Az A68a néven számon tartott jéghegy a legnagyobb szabadon sodródó jéghegy a világon. Korábban megírtuk: jelenleg épp Dél-Georgia szigete felé tart, eközben egyre nagyobb darabok válnak le belőle. Az így létrejövő kisebb jéghegyeket külön tartják számon.
Fotó: ESA / eyevine - Northfoto
A kutatók műholdas felvételeken követik figyelemmel a hatalmas jéghegy sodródását. Kérdés, hogy megállapodik-e a sekély vízben, ez ugyanis megakadályozhatja, hogy a szigeten élő pingvinek és fókák táplálékhoz jussanak - írja a Daily Mail.
Az A86a-ból már számos darab levált, legutóbb, pénteken egy akkora jéghegy, ami méretében Delaware állammal vetekszik. Magyar példával ez körülbelül Jász-Nagykun-Szolnok megye területének felel meg.
„Az A68a a világ negyedik legnagyobb jéghegye. Közel három és fél évvel azután kezdett szétesni, hogy eltávolodott az eredeti helyétől”
- közölte Adrian Luckman, a Swansea University kutatója.
Az óriási jéghegy a kutatók számításai szerint napokon belül elérheti Dél-Georgiát. Ez rendkívüli mértékű környezetvédelmi kockázatot jelent: azzal fenyeget, hogy az az élővilág számára lakhatatlanná teszi a sziget partjait, mivel az olvadása során édesvizet enged az óceánba.
További veszély, hogy a jéghegy a szigethez ékelődve elvágja a vízhez a hozzáférést.
Ez – tudósok megfogalmazása szerint – apokalipszist okozna a pingvinek körében, a madarak ugyanis így nem tudják ellátni a kicsinyeiket.
A sziget partvidéke fókakolóniáknak és bálnáknak is otthont ad, ahogyan számos halászati területnek is, amelyek fenntartható, környezetbarát módon működnek. A jéghegy érkezése miatt mindez veszélyben forog – emelték ki a kutatók.
Az A68a néven számon tartott jéghegy a legnagyobb szabadon sodródó jéghegy a világon. Korábban megírtuk: jelenleg épp Dél-Georgia szigete felé tart, eközben egyre nagyobb darabok válnak le belőle. Az így létrejövő kisebb jéghegyeket külön tartják számon.
Fotó: ESA / eyevine - Northfoto
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter vitriolos Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy a Fidesz-táboron belül szerinte kiknek szólhattak Orbán Viktor tegnapi szavai, amelyekkel „egészen szürreális stílusban megfenyegette a legszűkebb környezetét”. A vasárnap tartott - és történetében először élőben közvetített (de egyes sajtóorgánumokat kizáró) - kötcsei pikniken a kormányfő zárt körben így fogalmazott:
„Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud, ismernek engem, nem vagyok ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve!”
Magyar Péter az idézet alatt arról kérdezi az oldalának látogatóit, hogy szerintük kiknek szólt „Orbán Viktor tegnapi fenyegetése a saját egyre fogyatkozó táborában”.
A saját véleményét sugallva felsorolja, hogy vajon „A lefokozott Rogán Antalnak? Vagy a bukott autónepper Kubatovnak? Esetleg a naponta megalázott Gulyás Gergelynek? Vagy a partvonalra rakott Pintér Sándornak?
Valamelyik kitartott oligarchának, aki nem hajlandó több milliárdot tolni a hazug kampányukba? Vagy azon polgármestereknek, akik fellázadtak az elnyomás ellen?”
Magyar utóiratot hagyva úgy zárja a bejegyzést, hogy talán nem véletlenül „nem tapsolta meg senki Orbán Balázs kampányfőnöki kinevezését tegnap Kötcsén”.
A pártelnök arra kérte követőit, hogy írják meg kommentben, szerintük kiknek szólt Orbán figyelmeztetése. Ezt a kérdést azóta több szakértő is igyekezett megfejteni. Somogyi Zoltán szociológus a nekünk adott interjúban például azt mondta, Orbán egyértelművé tette: komoly kihívónak érzi Magyar Pétert, és az elhangzott mondat figyelmeztetés a Fidesz-tábornak.
A kormányfő azt üzente vele, hogy „nem lehet büntetlenül eltávolodni a közösségtől”. Az intés oka pedig az lehet, hogy „csökken azok száma, akik a Fidesz sikeréért dolgoznak”.
Magyar Péter vitriolos Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy a Fidesz-táboron belül szerinte kiknek szólhattak Orbán Viktor tegnapi szavai, amelyekkel „egészen szürreális stílusban megfenyegette a legszűkebb környezetét”. A vasárnap tartott - és történetében először élőben közvetített (de egyes sajtóorgánumokat kizáró) - kötcsei pikniken a kormányfő zárt körben így fogalmazott:
„Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud, ismernek engem, nem vagyok ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Két nagyon magas rangú politikust emlegetnek, az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat” – kitalált a gyerekvédelmi szakember
Kuslits Gábor szerint a magyar gyermekvédelem rendszerszintű problémákkal küzd. Közben a Szőlő utcai javítóintézet ügye még mindig árnyékot vet a gyermekvédelemre: a volt intézményvezető orgiákat is szervezhetett.
Májusban robbant ki a Szőlő utcai javítóintézet botránya, amikor a vezetőt, Juhász Péter Pált és társát azzal gyanúsították meg, hogy a gyermekvédelemben nevelkedő lányokat prostitúcióra kényszerítették.
A Rendészeti Államtitkárság a letartóztatás után azt közölte, hogy a gyanú szerint a javítóintézet igazgatója és a beosztottjaként dolgozó élettársa először pártfogolt, majd prostituáltként futtatott két, korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányt. Ez az eset azonban csak az egyik lehetett a sok közül.
Kuslits Gábor, aki 2013 és 2021 között vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (TEGYESZ), most a Válasz Online-nak adott interjúban kitálalt a gyermekvédelem legkényesebb ügyeiről, amelyek a regnálása alatt a tudomására jutottak.
A furcsa körülmények közt elbocsátott vezető azt mondta: a valószínűleg rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Juhász azon kevesek közé tartozott, akiket azonnal el akart távolítani, de nem tudta megoldani, pedig már 2014-től érkeztek róla aggasztó hírek.
A Zirzen Janka Gyermekotthon vezetője például arról számolt be neki, hogy autók álltak meg az intézmény előtt, lányokat vittek el, és ezt nem tudták megakadályozni. A rendőröket is kihívták, de nem történt érdemi lépés.
„A gyermekvédelmi gyámok elmondták, mi történt a gyámoltjukkal, a rendőr pedig azt mondta, írjunk alá egy titoktartási nyilatkozatot és nyugodjunk meg, tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozás folyik ellene. Ez 2015-ben történt és mi nagyon-nagyon örültünk neki, hogy ezt meg mertük lépni. Aztán nem történt semmi tíz évig” – vezette le Kuslits.
A volt TEGYESZ-vezető szerint két magas rangú politikus védte Juhászt. „Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat. Úgy tudjuk, hogy Juhász igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak, és volt egy bérelt ház is, nem messze a Szőlő utcai gyermekotthontól, ahol szintén orgiákat rendeztek.”
Hozzátette: „Ha azok a pletykák, amiket a szakmában beszélnek, igazak, akkor Juhász Péter Pál kézben tartja az egész kormányt.” Kuslits szerint a férfi csak akkor beszélne, ha életveszélyben érezné magát. Amúgy a kapcsolatainak köszönhetően szerinte legfeljebb hat évet kaphat.
Rendszerszintű problémák a gyermekvédelemben
Kuslits arról is beszélt az interjúban, hogy a gyermekotthonok állapota egyenesen siralmas. Példaként említette, hogy a Kossuth Gyermekotthon egyik csoportszobájából hiányzott az ablak, mert a gyerekek a nagy meleg miatt korábban kidobták, és senki nem pótolta.
Egy másik történethez fotót is mutatott. Elmondása szerint ez „egy olyan gyermekotthonban készült, ahová, úgy volt, tavaly karácsony előtt elmegy Orbán Viktor. Kiment előtte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság munkatársa, és azzal szembesült, hogy az otthon be van ázva.
Úgy oldotta meg, hogy a hulló vakolatfoltra feltetetett egy műanyag fenyőgirlandot. Ez a magyar gyermekvédelem. Elég metál, nem?”
Amikor a TEGYESZ-t 2021-ben megszüntették, Kuslits a Kossuth Gyermekotthon élére került, de rövid idő után leváltották. „Egy éve sem vezettem a Kossuthot, amikor egy szombati napon pittyegett a telefonom, hogy az ügyfélkapura új küldemény érkezett. A munkáltatómtól, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról kaptam egy dokumentumot, amely szerint visszavonták a vezetői megbízásomat.”
Hozzátette: sem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, sem a helyettes államtitkár nem tudott válaszolni rá, hogy miért menesztették. Kuslits szerint az utasítás Fülöp Attilától vagy Pintér Sándortól érkezhetett.
A szakember azóta a hajléktalanellátásban dolgozik, de szavai szerint, ha tehetné, ismét a gyermekvédelemben folytatná munkáját.
Mondja ezt annak ellenére, hogy szerinte nincs annyi pénz a világon, amennyiből a magyar gyermekotthonokat élhetővé lehetne tenni. Szerinte a központosítás célja csupán az uniós források megszerzése volt.
Elmondta, hogy drága, rossz minőségű felújítások zajlottak, és előfordult, hogy feleslegesen is végeztek munkálatokat. Egy esetben például egy teljesen újonnan hőszigetelt intézményt ismét leszigeteltek.
Májusban robbant ki a Szőlő utcai javítóintézet botránya, amikor a vezetőt, Juhász Péter Pált és társát azzal gyanúsították meg, hogy a gyermekvédelemben nevelkedő lányokat prostitúcióra kényszerítették.
A Rendészeti Államtitkárság a letartóztatás után azt közölte, hogy a gyanú szerint a javítóintézet igazgatója és a beosztottjaként dolgozó élettársa először pártfogolt, majd prostituáltként futtatott két, korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányt. Ez az eset azonban csak az egyik lehetett a sok közül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TISZA Párt vasárnapi, kötcsei rendezvényén új alelnökként bemutatott Forsthoffer Ágnes neve sokaknak ismerős lehet a Balaton kapcsán és a turizmus világából, de a füredi Anna-bál történetében szintén maradandó nyomot hagyott. 1998-ban ő lett a bál szépe, és az eseményre később többször is visszahívták vendégként.
Egy korábbi interjúban erről az időszakról azt nyilatkozta a Füred TV-nek, hogy „egy 18 éves fiatal lánynak nem kell ennél szebb álom, mint részt venni az Anna-bálon, akár a bál szépe címet elhozni, mint ahogy nekem is sikerült, fürediként.”
Forsthoffer egyébként közgazdász, aki pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, elismert turisztikai szakember.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője, a balatonfüredi Hotel Margaréta tulajdonosa. Az ellenzéki pártban eddig a füredi Tiszta Víz Tisza Sziget kapcsolattartójaként vállalt szerepet.
Most új fejezet kezdődik az életében: szeptember közepétől a Tisza Párt harmadik alelnökeként folytatja a megkezdett politikai munkát. A kötcsei rendezvényen mutatták be, jelezve, hogy turisztikai szakértőként ugyancsak számítanak rá a TISZA-ban.
Ez sem lesz merőben új feladat számára, hiszen a nyilvánosságban gyakran szólal fel a Balatonnal kapcsolatos kérdésekben, és turisztikai szakértőként eddig is képviselte a térség érdekeit.
A TISZA Párt vasárnapi, kötcsei rendezvényén új alelnökként bemutatott Forsthoffer Ágnes neve sokaknak ismerős lehet a Balaton kapcsán és a turizmus világából, de a füredi Anna-bál történetében szintén maradandó nyomot hagyott. 1998-ban ő lett a bál szépe, és az eseményre később többször is visszahívták vendégként.
Egy korábbi interjúban erről az időszakról azt nyilatkozta a Füred TV-nek, hogy „egy 18 éves fiatal lánynak nem kell ennél szebb álom, mint részt venni az Anna-bálon, akár a bál szépe címet elhozni, mint ahogy nekem is sikerült, fürediként.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hónapokon át hiába várt a kezelésére az 59 éves rákbeteg Erzsébet, akinek az állapota súlyosan leromlott, olyannyira, hogy mire kiderült a hiba, már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia történetét a Társaság a Szabadságjogokért közleménye alapján a 444.hu tette közzé, megváltoztatva a szereplők neveit.
Az elhunyt lánya, Ildikó pert indított a klinika ellen, amely végül elismerte a mulasztást, majd megegyezett vele.
Erzsébetnél 2021 februárjában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. Március közepén találkozott a kezelőorvosával, aki azt mondta, az onkoteam fog dönteni a kezelésekről. A javaslat elkészült, de a szakszavakat és a latin kifejezéseket a család nem értette, szóban pedig annyit közöltek velük, hogy kemoterápia vagy kísérleti gyógyszer jöhet szóba.
Szövettani vizsgálatra is szükség volt, ezért a család minden megtakarítását arra fordította, hogy minél előbb, vagyis magánszolgáltatónál szerezzék be a szükséges eredményeket.
Április közepén Erzsébet a lelettel visszament a kórházba, de továbbra sem kapott kezelést.
Az állapota romlott, az orvosa közben szabadságra ment, és április végétől kezdve többször is megjelent a szakrendelésen, bekerült a kórházba, de rosszulléteivel állítólag senki sem foglalkozott. A hozzátartozóknak pedig azt mondták, nem tudják, mi a kezelőorvos terve.
A család emailben kereste meg az orvost, aki közölte: elfogadhatatlan, hogy az ő szabadságára hivatkozva nem látják el a betegét.
Az onkoteam elnöke közben azt jelezte, hogy félreértés történt, a dokumentációban nem szerepelt műtét, ezért azt tanácsolták, hogy egyeztessen a kezelőorvossal.
Május 10-én a munkacsoport elnöke azt ajánlotta, hogy másnap telefonon megbeszélik a kemoterápiát. Eddigre viszont Erzsébet állapota annyira rosszra fordult, hogy mentőt kellett hívni hozzá, aztán két nappal később elhunyt.
A zárójelentés szerint a diagnózis és a halál között nem történt kezelés, de a dokumentum azt rögzítette, hogy „a páciens a megajánlott kezeléstípusok mellett nem hozott döntést, a terápiát nem kezdte el.”
Ildikó elmondása szerint még évek elteltével is tisztán emlékszik „minden beszélgetésre, a tehetetlen dühre, reményvesztettségre”.
Anyja halálának másnapján bement a kórházba, ahol a főnővér azt mondta neki: „ez nagyon rapid volt”. „Akkor arra gondoltam, persze, hogy az volt, hiszen azóta, hogy kiderült a betegség, a haláláig egyetlen szem gyógyszert, fájdalomcsillapítást, palliatív kezelést nem kapott.”
Ildikó bírósághoz fordult, és azt kérte, állapítsák meg, hogy a kórház megsértette a magánszférához és a teljes családban éléshez való jogát. A klinikai központ elismerte a hibát, és megegyezett vele.
Az első ajánlatukban az szerepelt, hogy azért hajlanak a megegyezésre, mert a család nem több millió forintot követel. Ildikó szerint valószínűleg azt feltételezhették, hogy 500 ezer forinttal és egy zárt ajtók mögötti bocsánatkéréssel és egy titoktartási nyilatkozattal megússzák az ügyet.
„Ez nekem csak egy üres gesztusnak tűnt: az elejétől az volt a célom, hogy a bíróság kimondja, hogy hibáztak, és nem a pénz érdekelt, hanem hogy ezt írásban is elismerjék.”
Ildikó végül megkapta az írásos bocsánatkérést, és a klinika vezetése személyesen fogadta. Azt is vállalták, hogy belső képzést tartanak az orvosok közötti kommunikáció javítására.
Ildikó szerint a daganatos betegek kezelése futószalagon zajlik. „Bízom benne, hogy elértem, hogy Anyukám ne csak egy statisztikai adat legyen náluk, hanem megjegyezzék a nevét” – mondta.
Hónapokon át hiába várt a kezelésére az 59 éves rákbeteg Erzsébet, akinek az állapota súlyosan leromlott, olyannyira, hogy mire kiderült a hiba, már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia történetét a Társaság a Szabadságjogokért közleménye alapján a 444.hu tette közzé, megváltoztatva a szereplők neveit.
Az elhunyt lánya, Ildikó pert indított a klinika ellen, amely végül elismerte a mulasztást, majd megegyezett vele.
Erzsébetnél 2021 februárjában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. Március közepén találkozott a kezelőorvosával, aki azt mondta, az onkoteam fog dönteni a kezelésekről. A javaslat elkészült, de a szakszavakat és a latin kifejezéseket a család nem értette, szóban pedig annyit közöltek velük, hogy kemoterápia vagy kísérleti gyógyszer jöhet szóba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
