HÍREK
A Rovatból

Orbán szerint 800 ezer halottat állít elő az unió azzal, hogy 90 milliárd euró támogatást küld Ukrajnának

A miniszterelnök szerint az EU stratégiája arra épül, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, Oroszország pedig jóvátételt fizet, amiből mindenki visszakapja a pénzét. A kormányfő úgy véli, tárgyalásokkal kellene lezárni a háborút, nem pedig pénzt küldeni Ukrajnának, amivel rengeteg ember ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák.


Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút, ahol először a rendkívüli téli időjárás kezeléséről beszélt. A miniszterelnök szerint az ország kiállta a „hópróbát”, ami azt mutatja, hogy nemcsak normális időszakokban, hanem rendkívüli körülmények között is képes működni. Háláját fejezte ki a védekezésben részt vevőknek, a vasutasoknak, közútkezelőknek, rendőröknek, katasztrófavédelmiseknek és a hadseregnek is. Úgy látja, az emberek a nehézségek ellenére türelmesen és fegyelmezetten lettek úrrá a helyzeten.

Orbán Viktor szerint segített, hogy a korábbi, 2013-as vagy 2014-es hasonló helyzet tapasztalatait fel tudták használni. „Tehát miután a belügyminiszter ugyanaz volt akkor, mint most, a miniszterelnök ugyanaz volt most, mint akkor, azért kinyitottuk azokat a dossziékat, hogy hogy csináltuk” – mondta, hozzátéve, hogy az operatív törzs időben megalakult, a belügyminiszter pedig „erős kézzel” garantálta az intézmények működtetését.

A hideg idő miatti megnövekedett fűtési igényekkel kapcsolatban a kormányfő kijelentette, bőségesen van gáztartalék. Állítása szerint minden reggel a nemzetbiztonsági jelentés elolvasásával kezdi a napot, amelyben az energiatartalékok is szerepelnek. A telet az éves fogyasztás 40 százaléka feletti tartalékkal kezdték meg, és a folyamatos szállítások miatt a tartalékokhoz alig kell hozzányúlni.

A tűzifaprogramot megduplázták, és a belügyminiszter felső korlát nélküli felhatalmazást kapott a szükséges famennyiség előállítására, hogy senki ne fagyjon meg forráshiány miatt. Elmondta, hogy a vörös kód idején minden szociális intézménynek fogadnia kell a hajléktalanokat vagy azokat, akik otthonukban fáznak, és a rendelkezésre álló kapacitás jóval meghaladja a rászorulók számát.

Az interjúban szó esett Ukrajna uniós támogatásáról is. Orbán Viktor szerint „ember legyen a talpán, aki itt a tíz meg száz milliárdok között kiigazodik”, de közölte, hogy Brüsszel eddig 193 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására.

„Ennek egy része persze hitel, de mindenki tudja, hogy a büdös életbe ezt a hitelt Ukrajna visszafizetni nem tudja”

– fogalmazott. A következő két évre az EU 90 milliárd eurós közös hitelt venne fel, de állítása szerint egy „hosszú éjszakába nyúló véres bicskázás” eredményeként Magyarország, Csehország és Szlovákia ebben nem vesz részt. A kormányfő szerint az ukránok már be is nyújtottak egy 800 milliárd eurós, tíz évre szóló pénzügyi igényt, a katonai kiadások nélkül.

„800 milliárd Euróból a mi számításunk szerint 40 évig lehetne fizetni az összes magyar nyugdíjat, 60 évig lehetne fizetni az összes magyar családtámogatási kiadást”

– érzékeltette az összeg nagyságát. A miniszterelnök szerint az EU stratégiája arra épül, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, Oroszország pedig jóvátételt fizet, amiből mindenki visszakapja a pénzét.

„Én még olyan emberrel nem találkoztam komolyan vehető szakértővel, aki azt állítaná, hogy az oroszokat meg lehet verni a fronton olyan mértékig ráadásul, hogy jóvátétel fizetésére legyenek kötelezve. Ez a gyermekmesék határán is túl van”

– jelentette ki. Szerinte a nyugat-európai polgárokat egy olyan történettel „etetik”, ami nyilvánvalóan nem igaz.

Orbán Viktor azt állította, Brüsszel a tagállamokból akarja „kipréselni” az Ukrajnának szánt pénzt, és Magyarországgal szemben is van egy követeléslistájuk. Azt mondta, ezek leírt, dokumentált elvárások, amelyek között szerepel a multiadó és a bankadó megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, valamint a családvédelmi és otthonteremtési rendszerek átalakítása. A kormány ezeket az elvárásokat összegyűjtötte egy jelentésben, amit nyilvánosságra hoztak. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány egy „nemzeti petíció” formájában kérdezi meg a magyar választókat erről. „Mindenki meg fogja ezt kapni, és lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon erre, és azt mondja a kormánnyal együtt, hogy mi nem fizetünk, ránk ne számítsatok, mi nem fizetünk.”

A közelgő választások tétjével kapcsolatban Orbán Viktor elutasította a felvetést, hogy békepárti egység lenne a magyar politikában.

„Mi nem gondoljuk, hogy itt egység lenne, hiszen teljes ellentétben van az ellenzék, amit most nevezzünk Tiszának és DK-nak, és a Fidesz–KDNP pozíciója”

– mondta.

Szerinte a Tisza és a DK egy „brüsszelpárti és ukránpárti politikai erő”, míg a Fidesz–KDNP egy „magyarbarát” és Brüsszel követeléseinek ellenálló erő. A miniszterelnök szerint nőni fog a nyomás, hogy magyar katonákat küldjenek Ukrajnába.

„Jogos az a félelem, hogy az ukránpárti erők, DK, Tisza, mint minden nyomásnak, ennek is engedni fog. És előbb-utóbb, ha brüsszelpárti kormány van Magyarországon, a fiatalokat elküldik Ukrajnába”

– vázolta fel a szerinte reális veszélyt. Kijelentette, a háborúhoz való viszony a magyarság jövője szempontjából a legélesebb vitakérdés.

Azt is elmondta, hogy a legutóbbi tanácsülésen felvetette: a 90 milliárd eurós támogatással valójában 800 ezer ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák, ahelyett, hogy a békére törekednének.

„Nem 90 milliárdot kéne Ukrajnába küldeni, és 800 ezer halottat előállítani, hanem tárgyalásokkal lezárni a háborút”

- fogalmazott.

„A nagy dilemma, hogy van-e Magyarországnak olyan képessége, cselekvőképessége, ereje, hogy kívül tartsa magát az óriási nemzetközi nyomás ellenére is egy háborúból”

– tette fel a kérdést.

A változó világrenddel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, ő már 2010 óta hirdeti, hogy egy új világ jön, és a liberális világrendnek vége lesz, helyét pedig a „nemzetek korszaka” veszi át. Szerinte erre a kormány felkészült, és a nemzetközi intézményeken kívül is kétoldalú megállapodásokat kötött többek között Oroszországgal és a türk világgal.

Végül a gazdasági helyzetről és a 2026-os évről beszélt, amit a veszélyek és a lehetőségek évének nevezett. Azt mondta, a kormány célja a veszélyek csökkentése és a lehetőségek kihasználása. A választást „biztos választásnak” nevezte, amelyen a magyar és a brüsszeli út között lehet dönteni. A magyar út részeként sorolta a minimálbér-emelést, az édesanyák szja-mentességét, az otthonteremtési programot, a 14. havi nyugdíj bevezetését, valamint a pedagógusok és más közszférában dolgozók béremelését. „Ennek az évnek a végén, 26 végén a pedagógusok átlagkeresete 900 ezer forint fölé fog menni” – ígérte. Azt mondta, a kormány ajánlata az, hogy az ország ne a brüsszeli útra és a hadigazdaságra lépjen. „Maradjunk a magyar úton és a békegazdaság útján.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.

Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.

Magyar Péter a Facebookon azt írja,

Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.

Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.

A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:

„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”

A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint

minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.

Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A lélegeztetőgépes posztja miatt perli az államtitkár, kikérték Kulja András mentelmi jogát
A TISZA politikusa szerint a per csak egy apró pontatlanságról szól a posztjában. Azt üzeni, nem fél, és szerinte áprilisban leváltják a kormányt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:

állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.

Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.

Bejegyzésében ezután a TISZA EP-képviselőcsoportjának sajtóközleményét idézte, amely szerint az Európai Parlament elnöke egy ülésen jelentette be a magyar hatóságok kezdeményezését. A közlemény szerint az ügy előzménye, hogy Takács Péter rágalmazás miatt tett feljelentést a politikus egy 2025. július 31-i Facebook-bejegyzése miatt, amelyben

Kulja András arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban.

A posztban ez állt:

„A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a FIDESZ-közeli cégekhez többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzése kapcsán – összesen több tízmilliárd forintért. Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor Árpád volt az egyik aláírási joggal rendelkező, - az ügyben érintett cég - ügyvezetője a cég alapításától megszüntetéséig. A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével – azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, Kőszegi Éva Boglárka és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.”

A TISZA közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a kormányhoz köthető propaganda nap mint nap valótlan állításokkal árasztja el a nyilvánosságot, addig ellenzéki politikusokat tényekkel alátámasztott posztok miatt büntetőeljárással próbálnak meg elhallgattatni.

A közlemény szerint a Fidesz rendszerszintűvé tette a kritikus hangok elleni politikai és jogi nyomásgyakorlást.

Kulja András a posztjában azt is kiemelte, hogy korábban a Fidesz négy alkalommal kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Hangsúlyozta, hogy kész ugyanazzal a feltétellel élni:

„ha a kormány megszavazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, akkor a csatlakozás pillanatában minden, a velem szemben indított – politikailag motivált– ügyben lemondok mentelmi jogomról.

A hatalom fél és retteg attól, hogy alig több, mint 2 hónap múlva új fejezetet nyitunk Magyarország történelemkönyvében és lezárjuk ezt a dicstelen korszakot, amit az Orbán kormány fémjelez.”

Az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmeket az EP Jogi Bizottsága (JURI) tárgyalja, majd a plenáris ülés dönt az ajánlásukról. A bizottság 2025 őszén elutasította a magyar hatóságok kérelmét Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére, a döntés során felmerült szempont volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggály is. A képviselő mandátuma a mentelmi jog esetleges felfüggesztésétől függetlenül érvényben marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk