Több vizet használna a debreceni CATL-akkugyár, mint az egész város – a Vízművek szerint a rendszer ezt már nem bírja el
A jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a debreceni CATL-gyár kérése, hogy a város az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter ivóvizet biztosítson az üzemnek – ez a Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja a kínai akkumulátorgyár másfélszeresére növelt vízigényével kapcsolatban. A kínai cég a hónap eleji vezetőségi ülés előtt kérte ki a vízművek véleményét az emelésről - írta a Kontroll. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 3 milliárd forintot ajánlott két, egyenként 5000 köbméteres víztározó megépítésére, ami ugyan a kapacitást nem bővíti, de az ellátás biztonságát növelheti.
A vízszolgáltatók szerint számos infrastrukturális beruházás hiányzik a többletigény teljesítéséhez. Ezek közé tartozik a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, ami a tervek szerint csak 2027 decemberére fejeződik be. A gyárnak is otthont adó Déli Gazdasági Övezetben a „szürkevíz” számára tervezett három vezetékből még csak kettő épült meg, és ezek minősítési folyamata is zajlik. Az ipari szennyvíz elvezetéséhez szükséges hígítóvíz-vezetékek kivitelezése pedig csak az év végére fejeződhet be. Emellett a vízművek szerint elengedhetetlen a Dobozi-lakótelepi víztorony felújítása, két vízműtelep fejlesztése és további kutak fúrása is, a debreceni szennyvíztisztító telep bővítése pedig még csak az engedélyezési terveknél tart.
A kormány a hét elején rendeletben nyilvánította kiemelt jelentőségű üggyé a debreceni víziközmű-fejlesztéseket. A rendelet szerint a beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre legfeljebb 30, a szakhatósági eljárásokra pedig mindössze 15 napos határidő vonatkozik. A kormányrendelet azután jelent meg, hogy a sajtó kérdéseket küldött a Nemzeti Vízműveknek a CATL megnövekedett vízigényéről.
A CATL által most igényelt napi 33 ezer köbméteres vízmennyiség azért is figyelemre méltó, mert a Tiszamenti Regionális Vízművek az idei nyári hónapokra Debrecen teljes lakosságának napi vízfogyasztását 30 ezer köbméterre becsülte.
A gyár vízigénye már korábban is komoly vitákat szült. Tavalyelőtt került nyilvánosságra egy tanulmány, amely szerint a déli ipari park teljes felfutása után az átlagos vízfogyasztás napi 42 500 köbméter lesz, ami csúcsidőben a 60 ezer köbmétert is elérheti. A dokumentumot napok alatt eltávolították a kormányhivatal honlapjáról, Debrecen fideszes polgármestere, Papp László pedig később azt állította, hogy a déli ipari park összes cégének vízfogyasztása nem fogja meghaladni a napi 24 ezer köbmétert. A CATL mostani, önmagában 33 ezer köbméteres igénye ezt az állítást is megkérdőjelezi.
A kormány elkötelezettségét jelzi az akkuipar mellett, hogy a Civaqua-program keretében a Tisza vizét is az ipari parkokba vezetik majd, hogy azzal hígítsák az akkugyárak ipari szennyvizét, felülírva a program eredeti, ökológiai céljait. A Kontrollnak nyilatkozó vízügyi szakember szerint a kormányrendelettel felgyorsított engedélyezési eljárások nem teszik lehetővé a szükséges hatástanulmányok szakszerű elbírálását.
A lap megjegyzi, hogy a Tisza Párt kormányprogramjában egy új szakhatóság felállítása szerepel, amely az összes magyarországi akkumulátorgyár eddigi engedélyét felülvizsgálhatná.
