SZEMPONT
A Rovatból

Napelem-naplemente: a most induló pályázatból még megéri napelemet telepíteni, pusztán önerőből már nem

Az új pályázatnál reális a 10 év körüli megtérülés, akik viszont lemaradnak, azok 20 év feletti megtérüléssel számolhatnak - mondja MANAP Iparági Egyesület elnöke. Szolnoki Ádám abban bízik, hogy előbb-utóbb újra változik a szabályozás.


Hosszú éveken keresztül a háztartási napelemrendszerekről mindenki azt tudta, hogy akinek ilyen rendszere van, az jól jár. Hiszen a befektetése belátható időn belül megtérül, onnantól kezdve pedig ingyen kapja az áramot. Mivel a megtérülés az áram árának függvényében 8-10-12 év volt, a rendszer várható élettartama meg 30 év felettire becsülhető, nem nehéz kiszámolni, hogy még abban az esetben is aranybánya volt egy ilyen beruházás, ha az invertert 10-15 évente cserélni kell. Ennek a titka a szaldós elszámolás volt, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelentette, hogy

a tulajdonos az áramszolgáltató rendszerébe nyáron visszatáplált többlettermelését télen visszavételezhette, így egy jól méretezett rendszerrel a fogyasztás és termelés egyenlege nulla lehetett.

Tehát nem kellett fizetni a szolgáltató felé az áramért. Mindazok, akik ez év szeptember 7. előtt beadták igényüket háztartási méretű kiserőműre, még 10 évig élvezhetik ezt a rendszert, a többiek azonban már az úgynevezett bruttó elszámolás alá tartoznak. Ez pedig jóval kedvezőtlenebb. Itt ugyanis külön fell fizetni a vételezett áramért, jelenleg a rezsicsökkentett részért 36, az afeletti részért 70 forintot kilowattóránként, viszont ha többlettermelése van a rendszernek, azért csak 5 forintot számolnak el kilowattóránként. Márpedig a januárban induló Napenergia Plusz pályázat kedvezményezettjei már ebbe a rendszerbe kerülnek.

Ezt a pályázati lehetőséget a héten hirdette meg a kormány. 15 ezer háztartás nyerhet, pályázni jövedelmi helyzettől függetlenül lehet. Maximum 5 millió Ft állami támogatást adnak egy napelemeből, inverterből és az energia eltárolására képes akkumulátorból álló új rendszer kiépítéséhez, viszont az előző pályázattal ellentétben itt már egyharmadnyi önrészt is kér az állam. Vagyis aki pályázik, annak a maximális támogatás esetén saját zsebből kell kifizetnie 2,5 millió Ft-ot. Megéri-e így pályázni? És mi a helyzet azokkal, akik nem kerülnek be a 15 ezer pályázati nyertes közé? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szolnoki Ádámmal, a MANAP Iparági Egyesület elnökével.

– Itt az új napelemes pályázat, de még az előző, 2021-es sem áll jóformán sehogy. Ott 100%-os vissza nem térítendő támogatást ígértek, de a folyamat annyira elhúzódott, hogy az eszközök közben megdrágultak, és az indulóknak mégis bele kellett tenniük pénzt. Ráadásul a támogatásként megítélt 153 milliárdból egyelőre alig 36 milliárdot sikerült kifizetnie az államnak, gyakorlagilag csak az előlegszámlák befogadásáig és kifizetéséig jutottak el a projektek.

– Igen, ezt csak meg tudom erősíteni. Két évvel ezelőtt írták ki a korábbi pályázatot, és nagyon lassú elbírálás volt. Nagyon lassan tudtuk az előleget lehívni. Most egy ugyanilyen logikájú pályázatot akarnak kiírni, talán érthető, hogy a korlátozott finanszírozási képességekkel rendelkező magyar vállalkozóknak ez gondot okoz. Egy tőkeerős nagy cég megengedheti magának egy darabig, hogy megelőlegezze a pályázati kifizetést, és zsebből megfinanszírozza a projekteket, azonban itt hátrányba kerülnek a magyar KKV-k a hatalmas finanszírozási háttérrel rendelkező cégekkel szemben.

– Vajon a magyar államnak lesz forrása még egy pályázatot finanszírozni, amikor úgy tűnik, hogy az elsőt se tudja?

– Azt ígérték a minisztériumban, hogy az előző pályázatnál elkövetett hibákból tanulva javítani fognak ezen az új pályázaton. Más lesz a pályázati hatóság, és kiemelten figyelnek a gyorsabb kifizetésekre. Majd meglátjuk, ebből mi valósul meg, de a szándék mindenképpen pozitívan értékelendő, meg az önkritika is. De érthető, hogy elsőre nem lesz mindenki szuperlelkes a kivitelezők részéről, mert nincsen forrásuk arra, hogy sok rendszert telepítsenek, és utána hosszú időn keresztül csak várjanak a pénzükre. Nézzünk egy magyar KKV-t, ahol mondjuk, dolgoznak 4-en, 5-en, 10-en. Hiába vannak nyertes pályázataik, ők nem mernek majd sok rendszer megépítésébe belevágni úgy, hogy a pénzüknek csak egy töredékét kapják meg, hanem majd ha megkapták a többit, akkor majd csinálnak újabb rendszereket. Míg azok, akik tőkeerősek, gyorsan sok rendszert tudnak majd telepíteni.

– Az előző pályázatnál nem számított az, hogy ki mikor adta be, hanem ezeket szépen összesítették, és aztán hirdették meg a nyerteseket. Itt más a konstrukció, a lakossági előregisztráció január 15-én indul, és simán az nyer, akinek sikerül előbb beadni a pályázatot. Ez általában azzal szokott járni, hogy reggel 8 és 9 között lefagynak a szerverek, akinek sikerül bejutnia, annak sikerül, akinek nem, nem.

– Sajnos ez a kockázat fennáll, de van egy olyan része a pályázatnak, hogy amint a kimerülés közelébe jut a keret, akkor felhívást tesznek közzé, és még 24 órája van mindenkinek, hogy beadja az igényét.

– Feltéve, hogy mindez nem egy-két óra, vagy néhány perc alatt történik meg. De nézzük a technikai paramétereket. A maximálisan engedélyezett 5 kilowattos napelemrendszer, maximum 10 kilowattnyi tárolókapacitással megéri majd annak, aki felteszi? Hogy jön ki a matek?

– A minisztérium készített erre modellszámításokat, ők úgy lőtték be a támogatási arányt, ezt a 66%-ot, hogy nagyjából 10 éves legyen a megtérülése az önerőnek. Ezzel egyébként egyetértünk, ezt a mi számításaink is alátámasztják. A bruttó elszámolásnál minden kilowattórányi villamos energia 70 forint megtakarítást jelent, ha a fogyasztó azt magának termeli meg. Ha betáplálja, azért piaci opció híján egyelőre csak 5 forintot fog kapni. Tehát nem feltölteni éri meg, hanem helyben elfogyasztani. Ezért van a tároló, hogy minél több megtermelt áramot a házon belül fogyasszanak el. A tárolóval tudom az úgynevezett önfogyasztási arányt növelni, vagy okosotthon megoldásokkal. Illetve nem is kell nagyon okosnak lenni az otthonnak, csupán akkor tanácsos használni az egyes berendezéseket többet, amikor süt a nap.

Egy tároló nélküli szaldós rendszernél általában 15-20% között van az önfogyasztási arány, azaz a megtermelt energiának 15-20 százalékát fogyasztom el otthon, mindenfajta okos megoldás nélkül. Tárolóval, okos megoldásokkal, a rendszer arányos méretezésével ezt az arányt feljebb tudom tornázni 30-40 százalékra, talán 50-re is.

Mi is nagyjából úgy látjuk, hogy körülbelül elérhető a tízéves megtérülés ezzel a tárolós, államilag támogatott kombinációval. Amúgy azelőtt, a szaldó rendszerben egy egyszerű napelemes rendszer is 10 év alatt térült meg. Az egy jó megtérülésnek számított, és szerintem ma is annak számít.

– Ha az új, bruttó elszámolásnál csak az összköltség egyharmada térül meg 10 év alatt, akkor, ha nincs rajta a kétharmadnyi állami támogatás, a megtérülési idő 30 év lesz?

– Én azt mondanám, hogy 25. És itt jönnek képbe az okos megoldások, amikkel ezen lehet javítani, meg a rendszer kisebb méretezése. De egyébként jól mondja, hogy enélkül a pályázat nélkül 20 év felett van a megtérülés.

– Vagyis pályázati támogatás nélkül a lakosságnak napelemrendszert telepíteni most nem éri meg.

– Én azért óvatosabban fogalmaznék. Azt a méretet, amit a családokban megszoktunk, hogy akkora rendszert telepítünk, ami megtermeli az éves fogyasztásunkat, akkorát nem éri meg telepíteni. Kisebb rendszert igen, mert ott nagyobb az önfogyasztás mértéke.

– Miért lett hirtelen ilyen rossz üzlet a napelem?

– Ennek az oka a rezsicsökkentett ár. A rezsicsökkentés az egyszerre áldás és átok. A napenergia-iparnak egy átok. Sokaknak persze áldás, nem vitatom. Más lenne a helyzet,

ha lenne egy nem rezsicsökkentett, hanem piaci opció, az szerintünk 5 forintnál érdemben magasabb árat jelentene.

Ha minden igaz, ennek a lehetőségén dolgoznak a minisztériumban. Tehát azt mondom, hogy a piaci opció és az energiaközösségek lehetnek életképes lehetőségek. A cégek napelemes rendszerei azért esnek teljesen más megítélés alá, mert egyrészt ők piacon vannak, másrészt sokkal kevesebbet táplálnak be, mivel általában viszonylag nagy a villamosenergia-fogyasztásuk.

– Ezek szerint, ameddig ezek a pályázatok kifutnak, a véget nem érő előző korábbi, illetve a most induló pályázat, addig lesznek lakossági ügyfeleik, utána ez viszont várhatóan nagyon meg fog csappanni a kereslet.

– Reméljük, hogy a piaci opció és az energiaközösség, mint lehetőség, a következő évben közelebb kerül ahhoz, hogy realitás legyen, mert valóban, jelenleg nagyon-nagyon kicsi az érdeklődés a lakossági szektorból pályázatok nélkül a napelemes rendszerek iránt.

– Visszatérve az új pályázatra: megfelelő méretűnek tartja a 10 kilowattos tárolót az öt kilowattos rendszerhez?

– Mi azért lobbiztunk, hogy legyen jelentősen nagyobb. Valamiért ebbe nem ment bele a minisztérium. Azt gondolom, ha az a cél, hogy energiaszuverenitás címén minél több energiát termeljünk és fogyasszunk el otthon, akkor a tároló méretének a növelése az egyik legegyszerűbb és hatékonyabb eszköz. Jó dolog a 10 kilowattóra, jobb a 8-nál, de egyébként a piacon kapható tárolóeszközök jellemzően 5 kilowattóráról indulnak, és ugyanaz az egység modulárisan bővíthető, általában 20-25 kilowattóráig.

– Van még egy dolog, ami a szaldónál nem volt probléma, a bruttónál probléma lesz. Nyáron hosszúak a nappalok, rövidek az éjszakák, eleve kevesebbet vagyunk otthon. A nagyobb energiafogyasztás viszont télen történik. Az akkumlátorok viszont csak a nappali energiát tudják eltárolni éjszakára, a nyárit nem tudják eltenni télre. Mit lehet ezzel kezdeni?

– Fogyasztója válogatja. Ha valakinek van klímája otthon, akkor lehet, hogy nyáron többet fogyaszt. Sokat számít, hogy milyen villamosenergia-fogyasztói vannak, hogy a fűtés vagy a meleg víz mennyire elektromos alapú. Bár mindez lényeges, de valóban az a valóság, hogy a nyári többlettermelésünket a szaldós rendszerben elrakhattuk télire, itt ezt sajnos nem tudjuk megtenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Urbán Ágnes: A TV2-t el fogják adni, Mészáros Lőrincnek nem érdeke tovább működtetni
A médiakutató szerint a kormánypárti médiarendszer a vártnál is gyorsabban és látványosabban omlik össze. Urbán Ágnes arra számít, hogy a Tv2-nél a Tények megszűnésénél jóval jelentősebb változások lesznek, a nyomtatott lapok pedig sorra eltűnnek majd.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 08.



A Tények megszűntetésének bejelentése sokakat váratlanul ért, és a hozzá fűzött magyarázat is furcsán hatott, ami szerint Vaszily Miklós egyszer csak rádöbbent a brand eróziójára, és ígéretet tett arra, hogy a tanulságok levonása után „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő” hírszolgáltatást nyújtanak majd. A propaganda-híradó arcait, Marsi Anikót és Gönczi Gábort már a választások másnapján eltűntették a képernyőről, majd a Rogán Antalhoz közvetlenül kötődő hírigazgatót, Szalai Vivient is menesztették.

Megmenthető-e a csatorna úgy, hogy a tulajdonos személye nem változik? Miért omlik össze ennyire gyorsan a kormánypárti médiabirodalom? És mi lesz a következő nagy változás? Erről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével.

A TV2 megszünteti a Tényeket és átprofilírozza magát. Még a választások előtt beszéltünk arról, hogy egy esetleges változás után gyorsan össze fog dőlni a kormánypárti médiabirodalom. Úgy tűnik, igaza lett.

— Számítottam rá, hogy gyorsan történnek a dolgok, de arra nem, hogy ennyire gyorsan. Ez a tempó még az én várakozásaimat is felülmúlja.

Lehetett látni, hogy ez az egész kormánypárti médiabirodalom szakmailag és üzletileg is légvárra épült.

Ennek nem volt valós alapja, nem volt mögötte közönségigény. Ezért gondoltam azt, hogy a leggyorsabban fog összeomlani, ha egyszer elindul ez a dominó.

Mi kényszeríti a TV2 vezetőit az előremenekülésre? Nyilván nem arról van szó, hogy már most el is fogyott a pénz. Látják, hogy az üzleti modelljük fenntarthatatlan?

— Abban az értelemben most fogyott el a pénz, hogy a folyamatos pénzforrás fogyott el. Látható, hogy vége van az állami bevételeknek. Ilyenkor egy olyan üzletember, akibe szorult némi racionalitás, nem akarja mindenáron az összes tartalékot felélni. Inkább gyorsan döntéseket hoz, hogy legyen erőforrása a teljes átstrukturálásra. Tényleg öngyilkos megoldás lett volna, ha semmit nem csinálnak, csak várják a csodát. Az nem lett volna reális forgatókönyv, hogy ölbe tett kézzel várnak, amíg az utolsó fillér el nem tűnik a bankszámlájukról. Itt most lépni kellett.

Itt kétfajta tőkéről beszélhetünk: a pénzről és a bizalmi tőkéről. Olyan arcok tűntek el vagy léptek hátrébb, mint Marsi Anikó vagy Gönczi Gábor, de a vezetőség, például Vaszily Miklós, maradt. Tovább lehet vinni ezt a brandet, megmaradhat a TV2?

— Azért azt ne felejtsük el, hogy a TV2 elsősorban és alapvetően nem politikai termék, hanem egy kereskedelmi televízió. A műsorstruktúrájában nagyon erősen dominálnak a szórakoztató műsorok, és a legtöbb néző ezt várja el tőlük. Persze, mi tudjuk, hogy ki az a Vaszily Miklós, és gondolkozunk azon, hogy vajon egy ennyire meggyengült branddel mit lehet kezdeni.

Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik napi szinten nézik a TV2-t a különböző műsoraik miatt, nem annyira foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Nagy részüknek fogalmuk sincs, ki az a Vaszily Miklós, és fogalmuk sincs, hogy a TV2 Mészáros Lőrinchez köthető. A téma iránt érdeklődőknek, a tájékozottaknak ez talán fontos, de az átlag TV2-néző kevésbé van kihegyezve ezekre a kérdésekre.

Minden kétséget kizáróan ki fog derülni, hogy ki a TV2 valódi tulajdonosa?

— Én azt gondolom, hogy igen. Sőt, még ennél is tovább megyek:

szerintem a TV2-t el fogják adni.

Minden tudásunk szerint Mészáros Lőrincé a TV2, de erre valójában csak indirekt bizonyítékaink vannak, nem láttunk olyan céges papírt, amin ez 100%-ig rajta lenne. Gyakorlatilag tekinthetjük úgy, hogy övé a tévé. Őszintén szólva egyáltalán nem látom be, hogy Mészáros Lőrincnek milyen érdekeltsége lenne abban, hogy ezt tovább működtesse. Meg merem kockáztatni, hogy a TV2 esetében nagyon reális forgatókönyv most az új tulajdonos keresése. Ugyanakkor ha le tudná passzolni egy tulajdonosnak, akár egy külföldi befektetőnek, akkor elég jelentős bevételhez jutna, ami a családi kasszában valószínűleg jól jönne.

A reklámpiacot eddig torzították az állami megrendelések. Ha ez megszűnik, a TV2 a nézettségével természetesen szerezhet bevételeket. De mennyire akarnak majd a cégek egy ilyen hírű televíziónál hirdetni? Vagy csak a nézettség számít, a pedigré nem?

— Nagyon nehéz ezt megmondani. Számítok arra, hogy valamennyire vissza fognak esni a klasszikus kereskedelmi bevételek is. Leginkább azért, mert hosszú ideje lehetett hallani olyan piaci pletykákat, hogy különböző nagyvállalatokhoz érkeztek üzenetek, hogy muszáj a Fidesz-közeli médiában hirdetni. Különösen abban az esetben, ha hirdetnek független médiában is, elvárás volt velük szemben, hogy a Fidesz-közeli médiában is hirdessenek. Nem nagyon volt olyan nagy cég, amelyik konfrontálódni akart volna a magyar kormánnyal. Amennyire én hallom, ezt az elvárást többé-kevésbé teljesítették is.

Azok, akik eddig csak kényszerből hirdettek a Fidesz-közeli médiában, és egyébként nem remélték ott a célcsoportjuk megtalálását, szerintem nagyon gyorsan le fogják állítani a költést.

De van egy csomó olyan cég a piacon, amelyiknek el kell érnie a társadalom széles rétegét: bankok, távközlési cégek, kiskereskedelmi láncok. Nem hiszem, hogy le akarnak mondani több százezer elért nézőről csak azért, mert a televízió tulajdonosi szerkezetének és múltjának rossz az optikája. De még egyszer hangsúlyozom, ez elsősorban kereskedelmi televízió, és a műsoridejének kilencven-egynéhány százalékában kifejezetten szórakoztató tartalmakat sugároz.

— Eközben felébredt a Gazdasági Versenyhivatal, és a Blikk felvásárlása kapcsán vizsgálódik. Mindezt egy olyan jogszabály ellenére, ami ezt elvileg nem tenné lehetővé. Vissza lehet ezt csinálni?

— Hogy vissza lehet-e csinálni, vagy hogy mi történhet, ennek a megbecslésére nem vállalkozom. Ez egy iszonyatosan izgalmas és furcsa jogi helyzet lesz. Nem vagyok jogász, így nem tudok forgatókönyveket felvázolni a kifutásáról. Az azonban biztos, és ez egy fontos adalék a jogi alaphoz, hogy született egy Európai Médiaszabadság Törvény, az EMFA (European Media Freedom Act), ami tavaly augusztus óta hatályos. Mivel ez jogi formáját tekintve egy rendelet, az uniós tagországokban közvetlenül hatályos. Abban a pillanatban, amikor hatályba lépett, automatikusan Magyarországon is hatályba lépett. Még úgy is, hogy a magyar jogalkotó nem implementálta, nem változtatott a magyar médiatörvényen, pedig kellett volna. A Ringier-Indamedia-deal októberben volt, tehát már bőven augusztus után, emiatt az EMFA megteremtette a jogalapot arra, hogy vizsgálatot lehessen indítani. Azt sejtem, hogy a GVH vagy tudta ezt eddig is, csak próbálta elkerülni, vagy mivel márciusban érkezett hozzájuk egy bejelentés, utólag döbbentek rá, hogy itt valóban van egy európai jogból származó jogalap, és nekik ezzel dolguk van. De nem látok bele, hogy melyik történt.

— Balásy Gyula nevét pár napja az is ismeri, aki eddig sosem hallott róla. Megdöbbentő volt látni azokat az ábrákat, amelyek bemutatták, hogy a cégei a magyar reklámpiac bevételének több mint a felét uralták az állami megrendelésekkel. Ez a tér most felszabadul?

— Az biztos, hogy a piac összemérete csökkenni fog, kisebb lesz a volumene, egész egyszerűen azért, mert ez az őrületes állami pénzforrás véget ért. Ugyanakkor fontos látni, hogy kereskedelmi cégek is szerződtek a Balásy-féle ügynökségekkel, pont azért, mert próbáltak igazodni. Éppen valamelyik nap jelentette be két cég, a Kifli és a Használtautó.hu, hogy szerződést is bontottak. Nem tudom pontosan, mennyi ilyen cég lehetett, de ezek most majd normálisan működő, korrekt ügynökségeket fognak keresni. Ilyen szempontból növekedhet a piac. Hosszabb távon, ahogy elkezd gyógyulni a magyar gazdaság, és beindulnak a fejlesztések, az szépen lassan beindíthatja a reklámpiaci költést is.

Az igazi, normális piaci alapon működő cégeknek sokkal jobb lesz, mert egy tisztességesebben és egészségesebben működő piacon fognak dolgozni.

De újraosztani a Balásy-cégek portfólióját nyilván nem lehet, hiszen annak nagy része állami pénzekről szólt.

Eltűntek az óriási politikai propaganda-plakátok is az utcákról. Ez rengeteg felületet jelentett. Most több a plakáthely, mint amennyit a piac fel tud szívni?

— Valóban az a helyzet, hogy itt állnak üresen a plakáthelyek, és valószínűleg nincs kinek eladni őket. El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy elkezdenek eltűnni az óriásplakátok, vagy legalábbis egy részük. Ennek lehet szabályozási oka is, például ha a Tisza Párt vagy az önkormányzatok településkép-védelmi szempontból szűkítik a számukat. De az is lehet, hogy egyszerűen kereslet nélkül maradnak a helyek, és a plakátcégek kénytelenek lesznek felszámolni őket. Az a benyomásom, hogy ilyen mennyiségben sima piaci, kereskedelmi hirdetők nem fognak óriásplakát-helyet vásárolni.

Mi lesz a következő lépés? Beharangozták, hogy újabb és újabb pentitók fognak vallani.

— Hogy a szappanopera műfajban mi fog történni, ki fog legközelebb bemenni egy nagy adag papírzsebkendővel valamelyik stúdióba, azt abszolút nem látom. Viszont amire mindenképpen számítok, az az, hogy a KESMA, vagy ha úgy tetszik, a MediaWorks portfóliójában jelentős változások lesznek. Elsősorban és időben legelőször azt sejtem, hogy a nyomtatott lapokkal fog történni valami.

A megyei lapokkal?

— Igen, például a megyei lapokkal, az országos terjesztésű napilapokkal. Ott van a Metropol, a bulvár, mint a Bors, vagy a Magyar Nemzet.

Nagyon sok nyomtatott lap meg fog szűnni.

A nyomtatott lapokkal az a baj, hogy ez egy nagyon drága műfaj. Egy online portált a töredékéből lehet üzemeltetni, nem is beszélve a különböző YouTube-csatornákról, beszélgetős műsorokról, amelyeknek elenyésző költségük van. Viszont egy nyomtatott napilap, részben a nyomtatás, de főleg a terjesztés miatt, tehát hogy fizikailag elvinni minden áldott nap az ország minden szegletébe, annyira drága történet, hogy ezt nem fogják tudni kigazdálkodni. Ha egy nagy piaci változásra kell előrejelzést tenni, akkor azt sejtem, hogy ezek fognak leghamarabb eltűnni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk