SZEMPONT

Nefelejcs - filmben mutatják be, milyen egy középsúlyos demenciában szenvedő nő egy napja

Az Északi Támpont Egyesület filmje nemcsak arról szól, hogy a betegek hogyan élik meg saját demenciájukat, hanem a hozzátartozók érzéseire is hangsúlyt fektet. Dr. Nagy Szilvia pszichiáter szakorvost kérdeztük a projektről.

Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. március 13.

Mindenki számára szomorú élmény a szellemi leépülés állapotában lévő, szakszóval demens emberekkel találkozni. Különösen akkor, ha érzelmileg kötődünk hozzájuk és jól emlékszünk arra, amikor még erejük teljében, tiszta tudattal éltek.

Több megrázó filmet vagy színdarabot is láttunk már az Alzheimer-kórról, az Irist, az Északi fényt, vagy Az apát, amelyet a Pesti Színház is műsorára tűzött, és mély nyomott hagyott bennünk, ahogyan Judi Dench, Donald Sutherland, Anthony Hopkins vagy Kern András megjelenítette ezt az állapotot.

Most egy civil szervezet és egy pszichiáter szakorvos készít filmet erről a sajnos egyre többeket, betegeket és hozzátartozókat érintő súlyos problémáról. A közel negyedszázada működő Északi Támpont Egyesület társadalmi célú kommunikációval foglalkozó nonprofit kreatív csoport Nefelejcs – beszéljünk a demenciáról című rövidfilmtervvel pályázott az orvos kategóriában a Richter Anna-díjra, amelyre március 14-ig, vasárnapig lehet szavazni.

E projektről beszélgettünk Dr. Nagy Szilvia pszichiáter szakorvos és pszichoterapeutával, a projekt vezetőjével.

– Hogyan kerültek kapcsolatba egymással a csapat tagjai?

– Tóth Bálint, az Északi Támpont vezetője keresett meg engem, amikor már elkezdtek egy forgatókönyvet írni Chilton Flórával a demenciáról, és szakorvosi tanácsadónak, egyfajta kreatív szakértőnek kértek fel – mesél a találkozásról a doktornő – szerencsés egybeesés volt, hogy Flóra is váci, mint én. Ő egyébként már elismert operatőr és zenész is, hárfázik a Katáng nevű gyermekdalokat, megzenésített verseket játszó együttesben is, így őt a gyerekeim kapcsán már ismertem. A közös munkánk során nemcsak a véleményemet kérték ki, hanem egy kicsit beleléphettem a történetszövésbe is. Ráadásul az alkotó csapatban mindannyiunknak van e betegségben szenvedő hozzátartozója. A közös munkával a Richter Anna-díj „orvos” kategóriájában pályáztunk és jutottunk be a döntőbe 11 másik produkcióval együtt. Most egyaránt reménykedünk a közönség és a zsűri díjában is.

– Tekinthető-e a demencia korunk egyik tipikus betegségének, magyarázható-e egyfelől a modern társadalmak elöregedésével, másrészt a túlhajszolt, stresszes élettel?

– A demenciának két nagyobb csoportja van. Az egyikben jelentősek az olyan életmódbeli problémák, amelyek végső soron magas vérnyomáshoz, elhízáshoz, alkoholizmushoz vezetnek. A stressz ily módon beléphet az oki tényezők közé. De nagyobb a genetika szerepe. Úgy gondolom, hogy ez a betegség régen is létezett, de miután idősödik a társadalom, és szerencsére tovább élünk, ezáltal több a demens beteg is.

-A Nefelejcs nemcsak azt mutatja meg, hogy a betegek hogyan élik meg saját demenciájukat, hanem a hozzátartozók érzéseire is hangsúlyt fektet.

– A kisfilm egy középsúlyos demenciában szenvedő nő életébe enged betekinteni. Azt a stádiumot szeretnénk megmutatni, amikor már elindul a folyamat, és részben még van rálátása a betegnek önmagára, de már külső segítségre szorul, egyelőre a saját életterében. Gondozónő jár hozzá, a család is többször látogatja. Ezt az időszakot próbáljuk elcsípni, melyben a főhős egy napját fogjuk bemutatni. Először egy kis rutint látunk, a gondozónőt problémamentes helyzetben – nagyon fontosak ugyanis a demenciával élőknek a körülöttük lévő megszokott tárgyak, ápolási feladatok – és amikor a főhős elhagyja az otthonát és kilép a nagyvárosba, úgy tervezzük, hogy nonverbális eszközökkel, az általa látott-hallott hangokkal, színekkel, zenékkel, fényekkel helyezzük őt egyfajta megnyugtató környezetbe. Amikor azonban már elveszíti a fonalat, hogy földrajzilag éppen hol van, kétségbeesik. Különböző emberekkel találkozik, van, aki jószándékkal segít neki, van, aki nem.

Olyan elemeket igyekszünk beletenni, amelyek felhívják a laikus néző figyelmét a reális veszélyekre. Én is látom ezeket a saját praxisomban az „unokázó” csalóktól kezdve azokig, akik aláíratják velük lakásuk eladását.

Ennek ellenére próbálunk a történetnek jó véget kerekíteni, megmenteni a hősünket, hogy megtalálja őt a család, de közben igyekszünk a társadalmat is érzékenyíteni, és a bevezető tünetekre is felhívni a figyelmet, hogy aki nem látott még ilyet, észrevegye és tudjon segíteni.

– Minden betegségnél nagyon fontos az őszinte feltárás az érintettek számára. Segíthet-e a demencia lassításában, hogy a beteg és a hozzátartozók tisztában vannak az állapot stádiumával?

– A kivizsgálásnak van egy protokollja, ami tartalmaz laborvizsgálatot, koponya CT-t, belgyógyászati vizsgálatot is. Ezt követi a kikérdezés és egy 30 pontos teszt (Mini Mental Teszt). Annak a páciensnek, aki legalább 27 pontot elér, még jó rálátása lehet a betegségre, meg is éli azt, sőt, ő maga jelzi. Az is előfordulhat, hogy teljesíti a 30 pontot, de már elfelejti a neveket, kiesnek fontos, többnyire frissen szerzett információk, miközben régi, fiatalkori emlékek megmaradnak. Ebben az időszakban nagyon jól át lehet velük beszélni a teendőket – például azt, hogy milyen jogi lépések kellenek majd arra az időszakra, amikor ő már nem tud felelős döntéseket hozni. Ezért én mindig azt képviselem, hogy

a beteg és a családtag befogadó képességéhez mérten nyíltan beszéljünk a problémákról. Nem szabad azzal ámítani őket, hogy ez a folyamat visszafordítható, vagy hogy megáll. Gyógyszeres kezeléssel van mód lassítani, de jó tisztázni, hogy mikor kell bevonni külső segítséget, vagy hogy kell-e például gyámság alá helyezés.

– Hogyan kell kommunikálni az érintettekkel?

– Minél súlyosabb az eset, annál inkább érdemes nekünk is non-verbális elemeket használni a pácienssel való kommunikációban. Kicsit úgy, ahogyan egy gyerekkel bánunk az adott kora mentén: például, ha a páciens nem érti már a szóbeli közléssel azt, amikor hívom például vacsorázni, de ha kézen fogom, odavezetem az asztalhoz és látja a tányért és a kanalat, elkezd enni. A másik fontos dolog, hogy lehetnek egyéb pszichiátriai tünetek is a memória-zavaron túl: paranoid tünetek, hallucinációk – ezek külön gyógyszeres kezelést igényelnek – de mindig azt mondom a hozzátartozóknak, hogy ezekkel ne szembesítsék a pácienst. Ha például azt hiszi, hogy jön a betörő, megnyugtathatjuk, de felesleges azon erőlködni, hogy egy téveszmét racionális érvekkel megszüntessünk, nem fog sikerülni, ellenben a kapcsolat rovására mehet. A nyugodt hangra, egy érintésre viszont nagyon jól reagálnak. És azt se felejtsük el, hogy mindig a beteg adott szintjén kell kommunikálni. Segítség még, ha nem tiltunk, hanem javaslunk vagy egyszerű kérdéseket teszünk fel, amire igen vagy nem a válasz. A lényeg, hogy mindig vegyük tekintetbe az emberi méltóságot.

– Sokat olvastam arról, hogy az élethosszig tartó tanulás, az agytorna milyen sokat számít. 88 éves édesapámmal hetente többször sakkozunk és nagyon oda kell figyelnem, ha le akarom győzni. Édesanyám 90 évesen három nyelven olvas és fordít. Nemrégiben viszont egy idősotthon demens-osztályán dolgozó ismerősömtől hallottam, hogy azoknak az állapota a legsúlyosabb, akiket korábban nagyon okosnak, műveltnek tartottak.

– Nekem az a tapasztalatom a demenciával élő páciensekkel, hogy a betegség elején, a kezdeti stádiumot sokkal rosszabbul élik meg, mivel érzik a veszteséget, és nagyjából tudják, hogy mi vár rájuk. Annak, akinek eleve nagyon jó erőforrása volt, hogy magas IQ-val rendelkezik, sok mindent átlátott és „vágott az esze, mint a borotva”, annak nagyon nehéz az az időszak, amikor rálát a saját romlására. De a kórkép nem válogat, egy alacsonyabb IQ-val rendelkező embernél is kialakulhat, a genetikai hajlam miatt is. A klinikumban két fő típus, az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia jelenik meg, és ez utóbbiban nagyon sok megelőző lépést lehet tenni az életmódban: a mozgásban, az étkezésben, az elhízás elkerülésével sok mikroagyvérzést meg lehet előzni.

– Hatvannégy éves vagyok, és az utóbbi időben gyakran elfelejtek apró dolgokat. Például bemegyek egyik szobánkból a másikba és elfelejtem, hogy miért mentem be, vagy konkrét céllal felmegyek az internetre és mire bejön, már nem tudom, mit akartam. Hogyan tudja tetten érni az ember saját magán a kezdődő demenciát?

– Ha valaki ilyen panaszokkal jelentkezik, mindig végigfuttatjuk a kivizsgálási protokollt, sok mindent ki kell zárni ugyanis, ami demenciát okozhat az agytumortól a vitaminhiányig. Ami még ilyenkor felmerül, hogy van-e egy tartós vagy átmeneti hangulati zavar, mert létezik a pszeudodemencia nevű jelenség, ami nagyon hasonló tünetekkel jár, de ha a hangulatot kezeljük akár gyógyszerrel, akár pszichoterápiával, az visszafordítható. És ez nagy különbség a valóban induló demenciával szemben. Első körben az órarajztesztet javaslom, amit a Richter-pályázaton is kihangsúlyoztunk, majd azt kérjük a pácienstől, hogy rajzoljon egy kört, bele egy hagyományos óra számlapját, és állítsa be egy adott időpontra a mutatókat. Érdekes módon ez a teszt jelez a leghamarabb. Lehet, hogy 30 pontosra megírja a Mini Mentál Tesztet, de itt már vét valamit: vagy a mutatót, vagy a számokat írja rossz sorrendben, esetleg a számlapon kívülre ír. Akinél ilyet észlelek, azt félévente vagy gyakrabban vissza szoktam rendelni, hogy kövessük a klinikai képet. De vannak másfajta tesztek is. Amit Ön elmondott, annak számos oka lehet.

Tudok olyan esetről például, amikor valaki átesett egy középsúlyos koronavírus-fertőzésen, és utána hónapokig mutatott enyhe demenciára utaló tüneteket.

Ha a diagnózis nem igazolódik, de a tünetek megmaradnak, akkor a kezelés általában gyógynövény szintű marad, szelíd gyógymód formájában, pl. gingko biloba tartalmú készítményekkel.

– Az Ön honlapján egy szép William Blake-idézet olvasható Az ártatlanság jövendöléseiből, Weöres Sándor fordításában: „Egy homokszemben lásd meg a világot,/Egy vadvirágban a fénylő eget,/Egy órában az örökkévalót/S tartsd tenyeredben a végtelent.”

– Eredetileg angol-pszichológia szakra jelentkeztem bölcsészkarra, még az orvosi tanulmányaimat megelőzően. Az angol szakon kellett fordítanunk ezt a verset. Nagyon megragadott ez a pár sor, valahogy minden benne volt az emberi létből.

Gyakran hallom a betegektől, hozzátartozóktól, hogy ha eljutnak egy bizonyos stádiumig, már nem látják az élet értelmét.

Amikor a pályám elején kórházban dolgoztam, ott rögtön a súlyos esetekkel találkoztunk, akik elkóboroltak, ezért mentő hozta be őket az utcáról, teljesen tájékozatlanok voltak, vagy nem ismerték meg szeretteiket, adott esetben nem tudták a saját nevüket sem. Eleinte nekem is nehéz volt velük foglalkozni, nagyon sajnáltam őket. Aztán később, amikor már voltak gyerekeim, nagyon hasonlónak éreztem a kicsi gyermek elesettségét a súlyos demenciában szenvedőkéhez képest.

Rájöttem, hogy abban az állapotban is lehet értelem, nem biztos, hogy tudjuk, hogy mi, és nem is kell, hogy feltétlenül értsük, de egy szakszerű, jó ápolással sok megnyugvást lehet hozni akár egy ágyban fekvő vagy intézetben kezelt számára is.

Ez jutott eszembe most az idézetről: nem tudjuk, hogy mit jelent, de fontos az érintett számára az a megnyugtató tapasztalat, amíg él.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Magyar Péter a volt Orbán-kormányról: „Úgy viselkednek, mint a lebukott bolti tolvaj”

Magyar Péter miniszterelnök ezzel a hasonlattal reagált Gulyás Gergely közlésére a vitnyédi menekülttábor-tervvel kapcsolatban. Szerinte az előző kormány tudatosan vezette félre a közvéleményt, miközben belső iratok szerint részletes előkészületeket tettek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: A fideszes szavazók több mint fele is elszámoltatást vár az új kormánytól

A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók 52 százaléka támogatja a felelősségre vonást. A teljes magyar társadalomban ez az arány 84 százalékos. Az új kormányzat már a kampányban is központi témává tette a kérdést.