Lenyűgöző fotókon a kilenc év után teljesen befagyott Balaton
A Balaton teljes felületét beborította a jég, de a hatóságok csak a minimum 10 cm vastag, kijelölt partszakaszokon engedik rá az embereket. A szabályszegők ellen eljárás is indulhat.
Kilenc évnyi várakozás után megtört a jég – szó szerint. Január 9-én hajnalra a kemény fagy és a lecsendesedő szél jégpáncéllal vonta be a teljes Balatont, amire legutóbb 2017-ben volt példa.
A befagyást több napig tartó, kitartó fagyok alapozták meg, a part mentén sok helyen -10 fok alá süllyedt a hőmérséklet. A szakértők szerint a szél kulcsfontosságú volt.
Bár a látvány csábító, a hatóságok óvatosságra intenek. A rendőrség szerint csak nappal, jó látási viszonyok között és legalább 10 centiméteres, acélos jégen szabad a tóra lépni. Aranyszabály, hogy a parttól legfeljebb 50-70 méterre távolodjunk el. Szigorúan tilos a jégre menni kikötőkben, a hajózási útvonalakon és éjszaka. Aki megszegi a szabályokat, 6500 forinttól akár 200 ezer forintig terjedő bírságra is számíthat. A helyzet folyamatosan változik, az északi parton több helyen – például Balatonkenesén és Alsóörsön – rianások miatt még ma sincs kijelölt korcsolyázóhely.
A közel tíz év után befagyott tóról Kalló Péter készített lenyűgöző képeket:
A népszerű Balaton-átcsúszás rajongóinak is várniuk kell. A szervezők bejelentették, hogy a január 24-25-i hétvégén a tömeges jégtúrát biztosan nem tartják meg, mert a jég vastagsága még nem éri el a biztonságos, legalább 20 centiméteres, homogén vastagságot. A következő napok időjárása, a szél és az esetleges havazás dönt arról, hogyan alakul a jég sorsa.
Kilenc évnyi várakozás után megtört a jég – szó szerint. Január 9-én hajnalra a kemény fagy és a lecsendesedő szél jégpáncéllal vonta be a teljes Balatont, amire legutóbb 2017-ben volt példa.
A befagyást több napig tartó, kitartó fagyok alapozták meg, a part mentén sok helyen -10 fok alá süllyedt a hőmérséklet. A szakértők szerint a szél kulcsfontosságú volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új arculattal, korszerűbb felülettel és bővített tartalmakkal folytatja a bor.hu, a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. hivatalos portálja.
A megújult oldal célja, hogy egyszerre szolgálja a szakmai közönséget és a borkultúra iránt érdeklődő fogyasztókat: az átláthatóbb, modern design mellett friss, releváns tartalmakkal és praktikus funkciókkal várja a látogatókat.
Az új bor.hu nemcsak a borászatok számára kínál hatékonyabb megjelenési lehetőséget, hanem a felhasználók számára is átfogó tudásanyagot biztosít – a borvidékek bemutatásától a borkóstolási tippekig.
A portál Magazin rovatában olvashatók a legfrissebb borokkal, borászatokkal, trendekkel, valamint az Ügynökség aktivitásaival kapcsolatos hírek. A Borászatkeresőben borrégiók, borvidékek és a nyújtott szolgáltatások alapján is kereshetők a hazai borászatok, akikről minden fontos információ az olvasók rendelkezésére áll. A felhasználók naprakész információkat kaphatnak a legújabb és legnépszerűbb boros eseményekről, illetve átfogó képet kaphatnak a magyar borkultúráról, szőlőfajták és borstílusok, bortípusok, illetve borrégiók szerinti bontásban.
A fejlesztések célja, hogy a bor.hu a magyar borászat hiteles és naprakész online központja legyen – ahol egy helyen található meg minden, amit a hazai borkultúráról tudni érdemes.
A Magyar Bormarketing Ügynökség arra biztat minden borkedvelőt és a borok világával ismerkedőt, hogy böngéssze rendszeresen a bor.hu oldalait, ahol minden releváns információ rendelkezésre áll a magyar borkultúráról – hiszen a bor.hu célja, hogy bemutassa a magyar borokat és készítőiket a lehető legszélesebb közönség számára.
Fedezze fel a megújult bor.hu-t – a magyar bor megújult otthonát az online térben!
Új arculattal, korszerűbb felülettel és bővített tartalmakkal folytatja a bor.hu, a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. hivatalos portálja.
A megújult oldal célja, hogy egyszerre szolgálja a szakmai közönséget és a borkultúra iránt érdeklődő fogyasztókat: az átláthatóbb, modern design mellett friss, releváns tartalmakkal és praktikus funkciókkal várja a látogatókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elképzelhető, hogy csak hetek, hónapok múlva kerül elő, vagy talán soha” – szinte kizárt a véletlen Egressy Mátyás ügyében a volt főnyomozó szerint
A bizonyítékok szinte egyértelműek, de mi a következő lépés a nyomozásban? A szakértő elmondja, mennyi esély van rá, hogy a fiú holtteste valaha is előkerüljön.
Egressy Mátyás eltűnése kapcsán a 24.hu Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredessel, az ORFK „döglött ügyek” osztályának volt vezetőjével beszélgetett a nyomozás menetéről és a hasonló esetekben alkalmazott protokollokról.
A szakértő szerint a legtöbb valószínűsége annak van, hogy a Lánchídon megtalált kulcs és a Dunába esésről készült felvétel alapján valóban a fiúról van szó. Kovács Lajos hangsúlyozta, hogy ilyenkor a legfontosabb az objektív, bizonyítható tények és a csupán valószínűsített információk szétválasztása.
„Út-idő grafikont kell csinálni, hogy hány órakor és hol látták. Ezt össze kell hasonlítani a kamerafelvételekkel és azoknak a tanúknak a vallomásaival, akikről a legvalószínűbb, hogy valóban látták őt, és személyesen is ismerik” – fejtette ki.
Hozzátette, hogy az eljárás során beérkező összes információt komplexitásában kell értékelni, és az objektív hitelesség alapján kell fontossági sorrendet felállítani. „Ha a kulcs tényleg Mátyásé, és azt a szülők, vagy a rendőrök belepróbálták a fiú lakásának, vagy szobájának a zárjába, akkor tényként kell elkönyvelni, hogy járt a hídon” – magyarázta a bizonyítékok súlyozását.
Így zajlik a nyomozás
A volt nyomozó elmondta, hogy amint valaki eltűnik, elrendelik a körözését, és bekerül egy országos nyilvántartásba, amit minden rendőr lát igazoltatáskor. „Van egy belső körözési hírlánc is. A körözési mutató pedig rajta van a számítógépes rendszereken. Ez azt jelenti, hogy minden rendőr számítógépén ott lesz a kép a fiúról” – részletezte a belső rendszerek működését. A nagy erőkkel való keresés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendőrök sűrűbben járőröznek azokon a területeken, ahol az eltűnt személy megfordulhatott.
Kovács Lajos szerint van egy rutineljárás, amit minden eltűnési ügynél elvégeznek: leellenőrzik a kórházakat, hátha az illetőt ismeretlen személyként szállították be a mentők.
„Találtam már meg így eltűnt személyt. Nem azt mondom, hogy Mátyást is így fogják megtalálni, de a rutineljárásokba ez is beletartozik” – idézte fel tapasztalatait.
A nyomozás során a rendőrség meghallgatja azokat is, akikkel az eltűnt utoljára együtt volt. „Biztos, hogy meghallgatta a rendőrség azokat, akikkel egy társaságban volt Mátyás. És kikérdezték őket arról: hogyan viselkedett, mennyit ivott, zavart volt-e, milyen volt az egészségügyi állapota, panaszkodott-e, csalódott volt–e, és volt-e konfliktusa bárkivel is?” – sorolta a kulcsfontosságú kérdéseket. A szakértő szerint a fiú másfél napos bolyongása számos kérdést felvet, különösen a hideg időjárás miatt. Felmerülhet, hogy egy esetleges telefontolvajlás vagy a tárgy elvesztése okozott-e benne olyan érzelmi vihart, ami befolyásolta a mozgását.
Kizárható a véletlen egybeesés
A Lánchídról készült felvétellel és a megtalált kulcscsomóval kapcsolatban Kovács Lajos úgy véli, a véletlen egybeesés szinte kizárható. „Ha a család ezt elfogadja és elhiszi, akkor valószínűleg ez igaz is.
Nem igazán feltételezhető, hogy átfutott a Lánchídon, közben kiesett a zsebéből a kulcs, és valaki más esett le a hídról.
Ilyen véletlen nem nagyon van, amit ráadásul rögzít egy hajó kamerája is” – állította. Arra a kérdésre, hogy ilyenkor megmutatják-e a felvételt a családnak, azt válaszolta, ez a felvétel minőségétől függ. „Ha felismerhető rajta az, aki beleesett a Dunába, akkor én valószínűleg megmutatnám. Ha viszont rosszabb minőségű a kép, akkor nem. Nagyon fontos, hogy a család méltóságát, érzelmi életét és érzékenységét messzemenően figyelembe kell venni.”
A holttest azonosításáról elmondta, hogy az sokszor a hozzátartozók bevonása nélkül is lehetséges a ruházat, tetoválások, műtéti hegek vagy egyéb különös ismertetőjegyek alapján. A bejelentéseket, miszerint valahol látni vélték a fiút, fenntartásokkal kell kezelni, de mindegyiket le kell ellenőrizni, elsősorban a térfigyelő kamerák felvételei segítségével.
Az aktív keresés harminc napig tart, de meghosszabbítható, a körözés pedig egészen addig érvényben marad, amíg az eltűnt személy elő nem kerül. Kovács szerint, ha Mátyás valóban a Dunába zuhant, a víz messzire elvihette. „Elképzelhető, hogy csak hetek, hónapok múlva kerül elő, vagy talán soha.”
A körözési eljárás mindaddig nyitva marad, amíg a fiút meg nem találják. „A halál ténye ugyanis csak akkor állapítható meg, ha előkerül a holttest” – szögezte le a szakértő, hozzátéve, hogy a törvény öt év után lehetővé teszi a holttá nyilvánítás kezdeményezését.
Egressy Mátyás eltűnése kapcsán a 24.hu Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredessel, az ORFK „döglött ügyek” osztályának volt vezetőjével beszélgetett a nyomozás menetéről és a hasonló esetekben alkalmazott protokollokról.
A szakértő szerint a legtöbb valószínűsége annak van, hogy a Lánchídon megtalált kulcs és a Dunába esésről készült felvétel alapján valóban a fiúról van szó. Kovács Lajos hangsúlyozta, hogy ilyenkor a legfontosabb az objektív, bizonyítható tények és a csupán valószínűsített információk szétválasztása.
„Út-idő grafikont kell csinálni, hogy hány órakor és hol látták. Ezt össze kell hasonlítani a kamerafelvételekkel és azoknak a tanúknak a vallomásaival, akikről a legvalószínűbb, hogy valóban látták őt, és személyesen is ismerik” – fejtette ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokan nem tudják, mi a különbség az ónos eső és a fagyott eső között, pedig a felismerés életmentő lehet
Az ónos eső folyékonyan hullik és a felszínen fagy meg, míg a fagyott eső már jégszemként érkezik. Előbbi sima, átlátszó jégpáncélt képez, ami megbénítja a közlekedést és az áramellátást.
Ugyanabból a felhőből érkeznek, mégis gyökeresen más veszélyt jelentenek.
Az egyik üvegjéggé dermeszti a világot, a másik pedig pattogva koppan a járdán.
A téli időjárás e két csapadéka, az ónos eső és a fagyott eső közötti különbség nem csupán meteorológiai szőrszálhasogatás – a felismerése életeket menthet és milliárdos károktól óvhat meg.
A kulcs a halmazállapotban rejlik:
az ónos eső folyékonyan esik és a fagyos felszínen, becsapódáskor fagy jéggé, a fagyott eső pedig már a levegőben megfagyott, apró jégszemcsék formájában hullik.
Hogy a légkör melyik forgatókönyvet választja, az egyetlen tényezőn múlik: a talajközeli, fagyos légréteg vastagságán.
Mindkét jelenség kialakulásához szükséges egy meleg, nulla Celsius-fok feletti légréteg magasan a felszín felett, ami alatt egy fagyos, hideg légpárna helyezkedik el.
A dolog ebben az alsó hideg rétegben dől el.
Ha ez a réteg viszonylag vékony, a magasból érkező esőcseppnek nincs ideje teljesen jéggé fagyni, mielőtt földet érne.
Szuperhűtött állapotban, folyékony vízcseppként csapódik be, és abban a pillanatban dermed rá mindenre, amivel érintkezik – legyen az úttest, faág vagy elektromos vezeték.
Ha az alsó fagyos réteg elég vastag és hideg, a cseppek már zuhanás közben szilárd jégszemcsékké fagynak. Ez a fagyott eső, amit a szaknyelv jégszemnek vagy jégdarának is nevez.
Fontos, hogy
az ónos eső a tél legártalmasabb csapadékformái közé tartozik, mert egységes, tükörsima és gyakran teljesen átlátszó jégpáncélt von a felületekre.
Ez a „tükörjég” vagy „fekete jég” rendkívül alattomos, mert nehéz észrevenni.
A növényekre és kültéri tárgyakra ráfagyó jég súlya elképesztő terhelést jelent, már 6–7 milliméternyi jégréteg is elég ahhoz, hogy ágak törjenek le és áramvezetékek szakadjanak el.
12–13 milliméteres jegesedés tömeges károkat és hosszan tartó áramkimaradásokat okozhat.
Ezzel szemben a fagyott eső jégszemcséi a felszínen többnyire visszapattannak, és bár csúszóssá tehetik a járdát, nem képeznek összefüggő, mindent beborító jégburkot.
A gyakorlatban a két jelenséget a hangjuk és a viselkedésük alapján lehet megkülönböztetni.
Ha apró, kemény golyócskák kopognak az ablakpárkányon és pattognak a földön, az fagyott eső. Ha csendes, de a kinti felületeken gyorsan megjelenik egy csillogó, üvegszerű bevonat, akkor ónos esővel van dolgunk.
A magyarországi veszélyjelző rendszer is megkülönböztetett figyelmet fordít az ónos esőre: a HungaroMet már 1 millimétert meghaladó jegesedés esetén narancs, míg 5 milliméter felett piros riasztást ad ki.
Az amerikai angol „sleet” szava a fagyott esőt (jégszemet) jelöli, míg a „freezing rain” az ónos eső pontos megfelelője. „A fagyott esőnél már jégszemcsék esnek a földre… Az ónos eső viszont folyékony, és amikor földet ér, abban a pillanatban fagy meg, és ezzel jégpáncél képződik az úton” – magyarázta Török László, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az Infostartnak. „Van esély ónos esőre…, ami… rendkívül veszélyes” – nyilatkozta Jason Kelly, a brit Met Office vezető előrejelzője egy januári figyelmeztetés kapcsán.
Ugyanabból a felhőből érkeznek, mégis gyökeresen más veszélyt jelentenek.
Az egyik üvegjéggé dermeszti a világot, a másik pedig pattogva koppan a járdán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hógolyó miatt szúrt nyakon egy 16 éves fiút a 75 éves iskolaőr Dagesztánban
A derbenti férfi nem volt szolgálatban, amikor a támadás történt. A Dagesztáni Nyomozó Bizottság emberölési kísérlet gyanújával indított ellene eljárást.
Egy hógolyócsatának indult, emberölési kísérlet lett belőle a dagesztáni Derbentben, miután január 18-án, vasárnap egy 75 éves iskolaőr nyakon szúrt egy 16 éves fiút, amiért a gyerekek hógolyóval eltalálták – írta az OC Media alapján a 444.hu. Az incidens a 17-es számú iskola közelében történt, az elkövető egy magánbiztonsági cégnél dolgozott.
A szúrás után a sérült fiú egyik társa hívta a mentőt. Később kiderült, hogy a 16 éves diák sérülését könnyűnek minősítették, és az orvosi ellátást követően haza is engedték.
A gyanúsítottat a rendőrség őrizetbe vette. A nyomozóhatóság megjegyezte, hogy a 75 éves férfi az eset idején nem volt szolgálatban, csupán a környéken sétált, és a támadás is az iskola területén kívül történt. Az érintett iskola nem kommentálta a történteket.
Másnap, kedden a Dagesztáni Nyomozó Bizottság - ami közben a közösségi médiáról értesült a támadásról - már arról számolt be, hogy az ügyet emberölési kísérletként vizsgálják. A hivatalos közlemény szerint a gyanúsított és a diákok között „hirtelen kialakult személyes ellenszenv alapján robbant ki a konfliktus”.
„A konfliktus során a férfi, akinél kés volt, elővette azt a felsőruházata alól, és anélkül, hogy a jogellenes cselekmények abbahagyására vonatkozó törvényes felszólítást tett volna, személyes ellenszenv alapján, halál okozásának céljával, az egyik kiskorút késsel nyakon szúrta. A gyilkosság elkövetésére irányuló bűnös szándékot tőle független körülmények, köztük az áldozatnak időben nyújtott orvosi segítség miatt nem tudta befejezni” – áll a Dagesztáni Nyomozó Bizottság sajtóközleményében. Jelenleg is zajlik a bizonyítékok gyűjtése és a történtek pontos körülményeinek tisztázása.
Az esetről először helyi Telegram-csatornák A dagesztáni nyomozóhatóság az orosz Büntető Törvénykönyv emberölési kísérletről szóló része alapján indítottak eljárást. A Moszkovszkij Komszomolec lap szerint szemtanúk azt állították, hogy az őr ittas lehetett, ezt azonban hatósági forrás nem erősítette meg.
Egy hógolyócsatának indult, emberölési kísérlet lett belőle a dagesztáni Derbentben, miután január 18-án, vasárnap egy 75 éves iskolaőr nyakon szúrt egy 16 éves fiút, amiért a gyerekek hógolyóval eltalálták – írta az OC Media alapján a 444.hu. Az incidens a 17-es számú iskola közelében történt, az elkövető egy magánbiztonsági cégnél dolgozott.
A szúrás után a sérült fiú egyik társa hívta a mentőt. Később kiderült, hogy a 16 éves diák sérülését könnyűnek minősítették, és az orvosi ellátást követően haza is engedték.
A gyanúsítottat a rendőrség őrizetbe vette. A nyomozóhatóság megjegyezte, hogy a 75 éves férfi az eset idején nem volt szolgálatban, csupán a környéken sétált, és a támadás is az iskola területén kívül történt. Az érintett iskola nem kommentálta a történteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
