Lényegesen rosszabb év jön, mint vártuk az MNB szerint is - ősszel visszatér a 4 százalék feletti infláció
A Magyar Nemzeti Bank 2,4-ről 1,7 százalékra rontotta az idei GDP-növekedési előrejelzését. A jegybank szerint a költségvetési hiány is a vártnál magasabb lehet, miközben a reálbérek növekedése lassul.
Ősszel ismét 4 százalék fölé kúszhat az infláció, a gazdasági növekedés pedig a vártnál jóval lassabb lehet, miután a Magyar Nemzeti Bank rontott a korábbi előrejelzésein.
A jegybank legfrissebb Inflációs jelentése szerint a GDP a korábban várt 2,4 százalék helyett mindössze 1,7 százalékkal bővülhet idén.
Az inflációt most 3,2 helyett 3,8 százalékosra várják, a költségvetési hiány pedig a GDP 5,2-5,7 százaléka lehet a korábbi 4,7-5,2 százalékos sáv helyett.
Még a foglalkoztatottság is rosszabbul alakulhat, a korábbi 0,7 százalékos visszaesés helyett 0,8 százalékos csökkenést jósolnak.
Bár az átlagkereset az eddig vártnál jobban, 10,9 százalékkal nőhet, ezt a növekedést a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze magyarázza, a versenyszférában továbbra is 8,7 százalékos emelést várnak.
A magasabb infláció miatt a reáljövedelem is a korábban jelzett 4,7 helyett csak 4,6 százalékkal emelkedhet.
Az év eleji, februári 1,4 százalékos alacsony infláció a jegybank szerint is átmeneti volt, a mostani előrejelzés szerint az iráni háború és az energiaválság miatt július–szeptembertől újra 4 százalék fölött lehet az áremelkedés üteme, és csak 2027 második felében térhet vissza 3 százalék környékére.
A jelentés készítői azzal számoltak, hogy az üzemanyagok ármaximálása május közepén, az árréskorlátozás pedig május végén véget ér, bár a kormány ezeket a határidőket korábban többször is módosította. Az MNB szerint az üzemanyagok és a piaci energia együtt 4,5 százalékkal drágulhat idén a tavalyihoz képest. A vállalatok már érzik a drágulást, ami a fogyasztói árakba is begyűrűzhet.
A gazdaságot idén is a lakossági fogyasztás húzhatja, ami a reálbérek növekedésével 4,1 százalékkal bővülhet. Ezzel szemben az ipar teljesítménye a jegybank megfogalmazása szerint „visszafogott maradhat”.
Löketet az adhat, ha a nagy járműipari beruházások beindulnak, ezt most az év végére várják.
A vállalati beruházások helyreállása a gazdaság egyik legnagyobb problémája maradt. A jegybank szerint a céges költések élénkülése a vártnál lassabb lehet, az MNB úgy látja, „a vállalati beruházások(...) 2027-től támogathatják érdemben a növekedést”.
Az idei 2,3 százalékosra várt beruházási növekedést szinte teljes egészében a lakossági építkezések, főleg az Otthon Start Program adhatja.
A nagy bizonytalanság miatt a jegybank több alternatív forgatókönyvet is felvázolt. Ha elhúzódnak a geopolitikai feszültségek, az a most vártnál 0,6 százalékponttal nagyobb inflációt és 0,3-mal kisebb GDP-növekedést okozhat. Ha a külső növekedés gyengébb lenne, és emiatt szenvedne a magyar export, akkor a GDP-növekedés 0,6 százalékkal lehetne kisebb, ami viszont 0,2 százalékponttal visszafogná az inflációt.
Ősszel ismét 4 százalék fölé kúszhat az infláció, a gazdasági növekedés pedig a vártnál jóval lassabb lehet, miután a Magyar Nemzeti Bank rontott a korábbi előrejelzésein.
A jegybank legfrissebb Inflációs jelentése szerint a GDP a korábban várt 2,4 százalék helyett mindössze 1,7 százalékkal bővülhet idén.
Az inflációt most 3,2 helyett 3,8 százalékosra várják, a költségvetési hiány pedig a GDP 5,2-5,7 százaléka lehet a korábbi 4,7-5,2 százalékos sáv helyett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb nagy nevek! Azahriah mellett Krúbi és a Carson Coma néhány tagja is fellép Puzsérék Rendszerbontó Nagykoncertjén
A Polgári Ellenállás bejelentette a Rendszerbontó Nagykoncert 13 további fellépőjét, ezzel a lista véglegessé vált. Az esemény célja, hogy rendszerkritikus dalokkal mozgósítsa a választókat.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Puzsér Róbert korábban azt nyilatkozta, hogy minden előadó egyetlen, rendszerkritikus dalt ad majd elő. Az eseménnyel az eddig széttartó indulatokat szeretnék összecsatornázni, és a cél, hogy „meghajtani vele a választási hajlandóságot”. Puzsér hozzátette, az eseménnyel szeretnének „átpolitizálni olyan társadalmi csoportokat, aki nem követik a politikai realityt”.
A koncertet a választás előtti pénteken tartják Budapesten, a Hősök terén. Az esemény egyszerre lesz zenei program és politikai demonstráció, amelyet teljes egészében közösségi finanszírozásból valósítának meg.
A szervezők 45 millió forintot gyűjtenek, legutóbbi posztjuk szerint 27 millió már össze is jött.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több vizet használna a debreceni CATL-akkugyár, mint az egész város – a Vízművek szerint a rendszer ezt már nem bírja el
A kínai CATL napi 22 ezerről 33 ezer köbméterre emelné ivóvízfogyasztását. A vízművek szerint a Keleti-főcsatorna és a helyi hálózat fejlesztése nélkül a kérés jelenleg teljesíthetetlen.
A jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a debreceni CATL-gyár kérése, hogy a város az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter ivóvizet biztosítson az üzemnek – ez a Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja a kínai akkumulátorgyár másfélszeresére növelt vízigényével kapcsolatban. A kínai cég a hónap eleji vezetőségi ülés előtt kérte ki a vízművek véleményét az emelésről - írta a Kontroll. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 3 milliárd forintot ajánlott két, egyenként 5000 köbméteres víztározó megépítésére, ami ugyan a kapacitást nem bővíti, de az ellátás biztonságát növelheti.
A vízszolgáltatók szerint számos infrastrukturális beruházás hiányzik a többletigény teljesítéséhez. Ezek közé tartozik a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, ami a tervek szerint csak 2027 decemberére fejeződik be. A gyárnak is otthont adó Déli Gazdasági Övezetben a „szürkevíz” számára tervezett három vezetékből még csak kettő épült meg, és ezek minősítési folyamata is zajlik. Az ipari szennyvíz elvezetéséhez szükséges hígítóvíz-vezetékek kivitelezése pedig csak az év végére fejeződhet be. Emellett a vízművek szerint elengedhetetlen a Dobozi-lakótelepi víztorony felújítása, két vízműtelep fejlesztése és további kutak fúrása is, a debreceni szennyvíztisztító telep bővítése pedig még csak az engedélyezési terveknél tart.
A kormány a hét elején rendeletben nyilvánította kiemelt jelentőségű üggyé a debreceni víziközmű-fejlesztéseket. A rendelet szerint a beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre legfeljebb 30, a szakhatósági eljárásokra pedig mindössze 15 napos határidő vonatkozik. A kormányrendelet azután jelent meg, hogy a sajtó kérdéseket küldött a Nemzeti Vízműveknek a CATL megnövekedett vízigényéről.
A CATL által most igényelt napi 33 ezer köbméteres vízmennyiség azért is figyelemre méltó, mert a Tiszamenti Regionális Vízművek az idei nyári hónapokra Debrecen teljes lakosságának napi vízfogyasztását 30 ezer köbméterre becsülte.
Ez azt jelenti, hogy egyedül az akkumulátorgyár több vizet használna fel, mint a megyeszékhely lakói.
A gyár vízigénye már korábban is komoly vitákat szült. Tavalyelőtt került nyilvánosságra egy tanulmány, amely szerint a déli ipari park teljes felfutása után az átlagos vízfogyasztás napi 42 500 köbméter lesz, ami csúcsidőben a 60 ezer köbmétert is elérheti. A dokumentumot napok alatt eltávolították a kormányhivatal honlapjáról, Debrecen fideszes polgármestere, Papp László pedig később azt állította, hogy a déli ipari park összes cégének vízfogyasztása nem fogja meghaladni a napi 24 ezer köbmétert. A CATL mostani, önmagában 33 ezer köbméteres igénye ezt az állítást is megkérdőjelezi.
A kormány elkötelezettségét jelzi az akkuipar mellett, hogy a Civaqua-program keretében a Tisza vizét is az ipari parkokba vezetik majd, hogy azzal hígítsák az akkugyárak ipari szennyvizét, felülírva a program eredeti, ökológiai céljait. A Kontrollnak nyilatkozó vízügyi szakember szerint a kormányrendelettel felgyorsított engedélyezési eljárások nem teszik lehetővé a szükséges hatástanulmányok szakszerű elbírálását.
A lap megjegyzi, hogy a Tisza Párt kormányprogramjában egy új szakhatóság felállítása szerepel, amely az összes magyarországi akkumulátorgyár eddigi engedélyét felülvizsgálhatná.
A jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a debreceni CATL-gyár kérése, hogy a város az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter ivóvizet biztosítson az üzemnek – ez a Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja a kínai akkumulátorgyár másfélszeresére növelt vízigényével kapcsolatban. A kínai cég a hónap eleji vezetőségi ülés előtt kérte ki a vízművek véleményét az emelésről - írta a Kontroll. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 3 milliárd forintot ajánlott két, egyenként 5000 köbméteres víztározó megépítésére, ami ugyan a kapacitást nem bővíti, de az ellátás biztonságát növelheti.
A vízszolgáltatók szerint számos infrastrukturális beruházás hiányzik a többletigény teljesítéséhez. Ezek közé tartozik a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, ami a tervek szerint csak 2027 decemberére fejeződik be. A gyárnak is otthont adó Déli Gazdasági Övezetben a „szürkevíz” számára tervezett három vezetékből még csak kettő épült meg, és ezek minősítési folyamata is zajlik. Az ipari szennyvíz elvezetéséhez szükséges hígítóvíz-vezetékek kivitelezése pedig csak az év végére fejeződhet be. Emellett a vízművek szerint elengedhetetlen a Dobozi-lakótelepi víztorony felújítása, két vízműtelep fejlesztése és további kutak fúrása is, a debreceni szennyvíztisztító telep bővítése pedig még csak az engedélyezési terveknél tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfajult a vita: Hann Endre propagandistának nevezte Mráz Ágoston Sámuelt, majd bejelentette, hogy a választás után visszavonulhat
Összecsapott a Medián és a Nézőpont Intézet vezetője az utóbbi napokban publikált, merőben eltérő párttámogatottságokat mérő kutatásaik miatt. Mráz szerint az ördög a részletekben, ez esetben az eltérő módszertanban rejlik, míg Hann szerint a Nézőpont politikai megrendelést teljesít.
A Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Bár a kerekasztal témája az áprilisi választás volt, Hann Endre nem kerülte meg a két intézet közötti feszültséget, és azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista, aki etikai vétséget is elkövetett ellene. A vita hátterét a két intézet homlokegyenest eltérő mérési eredményei adják, a részletekről a 444.hu számolt be.
Hann szerint Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett. „Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni”
– mondta a Medián vezetője, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvélemény-kutatók hitele. Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a Nézőpont független, a Medián számai pedig furcsák.
Hann a vita során egy ponton azt is kijelentette:
„Nem tudom, április 12 után folytatom-e a közvéleménykutatói munkát”.
A konfliktus alapja, hogy a Medián szerdán közölt számai alapján a választani tudó biztos szavazók között 58 százalékon áll a Tisza és 35 százalékon a Fidesz, ami 23 pontos ellenzéki előnyt jelent. Ezzel szemben a Nézőpont legfrissebb kutatása szerint a Fidesz vezet hat százalékkal: náluk 46 százalékon áll a kormánypárt és 40 százalékon a Tisza. A kormányközeli intézet egyenesen azt a címet adta kutatásának, hogy „a Nézőpont realistább a Mediánnál”.
Mráz a nagy eltérést azzal magyarázta, hogy ők a rejtőzködő, pártválasztásukat el nem áruló, de magukat biztos szavazónak mondó válaszadókat is besorolják valahova egy statisztikai eljárással, egyéb válaszaik alapján. „Nincs trükk, standard statisztikai eljárás”
– fogalmazott.
Azt is felvetette, hogy a Medián adatfelvételében „lehet valami furcsaság”, mivel a telefonos megkereséseket az Iránytű intézet végzi. Hann erre úgy reagált, hogy több call centerrel is dolgoznak, és az Iránytű csak az egyik partnerük.
A vita akkor éleződött ki, amikor február végén a Medián egy minden addiginál nagyobb, 20 százalékos Tisza-előnyt mért. Erre reagálva a kormányzati médiagépezet támadást indított az intézet ellen, melynek részeként a megafonos Deák Dániel megszerzett néhány, állítólag a felmérés nyers adatfelvételi számait tartalmazó táblázatot, és ezek alapján hamisítással vádolta a Mediánt.
Hann szerint Mráz etikai vétséget követett el, amikor „beállt az undorító kampányba”, melynek célja az ő és a Medián tönkretétele volt.
Mráz tagadta, hogy részt vett volna a kampányban. „Csak írtam egy bejegyzést, hogy szerintem vannak furcsaságok az adatokban, és kérdéseket tettem fel” – mondta, hozzátéve, hogy szakmai vitát szeretett volna kezdeményezni, és nem feltételezi, hogy a Medián manipulálná az adatokat.
Hann Endre a vitán nem volt hajlandó a számokról beszélni, mert azt károsnak tartja a szakmára nézve, és szerinte „kínos dolgok derülhetnek ki” a Nézőpont nem átlátható módszertanáról is. Védte intézete függetlenségét, példaként hozva, hogy Gyurcsány Ferencről akkor is megírták, hogy a legnépszerűtlenebb miniszterelnök, amikor a Miniszterelnöki Hivataltól volt megrendelésük.
A Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Bár a kerekasztal témája az áprilisi választás volt, Hann Endre nem kerülte meg a két intézet közötti feszültséget, és azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista, aki etikai vétséget is elkövetett ellene. A vita hátterét a két intézet homlokegyenest eltérő mérési eredményei adják, a részletekről a 444.hu számolt be.
Hann szerint Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett. „Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni”
– mondta a Medián vezetője, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvélemény-kutatók hitele. Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a Nézőpont független, a Medián számai pedig furcsák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kettészakad az ország, nyugaton 15 centis hó és viharos szél, keleten 20 fokos tavasz
Egy mediterrán ciklon éri el az országot, jelentős csapadékot és viharos szelet hozva. A HungaroMet a nyugati megyékre figyelmeztetést adott ki a havazás és a 90 km/órás széllökések miatt.
Kettészakítja az országot egy mediterrán ciklon: míg nyugaton viharos széllel és helyenként 10-15 centiméteres hóval tér vissza a tél, keleten 20 fok körüli tavaszias idő várható. A csütörtök délelőtt kiadott HungaroMet előrejelzés szerint a Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban a széllökések gyakran elérik a 70–90 km/órát, de ennél erősebbek is lehetnek.
Péntek reggelig a nyugati országrészben 20–30, helyenként akár 40–50 milliméter csapadék is eshet. A hegyekben, így a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint a Bakonyban a hóréteg vastagsága a 10–15 centimétert is meghaladhatja, de síkvidéken is kialakulhat 5 centiméteres vizes, tapadó hóréteg.
A várható időjárás miatt a Magyar Közút Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyékben elrendelte a téli munkagépek felszerelését.
Pénteken az északkeleti országrész kivételével többfelé várható eső, zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. Kezdetben nyugaton és a Bakonyban átmenetileg havas eső, havazás is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, viharos az északias szél, a legmagasabb hőmérséklet pedig 2 és 20 fok között alakul, nyugaton lesz a leghidegebb, keleten a legmelegebb.
Szombaton délen erősen felhős, máshol változóan felhős-napos időre kell készülni, és még többfelé kialakulhat kisebb eső, futó zápor. A Dunántúlon az északi szél viharossá fokozódik. A hőmérséklet napközben 9 és 21 fok között alakul.
Vasárnap már többnyire napos időre van kilátás, de elszórtan záporok kialakulhatnak. Országszerte erős, többfelé viharos széllökések kísérhetik az északias szelet. A csúcshőmérséklet 11 és 18 fok között valószínű.
A jövő heti négynapos húsvéti ünnep azonban már szárazabb időt hozhat. A jelenlegi prognózisok szerint a tartósan 20 fokos tavaszi idő április közepe környékén térhet vissza. A hónap végére pedig akár 23 fokot is mérhetünk, de záporokra, zivatarokra akkor is számítani kell.
Kettészakítja az országot egy mediterrán ciklon: míg nyugaton viharos széllel és helyenként 10-15 centiméteres hóval tér vissza a tél, keleten 20 fok körüli tavaszias idő várható. A csütörtök délelőtt kiadott HungaroMet előrejelzés szerint a Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban a széllökések gyakran elérik a 70–90 km/órát, de ennél erősebbek is lehetnek.
Péntek reggelig a nyugati országrészben 20–30, helyenként akár 40–50 milliméter csapadék is eshet. A hegyekben, így a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint a Bakonyban a hóréteg vastagsága a 10–15 centimétert is meghaladhatja, de síkvidéken is kialakulhat 5 centiméteres vizes, tapadó hóréteg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
