Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egy videóban sikerként mutatta be a Covid-járvány alatti védekezést. Csakhogy a pandémia idején közel 50 ezer ember veszítette életét Magyarországon, a kormányt pedig sokan élesen bírálták a titkolózás és a kaotikus járványkezelés miatt.
Nagy Attila Tibor politikai elemzőt éppen ezért meg is lepte, hogy a kormány elővette ezt a témát. Mint a Népszava idézi, az elemző szerint a járvány sok fájdalmat és keserűséget okozott, ezért nehéz megérteni, miért döntött úgy a miniszterelnök, hogy imázsfilmet készíttet erről az időszakról, miközben a videóban az áldozatok hozzátartozói felé egyetlen őszinte, részvétteljes szó sem hangzik el.
„Magyar Péter szokta azt mondani, hogy a magyar állam nem működik, és ennek alátámasztására rendre érzékletes esetekkel szolgál. Orbán Viktor imázsvideójának talán az volt a célja, hogy a kormány bizonyítsa, a magyar állam igenis működik”
– mondta az elemző. Ám szerinte ha ez volt a cél, akkor inkább a digitális állami szolgáltatásokkal kellett volna elbüszkélkedni.
Csepeli György szociálpszichológust is megkérdezte erről a lap. Csepelit a videó 1943-ra emlékeztette, amikor Jány Gusztáv vezérezredes visszatért a Don-kanyarból, és úgy nyilatkozott, mintha győztes csatát vívott volna, miközben a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófája történt. Úgy fogalmazott:
„Az orbáni propagandavideó technikája rendkívül primitív, hisz csupán a döntéshozókat mutatja, azok közül senkit, akik a hétköznapi életben valamilyen formában átélték a járványt.”
Csepeli szerint „öngól egy propagandafilmet úgy elkészíteni, hogy nem számolnak az érintettek személyes tapasztalataival”, miközben a negatív élmények még mindenkiben élénken élnek. Úgy fogalmazott:
„Ehhez elképesztő szakmai amatőrség kell, szerintem megvezették a miniszterelnököt, amikor rávették, hogy főszerepet játsszon egy ilyen propagandafilmben.”
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egy videóban sikerként mutatta be a Covid-járvány alatti védekezést. Csakhogy a pandémia idején közel 50 ezer ember veszítette életét Magyarországon, a kormányt pedig sokan élesen bírálták a titkolózás és a kaotikus járványkezelés miatt.
Nagy Attila Tibor politikai elemzőt éppen ezért meg is lepte, hogy a kormány elővette ezt a témát. Mint a Népszava idézi, az elemző szerint a járvány sok fájdalmat és keserűséget okozott, ezért nehéz megérteni, miért döntött úgy a miniszterelnök, hogy imázsfilmet készíttet erről az időszakról, miközben a videóban az áldozatok hozzátartozói felé egyetlen őszinte, részvétteljes szó sem hangzik el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: A főkertész elkotyogta, nem Orbán apja, hanem Tiborcz cége üzemelteti Hatvanpusztát
A független képviselő nyilvánosságra hozta a főkertész vallomását, mely szerint ő a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán. A politikus azt is állítja, hogy ez a vallomás egy újabb bizonyíték arra, hogy az általa bemutatott tervrajzok valódiak.
„Hoppá, a kastély főkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát” – írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.
A független képviselő közlése szerint Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik egy Suzukival együtt üldözte a politikust „Pusztaverszáj” mellett.
Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult. Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Múlt héten viszont a Gulyáságyú Média arról írt, hogy a rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a férfi ellen.
A kertész vallomása azért jutott Hadházyhoz, mert sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző nyomozás iratat.
A politikus nyilvánosságra is hozta a vallomás szövegét, mely szerint a kertész a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán, a cég pedig Orbán Viktor vejéé, Tiborcz Istváné.
„A vezetőm Budapesten van, az ottani irodában. Én vagyok kint Hatvanpusztán folyamatosan. A pick-up gépkocsi, amivel voltam az eset napján, az is a céghez tartozik. Ez egy Nissan Navara, fekete színű. A biztonsági őrökhöz nekem semmi közöm, azok más cég” – olvasható a vallomásban.
Hadházy Ákos így foglalta össze azt, hogy mit lehet tudni a hatvanpusztai Orbán-birtokról:
• papíron Orbán apjáé,
• de elismerték, hogy Orbán felesége is gyakran kint van, “segít”, amennyit tud a munkákban (azaz utasítgatja a melósokat),
• mostantól tudjuk, hogy Tiborz cégének alkalmazottai a gondnokok, kertészek, szerelők,
• régóta tudjuk, hogy Mészáros 10 év alatt kifizette a terület teljes vételárát “bérleti díjként” úgy, hogy soha nem használta a “majorságot”,
• Mészáros cége építette a kastélykomplexumot,
• Mészáros másik cége vállalt garanciát, hogy ha Orbán papa nem fizet, majd ő állja a számlát,
• Mészáros cégének biztonsági őrei őrzik a kastélyt.
„A kertész vallomása amúgy még egy újabb bizonyíték arra, hogy az általam bemutatott tervrajzok valódiak: elmondása szerint ugyanis a főkertészi iroda pont ott van, ahol a tervek rajzolják.
Igaz, ezt már Orbán Győző is elismerte egyrészt egy interjúban, másrészt azzal, hogy bepanaszolt az általam bemutatott dokumentumok miatt” – írja posztjában a politikus.
„Hoppá, a kastély főkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát” – írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.
A független képviselő közlése szerint Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik egy Suzukival együtt üldözte a politikust „Pusztaverszáj” mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy tengerészgyalogos vallomása: „Saját kedvtelésükre civilekre lövöldöztek” – 30 millió forintért vadásztak emberekre Szarajevóban a háború alatt
A volt katona szerint gazdag nyugat-európai emberek fizethettek azért, hogy emberszafariban vehessenek részt. „A lehető legnagyobb fájdalmat akarták okozni a túlélőknek”, és gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.
Olasz ügyészek jelenleg is vizsgálják azokat a döbbenetes állításokat, melyek szerint a boszniai háború alatt tehetős külföldiek, köztük olasz állampolgárok is, mintegy 70 ezer fontot, azaz 30 millió forintot fizettek azért, hogy Szarajevó ostroma alatt civilekre lövöldözhessenek – erről számolt be a LadBible. Az „emberszafarinak” is nevezett utakon a vádak szerint a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a háborús övezetben csapdába esett emberekre lőjenek.
Az ügyet Ezio Gavazzeni olasz újságíró robbantotta ki, aki szerint a nyugati országok minden tájáról érkeztek emberek, akik nagy összegeket fizettek azért, hogy odavigyék őket és civilekre lőjenek. Azt állítja, az olaszokon kívül németek, franciák és angolok is részt vettek a lövöldözésekben, melyeknek nem volt sem politikai, sem vallási motivációjuk.
„Gazdag emberek voltak, akik ezt szórakozásból és személyes kielégülésből tették. Fegyverrajongókról beszélünk, akik talán lőterekre járnak, vagy Afrikában szafariznak”
– mondta Gavazzeni, aki szerint azonosított több olasz állampolgárt, akik állítólag Szarajevóba utaztak, hogy emberekre lőjenek.
Az állításokat alátámasztja John Jordan, egy volt amerikai tengerészgyalogos 2007-es hágai vallomása is. Jordan az ENSZ önkéntes tűzoltójaként szolgált a háború alatt, és tanúskodott arról, hogy „lövöldöző turisták” voltak jelen a városban.
„Több ízben is tanúja voltam annak, hogy olyan személyek mozogtak ott, akik öltözetük, a náluk lévő fegyverek és az alapján, ahogyan a helyiek kísérték, vezették őket, nem tűntek nekem helyieknek”
– vallotta a Nemzetközi Törvényszék előtt.
Jordan szerint ezek a „civil-katonai” ruházatot viselő, a városban teljesen járatlannak tűnő emberek azért voltak ott, hogy „saját kedvtelésükre civilekre lövöldözzenek”. Hozzátette, hogy vadászfegyvereket hordtak, nem pedig olyan felszerelést, amelyet egy háborús övezetben várna az ember. Bár Jordan azt is elmondta, hogy soha nem látta, hogy ténylegesen rálőttek volna valakire, nyugtalanítónak nevezte, hogy helyiek vezették körbe ezeket a fegyvereseket.
A volt tengerészgyalogos arról is beszélt, hogy a mesterlövészek tüze gyakran arra irányult, hogy „a lehető legnagyobb fájdalmat okozza a túlélőknek”, és ha egy családot láttak, gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.
A boszniai háború alatt Szarajevó négyéves ostrom alatt állt, melynek során több mint 11 000 ember halt meg a városban. A teljes konfliktus, melyet tömeges nemi erőszak, etnikai tisztogatás és népirtás is kísért, becslések szerint mintegy 100 000 áldozatot követelt. Szarajevó fő sugárútja a „Mesterlövész-sikátor” gúnynevet kapta, mivel a háború egyik leghalálosabb helyszínévé vált.
Olasz ügyészek jelenleg is vizsgálják azokat a döbbenetes állításokat, melyek szerint a boszniai háború alatt tehetős külföldiek, köztük olasz állampolgárok is, mintegy 70 ezer fontot, azaz 30 millió forintot fizettek azért, hogy Szarajevó ostroma alatt civilekre lövöldözhessenek – erről számolt be a LadBible. Az „emberszafarinak” is nevezett utakon a vádak szerint a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a háborús övezetben csapdába esett emberekre lőjenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor nehéz hétfőnek néz elébe: Keserű kávé és egy álommal kevesebb
A miniszterelnök reagált a fájdalmas véget érő magyar-ír vb-selejtezőre. Ugyanakkor gratulált egy elismerésre méltó sporteredményhez, és biztatóan üzent a magyar kisvállalkozóknak.
A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:
„Egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb. Erre ébredtünk ma”
– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.
Mint megírtuk, Szoboszlai Dominikék 3-2-re kikaptak a Puskás Arénában Írország válogatottjától egy utolsó pillanatos góllal. Ez sajnos azt jelenti, hogy a magyar válogatott biztosan nem jut ki a labdarúgó-világbajnokságra – zsinórban tizedik alkalommal. Orbán Viktor is a helyszínen szurkolt a nemzeti együttesnek, ahogy rengeteg drukker is, de ez most nem volt elég.
A miniszterelnök viszont nem búslakodhat sokáig, hiszen bőven akad tennivalója a hét első napján.
„De hiába fáj az ember szíve, hiába érzi igazságtalannak a sorsát, önsajnálatból nem lehet megélni. Meló van. Hamarosan érkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magyar kisvállalkozóknak ma garantáltan jó napja lesz”
– zárta posztját Orbán Viktor.
Egy másik bejegyzésben ugyanakkor gratulált Márton Vivianának, aki aranyérmet szerzett a női tekvandó-világbajnokságon. A miniszterelnök szerint ez volt „a tegnapi nap legjobb pillanata”.
133 milliárddal támogatja a gödi Samsung-gyár bővítését az Orbán-kormány, de egyetlen új munkahelyet se ígértek
A gigantikus, 955 milliárdos bővítésről szóló szerződést még októberben írták alá. A cég ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintnyi állami pénzt kapott egyedi kormánydöntésekkel.
Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.
A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.
A Samsung SDI ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintot kapott egyedi kormánydöntéseken keresztül.
Ezen felül az állam több tízmilliárd forintot költött a gyár működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, például a víziközmű-hálózat kiépítésére. A mostani fejlesztés hátterében a Hyundai-jal kötött megállapodás állhat, melynek értelmében a gödi üzem 2026-tól hét éven át gyárt majd akkumulátorokat az autógyártónak.
A Samsung 2017-ben nyitotta meg első gödi üzemét, amit 2019 után egy annál jóval nagyobb gyáregység követett. Ennek a második gyárnak a bővítése 2024 elején indult, és vélhetően a most aláírt szerződés is ehhez a projekthez kapcsolódik. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban egy olyan fotót tett közzé, amelyen a jelenlegi fejlesztések mellett egy „Future” feliratú, lehetséges jövőbeli bővítés terve is szerepelt. A vállalat a magyarországi beruházást részben egy 2025 tavaszi részvénykibocsátásból származó tőkéből finanszírozza.
A gödi gyár működése körül több vitás ügy is kirobbant. Idén októberben a Budapest Környéki Törvényszék eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az üzem környezethasználati engedélyét. Szijjártó Péter a döntést „adminisztratív, eljárási ok”-kal magyarázta. Ezzel szemben 2023-ban az Európai Bizottság egy 89,6 millió eurós magyar állami támogatást jóváhagyott a gyár egy korábbi bővítéséhez, amihez akkor 1200 új munkahely létrehozása is társult.
Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.
A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
