hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Napjaik vannak hátra az orvosoknak, hogy a jövőjükről döntsenek

Dönteniük kell valódi döntési lehetőségek nélkül: február 28-ig kell aláírniuk az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, amely jócskán megváltoztatja a magyar egészségügyet a harmadik hullám kellős közepén.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor - szmo.hu
2021. február 24.

hirdetés

Csupán néhány napja maradt a magyar egészségügyi dolgozóknak arra, hogy aláírják az közalkalmazotti létet felváltó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, a káosz pedig az utolsó napokra nagyobb, mint volt. Holott a kormány azzal a céllal változtatta január 1-ről március 1-re a határidőt, hogy legyen elegendő idő az előkészítésre és a szerződések aláírására is, a beszámolók alapján számos intézményben erre nem került sor.

A kormány nagyszabású struktúraváltásának egyik fontos megállójához ért a magyar egészségügy: a tavaly októberben bejelentett háromlépéses béremelés egyik szakaszába értünk, és ahogy az már októberben látszott, a jókora béremelés meglehetősen kemény feltételek mellett valósul meg, az orvosoknak pedig nincs túl sok választási lehetőségük, ha dolgozni akarnak. Azoknak ugyanis, akiknek nem tetszik a sokak szerint alapjogokat sértő új rendszer, emiatt nem írják alá az új munkaszerződésüket, azoknak március 1-től megszűnik a munkaviszonya.

Több érintett állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményről derült ki, hogy ugyan a határidő már a küszöbön áll,

sok dolgozó még a szerződést sem kapta meg, így sokan még azt sem tudják, milyen feltételekkel kéne folytatniuk a munkát március 1-től, azaz jövő hét hétfőtől.

Az aláírásra és a döntésre mindössze néhány nap maradt, a rövid időkorlát miatt pedig sokan úgy kénytelenek aláírni a szerződést, hogy nem volt elég idejük az értelmezésére, a pótlékok és egyéb juttatások kiszámítására, ebből fakadóan a felelős döntésre.

hirdetés

A közösségi oldalakat elárasztották az orvosok ezekkel kapcsolatos posztjai, Facebookon Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen címmel csoport alakult, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket: többen posztolják a munkáltatótól kapott szerződéseket, még többen kérnek tanácsot – az ügyet jól érzékelhető bizonytalanság és düh lengi körül. Sokan azt írják, hogy

hiába érzik igazságtalannak a helyzetet, nincsen más választásuk, hiszen a családjukat el kell tartani, az pedig sokak számára nem opció, hogy hétfőtől munkanélküliek legyenek.

A dolgozóknak rendkívül rövid idő alatt kell tehát olyan súlyos döntést hozni, amely saját szakmai és anyagi helyzetüket is döntő mértékben befolyásolja, ám az idő rövidsége mellett a szerződések tartalma sem könnyíti meg a megalapozott döntést, bizonyos pontok ugyanis kifogásolhatók és ellentmondásosak.

Ezek többek közt:

A sürgősségi és egyéb pótlékok sorsa

Ez a kérdés osztja meg a leginkább a dolgozókat, a megemelt alapbér mellett ugyanis a különböző pótlékok mértékétől függ, mennyivel is emelkedik valójában az orvosok fizetése. Egy sor pótlék tartozik ide (pl.: ügyeleti, készenléti, önként vállalt többletmunkavégzésért járó, szakterületi, képesítés, műszakpótlék, helyettesítési, kirendelési, vezetői juttatás).

Van azonban olyan terület, ahol a pótlék összege még az alap órabért sem éri el,

a leglátványosabban ez az ügyeletek esetében látható: az Országos Kórházi Főigazgatóság százalékos juttatást határozott meg a kötelező ügyeletek órabéreivel kapcsolatban, amely szerint hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%-át kapják meg órabérüknek. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezt egyenesen „megalázónak” nevezte, mondván, hogy embertelen az órabérüknél kevesebb pénzért dolgoztatni az orvosokat többek közt karácsonykor vagy éjszakánként.

A kirendelés kérdése

Bár van konkrét utalás erre, két, egymásnak ellentmondó szám. Nem világos ugyanis annak az időtartalma, mennyi időt töltsön a dolgozó egy másik egészségügyi szolgáltatónál: a törvény szövege szerint 1+1 évre lehet kirendelni a dolgozókat, a rendelet viszont 44 napról beszél évente.

A másodállás

Az új jogszabály abban is megköti az orvosok kezét, hogy másodállással, magánrendeléssel egészítsék ki keresetüket, amely bevett módszer az állami intézményekben dolgozó orvosok esetében. Egy második állás vállalása – amelyet legtöbbször egyéni vállalkozóként vagy kft-ként valósít meg – ugyan engedélyezett, ám a kijelölt szerv vagy személy engedélyéhez kötött, kizárólag azzal lehet végezni. További nagy kérdőjel a témában, hogy ennek elbírálása hogyan és milyen gyorsan történik, hiszen vélhetően hétfőn több ezer kérvény fog érkezni az illetékes szervekhez, így a legjobb esetben is napok fognak eltelni a másodállásban dolgozók számára úgy, hogy a másik munkájukat nem végezhetik.

A szerződések hiányossága

A hagyományos munkaszerződésekhez képest az új szerződések meglehetősen rövidek, lényeges pontok hiányoznak belőlük – ilyenek lehetnek a pótlékok kérdése vagy a felmondás feltételei. Ugyan a Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) szerint jogilag rendben van, hogy nem térnek ki minden elemre a szerződésben, ám később meglehet a veszélye annak, hogy a jogalkotó úgy módosítja a szerződés lényeges tartalmi elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ennek tükrében

még nehezebb úgy dönteni a dolgozóknak saját jövőjükről, hogy nem tudják, valójában mire bólintanak rá, különösen úgy, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet végéig jogszabály tiltja az egészségügyi dolgozók felmondását.

A szakmán belül általános háborgás és elégedetlenkedés fogadta a helyzetet. Több szervezet is azért harcol, hogy helyezzék revízió alá az új intézkedéseket. Országszerte több intézményben tagadták meg az orvosok a szerződések aláírását arra hivatkozva, hogy nem méltányosak a feltételek. Többek közt Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben is - az utóbbinál, ahol a traumatológia leállását helyezték kilátásba az orvosok - végül sikerült megegyezésre jutni. A legtöbb helyen azonban továbbra is nagy talány, mi lesz hétfőtől, egyes becslések szerint több ezren hagyhatják el a pályát. Mindezt a koronavírus harmadik hullámjának kapujában, amikor mindennél nagyobb súly nyugszik az egészségügyi dolgozók vállán.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Elsőként a rokonlátogatást fogja engedélyezni a kormány a határok nyitásakor

A kormány álláspontja szerint aki beoltott, az egyben védett is, ezért számukra lehetséges lesz az utazás belföldön és külföldön is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

A magyar kormány az elsők közöt fogja lehetővé tenni, hogy a magyar állampolgárok akár rokonlátogatás céljából utazhassanak a határokon túlra, a szomszédos országok között, mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A határok nyitásával egyelőre azonban óvatosnak kell lenni Gulyás szerint, itthon hiába magas a beoltottak aránya, ha a környező országokban nem állnak ilyen jól.

A kormány álláspontja szerint aki beoltott, az egyben védett is, ezért számukra lehetséges lesz az utazás belföldön és külföldön is, azonban utazás előtt tájékozódni kell a célország járványügyi helyzetéről, szabályairól, mondta Gulyás.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Gulyás: lehet, hogy szeptemberben újra kell oltani az első beoltottakat

A miniszter szerint nem tudjuk egyelőre, hogy meddig véd a vakcina, ezért fel kell készülni erre az eshetőségre is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

"A vakcinafelesleg egyelőre ismeretlen kategória", és csak kívánhatjuk egyelőre, hogy legyen, mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A miniszter szerint még nem tudjuk biztosan, hogy milyen hosszú ideig véd egy-egy vakcina. A gyártók hat hónapról beszélnek, de ennél több idő is lehet, folyamatosan figyelik, hogy meddig védenek a vakcinák.

Magyarországon december 27-én kezdődött az oltás, júniusra az első oltottaknak lejár a hat hónap, a kormány vizsgálja, hogy újra be kell-e majd oltani az első beoltottakat. Folyamatosan vizsgálják az ellenanyagszinteket, de lehet, hogy szeptemberben újra kell oltani, tette hozzá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

10-15 százalékkal magasabb árakra számítsunk a teraszokon – figyelmeztet a ipartestület elnöke

Több jel is arra mutat, hogy komoly drágulás jöhet, ha újranyitnak a vendéglátóhelyek.
Fotó: MTI/AP/Matt Dunham - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

Korábban beszámoltunk róla, hogy a legtöbb élelmiszer ára drasztikusan megemelkedik, csak néhány zöldség és gyümölcs ára mérséklődik.

Ezzel összefügg a Portfolio számítása, ami szerint

az élelmiszerdrágulás mindenképp bekerül a szombaton teraszt nyitó éttermek és kávézók áraiba is, így 10-15 százalékkal magasabb árakra számíthatunk, ha ki akarunk ülni valahova.

Kénytelenek lesznek árat emelni, ugyanakkor nem a vendéglátóipar elmaradt féléves hasznát próbálják majd kompenzálni - szögezte le Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, magyarázva, hogy az élelmiszerek drágulása a mindennapi bevásárlások során is érezhető. Külön kiemelte, hogy a húspiacon 25 százalékos áremelés várható.

kitért arra is, hogy a járvány kezdete óta a vendéglátóegységek több árkorrekciót is végrehajthattak, többen a kiszállítás megszervezésekor kénytelen voltak árat emelni vagy csökkenteni a túl nagy kínálat ellensúlyozására. Nehéz volt rentábilisan működni, mert nem volt akkora a kereslet a kiszállításra, mint amilyen a kapacitás volt. Az emberek ragaszkodnak az éttermi élményhez, így az ipartestület elnöke bízik a szektor fellendülésében.

hirdetés
Az emberek megrohamozzák majd a teraszokat (amennyiben az időjárás is kegyes lesz), azonban a kereslet nem lesz tartós, és a költési szándék is alábbhagyhat, például amiatt, hogy elvesztették az emberek az állásukat.

Ezen kívül mások lettek a prioritások is, a külföldi turistákra egyelőre pedig nem számíthatnak. Kovács László szerint nagy segítség, hogy enyhítettek a SZÉP-kártya zsebei közötti átjárhatóságon.

Az újranyitás során az üzletvezetőknek biztosítaniuk kell a személyzetet is - ezen a ponton pedig megjegyezte Kovács László, hogy változhatnak a munkabérek is. Az elmúlt fél évnek óriási elszívó hatása volt, a leépítések miatt sokan másik munkát kényszerültek keresni a megélhetésük biztosítása érdekében. Ezek az emberek idővel hozzászoktak az új bérekhez, feltételekhez, amelyet a jövőben lehet nem kockáztatnának a vendéglátás miatt.

„Fontos lenne, hogy nyugati országokhoz képest előbb nyissunk, mert fennáll a veszélye, hogy előbb szippantják el az alkalmas munkaerőt”

- tette hozzá az Ipartestület elnöke.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Gulyás: „A Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb”

A miniszter már az egy héttel ezelőtti kormányinfón is arról beszélt, hogy a Sinopharm és a Szputnyik jobbak a nyugati vakcináknál.
Címkép: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

Minden kutatás eredményét nyilvánosságra fogjak hozni, de az eddigi adatok, egyes vakcináknál több, mint félmillió, másnál egymillió beadott oltás után az mondható el, hogy "a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb" – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A miniszter már az egy hétel ezelőtti kormánynfón is beszélt arról, hogy a kínai Sinopharm-vakcina szerinte jobb védettséget nyújt, mint a nyugatiak, a Szputnyik pedig a legjobb vakinák között van a világon.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: