HÍREK
A Rovatból

Otthon Start: tényleg megindult a banki roham, de már látszódnak a buktatók is

A tapasztalatok szerint az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.


Jelentős ügyfélforgalomról és gyors ügyintézésről számoltak be a bankok az Otthon Start Program indulása utáni első hetekben – írja közleményében a Bank360 a pénzintézetek első beszámolói alapján. Az első tapasztalatok szerint

az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.

Bár a 10 százalékos önerő nagy könnyebbséget jelent, sokan így sem jutnak be a programba, leggyakrabban elégtelen jövedelem, nem hitelezhető ingatlan vagy korábbi tulajdoni hányad miatt.

Fokozott várakozás övezte a szeptember 1-jén induló Otthon Start Programot, hiszen az új konstrukciónak hála olyanok is rendkívül kedvező, 3 százalékos kamat mellett juthatnak lakáshitelhez, akik korábban erre nem voltak jogosultak. A program indulásának napját már július első felétől fogva tudni lehetett, így az érdeklődőknek bőven volt idejük az előkészületek elvégzésére.

A nagy roham tehát garantált volt, amit a bankok is jól tudtak – a hitelintézetek már az indulást megelőző hetekben elkezdtek felkészülni a megnövekedett ügyfélforgalom kezelésére. A Bank360 az első tapasztalatokról kérdezte meg a hazai bankokat.

Felkészülten várták a rohamot

A Bank360-nak nyilatkozó bankok felkészülten várták az Otthon Start Program indulását. Az MBH Bank például meghosszabbította fiókhálózatának nyitvatartását, továbbá az ügyintézői létszámot is megnövelték. Minderre szükség is volt, ugyanis az első napokban kétszeresére nőtt az MBH fiókjainak forgalma, ami több száz lakáshiteles ügyfél kiszolgálását jelentette.

Gördülékeny indulásról számolt be az Erste Bank is – úgy nyilatkoztak a Bank360-nak, hogy fiókhálózatuk jól bírja a megnövekedett forgalmat. Az Erste Bank továbbá azt is elárulta, hogy az eddig befogadott és jóváhagyott ügyletek átfutási ideje rendkívül gyors, jellemzően egy napon belül lezárulnak. A bank beszámolója szerint megfelelő előkészítéssel és dokumentációval érkeznek az ügyfelek, így az első napokban egyetlen ügyletet sem kellett elutasítani.

A K&H Bank is az érdeklődők számának megtöbbszöröződéséről számolt be. Ez egyébként már a program indulása előtt is megfigyelhető volt, így a K&H is egyike volt azoknak a bankoknak, amelynél már a szeptember 1-jét megelőző hetekben is meg lehetett kezdeni az ügyintézést, illetve előrehozott értékbecslést lehetett indítani. A bank azt is elárulta, hogy az indulás hetében a weboldaluk látogatottsága megduplázódott az egy héttel korábbihoz képest. A K&H is gyors, jóllehet az Ersténél hosszabb áfutási időről számolt be – előbbi bank úgy nyilatkozott, hogy jellemzően 1-2 hét alatt lezárhatók a kérelmek, feltéve persze, hogy minden dokumentum rendelkezésre áll.

Ekkora összeget igényelnek az adósok

Az MBH Bank előrejelzései szerint az Otthon Start Program keretében igényelt átlagos hitelösszeg 35-36 millió forint körül alakulhat, amit a többség használt lakás vásárlására vesz majd igénybe.

Az érdeklődők többsége a 18-39 éves korosztályból kerül ki, akik mellett gyakran a szülők is megjelennek adóstársként.

A K&H Bank úgy nyilatkozott, hogy az első napon beérkezett igénylések nagyjából egyharmada a maximális, 50 millió forintos hitelösszegre vonatkozott, míg az igénylések közel fele 40-50 millió forint közötti. Az első igénylések átlagos futamideje 22 év, tehát közelíti az OSP-t szabályozó rendelet által megengedett maximumot.

Nem gond a 10% önerő

Az Otthon Start Program egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az igénylőknek mindössze 10% önerőt kell kötelezően felmutatniuk, szemben az általánosan használt 20%-os minimális elvárással.

Ez ugyanakkor nem teljesen újkeletű, hiszen bizonyos feltételek mellett már tavaly is igényelhető volt lakáshitel 90%-os hitelfedezeti mutató mellett. (Igaz, az elsőlakás-vásárlók esetében ez a lehetőség korábban csak a 41 évesnél fiatalabbak számára volt elérhető. Ezt a korlátozást szeptember elején törölte el az MNB.)

Az MBH Banknál már 2024 májusa óta elérhető olyan jelzáloghitel-konstrukció, amelyet 10% önerő mellett is igényelhettek a korábbi MNB-szabályozásnak megfelelő elsőlakás-vásárlók. A bank ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az azóta eltelt bő egy évben alacsony volt az ügyfélérdeklődés a 10%-os önerővel igényelhető hitelek iránt, az értékesített jelzáloghiteleken belül alacsony volt ezen ügyletek aránya. Ugyanakkor az MBH arra számít, hogy az Otthon Start Program kedvezményes kamata hatására ez változhat, és várhatóan többen fognak alacsonyabb önerővel is lakáshitelt igényelni.

A K&H Banknál sem újdonság a 10%-os önerő mellett hitelezés, ugyanakkor a bank véleménye szerint ez OSP kapcsán ez a fajta rugalmasság különösen fontos, hiszen a program célcsoportja számára sokszor ez jelenti a belépési lehetőséget a lakáspiacra. A bank ezzel kapcsolatban azt is elárulta, hogy a vételár és a forgalmi érték közötti különbség változatlanul kihívást jelent, ami különösen igaz az alacsony önerővel érkező kérelmekre.

Ezek a leggyakoribb buktatók

A K&H Bank azt is elárulta, hogy a telefonon érdeklődő ügyfelek körében melyek a legtipikusabb okok, amelyek miatt nem tudják igénybe venni az Otthon Start lakáshitelt.

Alapvetően három okot emeltek ki: az ügyfél nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, nem hitelezhető az ügyfél által megvásárolni kívánt ingatlan és az elmúlt 10 évben az ügyfél rendelkezett 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal egy másik ingatlanban.

Bizonyos esetekben az is megnehezítette a kérelmek összeállítását, hogy az élettársak az utolsó pillanatban kikerültek a lehetséges adóstársak közül, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.


„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:

„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”

Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.


Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget
A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.


„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk