HÍREK
A Rovatból

MOHU: „Pontatlanul fogalmaz Vitézy Dávid – a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a főváros”

Vitézy Dávid az Indexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a főváros rendelkezik a szükséges forrásokkal a terület megvásárlásához. Állítása szerint a BKM a hulladékkoncesszióból származó bevételekből finanszírozza a vásárlást.


A MOHU szerint Vitézy Dávid pontatlanul fogalmazott, amikor azt állította, hogy a Budapesti Közművek (BKM) a hulladékkoncesszió bevételeiből vásárolja meg a rákosrendezői telket. A cég közleményben jelezte, hogy az általuk kifizetett összeget szigorú szabályok korlátozzák.

A témáról egy pénteki konferencián esett szó, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid vezetett. A rendezvényen Budapest elővásárlási jogának megszerzése és a terület jövőbeli fejlesztése került napirendre. A résztvevők között volt Erő Zoltán főépítész és Andreas Trisko bécsi várostervező is, akik bemutatták a főváros terveit.

Vitézy Dávid az Indexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a főváros rendelkezik a szükséges forrásokkal a terület megvásárlásához. Állítása szerint a BKM a hulladékkoncesszióból származó bevételekből finanszírozza a vásárlást. Elmondása szerint az egyszeri, 33 milliárd forintos bevételből már teljesítettek két részletfizetést, és a fennmaradó 20,9 milliárdot 2039-ig kell előteremteni.

„Az a pénz, amiből megveszi a Budapesti Közművek (BKM) a telket, az a hulladékkoncesszió bevételeiből van, mert ott volt egy egyszeri bevétel a hulladékhasznosító műanyagberuházásából, ami 33 milliárd forint, ezt használja erre a város, és ezt a közgyűlési döntés is tartalmazza” – mondta.

Vitézy szerint a telek fejlesztését magántőke bevonásával kell megoldani, de szerinte fontos, hogy a terület fővárosi tulajdonban maradjon, míg a beruházók csak az épületek tulajdonjogát kapják meg. Kiemelte, hogy a városnak kell meghatároznia, milyen funkciójú és magasságú épületek jöhetnek létre, illetve hány támogatott bérlakás épüljön.

Hangsúlyozta, hogy három alapvető feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy Rákosrendező beépíthetővé váljon. Az első kettő a szemét eltávolítása és a kármentesítés, amelyekről sok szó esett, de a harmadik feltétel, a vasúti infrastruktúra átalakítása is nélkülözhetetlen. „Azokat a rákosrendezői vágányokat, ahol tehervonatok álltak 50 éve, de ma már fa nő a helyükön, el kell bontani. Erre a MÁV nélkül nincs lehetőség a jogszabályok alapján, nem az van, hogy kimegyünk, és lefűrészeljük a síneket a többiről” – mondta.

A MOHU közleményben reagált az elhangzottakra. „Pontatlanul fogalmaz Vitézy Dávid – a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a főváros” – írták. A cég szerint elképzelhető, hogy Vitézy nem ismeri pontosan a MOHU és a főváros szerződéseinek részleteit, ezért tartották fontosnak a tisztázást.

A vállalat szerint összesen 39 milliárd forintot fizettek a BKM-nek a MOHU Budapest 50 százalékos tulajdonrészéért és annak működtetéséért. Ebből 17 milliárdot kizárólag a MOHU Budapest fejlesztésére lehet felhasználni, és ezt az összeget letéti számlán kell tartani.

A szerződés részeként tavaly év végén további 13 milliárd forintért vásároltak meg a fővárostól egy részben uniós forrásból megvalósuló hulladékválogatót és logisztikai telepet. A vételár csak az EU-s támogatás feltételeinek megfelelően használható fel.

A MOHU hozzátette, hogy nem az ő hatáskörük eldönteni, milyen pénzügyi forrásokkal rendelkezik Budapest. „A mi feladatunk a hazai hulladékgazdálkodási rendszer modernizálása és fejlesztése, annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni az európai uniós céloknak, és hogy minél jobban óvjuk a környezetünket” – fogalmaztak.

Karácsony Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy az emírségekbeli Eagle Hills Properties által kínált 50,9 milliárd forintot Budapest abból az összegből fedezi, amelyet a 2023-ban befizetett szolidaritási adóból kap vissza. Az 50,9 milliárd forintot három részletben kell kifizetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Kitől félsz, Gulyás Gergő?” – megszólalt Magyar Péter, miután a miniszter lehülyézte a tiszás jelölteket a kormányinfón
A TISZA Párt elnöke szerint a Fidesz vezetői gyávák elindulni egyéniben a jövő évi országgyűlési választáson. „Próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba" – írta Facebook-oldalán.


„A TISZA minden vezetője és ismert arca elindul a belső jelöltállításon és megmérettetné magát egyéniben is a jövő áprilisi választáson. Eközben a Fidesz vezetői gyávák elindulni és próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba...Vajon mitől félnek?” - írta Facebook-oldalán.

„Bátorság, Elvtársak, bátorság! Kitől félsz, Gulyás Gergő? Kitől félsz, Kubatov Gábor? Kitől félsz, Lázár János? Kitől félsz, Rogán Antal? Kitől félsz, Kósa Lajos? Kitől félsz, Németh Szilárd? Kitől félsz, Szijjártó Péter? Kitől félsz, Orbán Viktor? Az emberektől?”

- kérdezte posztjában a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter nem sokkal azután posztolta ezt, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón beszélt a tiszás képviselőjelöltekről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, szerint még a „Tisza Párt elnöke is meg van győződve arról, hogy a saját jelöltjeik olyan hülyék, hogy egy mondatot sem mondhatnak a nyilvánosság előtt”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton: Amikor a német gazdaság 0-val nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén 0
A miniszter szerint a német gazdaság stagnálása miatt a magyar sem tud érdemben növekedni. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén azt is mondta, „a pénzügyi stabilitás jelenleg létezik”.


„Kétszer nulla, az mégiscsak nulla” – ezzel a mondattal magyarázta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság idei teljesítményét csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.

A miniszter szerint a német gazdaság stagnálása miatt a magyar sem tud érdemben növekedni.

A kormány idén körülbelül 0,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, de a miniszter szerint az utolsó negyedévben már magasabb pályára állhat a gazdaság. A valódi fordulatot 2026 közepétől várja, amikor a nagy beruházások, mint a BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD gyárai termelni kezdenek. A költségvetési hiány idén és jövőre is 5 százalék körül alakul, az államadósság pedig jövőre 73,5 százalék körül marad.

„A pénzügyi stabilitás jelenleg létezik”

– jelentette ki Nagy Márton.

Az inflációról azt mondta, a jelenlegi 4,3 százalékos szint az év végére 4 százalék alá csökkenhet. Ebben szerinte szerepe van az élelmiszer-árrésstopnak is, ami mintegy másfél százalékponttal fogja vissza az áremelkedést. A bérmegállapodásról közölte, hogy „órák kérdése, és megszületik”.

A várakozások szerint a minimálbér 10-11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedhet.

A kormány célja, hogy 2027-re a bérszint elérje az ezer eurót, ami a tegnapi árfolyamon számolva körülbelül 382 ezer forintot jelent.

A versenyképesség kulcsának az energiaárakat és az adópolitikát nevezte.

„Mi máson múlna az ország versenyképessége, ha nem az energián és az adópolitikán?”

– tette fel a kérdést a Telex tudósítása szerint.

A kormány a rövid távú növekedést a belső fogyasztás élénkítésével, a hosszabb távút pedig a beruházásokkal akarja biztosítani. A jövő évi nyugdíjemelés mértékét a 2026-ra várt 3,6 százalékos inflációhoz igazítják. A lakhatási politikáról szólva a miniszter sikeresnek nevezte az Otthon Start programot, amelyre hetente kétezer szerződést kötnek, és kijelentette: „Mi a tulajdont részesítjük előnyben” a bérlakásokkal szemben.

Az ellenzéki képviselők többek között a régiós lemaradásról kérdezték a minisztert. Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció képviselője arra volt kíváncsi, miért nő a magyar GDP lassabban, mint a cseh vagy a lengyel. Nagy Márton ezt az ipari szerkezet eltéréseivel, a nagyobb lengyel belső piaccal, a magas lengyel védelmi kiadásokkal és a menekültek ottani munkapiaci hatásával magyarázta. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek képviselője a miniszter környezetéhez köthető magántőkealapokról kérdezett, amire a miniszter annyit mondott, hogy a kérdésre már korábban választ adott.

A most elhangzott gazdasági prognózisok jelentős korrekciót mutatnak a korábbi kormányzati várakozásokhoz képest. A nemzetgazdasági miniszter még október végén, Miskolcon beszélt először arról, hogy az idei növekedés csupán 0,5–1,0 százalék között alakulhat, miután a kormány az év során többször is lefelé módosította a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Történelmi mélyponton a születések száma: októberben kevesebb mint 6000 gyerek jött világra
Múlt hónapban 10%-kal kevesebb baba született, mint tavaly ilyenkor. Októberben még soha nem volt ennyire alacsony a születések száma. A népességfogyás gyorsulása látszik, ehhez pedig a gyerekvállalási kedv visszaesése is hozzájárul.


Történelmi mélypontra zuhant a születések száma októberben, mindössze 5979 gyermek jött világra, ami 10 százalékkal, 686 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban – írta a Portfolio.hu. Bár volt már ennél kevesebb születés egy-egy hónapban, októberben még soha nem regisztráltak ilyen alacsony számot. Eközben a halálozások száma 6,8 százalékkal 10 333 főre csökkent, így a természetes fogyás 4354 fő volt, ami alig marad el a 2024. októberi 4424 fős értéktől.

Hosszabb távon nézve a népességfogyás gyorsulása látszik. Míg korábban a születések és halálozások egyenlege miatt havonta átlagosan bő háromezerrel csökkent az ország népessége, mostanra ez a szám 4500 körülire nőtt.

A romló trendet a január és október közötti időszak adatai is megerősítik. Ebben a tíz hónapban a természetes fogyás 42 444 fő volt, ami 5,7 százalékkal haladja meg az előző évi 40 140 fős adatot. Ez a veszteség nagyjából Dunakeszi teljes lakosságának felel meg.

A csökkenő születésszám mögött egyrészt a szülőképes korú nők számának apadása áll, ami elkerülhetetlen demográfiai folyamat. Ennél aggasztóbb, hogy a történelmi mélyponthoz a gyerekvállalási kedv visszaesése is hozzájárul.

A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,31-re esett, míg egy évvel korábban ez az érték 1,39 volt. Szezonálisan igazítva ez az adat is történelmi mélypontnak számít.

A magyarországi tendencia nem egyedi, illeszkedik az európai folyamatokba.

2023-ban az Európai Unióban rekordmértékben, 5,4 százalékkal esett a születések száma, a termékenységi ráta pedig 1,46-ról 1,38-ra süllyedt. Franciaországban 2024-ben 1,62-re esett vissza a termékenységi arányszám, ami szintén a fejlett világban tapasztalható tartós visszaesést jelzi. Az EU népességnövekedése is teljes egészében a nettó migrációból származott, a természetes fogyás -1,3 millió fő volt.

A kormány lakhatási és családtámogatási programokkal igyekszik növelni a gyermekvállalási kedvet. Ilyen a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start program, amit Panyi Miklós államtitkár bejelentése szerint 2026. január elsejétől a külterületi lakóingatlanokra is kiterjesztenek. Szakértők szerint azonban a pénzügyi ösztönzők önmagukban kevesek a tartós fordulathoz. A termékenység növeléséhez szerintük komplex intézkedéscsomagra van szükség: a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére, a rugalmas munkavégzés támogatására, a megfizethető lakhatásra és a vándorlási egyenleg kezelésére is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk