Mikecz Dániel: Az előrehozott választásoknak nincs reális esélye
Alig több, mint egy hét van az örnkormányzati- és EP-választásokig. Miközben a Fidesz a szombati békemenetre készül, úgy tűnik, csütörtökön megtartják az EP-listavezetők vitáját az állami tévében. Közben a helyszínül szolgáló Várkert bazár elé Magyar Péter demonstrációt hirdetett. A fővárosban újra és újra lábra kap az a pletyka, hogy a Fidesz Szentkirályi Alexandra visszaléptetésére készül, amit egyelőre cáfolnak. De a Medián legfrissebb mérése szerint ebben az esetben jóval szorosabbá válhatna a főpolgármester-választás. Orbán Viktor kampányüzemmódra kapcsolt, az országot elárasztották a Fidesz háború vagy béke plakátjai, Dobrev Klára után pedig már Magyar Péter is arról beszélt, ha a Fidesz 40% alá kerül az EP-választásokon, akár az előrehozott választásoknak is van esélye.
Az utóbbi napok fejleményeiről Mikecz Dániel politológussal beszélgettünk
– Szentkirályi Alexandrát visszaléptetik-e, és ha igen, akkor az milyen változást hoz a fővárosi kampányban?
– Mivel nincs sok idő a választásig, így nagyon gyorsan történhet, ha történik visszalépés. A Fidesz részéről ez egy nagyon érzékeny lépés lenne, hiszen ez tulajdonképpen
Ahhoz képest, hogy öt évvel ezelőtt Tarlós István esélyesként indult, ez önmagában is erős üzenettel bír. Ami a következménye lenne, hogy bebizonyosodni látszana, hogy Vitézy mégiscsak a fideszes jelölt. Karácsony Gergely kampányának ez is volt az erős üzenete, hogy ő a Fidesszel van. De nem gondolom, hogy a már létező támogatókat eltávolítaná Vitézytől. Az itt a kérdés, hogy egyáltalán lesz-e ilyen helyzet? Ami a visszaléptetés mellett szól, hogy ne legyen nagyon rossz eredménye a Fidesznek a fővárosban. Ha visszaléptetnék Szentkirályi Alexandrát, akkor mintha nem is vesztenének ezzel semmit, mert ez már akkor Vitézy hibája, és nem feltétlenül a Fideszé, hiszen mégsem az ő jelöltjükként indult. Az is igaz, hogy korábban a kormánypárt mindig talált jelöltet Budapesten, még ha pártonkívülit is.
Ilyen volt Tarlós is korábban, Schmitt Pál még korábban. De most megtörténhet, hogy a Fidesznél úgy gondolják, hogy egy visszalépés még mindig jobb, mintha Szentkirályi Alexandrának rossz eredménye lenne. Persze egy ilyen esetben lehet azt hangsúlyozni, hogy mennyivel nyert csak Karácsony, és még sincs akkora támogatottsága. De a Fidesz folyamatosan azt mondja, hogy ő képviseli Magyarország érdekét, hogy ő a többség, nem is az egyszerű többség, hanem a kétharmad. Egy ilyen pozícióból máshogy néz ki, ha ők visszalépnek, valami jó magyarázattal mégiscsak kellene lenni arra, hogy ez miért történt meg, hogy miért gyenge ennyire a fővárosban, hogy vissza kell vonulnia, mielőtt megkezdődik a választás, különösen annak a tükrében, hogy a hétvégén békemenet lesz, ami mindig egy fővárosi erőpróba, demonstrációja a támogatottságnak.
Azt gondolom, hogy lennének kockázatai a polgármestereik újraválasztására, vagy éppen arra, hogy eredményesen hívják-e ki a regnáló ellenzéki polgármestert.
– Egyszer csak megjelent ebben a helyzetben Magyar Péter Tisza pártja, amely szintén helyet követel a budapesti közgyűlésben. Ez mennyire keverheti meg itt a lapokat?
– Ez azért is érdekes, mert amikor megtörtént a választási szabályok megváltoztatása, akkor még erre senki nem számított, hogy jön egy újabb szereplő. A Fidesznek ezzel az volt a célja, hogy akkor is, ha Karácsony Gergely nyeri is a főpolgármester-választást, ha újráznak is az ellenzéki polgármesterek, akkor se legyen többsége.
Az is előfordulhat, hogy a Tisza párt fővárosi képviselőinek majd megéri ellenzéki szerepet vinni a fővárosban is, hogy ezzel is meg tudják magukat mutatni. Tehát ez a helyzet szereplési lehetőséget adhat a Tisza pártnak. Hangosabb és látványosabb is lehet a fővárosi politizálás. Persze azért ennek is megvannak a korlátai, mégpedig az, hogy mennyire érdekli a választókat, hogy mi történik a Fővárosi Közgyűlésben. Különösen azért, mert egyre inkább elvonja a hatásköröket a kormány az önkormányzatoktól, azaz akkora tétje nincs is ezeknek a vitáknak.
– Térjünk át az EP-választásokra. A DK az elmúlt hónapokban többször is előrehozott választásokat követelt, és már Magyar Péter is utalt rá, hogy ha olyan lesz az eredmény, akkor lehet erre esély. Valóban így van?
– Ha a kormánynak stabil többsége van az Országgyűlésben, akkor nem lehet előrehozott választás. Elég abba belegondolnunk, hogy például a 2006-2010-es ciklusban mennyire erodálódott az MSZP támogatottsága, de a ciklust végigvitték. Igaz, a kormány nem, mert Gyurcsány Ferenc lemondott, és jött Bajnai Gordon, de
Ráadásul a kutatások szerint a Fidesznek továbbra is erős többsége van. Még ha a számukra legkevésbé kedvező adatokat nézzük, akkor is a 2014-es választási adatoknak megfelelő támogatottságuk van, ami akkor kétharmadot eredményezett. Ez nyilván a magyar választási rendszer sajátosságaiból is adódik. Más a helyzet akkor, ha tegyük fel, annyi Fidesz-képviselő dezertálna a kormánypártból, hogy a segítségükkel meg lehessen buktatni a kormányt, de ennek nagyon kicsi az esélye.
– De ha mondjuk egy 50 százalék alatti Fidesz-eredmény születik, akkor napirenden lehet tartani az előrehozott választás kérdését?
– A Fidesznek korábban sem volt 70 százalékos támogatottsága, a választásokon sem. De így is nyugodtan hivatkozhatnak a 2022-es választás eredményére, hogy nekik van a legtöbb képviselőjük, hogy ők a legerősebb párt. És most is valószínűleg jóval meg fogják előzni az utánuk következő második pártot, még ha csökken is a népszerűségük. Erőforrásuk is sokkal több van arra, hogy valamilyen fajta üzenetet átvigyenek, tehát elég nagy korlátja van annak, hogy olyan hangulat alakuljon ki, ami odáig vezet, hogy tényleg a nép követelje a parlament feloszlatását és az előrehozott választásokat.
Olyan történik persze, hogy elbizonytalanodnak sokan a bázisból vagy a külső héjon elhelyezkedő választói rétegből. Ilyen volt például a kegyelmi botrány, amikor többen lemondtak, akkor volt egy olyan elbizonytalanodás a Fideszben is, hogy milyen következményei lehetnek ennek, vagy mi fog történni, és ott valóban lehetett azt érzékelni, vagy akár kiolvasni a kutatási adatokból, hogy a Fidesz választók között tanácstalanság volt. Ennek a következményeit látjuk még most is, de ez más helyzet, mint egy kevésbé jó választási szereplés.
– Ha már a bázisnál tartunk. A legutóbbi Telex-interjújában érdekes volt, hogy Magyar Péter finoman egyensúlyozott a témákban a hangsúlyok között. Például Ukrajnával, vagy az Európai Unióval, illetve Soros Györggyel kapcsolatban voltak olyan kritikai megjegyzései, melyek közelebb állnak a Fidesz álláspontjához. Nem ugyanazt mondta, mint a Fidesz, mert jóval árnyaltabban fogalmazott, de mintha tudatosan játszana arra, hogy miután leradírozott néhány ellenzéki pártot a színtérről, itt az ideje a Fidesz szavazóit is megszólítani.
– Neki alapvetően van egy fideszes politikai szocializációja. Tehát amikor a szuverenitás fontosságáról beszél, vagy kritizálja az Európai Uniót, az nem csak azért van, mert figyel arra, hogy meg tudja szólítani a Fidesz választóit, hanem következik ez az ő politikai hátteréből, hiszen ebben a világban szocializálódott, és valószínűleg ezekben a témákban így is gondolkodik. Viszont az ellenzéki választók másban nőttek fel az utóbbi 14 évben.
Ezekben a témákban, amelyeket nem kis részben a Fidesz mesterségesen szított fel, olyasmiket kell mondania, amivel minél több támogatót tud behozni saját magához. Most még nem látjuk pontosan, hogy honnan jönnek majd a választói, de az eddigi kutatási adatok nagyobb részt arra engedtek következtetni, hogy főképp az ellenzék részéről. Valószínűleg számára fontos, hogy nyitott legyen értékrendileg vagy szociológiailag a Fidesz felé nyitottabb választók felé is. Nem véletlen, hogy a Fidesz a kezdeti tanácstalanság után azt a stratégiát követi, hogy Magyar Pétert a többi ellenzéki párttal azonosítja, és őt is baloldalizza, hiszen így tudja elzárni a korábbi támogatóitól.
– A Magyar Péter részéről meddig lehet ezt az építkezést folytatni ilyen módon, hogy középről próbáljon nyitni mindkét oldal felé?
– Ezeknek az ügyeknek a természetből fakadóan elég sokáig. Ez a fajta elképzelés, hogy van egy korrupcióellenes, normális Magyarország ígérete, ahol esetleg nincsen ilyen polarizáltság, ami egyébként
ez önmagában vonzó lehet, hiszen nagyon sok konfliktus, amit a Fidesz hoz be a magyar politikába, nem feltétlenül olyan, amikkel a magyar választók a mindennapi életben találkoznak. Például az, hogy mit csinál Soros György. Persze vannak Európát érintő kihívások, ezek közé tartozik a migráció is. De a migráció az utóbbi időben úgy merül fel, hogy akkor kik fognak dolgozni az új gyárakban. Tehát azért ebben el lehet foglalni 2026-ig egy olyan álláspontot, amelyik a kettő között van. A választó sem feltétlenül azt várja el, hogy egyértelműen, világosan mondja ki, hogy akkor most háború vagy béke. Ezeket a dilemmákat a Fidesz állítja elő.
Magyar Péternek fontos az az ígérete, hogy meghaladja ezeket a kérdéseket, meghaladja ezeket a pártoskodásokat. Ennek az ígéretével, anélkül, hogy ezekbe belemenne, azt gondolom, hogy egy ideig lehet építkezni, hiszen az üzenet nem az, hogy a Fideszhez képest, vagy a Fidesz álláspontjával szemben mit mondunk, hanem az, hogy ezt a fajta szembenállást utasítjuk el.
– Konkrét számok nélkül nagyjából milyen eredményt tart reálisnak az EP-választásokon?
– Nagyon különböző adatokat lehet látni, de az utóbbi időszak alapján talán azt lehet mondani, hogy óriási meglepetésekre nem feltétlenül lehet számítani. Nem valószínű, hogy a Fidesz olyan szinten megborul, mint amennyire a számukra legkedvezőtlenebb adatok mutatnák. Ennek talán kevésbé van esélye, de amire nagyobb esély mutatkozik, az az, hogy egy gyökeresebb átalakulás lesz az ellenzéki oldalon.
– Mégpedig?
– Hogy a Tisza párt növekedése nem feltétlenül a Fidesz kárára fog megtörténni.
– Mit gondoljunk, mire véljük a választási vita körüli lebegtetést Magyar Péter részéről? Ez egy színjáték, egy taktika?
– Neki az a célja, hogy megkülönböztesse magát a többi ellenzéki párttól. Egy olyan érdeklődés van körülötte, ami miatt ő joggal gondolhatja azt, hogy nem akar a sok kicsi egyikeként feltűnni a nyilvánosságban. Ő meg akarja magát különböztetni a többi ellenzéki párthoz képest. Tehát nem érdeke az, hogy beálljon ebbe a sorba. Nagyon sok pártnak persze érdeke, mivel kisebb a vélhető támogatottsága, ezért ők inkább részt akarnak venni az ilyenfajta vitákban. Tehát létezik egy ilyen érdek, amely szerint neki nem kell az ilyesmiben részt vennie. Ezzel szemben áll az, hogy a vitától való távolmaradás az úgy is tűnhet, mintha valami elől menekülne, vagy nem lenne képes vitatkozni másokkal, nem lenne benne demokratikus elköteleződés vagy szellem, illetve nincsen benne bátorság, hogy kiálljon egy nyílt vitában. Ez pedig arra ösztönzi a politikust, hogy részt vegyen ilyen vitában.
Erre lehetnek különböző megoldások, hogy akkor hogyan lehet feloldani ezt a helyzetet. Azzal, ha valaki demonstrálja a támogatottságát, miközben részt vesz a vitán, tehát felmutatja azt, hogy ő egy demokrata, nem fél a vitától, de azért ő ide tud hozni több ezer embert, hiszen közben azért kifejezik azt, hogy maga a köztévé nem úgy működik, mint ahogy annak kellene működnie. Vagy nem tartja be azokat a játékszabályokat, amelyeket rá akarnak kényszeríteni. Tehát ezek a külön stratégiák, hogy feloldja ezt az ellentmondást, hogy nem akar azonosulni a többi szereplővel, meg akarja magát különböztetni tőlük, ugyanakkor nem akar elmenekülni a vitahelyzettől.
