HÍREK
A Rovatból

Orbán szerint 800 ezer halottat állít elő az unió azzal, hogy 90 milliárd euró támogatást küld Ukrajnának

A miniszterelnök szerint az EU stratégiája arra épül, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, Oroszország pedig jóvátételt fizet, amiből mindenki visszakapja a pénzét. A kormányfő úgy véli, tárgyalásokkal kellene lezárni a háborút, nem pedig pénzt küldeni Ukrajnának, amivel rengeteg ember ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák.


Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút, ahol először a rendkívüli téli időjárás kezeléséről beszélt. A miniszterelnök szerint az ország kiállta a „hópróbát”, ami azt mutatja, hogy nemcsak normális időszakokban, hanem rendkívüli körülmények között is képes működni. Háláját fejezte ki a védekezésben részt vevőknek, a vasutasoknak, közútkezelőknek, rendőröknek, katasztrófavédelmiseknek és a hadseregnek is. Úgy látja, az emberek a nehézségek ellenére türelmesen és fegyelmezetten lettek úrrá a helyzeten.

Orbán Viktor szerint segített, hogy a korábbi, 2013-as vagy 2014-es hasonló helyzet tapasztalatait fel tudták használni. „Tehát miután a belügyminiszter ugyanaz volt akkor, mint most, a miniszterelnök ugyanaz volt most, mint akkor, azért kinyitottuk azokat a dossziékat, hogy hogy csináltuk” – mondta, hozzátéve, hogy az operatív törzs időben megalakult, a belügyminiszter pedig „erős kézzel” garantálta az intézmények működtetését.

A hideg idő miatti megnövekedett fűtési igényekkel kapcsolatban a kormányfő kijelentette, bőségesen van gáztartalék. Állítása szerint minden reggel a nemzetbiztonsági jelentés elolvasásával kezdi a napot, amelyben az energiatartalékok is szerepelnek. A telet az éves fogyasztás 40 százaléka feletti tartalékkal kezdték meg, és a folyamatos szállítások miatt a tartalékokhoz alig kell hozzányúlni.

A tűzifaprogramot megduplázták, és a belügyminiszter felső korlát nélküli felhatalmazást kapott a szükséges famennyiség előállítására, hogy senki ne fagyjon meg forráshiány miatt. Elmondta, hogy a vörös kód idején minden szociális intézménynek fogadnia kell a hajléktalanokat vagy azokat, akik otthonukban fáznak, és a rendelkezésre álló kapacitás jóval meghaladja a rászorulók számát.

Az interjúban szó esett Ukrajna uniós támogatásáról is. Orbán Viktor szerint „ember legyen a talpán, aki itt a tíz meg száz milliárdok között kiigazodik”, de közölte, hogy Brüsszel eddig 193 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására.

„Ennek egy része persze hitel, de mindenki tudja, hogy a büdös életbe ezt a hitelt Ukrajna visszafizetni nem tudja”

– fogalmazott. A következő két évre az EU 90 milliárd eurós közös hitelt venne fel, de állítása szerint egy „hosszú éjszakába nyúló véres bicskázás” eredményeként Magyarország, Csehország és Szlovákia ebben nem vesz részt. A kormányfő szerint az ukránok már be is nyújtottak egy 800 milliárd eurós, tíz évre szóló pénzügyi igényt, a katonai kiadások nélkül.

„800 milliárd Euróból a mi számításunk szerint 40 évig lehetne fizetni az összes magyar nyugdíjat, 60 évig lehetne fizetni az összes magyar családtámogatási kiadást”

– érzékeltette az összeg nagyságát. A miniszterelnök szerint az EU stratégiája arra épül, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, Oroszország pedig jóvátételt fizet, amiből mindenki visszakapja a pénzét.

„Én még olyan emberrel nem találkoztam komolyan vehető szakértővel, aki azt állítaná, hogy az oroszokat meg lehet verni a fronton olyan mértékig ráadásul, hogy jóvátétel fizetésére legyenek kötelezve. Ez a gyermekmesék határán is túl van”

– jelentette ki. Szerinte a nyugat-európai polgárokat egy olyan történettel „etetik”, ami nyilvánvalóan nem igaz.

Orbán Viktor azt állította, Brüsszel a tagállamokból akarja „kipréselni” az Ukrajnának szánt pénzt, és Magyarországgal szemben is van egy követeléslistájuk. Azt mondta, ezek leírt, dokumentált elvárások, amelyek között szerepel a multiadó és a bankadó megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, valamint a családvédelmi és otthonteremtési rendszerek átalakítása. A kormány ezeket az elvárásokat összegyűjtötte egy jelentésben, amit nyilvánosságra hoztak. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány egy „nemzeti petíció” formájában kérdezi meg a magyar választókat erről. „Mindenki meg fogja ezt kapni, és lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon erre, és azt mondja a kormánnyal együtt, hogy mi nem fizetünk, ránk ne számítsatok, mi nem fizetünk.”

A közelgő választások tétjével kapcsolatban Orbán Viktor elutasította a felvetést, hogy békepárti egység lenne a magyar politikában.

„Mi nem gondoljuk, hogy itt egység lenne, hiszen teljes ellentétben van az ellenzék, amit most nevezzünk Tiszának és DK-nak, és a Fidesz–KDNP pozíciója”

– mondta.

Szerinte a Tisza és a DK egy „brüsszelpárti és ukránpárti politikai erő”, míg a Fidesz–KDNP egy „magyarbarát” és Brüsszel követeléseinek ellenálló erő. A miniszterelnök szerint nőni fog a nyomás, hogy magyar katonákat küldjenek Ukrajnába.

„Jogos az a félelem, hogy az ukránpárti erők, DK, Tisza, mint minden nyomásnak, ennek is engedni fog. És előbb-utóbb, ha brüsszelpárti kormány van Magyarországon, a fiatalokat elküldik Ukrajnába”

– vázolta fel a szerinte reális veszélyt. Kijelentette, a háborúhoz való viszony a magyarság jövője szempontjából a legélesebb vitakérdés.

Azt is elmondta, hogy a legutóbbi tanácsülésen felvetette: a 90 milliárd eurós támogatással valójában 800 ezer ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák, ahelyett, hogy a békére törekednének.

„Nem 90 milliárdot kéne Ukrajnába küldeni, és 800 ezer halottat előállítani, hanem tárgyalásokkal lezárni a háborút”

- fogalmazott.

„A nagy dilemma, hogy van-e Magyarországnak olyan képessége, cselekvőképessége, ereje, hogy kívül tartsa magát az óriási nemzetközi nyomás ellenére is egy háborúból”

– tette fel a kérdést.

A változó világrenddel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, ő már 2010 óta hirdeti, hogy egy új világ jön, és a liberális világrendnek vége lesz, helyét pedig a „nemzetek korszaka” veszi át. Szerinte erre a kormány felkészült, és a nemzetközi intézményeken kívül is kétoldalú megállapodásokat kötött többek között Oroszországgal és a türk világgal.

Végül a gazdasági helyzetről és a 2026-os évről beszélt, amit a veszélyek és a lehetőségek évének nevezett. Azt mondta, a kormány célja a veszélyek csökkentése és a lehetőségek kihasználása. A választást „biztos választásnak” nevezte, amelyen a magyar és a brüsszeli út között lehet dönteni. A magyar út részeként sorolta a minimálbér-emelést, az édesanyák szja-mentességét, az otthonteremtési programot, a 14. havi nyugdíj bevezetését, valamint a pedagógusok és más közszférában dolgozók béremelését. „Ennek az évnek a végén, 26 végén a pedagógusok átlagkeresete 900 ezer forint fölé fog menni” – ígérte. Azt mondta, a kormány ajánlata az, hogy az ország ne a brüsszeli útra és a hadigazdaságra lépjen. „Maradjunk a magyar úton és a békegazdaság útján.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lannert Judit: Nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára
Az oktatási miniszter egy interjúban beszélt az állami és egyházi iskolák párhuzamos finanszírozásának problémájáról. A tárcavezető szerint a kormányzat egyeztetni fog az egyházakkal a hálózat racionalizálásáról.


Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.

Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.

„Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta Lannert.

A tanárok mindennapi munkáját érintő könnyítések mellett a kormány az oktatás egyik legfontosabb eszközéhez, a tankönyvekhez is hozzányúl. A miniszter lépéseket ígért a szabad tankönyvválasztás visszaállítása felé, és jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi kormánytól megörökölt, áprilisban kötött szerződést, amelyet az állami tankönyvellátó, a KELLO írt alá.

A Nemzeti alaptanterv átalakítása hosszabb folyamat lesz, de az új irány már körvonalazódik: az új tartalmak integráltabban jelennének meg. Lannert Judit szerint be kellene emelni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket és a médiaműveltséget is.

A miniszter a tanítási módszerek rugalmasságát is szorgalmazza, példaként említette, hogy a kis alsósok, ha elfáradnak, kimehessenek az udvarra játszani, vagy akár az erdőben is lehessen órát tartani.

A helyi szintű rugalmasság megteremtéséhez azonban a központi irányítás átalakítása is szükséges. A miniszter bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületek teljes átvilágítását, ami akár azonnali személyi következményekkel is járhat.

Az állami fenntartású intézményrendszer átvilágításával párhuzamosan a kormány az egyházi iskolák helyzetét is napirendre tűzi, amelyekkel kapcsolatban egyeztetéseket kezdeményeznek, a miniszter ezzel összefüggésben fogalmazott úgy: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.


A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztban Hodász András, influenszer és egykori pap.

Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.

Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.

„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.

Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.

Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.

„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”

Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.

Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.

Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?

Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Távozik Győrfi Pál, már be is mutatták a mentők új szóvivőjét
Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója kedden bejelentette, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át a szóvivői feladatokat. A szervezet közleménye szerint a váltás a megújulási folyamat része, Győrfi Pál pedig a mentőszolgálat kötelékében marad.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 09.



Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.

„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.

A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.

Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.

„Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért!” – búcsúzott a pozíciótól.

Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.

A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.


A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.

A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.

A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.

Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.

A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.

A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.

„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.

A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.

„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.

A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk