforrás, képesség, azt összpontosítani kellene arra, hogy elkezdjük ezeket a kátyúkat megszüntetni” – idézte fel a helyzetet Vitézy.

Szerinte a Budapest Közútnak a fagyok elmúltával, a normál működésben sem lesz elég kapacitása a probléma megoldására, ezért városvezetői lépésekre van szükség.

Elmondta, hogy a szakbizottság elnökeként már kérte a Budapest Közutat, hogy mutassanak be egy teljes leltárt a hibákról, azok eloszlásáról, és a következő bizottsági ülésen számoljanak be erről, javaslatot téve arra is, hogy a fővárosi képviselők milyen erőforrásokat tudnának felszabadítani a helyzet megoldására. Vitézy Dávid hozzátette, mivel a város operatív vezetője a főpolgármester, őt kéri arra, hogy a válságkezelést vegyék politikai szintre, és kezdjék el komolyan irányítani. Kijelentette, hogy a közgyűlés, a szakbizottság és frakciójuk is minden segítséget megad ehhez, mert „ez a helyzet a budapesti utakon így nem maradhat”.

A hideg és csapadékos tél következtében szokatlanul sok úthiba keletkezett a fővárosban.

A Budapest Közút adatai szerint január 27. és február 2. között 6020 úthibát rögzítettek, a február 2-i napon pedig rekordot jelentő 1966 új bejelentés érkezett.

A cég szerint a fővárosi úthálózat közel negyede eleve felújításra szorul, a fagyás-olvadás ciklusai pedig drasztikusan megnövelték a kátyúk számát.

A kialakult helyzetre reagálva a Budapest Közút megerősített üzemmódban, január 19. óta napi három műszakban dolgozik. A javításokat mintegy 30, részben külső vállalkozókból álló brigád végzi, egyelőre ideiglenes technológiával. A tartós helyreállításra várhatóan a tavaszi-nyári időszakban kerülhet sor. A cég előrejelzése szerint az év első negyedévében 10–12 ezer kátyú kezelésére lehet szükség.

Az úthibák több helyen okoztak balesetveszélyt és járműkárokat, a sajtó többek között az M1–M7-es autópálya bevezető szakaszán és más nagy forgalmú csomópontokban kialakult kráterekről is beszámolt. A hatóságok azt kérik az érintett autósoktól, hogy kár esetén azonnal tegyenek bejelentést és vetessenek fel jegyzőkönyvet. Budapesten a károk bejelentését a Budapest Közút Zrt. felé kell megtenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: