HÍREK
A Rovatból

Ki kellett menteni egy korcsolyázót a Balatonból Siófokon, aki egy rianást akart átugrani - A siófoki polgármester elmagyarázta, mi a probléma ezzel

Egy helyi lakos nyilvánosan esett neki a polgármesternek a Facebookon. Lengyel Róbert szerint a jégre menni mindenki saját felelőssége, pláne, hogy már enyhül az idő.


Lengyel Róbert siófoki polgármester a Facebookon reagált egy helyi lakos nyilvános számonkérésére, aki azt nehezményezte, hogy a város nem jelöltetett ki korcsolyázó helyet a Balaton jegén, és nem gondoskodott mentőszemélyzetről.

A polgármester szerint jogszabályi felhatalmazása egyetlen parti önkormányzatnak sincs arra, hogy a Balaton jegén korcsolyapályát jelöljön ki.

„Annál is inkább, mert a vízfelület nem is az önkormányzaté, meg aztán a jégre alapból mindenki a saját felelősségére mehet rá. Illetve ki szavatolná azt, hogy csak és kizárólag ott csússzon a korizó, ahol azt kijelölték számára?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a városvezető. Hozzátette, hogy alternatívaként a nagystrandon működik egy város által biztosított, biztonságos műjégpálya.

A polgármester kitért arra a bejegyzésben említett esetre is, miszerint valaki beszakadt a jégbe. Állítása szerint a vízirendészet tájékoztatása alapján más történt. „Ha a nagy móló végéhez közeli »eseményre« gondolt, akkor

a vízirendészet tájékoztatása szerint nem beszakadás történt, hanem egy kb. egy méter szélességű rianást szeretett volna átugrani valaki, ott, ahol egyébként már közel két méteres a mélység, de végül valóban a vízbe esett. Ahonnét aztán tényleg úgy kellett kimenteni…”

Lengyel Róbert a vízirendészetre hivatkozva egy másik esetről is beszámolt, amikor

olyanokat kellett visszafordítani, akik Siófokról a túlsó partra akartak átsétálni a jégen, mert útjuk egy szakaszán még nyílt vízfelület hullámzott.

A polgármester bejegyzése végén reményét fejezte ki, hogy sikerült érthetően elmagyaráznia az álláspontját, és köszönetet mondott, ha a lakosok megszívlelik a figyelmeztetéseket.

Az elmúlt napokban több veszélyes helyzet is kialakult a Balaton jegén Siófoknál. A város hivatalos tájékoztatása szerint a keleti móló előtt nyílt vízfolt alakult ki, a környéken pedig olyan rianás jelent meg, amelyet megtévesztő módon csak 2–3 centiméter vastag jég fed, miközben mellette 16 centiméteres, teherbíró jégréteg is mérhető.

A hatóságok éppen az ilyen kontrasztokból adódó kockázatok miatt kérik a korcsolyázókat, hogy csak a partközeli, sekély részeken tartózkodjanak a jégen.

A Balaton különböző partszakaszain eltérőek a körülmények, több település csak a parttól mért, korlátozott sávot tekinti alkalmasnak a jégre lépésre. A rendőrség országos útmutatói szerint a szabad vizek jegén csak kellő szilárdság esetén, és számos tiltott zónát, például a kikötők környékét elkerülve szabad tartózkodni. Siófokon a Nagystrand területén működő városi műjégpálya február 8-ig várja a sportolni vágyókat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat a Tisza Párt beadványa után: az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának nem kell kiegyensúlyozottnak lennie a Facebookon
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi végzését a Kossuth rádió ügyében. Ezzel a közmédia közösségi felületeire nem vonatkoznak a médiatörvény szigorú szabályai.


A közmédia Facebook-oldalai nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, így nem is kell rajtuk a kiegyensúlyozottság elvét követni – lényegében ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a Kúria korábbi, ezzel ellentétes határozatát, írja a Telex. A döntés egy jogi vita végére tesz pontot, de a közszolgálatiság és a politikai esélyegyenlőség kérdését a közösségi médiában újra megnyitja.

Az eljárás azután indult, hogy a Tisza Párt a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, mert a Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-én és 22-én is szinte kizárólag a Fidesz–KDNP-ről és képviselőiről szóló tartalmakat tettek közzé. A párt szerint a bejegyzések kampányeszköznek minősültek és megsértették az esélyegyenlőség elvét. A választási bizottság elutasította a beadványt, többek között arra hivatkozva, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.

Ezt a döntést bírálta felül a Kúria, amely kimondta, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó felület, az ott megjelenő, tudatos szerkesztés eredményeként publikált tartalmak pedig alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bíróság ezért eltiltotta a közmédiát az egyoldalú tájékoztatástól a közösségi felületeken. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül alaptörvény-ellenesnek minősítette a Kúria végzését.

Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a Kúria maga is rögzítette, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis a médiatörvényben szereplő kiegyensúlyozottsági szabályokat alkalmazta rá.

A testület szerint a Kúria a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította a médiatörvény követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől megfelelő indoklás nélkül eltekintett.

A határozathoz Szabó Marcel alkotmánybíró különvéleményt fűzött, amelyben a közmédia felelősségét hangsúlyozta. „Az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik” – írta. Szabó szerint az Alkotmánybíróságnak azt kellett volna kimondania, hogy a közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, „hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ököllel verték meg a Tisza Párt női önkéntesét Mosonmagyaróváron
A Tisza Párt aktivistáját pártkiadványok terjesztése közben támadták meg egy társasházban. Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést a rendőrségen.


Ököllel bántalmazták a Tisza Párt egyik női önkéntesét péntek délután Mosonmagyaróváron, miközben a párt kiadványait terjesztette. Az esetről Magyar Péter, a párt elnöke számolt be a közösségi oldalán.

A párt a sajtónak is eljuttatott egy közleményt, amelyhez csatolták a feljelentésről szóló jegyzőkönyvet is.

A sértett vallomása szerint délután egy óra előtt pár perccel ment be egy lépcsőházba, ahol a Tisza Hang pártkiadványokat kezdte a postaládákba helyezni. Ekkor egy férfi kiabált vele, leköpte, majd megütötte.

Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést. Magyar Péter az állítólagos elkövetőt „Orbán-janicsárnak” nevezte.

Márciusban nem jogerősen három év letöltendő börtönre ítéltek egy férfit, aki Egerben támadt rá a Tisza Párt önkénteseire politikai meggyőződésük miatt. Januárban Magyar Péter arról írt, hogy Debrecenben egy tanár „baltával” rontott rá a párt fiatal aktivistáira, és felszólította a miniszterelnököt, hogy „álljon az ország nyilvánossága elé és haladéktalanul állítsa le az általuk szított erőszakot és agressziót!”. Februárban Budapesten fenyegetett késeléssel egy férfi női önkénteseket. Szintén januárban, Rád községben történt egy vitatott incidens, amely után Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa úgy fogalmazott: „A Tisza egy hazugságokból épült kártyavár…”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kossuth-díjat kapott Rúzsa Magdi, Pataky Attila és Nemcsák Károly
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.


Kossuth-nagydíjat kapott:

KURTÁG GYÖRGY Wolf-díjas, kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a magyar klasszikus zene legnemesebb hagyományait formabontó módon megújító zeneművei, világszerte nagy hatást gyakorló művészete, valamint művésznemzedékek számára meghatározó oktatói munkája elismeréseként,

MELOCCO MIKLÓS, a nemzet művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a szobrászat nyelvét monumentális erővel és mély humanista tartalommal megújító, a hagyomány és a modern szellemiség egységét tükröző alkotóművészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott:

CSUPÓ GÁBOR JÁNOS többszörös Emmy-díjas animációsfilm- és élőszereplősfilm-rendező, producer, zenész Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a magyar kultúra jó hírnevét erősítő, a hazai animációs filmművészet legnemesebb hagyományaiból kibontakozó és világszerte páratlan sikereket arató, példaértékű alkotómunkája elismeréseként,

FISCHL MÓNIKA Liszt Ferenc-díjas énekes, színművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a primadonna szerepkör legjelentősebb főszerepeiben nyújtott emlékezetes alakításai, az operett műfajt világszerte népszerűsítő, elhivatott és sikeres előadóművészete elismeréseként,

GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tragikus, komikus és abszurd darabokban egyaránt kiemelkedő szerepformálása, emlékezetes színpadi, filmes és szinkronszínészi alakításai elismeréseként,

GYÖNGYÖSI LEVENTE Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és a nemzetközi zenei életben is nagyra értékelt művészi pályafutása, páratlan leleményességgel és innovatív formanyelvvel megkomponált, széles közönséget megszólító művei elismeréseként,

KISFALUDY ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendező, producer, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, kiemelkedően termékeny és sokoldalú, a magyar kultúrát ikonikus dokumentumfilmekkel gazdagító alkotóművészete, valamint jelentős előadói tevékenysége elismeréseként,

LACKFI JÁNOS Babérkoszorú és József Attila-díjas író, költő Magyarország számára kivételesen értékes, sajátos kifejezőerő és elegáns könnyedség, ugyanakkor játékos fordulatokban megbúvó magvas gondolatok jellemezte, a gyermekirodalom terén különösen kiemelkedő írásművészete, valamint a szépirodalom népszerűsítését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként,

NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tévé- és játékfilmekben egyaránt emlékezetes és nagy népszerűségnek örvendő alakításai, valamint példaértékű színigazgatói tevékenysége elismeréseként,

PATAKY ATTILA énekes, dalszövegíró, az EDDA Művek frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a rendszerváltoztatás körüli évtizedek egyik legmarkánsabb alakjaként a magyar rockzenében betöltött korszakalkotó szerepe, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő és egyedülálló dinamizmus jellemezte előadóművészete, értékes dalszövegírói és zenekarvezetői tevékenysége elismeréseként,

ROBERT LANTOS film- és televíziós producer Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is kiemelkedő pályafutása, különösen a középkori Európa sorsát meghatározó magyar történelmet a fiatalok nyelvén és világszínvonalú látványvilággal bemutató Hunyadi történelmi tévésorozat létrejötte érdekében végzett tevékenysége elismeréseként,

RÚZSA MAGDOLNA Máté Péter-díjas énekes, dalszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, Kárpát-medence-szerte kiemelkedően sikeres és példaértékű, a magyar könnyűzenét sokszínűen gazdagító előadóművészete, jazz- és klasszikus elemeket is ötvöző, karakteres stílusú szerzeményei, egyedi hangulatú dalszövegei elismeréseként,

SZURCSIK JÓZSEF Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt rektorhelyettes Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, szuggesztivitás és sajátos motívumrendszer jellemezte alkotómunkája, a festészet, a grafika, illetve a szobrászat mellett a performansz és a művészeti-zenei előadás terén is kiemelkedő művészete, illetve értékes művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként,

TÓTH ERZSÉBET Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a konzervatív értékeket képviselő, a társadalmi és az egyéni problémákat is érzékletesen megragadó versei, a magyar lírai hagyományt megújító költészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott megosztva:

PÁL ISTVÁN "SZALONNA" Liszt Ferenc-díjas népzenész, kiváló és érdemes művész, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja,

PÁL ESZTER Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

DOÓR RÓBERT népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GERA ATTILA klarinétművész, népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GOMBAI TAMÁS népzenész, egyetemi adjunktus, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

KARACS GYULA népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

ÜRMÖS SÁNDOR FERENC népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja

Magyarország számára kivételesen értékes, a Kárpát-medence zenei örökségét itthon és a nagyvilág legrangosabb helyszínein egyaránt méltó módon és nagy sikerrel képviselő, a magyar kulturális identitást és a népzene társadalmi megbecsültségét erősítő művészi munkája elismeréseként.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a friss lista: Mészáros Lőrinc a világ 823. leggazdagabb embere, már Michael Jordant is megelőzte
A Forbes listájára hat magyar is felkerült, köztük Mészáros Lőrinc, Veres Tibor és Csányi Sándor. A globális rangsor élén 839 milliárd dollárral Elon Musk áll, aki 2022 után vette vissza a vezetést.


Többek között az AI-robbanásnak köszönhetően idén rekordszámú, 3428 vállalkozó és befektető került fel a Forbes márciusi dollármilliárdos-listájára, 400-zal több, mint tavaly. És gazdagabbak, mint valaha: bő 20 billió dolláron ülnek, ami 4 billióval több, mint 2025-ben.

A legtöbb dollármilliárdos továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban él (989), sőt, a 20 leggazdagabból 15-öt ők adnak. Kína Hongkonggal együtt 610, India pedig 229 milliárdossal követi őket a sorban – derül ki a Forbes friss listájából.

A listát 2022 után ismét Elon Musk vezeti, akinek vagyonát közel 839 milliárd dollárra becsülik.

Ez az összeg háromszor nagyobb, mint a második helyen álló Google-társalapítók, Larry Page és Szergej Brin vagyona. A szűk élmezőnyben található még Jeff Bezos (224 milliárd dollár), Mark Zuckerberg (222 milliárd), az Oracle-vezér Larry Ellison (190 milliárd), Bernard Arnault és családja (171 milliárd), Jensen Huang (154 milliárd), Warren Buffett (149 milliárd) és Amancio Ortega (148 milliárd).

A listán hat magyar képviseli az országot. Közülük a legelőkelőbb helyet Mészáros Lőrinc szerezte meg, aki 5,2 milliárd dolláros (1787 milliárd forintos) vagyonával a 823. helyen áll.

A Forbes kiemeli, hogy Mészáros vagyona öt év alatt három és félszeresére nőtt. A felcsúti üzletember ezzel olyan neveket előz meg, mint Michael Jordan, Sam Altman, a CNN alapítója, Ted Turner vagy az ingatlanmilliárdos Steve Witkoff, aki az Egyesült Államok rendkívüli oroszországi és közel-keleti megbízottja.

A magyarok közül Mészárost Veres Tibor követi a 1823. helyen (2,3 milliárd dollár), majd Csányi Sándor az 1982. helyen (2,1 milliárd dollár), Felcsuti Zsolt a 2274. helyen (1,8 milliárd dollár), Gattyán György a 3185. helyen (1,1 milliárd dollár) és Szíjj László a 3332. helyen (1 milliárd dollár).

Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásáról pénteken mutatott be dokumentumfilmet az Átlátszó. Erről itt írtunk bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk