HÍREK
A Rovatból

Mi történhet valójában a koronavírus-járványt eltitkoló országokban?

Fotó: MTI/EPA/KCNA - szmo.hu
2021. március 05.



Türkmenisztán

A közép-ázsiai ország közel 6 millió lakója számára korlátozták az utazást, szorgalmazták a védőtávolság betartását és a maszkok viselését - azonban a hivatalos indoklás szerint még véletlenül sem azért, mert Türkmenisztánban terjedne a koronavírus. A maszkokra a kormány indoklása szerint például azért lett hirtelen szükség, mert megvédenek a levegőben szálló portól.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet egyenesen azzal vádolta a türkmén kormányt, hogy tagadta és rosszul kezelte a koronavírus országon belüli terjedését, ezzel együtt súlyosbította az élelmiszerválságot, végeredményben pedig elhallgattatta az egészségügyi dolgozókat, hogy ne derülhessen ki a járvány valós mértéke.

Az Egyesült Államok türkmenisztáni nagykövete szerint valójában azonban katasztrofális állapotok uralkodnak az országban. Mindez a járvány titkolásából fakad, mert a fertőzöttek így nem tudnak hozzájutni a megfelelő gyógyszerekhez és kezelésekhez, ráadásul az orvosok többsége sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, hogy képes legyen ellátni egy súlyosabb állapotú covidos beteget.

Mivel a koronavírus kezelése nem olcsó, sokan választásra kényszerülnek: vagy ételt vásárolnak maguknak és a családjuknak, vagy a drága importgyógyszerekre költik a pénzt. Türkmenisztánban ráadásul kevés a lélegeztetőgép, miközben az orvosok és ápolók megfelelő védőfelszerelés nélkül látják el a pácienseket.

Az országban sajátos menetrend szerint végzik a tesztelést is: csak 2-3 héttel azután történik a mintavétel, hogy a beteget megfelelő kezelésben részesítették. Így lehetséges az, hogy az összes eddigi PCR-teszt negatív lett az országban, miközben antitest-vizsgálatot egyáltalán nem végeznek.

Árulkodó lehet ugyanakkor a valóságról, hogy a hivatalosan egyetlen esetet sem jelentő Türkmenisztán volt az első közép-ázsiai ország, mely jóváhagyta az orosz Szputnyik V-vakcina használatát.

Észak-Korea

Még ennél is kevesebbet tudni a világtól szinte teljesen elszigetelt 26 millió észak-koreairól. A WHO január 8-i jelentése szerint az országban eddig hivatalosan 13 257 koronavírustesztet végeztek el 15 különböző laboratóriumban, melyek közül egy sem lett pozitív.

A rezsim legfontosabb célja, hogy a koronavírust bármi áron, de valahogyan távol tartsa az egyébként romokban heverő egészségügytől. Ennek érdekében Phenjan tavaly minden kapcsolatot felszámolt a külvilággal, beleértve a Pekinggel folytatott létfontosságú kereskedelmet is.

A taktika egyelőre úgy néz ki, hogy működik. Az import háttérbe szorítása fellendítette a gazdaságot, és az egészségügyből kiszivárgó információk alapján sem volt nagyobb járvány az országban. Ezt erősítheti, hogy Kim Dzsongun a világjárvány alatt többször is maszk nélkül mutatkozott nyilvános eseményeken.

A valódi veszéllyel azonban lehet, hogy csak ezután kell szembenéznie Észak-Koreának, miután az egyre jobban elterjedő oltások után újraindul az élet, és így könnyen eljuthat a koronavírus a világ olyan szegleteibe is, ahol eddig nem végzett komolyabb pusztítást a Covid-19.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Így gyülekeznek az emberek a Bazilika előtt, innen indulnak Magyar Péterrel Nagyváradra gyalog
Egy kisebb tömeg várta Magyar Pétert, aki mellett Ruszin-Szendi Romolusz is feltűnt.


Már gyülekeznek az emberek a Bazilika előtti téren. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy legújabb akciójában Nagyváradig sétál majd közösen a szimpatizánsaival.

„Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért” - fogalmazott a TISZA Párt elnöke.

A menet szerdán 11.30-kor indul a Bazilikától a mintegy 300 km-re lévő Nagyváradra.

11 óra környékén már jó egy kisebb tömeg ácsorgott az indulás helyszínén, az emberek között pedig Ruszin-Szendi Romolusz is feltűnt.

Magyar Péter azután jelentette be ezt az akciót, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően: „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje.” Hozzátette, „biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben.” Simion azonnal megköszönte a szavakat: „Köszönöm a nagyszerű üzenetet, Orbán Viktor! Meg kell nyernünk a harcot! Együtt!” - írta.

Azóta erdélyi magyar értelmiségiek, politikusok és történészek sorra szólaltak meg – közülük többen párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, mások szerint Orbán ezzel nyíltan beavatkozott a román választásba, méghozzá egy szélsőséges, Nyugat-ellenes, magyarellenes politikus javára.

A TISZA Párt elnöke hazaárulással vádolta Orbán Viktort, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Így próbálják megbüntetni azokat, akik elmesélik például A dinasztia történetét” – megszólalt a Direkt36 a tavaszi nagytakarítás-törvényről
Szerintük a kormány ezzel minden korábbinál durvább támadást fog intézni a független szerkesztőségek jelentős része és számos civil szervezet ellen.


Ahogy arról korábban írtunk, kedden, az éj leple alatt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal bármilyen olyan szervezetet listára tehet és megbüntethet, amelyik külföldről kapott pénzt. A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik. Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerülnek.

A hírre már reagált a Direkt36 is, akik az egyik legtöbbet támadott szervezet. Azt írják: „Múlt éjjel a Fidesz beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely – elfogadása esetén - minden korábbinál durvább támadást fog intézni a független szerkesztőségek jelentős része és számos civil szervezet ellen.”

A kormány célja szerintük kettős.

„Ez a törvényjavaslat egyrészt a bosszúról szól. Így próbálják megbüntetni azokat, akik elmesélik például A dinasztia történetét, feltárják többek között az MNB-alapítványtól eltűnt százmilliárdok ügyét, vagy éppen hírt adnak arról, amikor elnöki kegyelmet kap egy pedofil bűncselekményben érintett elítélt.”

„Közben azonban az igazi célpont nem mi, újságírók vagyunk. A kormány ezzel a lépéssel azt akarja elérni, hogy ti ne értesülhessetek ezekről az ügyekről. Azt akarják, hogy csak a propaganda által sulykolt hazugságokat halljátok. Azt akarják, hogy a magyar választók ne tudjanak szabadon, a saját érdeklődésüknek megfelelően tájékozódni és döntéseket hozni” – teszik hozzá.

A jövőre nézve ettől függetlenül azt ígérték: „De azt már most meg tudjuk ígérni, hogy még elszántabban fogjuk végezni a munkánkat, mint eddig.”

A teljes cikket ITT lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Lázár János füttyögve próbált szóhoz jutni, miután a fideszes lopásokról kérdezték
Arról beszélt az elégedetlen egybegyűlteknek, hogy ha valóban ellopták volna a pénzt, nem tudnák kifizetni a 13. havi nyugdíjakat.


Szentendrén tartott utcafórumot – népszerű nevén Lázárinfót – az építési és közlekedési miniszter. Lázár János a szokásos témákkal – Ukrajna, Tisza Párt, Brüsszel – érkezett, de ezúttal is kapott kritikát a közönség soraiból.

Már az esemény elején többen bekiabálták, hogy „Ellopták az összes pénzt!”, amire maga a miniszter is reagált. Szerinte ha tényleg ellopták volna a pénzt, akkor nem lenne 13. havi nyugdíj, „és nem dupláztuk volna meg az ország vagyonát”.

Mivel a tömeg erre az állításra sem akart csitulni, és a miniszternek is lett volna még mondanivalója, egy pontot Lázár János egy klasszikus testnevelőtanáros füttyszóval próbált rendet tenni.

Erről videófelvétel is készült:

A politikus egyébként megígérte a H5-ös HÉV leromlott vonalának felújítását, és a környéket érintő utak fejlesztését is. Ezen kívül „meglepetést” ígért a nemzetbiztonsági bizottság ülése után, a „luxizással” kapcsolatban pedig elmondta, hogy képtelenség, hogy az országban forgalomban lévő mind a 600 Ferrari fideszesek tulajdonában legyen.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Momentum-elnök: Ha ez nem viszi át az ingerküszöböt, akkor itt a vége
A Momentum elnöke szerint az új törvényjavaslat padlóra küldené a független sajtót és civileket. Úgy érzi, most dől el, maradt-e még esély a demokráciára Magyarországon.


Ahogy arról korábban írtunk, kedd éjjel Halász János benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ennek értelmében bármilyen, külföldről pénzt elfogadó civil szervezetet vagy sajtóterméket súlyos büntetéssel sújthatnak: elvehetik az adó 1%-os felajánlások lehetőségét, és a támogatás 25-szörösének azonnali visszafizetésére kötelezhetik az adott szervezetet.

Tompos Márton, a Momentum elnöke szerint Magyarország előtt most nagy próbatétel áll. A politikus Facebook-oldalán arról írt, hogy szerinte ez nemcsak egy újabb szabályozás, hanem „kivégzik MINDEN független magyar sajtóterméket, kivégezhetnek MINDEN kormányfüggetlen civil szervezetet, ami közügyekkel foglalkozik, és büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását”.

Azt írta, a törvényjavaslat gyakorlatilag felszámolja a magyar nyilvánosság kormánytól független maradékát, a civil szféra közügyekben is aktív szereplőinek maradékát, valamint az uniós pénzek kormánytól független lehívásának és felhasználásának minden lehetőségét.

Tompos szerint a Fidesz ezzel megkezdte Orbán Viktor március 15-én beígért „tavaszi nagytakarítását”. A Momentum elnöke úgy fogalmazott, hogy a következő hetekben dől el, lehet-e még Magyarország demokrácia.

A Momentum minden pénzét, jogi tudását és politikai lehetőségét felhasználja majd, hogy ezt megakadályozza.

De felteszi a kérdést: mit tesz a magyar társadalom? Szerinte ha ez nem üti át az ingerküszöböt, „akkor itt a vége”.

Felidézte azt is, hogy korábban már szóltak, a gyülekezési törvény csak a kezdet volt. Úgy véli, a Tisza Párt akkor nem állt melléjük. Most megint figyelmeztet:

ha nem lépnek fel együtt, „akkor nem lesznek tiszta választások 2026-ban. Nem lesz, aki tudósít majd a csalásokról, fenyegetésekről, verésekről. Nem lesz, aki segít majd érvényt szerezni a jogaidnak, amikor a helyi erősember meghurcol vagy megzsarol. Nem lesz más, csak a Fidesz”.

Azt írta, most dől el, hogy a magyaroknak tényleg Mohács kell-e, vagy képesek saját kezükbe venni a sorsukat.

A Momentum az elmúlt héten azzal került be a hírekbe, hogy több egykori vezető politikusa is hátrébb lépett vagy erre szólított fel. Miután Orosz Anna visszaadta parlamenti mandátumát, a párt egykori elnöke, Fekete-Győr András azt javasolta, hogy ne induljanak a 2026-os választáson. Korábban Hajnal Miklós, majd Tóth Endre és Gelencsér Ferenc képviselők már be is jelentették, hogy nem indulnak parlamenti mandátumért egyéniképviselő-jelöltként.


Link másolása
KÖVESS MINKET: