prcikk: Pethő András A dinasztiáról: Ez nem csak egy Tiborcz-történet, ez az Orbán család üzleteléssel, közpénzzel, pártpénzekkel való viszonya | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Pethő András A dinasztiáról: Ez nem csak egy Tiborcz-történet, ez az Orbán család üzleteléssel, közpénzzel, pártpénzekkel való viszonya

A renkordnézettség rengeteg új támogatót is hozott az oknyomozó portálnak. Nem érzékelik, hogy a titkosszolgálat rájuk szállt volna, de a Pegazus esetében sem vették észre az érdeklődést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 14.



2,6 millió megtekintésnél tart az Orbán család meggazdagodásáról szóló dokumentumfilm, A dinasztia. A Direkt36 oknyomozó csapat filmje politikai vitatémává is vált, miután a kormányzat azzal vádolta meg a készítőket, hogy az alkotás egy ukrán titkosszolgálati akció részeként készült el. Igaz, később kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt a Direkt36 neve egyáltalán nem hangzott el, amikor a hírszerzés vezetői beszámoltak egy ukrán műveletről, aminek a célpontja Orbán Viktor.

Pethő András, a Direkt36 alapító szerkesztője szerint a fideszes politikusok által sugalmazott vádakból semmi sem igaz. Oknyomozó szerkesztőségként elsősorban az olvasóik támogatásából élnek, és évek óta azon dolgoznak, hogy feltárják, hogyan működik valójában Magyarországon a hatalom.

– Bár az elmúlt években sorra jelentek meg a tényfeltáró cikkeitek, a 2,6 millió néző közül sokan lehetnek, akik a Direkt36 nevét csak most ismerték meg. Kik vagytok, hogyan jöttetek létre?

– Ez egy tényfeltáró újságírással foglalkozó szerkesztőség, tehát napi hírekkel nem foglalkozunk, csak saját, nagyobb tényfeltáró projektekkel, most már az utóbbi pár évben dokumentumfilmekkel is.

Jelenleg 11-en vagyunk, és ez egy nonprofit szervezet. Ez azt jelenti, hogy a bevételeink túlnyomó része a támogatóinktól jön, olvasóktól, közönségtől, tehát ez egyben egy támogatói közösség is, aminek több ezer tagja van.

Az utóbbi pár napban is nagyon sokan csatlakoztak.

– Csak a hazai támogatók finanszíroznak benneteket, vagy kaptok esetleg külföldi forrásból is pénzt?

– Kapunk, persze, hogy kapunk. Ha rámész az oldalunkra, akkor ezt meg fogod találni. Vannak különböző alapítványi grantek, ezek jellemzően nyugat-európai alapítványok, akikhez pályázunk.

Azt viszont senkinek nem engedjük meg, hogy bármilyen formában beleszóljanak a működésünkbe,

bármennyivel is támogatnak minket. Ezt mi mindig mi magunk döntjük el.

– Milyen arányban oszlanak meg a támogatások a hazai és a külföldi források között?

– Az éves bevételek túlnyomó részét, 70-80 százalékát olvasói hozzájárulásokból fedezzük.

– Hogy bírjátok a nyomást? Mert azért kemény kenyér tényfeltáró újságírónak lenni. Nemcsak anyagilag, de egzisztenciálisan is. Kell egyfajta idegrendszer ehhez.

– Persze, kell hozzá nyilván elszántság, meg kitartás, meg egyébként az sem biztos, hogy mindenkinek fekszik ez a fajta újságírói munka. Persze jól hangzik, hogy heteket vagy hónapokat el tudsz tölteni egy témával, de nyilván ott van közben az emberen a nyomás, hogy a végén azért valami olyat kell letenni az asztalra, ami mindenképp többet mond annál, mint amit korábban tudtunk. Van egy szeniorabb csapat, és aztán az utóbbi évben több fiatal kolléga is csatlakozott hozzánk, akik szerencsére nagyon lelkesek és tehetségesek.

– Körülbelül hány megkezdett témából lesz végül is kész anyag?

– Viszonylag jó az arány, mert általában olyat kezdünk el, amiről tudjuk, hogy meg tudjuk csinálni. Ez persze azt jelenti, hogy vannak előkutatások különböző témákhoz, és jól meggondoljuk, mibe vágunk bele. Hogyha ráállítunk egy vagy két újságírót, hogy több hónapig foglalkozzon egy témával, akkor már kell valamennyi információnak a kezünkben lenni, hogy lássuk, hogy az adott téma megcsinálható, feldolgozható. Tehát viszonylag ritkán fordul elő, hogy valaki dolgozik valamin hosszabb ideig, és nincs belőle semmi, de ezt nem is engedhetjük meg magunknak.

– Most szinte az egész ország A dinasztiáról beszél. A 2,6 millió néző komoly eredmény.

– Ez azért nem jelenti azt, hogy ennyien végig is nézték a filmet. De a kollégám, aki a statisztikákat nézte, azt mondta, hogy átlag feletti az idő, amit a képernyő előtt töltenek a nézők. Tehát A dinasztia ilyen szempontból is jól teljesít.

– Mennyi idő volt létrehozni ezt a filmet?

– Körülbelül egy éves munka volt. Az ötletelés 2023 végén indult, az érdemi munka tavasszal.

– A filmet nézve azt kell mondanom, hogy nemcsak az információ értékes, de maga a mű filmes alkotásként is értékelhető.

– Ez volt a cél. Ez már a második hosszabb dokumentumfilmünk, és már korábban is volt filmes anyagunk. Mi a Direkt36-nál alapvetően írott háttérből dolgozunk, nincsen filmes tudásunk, viszont szerencsére vannak olyan partnerek, akik profi filmesek. Így készült az előző film is, és a mostani is. Akit mindenképp meg kell említeni, az Fuchs Máté rendező, betársult mellé Bíró Bálint társrendezőnek, de igazából az egész stábot felsorolhatnám. Bár nem teljes az átfedés, de sokan dolgoztak már az előző filmben is, ami kórházi fertőzésekről szólt, tehát ők nagyon jó szakemberek és művészek.

– Mekkora volt a büdzséje ennek a produkciónak?

– Végleges számot most nem tudok mondani, de az biztos, hogy 10 millió forint alatt volt a költségvetés. Persze benne van a mi munkánk is.

Ha összevetjük azzal, hogy milyen összegeket kapnak nagy állami projektekre különböző filmesek, akkor azt lehet mondani, hogy ez az összeg jóval alatta van annak, mint amit költenek ennél sokkal kevésbé nézettebb filmekre.

Hogy miért ekkora az érdeklődés, arról azt gondolom, hogy ennek két összetevője van. Egyrészt van egy nagyon erős történet, ami egyébként már megjelent, akár a mi újságíróink által feltárt, vagy más újságírók által feltárt történetek, és ezt meséljük el. Mindezt mindenféle sallangtól, felesleges kitérőktől mentesen. És mellette ott van maga a formátum, amit pedig a profi filmes szakemberek adtak, és igazából ennek a kettőnek az egyvelege ad újat.

– Igazán Tiborcz István elitklubjáról, a Botanique nevű helyről tudunk meg teljesen új dolgokat...

– Így van, ez egyébként teljesen tudatos volt a részünkről. Amikor 2023 végén beszélgettem az egyik kollégámmal, Wirth Zsuzsannával, akkor volt, hogy Tiborcz István először felkerült a Forbes 50 leggazdagabb magyar embereinek a listájára, és már egyből a középmezőnyben tűnt fel. És akkor Zsuzsi mondta, hogy nem kellene-e foglalkozni újra vele? Mi korábban már foglalkoztunk Tiborczcal, és az üzleteivel, de mégis,

milyen elképesztő történet, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagja fontos iparágakban meghatározó szereplő, és már hivatalosan is ott van a leggazdagabb magyarok között!

Az elképesztőt nem úgy értem, hogy felháborító, hanem tényleg lenyűgöző, hogy egyébként ez megtörtént. Rájöttünk arra, hogy vannak olyan elemei a sztorinak, amire már nem is emlékszünk, pedig mi azért újságíróként nyilván foglalkozunk a közügyekkel, közélettel. Így valószínűleg nagyon sokan vannak olyanok, akik szinte egyáltalán emlékeznek a történet részleteire.

– Hogyan építettétek fel a film dramaturgiáját?

– Ha egymás mögé rakjuk az elemeit, abból önmagában kikerekedik egy olyan sztori, ami elmesélésre alkalmas, és az is nyilvánvaló volt, hogy ha most ebből írunk egy jó hosszú cikket, azt nem nagyon fogják elolvasni. Aki meg elolvasná, az már valószínűleg ismeri ezeket a történeteket. Így viszonylag hamar kialakult bennünk, hogy próbáljuk meg valamilyen más formátumban elmondani, és mivel volt is filmkészítéssel tapasztalatunk, ezért döntöttünk úgy, hogy legyen ez egy film. És az elején ott volt, hogy na vajon tudunk-e újat mondani, mert mégis erősebb egy film úgy, ha hoz valamilyen egészen újat is. Nekem szerkesztői szemmel világos volt már az elejétől fogva, hogy ez nem csak egy Tiborcz történet. Persze őrá fut ki, nagyon sokat foglalkozunk vele, de igazából

itt egy 30 éves történet van, az Orbán családnak az üzleteléssel, a közpénzzel, állami pénzekkel, pártpénzekkel való viszonya, ami majdnem Orbán Viktor politikai karrierjének legelejéig nyúlik vissza, az 1990-es évek elejétől jelen van.

Csak ezt sokáig rejtve csinálták, ügyeltek is rá, hogy ne kerüljön reflektorfénybe. Tiborcz István esetében sem annyi a történet, hogy ő 10-15 évvel ezelőtt elkezdett üzletelni, és akkor jelent meg ez a fajta tevékenység az Orbán-család körül. Ezért én azt képviseltem a beszélgetéseink során, hogy ha már ez egy film, próbáljuk bevinni a nézőt abba a világba, amit létrehozott, felépített Tiborcz, Orbán Ráhel, az Orbán család. Így jött az ötlet, hogy bejussunk a klubba. Ebben Marton Kamilla kollégámnak volt óriási szerepe, igazából ő találta ki ezt az egészet, ő találta meg a Széchenyi Bencét.

– Őt hogyan sikerült bevonni?

– Ő is újságíró, és Kamilla ismerte egy újságíró-konferenciáról.

– A bemutató után emelkedett a támogatóitok száma?

– Abszolút.

Példátlanul nagy a növekedés.

Miközben azért szerencsére a Direkt36-nál elmondhatjuk magunkról, hogy korábban is voltak nagyobb sztorijaink, nagyobb ügyek, akár a Pegasus, vagy más történetek, és azok után is mindig tapasztaltunk támogatói növekedést, de ez a mostani mindent felülmúl.

– Amióta kijött A dinasztia, érzitek a titkosszolgálatoknak érdeklődését?

– Nem, de akkor sem éreztük, amikor a Pegazussal megfigyelték két kollégámat. A politikának, a kormánynak és a kormánypropagandának az érdeklődését azt észrevettük, mert megjelentek rólunk mindenféle hazug állítások, hogy ez valamiféle ukrán titkosszolgálati akció része lenne.

– Érdemes ezzel a váddal foglalkozni? Hogyan kell ehhez viszonyulni?

– Azt tudjuk tenni, tehát, hogy elmondjuk, hogy ez hazugság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk