Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egy videóban sikerként mutatta be a Covid-járvány alatti védekezést. Csakhogy a pandémia idején közel 50 ezer ember veszítette életét Magyarországon, a kormányt pedig sokan élesen bírálták a titkolózás és a kaotikus járványkezelés miatt.
Nagy Attila Tibor politikai elemzőt éppen ezért meg is lepte, hogy a kormány elővette ezt a témát. Mint a Népszava idézi, az elemző szerint a járvány sok fájdalmat és keserűséget okozott, ezért nehéz megérteni, miért döntött úgy a miniszterelnök, hogy imázsfilmet készíttet erről az időszakról, miközben a videóban az áldozatok hozzátartozói felé egyetlen őszinte, részvétteljes szó sem hangzik el.
„Magyar Péter szokta azt mondani, hogy a magyar állam nem működik, és ennek alátámasztására rendre érzékletes esetekkel szolgál. Orbán Viktor imázsvideójának talán az volt a célja, hogy a kormány bizonyítsa, a magyar állam igenis működik”
– mondta az elemző. Ám szerinte ha ez volt a cél, akkor inkább a digitális állami szolgáltatásokkal kellett volna elbüszkélkedni.
Csepeli György szociálpszichológust is megkérdezte erről a lap. Csepelit a videó 1943-ra emlékeztette, amikor Jány Gusztáv vezérezredes visszatért a Don-kanyarból, és úgy nyilatkozott, mintha győztes csatát vívott volna, miközben a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófája történt. Úgy fogalmazott:
„Az orbáni propagandavideó technikája rendkívül primitív, hisz csupán a döntéshozókat mutatja, azok közül senkit, akik a hétköznapi életben valamilyen formában átélték a járványt.”
Csepeli szerint „öngól egy propagandafilmet úgy elkészíteni, hogy nem számolnak az érintettek személyes tapasztalataival”, miközben a negatív élmények még mindenkiben élénken élnek. Úgy fogalmazott:
„Ehhez elképesztő szakmai amatőrség kell, szerintem megvezették a miniszterelnököt, amikor rávették, hogy főszerepet játsszon egy ilyen propagandafilmben.”
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egy videóban sikerként mutatta be a Covid-járvány alatti védekezést. Csakhogy a pandémia idején közel 50 ezer ember veszítette életét Magyarországon, a kormányt pedig sokan élesen bírálták a titkolózás és a kaotikus járványkezelés miatt.
Nagy Attila Tibor politikai elemzőt éppen ezért meg is lepte, hogy a kormány elővette ezt a témát. Mint a Népszava idézi, az elemző szerint a járvány sok fájdalmat és keserűséget okozott, ezért nehéz megérteni, miért döntött úgy a miniszterelnök, hogy imázsfilmet készíttet erről az időszakról, miközben a videóban az áldozatok hozzátartozói felé egyetlen őszinte, részvétteljes szó sem hangzik el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.
A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.
A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.
A csomag a Donbász egészének de facto orosz ellenőrzését írná elő, miközben demilitarizált övezetként kezelné azokat a részeket, ahonnan Ukrajnának vissza kellene vonulnia; a Herszon és Zaporizzsja megyei vonalakat pedig nagyrészt befagyasztaná. „Úgy érezzük, hogy az orosz álláspontot ezúttal valóban meghallják” – mondta Kirill Dmitrijev.
A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.
Elemzők szerint a tervvel az oroszok nyomást akarnak gyakorolni az ukránokra, kihasználva, hogy a kijevi kormány éppen egy súlyos korrupciós botránnyal küzd.
A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.
Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.
A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.
A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor reagált Ursula von der Leyen levelére: Az elnök asszonynak egy gondja van
A kormányfő a Facebookon akadt ki a 135 milliárd eurós brüsszeli terveken, amelyek szerinte a háború folytatását szolgálják. A miniszterelnök szerint inkább a békére kellene koncentrálni.
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:
„135 milliárd euró. Ennyi pénzt akar összekalapozni Ukrajnának a brüsszeli bürokrácia feje, Ursula von der Leyen. Ez az ára a háború folytatásának. Az elnök asszonynak egy gondja van: ez a pénz nincs nála. Van viszont három javaslat az asztalon.”
Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”
A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.
„Állítsuk le a megnyerhetetlen háború és a korrupt ukrán háborús maffia finanszírozását, és koncentráljuk az erőinket a béke megteremtésére” – olvasható a bejegyzésben, amelyet azzal zárt: „Ideje visszafordulni a brüsszeli zsákutcából!”
Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.
A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:
„135 milliárd euró. Ennyi pénzt akar összekalapozni Ukrajnának a brüsszeli bürokrácia feje, Ursula von der Leyen. Ez az ára a háború folytatásának. Az elnök asszonynak egy gondja van: ez a pénz nincs nála. Van viszont három javaslat az asztalon.”
Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.
Az intézkedés a 100 grammos karamellás Milka két konkrét tételére vonatkozik.
A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.
A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.
Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.
Az intézkedés a 100 grammos karamellás Milka két konkrét tételére vonatkozik.
A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rágcsálóürülék és penészes húscafatok: horrorisztikus gyrosüzemet záratott be a Nébih Budapesten
A dolgozók a padozaton olvasztották a fagyott csirkecombot, a higiénikus kézmosás feltételei pedig sehol sem voltak biztosítva. Az akció egy Pest vármegyei üzemet is érintett.
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti, gyros-húst előállító üzem működését, miután az ellenőrök döbbenetes higiéniai állapotokkal szembesültek.
A hatóság embereinek érkezésekor a dolgozók éppen fagyott csirkecombfilét olvasztottak a feldolgozó előterének padlóján, mindenféle alátét nélkül, miközben a terméket előhűtöttként jelölték.
A hivatal közleménye szerint súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel.
„Az üzem helyiségeiben a padozat, a falak és a mennyezet rossz állapotú, szennyezett, burkolata számos helyen sérült, repedezett volt, festésük pergett. A falakon és az ajtókon több helyen rászáradt, néhol penészes húscafatok voltak. Az üzem padlózatán csikkek, rovartetemek voltak, a ládamosó berendezés rágcsálóürülékkel volt szennyezett”.
A mosogatómedence is koszos volt, tisztítószert sehol sem találtak az ellenőrök, és a higiénikus kézmosás feltételei sem voltak biztosítva. A hatóság a helyszínen 2691,5 kilogrammnyi, nem nyomon követhető élelmiszert vont ki a forgalomból.
A gyomorforgató helyről egy, a nyugalom megzavarására alkalmas videót is megosztottak:
Az ellenőrzéssorozat nem állt meg a fővárosban: a Nébih egy Pest vármegyei baromfihús-darabolóban is megtiltotta a munkavégzést, ahol szintén gyros-alapanyag készült. A két üzemben összesen mintegy 8500 kilogrammnyi terméket vettek hatósági zár alá.
A bezáratott budapesti üzem addig nem nyithat újra, amíg minden hiányosságot ki nem javít, és ezt egy újabb, sikeres hatósági ellenőrzés nem igazolja. Az eljárások és a bírságok kiszabása folyamatban van.
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti, gyros-húst előállító üzem működését, miután az ellenőrök döbbenetes higiéniai állapotokkal szembesültek.
A hatóság embereinek érkezésekor a dolgozók éppen fagyott csirkecombfilét olvasztottak a feldolgozó előterének padlóján, mindenféle alátét nélkül, miközben a terméket előhűtöttként jelölték.
A hivatal közleménye szerint súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
