New York Times: Orbán Viktor „propagandaállama” kezd repedéseket mutatni
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjét is idézték, aki szerint eddig nem működtek a Magyar Péter elleni lejáratókampányok. Mráz Ágoston Sámuel azonnal reagált a cikkre.
Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.
A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:
„Ezek a kampányok eddig nem bizonyultak sikeresnek, az világos.”
Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.
A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:
„Ehhez képest októberben a számba adni egy soha el nem hangzott mondatot még propagandának is rossz. Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg. Jelzem: vezet a Fidesz!”.
Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.
A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Fogjon meg egy WC-kefét, és takarítsa el!” – Így reagált a roma közélet Lázár János „szaros” kijelentésére
Lázár János egy balatonalmádi fórumon a romákat nevezte meg „belső tartalékként” a vonatok takarítására. A kijelentés hatalmas felháborodást keltett, roma civil vezetők a miniszter lemondását is felvetették.
Hatalmas vihart kavart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtöki megszólalása, amellyel egy balatonalmádi lakossági fórumon a vonatokon takarítandó mosdókról és a magyarországi romákról beszélt. A miniszter úgy fogalmazott: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És
a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
A kijelentésre a romaplay.hu-nak nyilatkozó roma közéleti szereplők és civil szervezetek is reagáltak, megalázónak és elfogadhatatlannak nevezve a miniszter szavait.
Rácz Béla, a 1Magyarország Egyesület vezetője szerint Lázár etnikai alapon skatulyázza be a cigányságot.
„A cigányság nem tartalék. Nézzenek körül, a cigányok dolgoznak az építőiparban, vállalkozók, értelmiségiek, valamint a közmunkában is megtalálhatók.
Lázár János kérjen bocsánatot és mondjon le, mert egy miniszter nem beszélhet így!”
– mondta. Orsós János, az Ámbédkar Technikum vezetője szerint a mondat megmutatja, milyen szűk perspektívát szán a kormány a romáknak.
„Azt üzenem Lázár Jánosnak, hogy fogjon meg egy wc kefét, szálljon fel a vonatra, nézzen szembe a saját szarával, mint közlekedési miniszter és takarítsa el!”
Molnár György közgazdász szerint a kijelentés egy olyan kormányzati logikába illeszkedik, amely a szegényeket alacsony presztízsű munkákba tereli.
„Az iskolarendszer tönkretétele, a közoktatás-politika, valamint a közmunka struktúra is erről szól. Előállítani olyan embereket, akiknek nincs lehetőségük a felsőoktatásra.”
A kutató úgy látja, a megoldás nem a kényszerítés lenne: „A megoldás az lenne, hogy a méltatlan munkákat át kéne alakítani és megfizetni, nem pedig erővel belekényszeríteni embereket a vonaton dolgozásra a hidegben, miközben órákat utazik.” Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője a kijelentést kampánylogikába helyezte: „Felháborító, hogy minden alkalommal, amikor választási kampány van előveszik a cigánykártyát, észreveszik, hogy vagyunk.”
Lázár János a közösségi oldalán reagált a bírálatokra. „A tipikus libsi jóemberkedés. Még azt sem lehet mondani, hogy cigány, csak eltartott kisujjal azt, hogy roma. Nekem egy Csipkejózsika a Rózsadombról ne dumáljon a cigányok integrációjáról…” – írta. A miniszter a kijelentését a bevándorlás elleni érvként állította be, és azzal érvelt, hogy elsőbbséget adna a magyar romáknak a migránsokkal szemben. Hozzátette, szerinte
„a magyar cigányoknak ennél a kormánynál több lehetőséget senki nem teremtett.”
A vita politikai térben is továbbgyűrűzött, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke „minden határon túlmenőnek” nevezte a kijelentést, és felszólította Lázárt, hogy „takarodjon a közéletből”. A vita hátteréhez tartozik, hogy a miniszter korábban több ígéretet tett a MÁV-szolgáltatások javítására, bejelentve, hogy az InterCity-ken folyamatos takarítás lesz, és milliárdos nagyságrendű forrást biztosítanak a mosdók felújítására.
A romaplay.hu megkereste Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, aki a cikk megjelenéséig nem válaszolt, valamint Aba Horváth Istvánt, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnökét, aki rövid reakció után közölte, nem kíván hozzájárulni a cikkhez.
Hatalmas vihart kavart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtöki megszólalása, amellyel egy balatonalmádi lakossági fórumon a vonatokon takarítandó mosdókról és a magyarországi romákról beszélt. A miniszter úgy fogalmazott: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És
a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
A kijelentésre a romaplay.hu-nak nyilatkozó roma közéleti szereplők és civil szervezetek is reagáltak, megalázónak és elfogadhatatlannak nevezve a miniszter szavait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar nemzeti színű tortát szeletelt egy síró Orbán-fotó előtt a román szélsőjobbos képviselő
Miután az AUR elnöke George Simion Washingtonban egy Grönland alakú tortát szeletelt, a magyarellenes párt képviselője, Lidia Vadim Tudor most a Facebookon provokált egy hasonló tortás akcióval.
Még el sem ült a washingtoni tortavágás keltette botrány, amikor az AUR egy másik képviselője, Lidia Vadim Tudor is előállt egy újabb provokatív poszttal a Facebookon. A részben mesterséges intelligenciával készült fotón a politikus egy magyar nemzeti színekkel és címerrel díszített tortát készül felvágni, a háttérben pedig egy festmény látható, amelyen Orbán Viktor sír.
A gesztusnak különös súlyt ad, hogy Lidia Vadim Tudor az apjára, a magyarellenes kirohanásairól hírhedt Nagy-Románia Párt alapítójára, Corneliu Vadim Tudorra utalt, amikor a képhez fűzött kommentárjában azt írta, ez „apja kedvenc tortája”.
A posztja alatt a képviselő azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy az egész csak egy vicc. A kommentelők egy része azonban diplomáciai botrányt emlegetett, és egy parlamenti képviselőtől több felelősségtudatot várt volna el, míg a támogatói szerint a kép belefér a politikai humor kategóriájába.
Az ügy pikantériája, hogy miközben az AUR képletesen eljutott Magyarország felszeleteléséig, Orbán Viktor miniszterelnök alig néhány hónapja még méltatta Simiont. A magyar kormányfő a tihanyi beszédében azt mondta, teljesen egyetért az AUR elnökével, és a románok meg a magyarok a kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számíthatnak egymásra.
Korábban beszámoltunk róla, hogy George Simiont, az AUR elnökét Washingtonban kitüntette a Republicans for National Renewal nevű szervezet. A trumpista politikai körökhöz szorosan kötődő, ultrakonzervatív csoport „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért” jutalmazta a román politikust.
Az ünnepségen Simion egy Grönland alakú, amerikai zászló mintájú tortát szeletelt fel, ami azért is számít kényes gesztusnak, mert a sziget szuverenitása az utóbbi időben geopolitikai viták tárgya lett.
A felvétel futótűzként terjedt el Romániában, és azonnal politikai vihart kavart. Ilie Bolojan miniszterelnök úgy reagált, románként biztosan nem esett volna jól neki, ha azt látja, hogy valaki Románia térképéből vág le szeleteket. Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke ennél is keményebben fogalmazott, és egy videóban azt üzente Simionnak: „akadjon a torkán az a torta”. Az AUR elnöke később azzal magyarázta a történteket, hogy ez egy baráti, jó hangulatú esemény volt, és „ilyen a hangulat manapság Washingtonban” -írja a Telex.
Még el sem ült a washingtoni tortavágás keltette botrány, amikor az AUR egy másik képviselője, Lidia Vadim Tudor is előállt egy újabb provokatív poszttal a Facebookon. A részben mesterséges intelligenciával készült fotón a politikus egy magyar nemzeti színekkel és címerrel díszített tortát készül felvágni, a háttérben pedig egy festmény látható, amelyen Orbán Viktor sír.
A gesztusnak különös súlyt ad, hogy Lidia Vadim Tudor az apjára, a magyarellenes kirohanásairól hírhedt Nagy-Románia Párt alapítójára, Corneliu Vadim Tudorra utalt, amikor a képhez fűzött kommentárjában azt írta, ez „apja kedvenc tortája”.
A posztja alatt a képviselő azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy az egész csak egy vicc. A kommentelők egy része azonban diplomáciai botrányt emlegetett, és egy parlamenti képviselőtől több felelősségtudatot várt volna el, míg a támogatói szerint a kép belefér a politikai humor kategóriájába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump belegázolt a brit hősök emlékébe, Harry herceg arra emlékeztette, hogy az áldozatok megérdemlik a tiszteletet
Az amerikai elnök kétségbe vonta a NATO-szövetségesek afganisztáni harctéri szerepét. Kijelentése után a brit miniszterelnök és a veteránok is azonnali elhatárolódást sürgettek.
„Nem voltak a frontvonalon.” Donald Trump január 22-én, a davosi Világgazdasági Fórumon egy interjúban ezzel a mondattal söpörte le a NATO-szövetségesek, köztük a britek afganisztáni szerepvállalását. A kijelentés azonnali és egységes felháborodást váltott ki a brit politikai elitből, a kormányfőtől a veteránokon át a királyi család tagjáig. Trump az interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a szövetségesek ott lennének-e Amerika mellett, „ha valaha szükség lenne rá”, számolt be róla a BBC.
Keir Starmer miniszterelnök élesen elítélte az amerikai elnök szavait.
„Sértőnek és, őszintén szólva, felháborítónak tartom Trump elnök megjegyzéseit” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a konfliktusban 457 brit katona vesztette életét. A Downing Street szóvivője hivatalos közleményben szögezte le, hogy
Trump „tévedett, amikor megpróbálta csökkenteni a NATO-csapatok szerepét”, és megerősítette, hogy a brit hadsereg büszke az afganisztáni szolgálatára.
A politikai reakciók mellett a legfájdalmasabb hangok a katonacsaládoktól érkeztek. Diane Dernie, akinek fia, Ben Parkinson az afganisztáni háború legsúlyosabban sérült brit veteránja, kendőzetlen őszinteséggel fogalmazott. „Ez a létező legsúlyosabb sértés” – jelentette ki, majd felszólította a brit miniszterelnököt, hogy kérje számon az amerikai elnököt. A felháborodás pártokon átívelt: Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője úgy fogalmazott: „Trump hogy meri megkérdőjelezni az áldozatukat?”
A vitába ritka, személyes hangú közleménnyel szállt be Harry herceg, aki maga is két alkalommal szolgált Afganisztánban.
„2001-ben a NATO a története során először – és eddig egyetlenegyszer – hivatkozott az 5. cikkelyre. Szolgáltam ott. Egy életre szóló barátságokat kötöttem ott. És barátokat veszítettem el ott. Ezek az áldozatok megérdemlik, hogy őszintén és tisztelettel beszéljenek róluk” – idézte a herceget a lap.
A vita hátterében Trump régóta hangoztatott álláspontja áll, miszerint az európai szövetségesek nem költenek eleget a védelemre.
Ennek a narratívának adott némi alapot Mark Rutte NATO-főtitkár, aki szintén Davosban beszélt arról, hogy az európai országok az elmúlt években jelentősen növelték a védelmi kiadásaikat. „Donald Trump nélkül ez soha nem történt volna meg” – ismerte el Rutte a NATO hivatalos leirata szerint, utalva arra, hogy Trump nyomásgyakorlása is szerepet játszott a pozitív változásban.
„Nem voltak a frontvonalon.” Donald Trump január 22-én, a davosi Világgazdasági Fórumon egy interjúban ezzel a mondattal söpörte le a NATO-szövetségesek, köztük a britek afganisztáni szerepvállalását. A kijelentés azonnali és egységes felháborodást váltott ki a brit politikai elitből, a kormányfőtől a veteránokon át a királyi család tagjáig. Trump az interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a szövetségesek ott lennének-e Amerika mellett, „ha valaha szükség lenne rá”, számolt be róla a BBC.
Keir Starmer miniszterelnök élesen elítélte az amerikai elnök szavait.
„Sértőnek és, őszintén szólva, felháborítónak tartom Trump elnök megjegyzéseit” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a konfliktusban 457 brit katona vesztette életét. A Downing Street szóvivője hivatalos közleményben szögezte le, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ki kellett menteni egy korcsolyázót a Balatonból Siófokon, aki egy rianást akart átugrani - A siófoki polgármester elmagyarázta, mi a probléma ezzel
Egy helyi lakos nyilvánosan esett neki a polgármesternek a Facebookon. Lengyel Róbert szerint a jégre menni mindenki saját felelőssége, pláne, hogy már enyhül az idő.
Lengyel Róbert siófoki polgármester a Facebookon reagált egy helyi lakos nyilvános számonkérésére, aki azt nehezményezte, hogy a város nem jelöltetett ki korcsolyázó helyet a Balaton jegén, és nem gondoskodott mentőszemélyzetről.
A polgármester szerint jogszabályi felhatalmazása egyetlen parti önkormányzatnak sincs arra, hogy a Balaton jegén korcsolyapályát jelöljön ki.
„Annál is inkább, mert a vízfelület nem is az önkormányzaté, meg aztán a jégre alapból mindenki a saját felelősségére mehet rá. Illetve ki szavatolná azt, hogy csak és kizárólag ott csússzon a korizó, ahol azt kijelölték számára?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a városvezető. Hozzátette, hogy alternatívaként a nagystrandon működik egy város által biztosított, biztonságos műjégpálya.
A polgármester kitért arra a bejegyzésben említett esetre is, miszerint valaki beszakadt a jégbe. Állítása szerint a vízirendészet tájékoztatása alapján más történt. „Ha a nagy móló végéhez közeli »eseményre« gondolt, akkor
a vízirendészet tájékoztatása szerint nem beszakadás történt, hanem egy kb. egy méter szélességű rianást szeretett volna átugrani valaki, ott, ahol egyébként már közel két méteres a mélység, de végül valóban a vízbe esett. Ahonnét aztán tényleg úgy kellett kimenteni…”
Lengyel Róbert a vízirendészetre hivatkozva egy másik esetről is beszámolt, amikor
olyanokat kellett visszafordítani, akik Siófokról a túlsó partra akartak átsétálni a jégen, mert útjuk egy szakaszán még nyílt vízfelület hullámzott.
A polgármester bejegyzése végén reményét fejezte ki, hogy sikerült érthetően elmagyaráznia az álláspontját, és köszönetet mondott, ha a lakosok megszívlelik a figyelmeztetéseket.
Az elmúlt napokban több veszélyes helyzet is kialakult a Balaton jegén Siófoknál. A város hivatalos tájékoztatása szerint a keleti móló előtt nyílt vízfolt alakult ki, a környéken pedig olyan rianás jelent meg, amelyet megtévesztő módon csak 2–3 centiméter vastag jég fed, miközben mellette 16 centiméteres, teherbíró jégréteg is mérhető.
A hatóságok éppen az ilyen kontrasztokból adódó kockázatok miatt kérik a korcsolyázókat, hogy csak a partközeli, sekély részeken tartózkodjanak a jégen.
A Balaton különböző partszakaszain eltérőek a körülmények, több település csak a parttól mért, korlátozott sávot tekinti alkalmasnak a jégre lépésre. A rendőrség országos útmutatói szerint a szabad vizek jegén csak kellő szilárdság esetén, és számos tiltott zónát, például a kikötők környékét elkerülve szabad tartózkodni. Siófokon a Nagystrand területén működő városi műjégpálya február 8-ig várja a sportolni vágyókat.
Lengyel Róbert siófoki polgármester a Facebookon reagált egy helyi lakos nyilvános számonkérésére, aki azt nehezményezte, hogy a város nem jelöltetett ki korcsolyázó helyet a Balaton jegén, és nem gondoskodott mentőszemélyzetről.
A polgármester szerint jogszabályi felhatalmazása egyetlen parti önkormányzatnak sincs arra, hogy a Balaton jegén korcsolyapályát jelöljön ki.
„Annál is inkább, mert a vízfelület nem is az önkormányzaté, meg aztán a jégre alapból mindenki a saját felelősségére mehet rá. Illetve ki szavatolná azt, hogy csak és kizárólag ott csússzon a korizó, ahol azt kijelölték számára?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a városvezető. Hozzátette, hogy alternatívaként a nagystrandon működik egy város által biztosított, biztonságos műjégpálya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
