Hosszú betegség után elhunyt Varga Zoltán Jászai Mari-díjas színművész - írja a papageno.hu.
Varga Zoltán 1960. október 21-én született Mohácson, és 1982 és 1986 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. Pályája során
a magyar színjátszás meghatározó társulataiban dolgozott, köztük a budapesti Katona József Színházban, a Művész Színházban, a Centrál Színházban,
a Budapesti Kamaraszínházban, a tatabányai Jászai Mari Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban.
Színpadi szerepei közül kiemelkedett Spiró György Csirkefej című darabjának Sráca és Egressy Zoltán Portugáljának Sátán karaktere.
A filmvásznon is maradandót alkotott:
a Meteo című filmben Verőt, az Eszmélet című tévéfilmsorozatban pedig József Attilát alakította.
Munkáját több rangos elismeréssel jutalmazták. A Színikritikusok díját 1987-ben és 1999-ben kapta meg, 1995-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A Vastaps-díjat 1998-ban, a Hekuba-díjat 1999-ben, a PUKK-díjat 2000-ben, a Brighella-díjat pedig 2007-ben nyerte el. Az országos színházi találkozón 1987-ben és 1999-ben is a legjobb férfi epizódszereplőnek választották.
Művészi pályája nem csak a színpadhoz kötődött.
1998-ban képzőművészeti kiállítást rendezett, rendezőként pedig több darabot is színpadra állított, köztük Strindberg Julie kisasszonyát 2006-ban és Kusan Galóczáját 2008-ban.
Soha nem látott botrány: közel 2 milliárdos tartozás miatt indult végrehajtás a végrehajtók ellen
A végrehajtói kar tíz éve alatt még nem fordult elő ilyen ügy. Egy szoftverfejlesztési vita miatt indult a per, amely jogerős ítélettel zárult, de a pénzt azóta sem fizették ki.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar történetében először indult végrehajtás a szervezet ellen, mert nem fizette ki egy megnyert per után járó tartozását. A kamatokkal együtt az összeg közel kétmilliárd forint – írta meg a hvg.hu.
A per 2020 őszén indult, miután a végrehajtói kar felmondta a Sysdata PSE Kft.-vel kötött, 2017-es szoftverfejlesztési szerződését. A megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A cég speciális, új szoftvert készített, de a végrehajtók „indoklás nélkül megtagadták már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntették”.
A Fővárosi Ítélőtábla 2025. június 17-én jogerős ítéletet hozott. Eszerint a végrehajtóknak 1 113 985 346 forintot és kamatait kellett volna megfizetniük, ami bő 1,9 milliárd forintra rúg. A cég előzetes fizetési felhívást is küldött, de a kar nem fizetett.
A szoftverfejlesztési munka a 114 hetes tervezett idő alatt, 2019 nyaráig rendben haladt. A kapcsolat akkor változott meg, amikor Varga Judit akkori igazságügyi miniszter a végrehajtói kar felügyeletét államtitkárára, Völner Pálra bízta, aki a Völner–Schadl-ügyben vádlott.
A vád szerint Schadl György, a végrehajtók korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott át Völnernek, összesen legalább 83 millió forintot. Ezért Völner befolyását Schadl érdekei szerint használta.
Az ügyészség szerint Schadl hét társával abban állapodott meg, hogy egyesek önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből származó osztalékot részben vagy egészben visszaadták neki.
A hét végrehajtóból hat beismerte a vádakat, őket jogerősen elítélték. Az ügyészség szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelmet szerzett. A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat.
Az ügyészség beismerés esetére Schadlra tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért. Emellett pénzbüntetést, közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött munkától való végleges eltiltást és vagyonelkobzást is indítványoztak.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar történetében először indult végrehajtás a szervezet ellen, mert nem fizette ki egy megnyert per után járó tartozását. A kamatokkal együtt az összeg közel kétmilliárd forint – írta meg a hvg.hu.
A per 2020 őszén indult, miután a végrehajtói kar felmondta a Sysdata PSE Kft.-vel kötött, 2017-es szoftverfejlesztési szerződését. A megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A cég speciális, új szoftvert készített, de a végrehajtók „indoklás nélkül megtagadták már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntették”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump és Putyin jövő héten találkozhat – egyre nagyobb az esély a magyarországi helyszínre?
A Sky News szerint a tárgyalásról még kevés részlet ismert, de az oroszok már benyújtották a tűzszüneti feltételeiket. Kijev továbbra is elutasítja a területátadást Moszkvának.
A Sky News úgy tudja, hogy jövő hét végére tervezik Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője szerint a lehetséges helyszínek között szerepel az Egyesült Arab Emírségek, Magyarország, Svájc és Róma is.
A Fox News riportere szerint ugyanakkor az oroszok favoritja Budapest. Jacqui Heinrich, a csatorna fehér házi tudósítója az X-en azt írta, a Kreml Magyarországot részesíti előnyben, de még nincs döntés.
?NEWS: TRUMP-PUTIN SUMMIT UPDATE
- Officials are TENTATIVELY planning for a Trump-Putin summit at the end of next week, according to a source familiar with the planning
- Location is still up in the air. Hungary, Switzerland, Rome, and UAE are in the mix.
Az orosz IFAX hírügynökség Jurij Usakovra, a Kreml egyik tanácsadójára hivatkozva közölte, hogy a találkozót hamarosan megtartják. A külügyekért felelős tisztviselő szerint minden érintett fél megkezdte a részletek kidolgozását. A pontos részletek még nem ismertek, és továbbra sem tudni, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz-e.
A Fehér Ház tisztviselője elmondta, hogy az oroszok benyújtották a tűzszünetre vonatkozó követeléseik listáját. Washington most megpróbálja megszerezni az ukránok támogatását, bár Kijev régóta hangoztatja, hogy nem ad át semmilyen területet Oroszországnak. Jacqui Heinrich szerint a tárgyalások adminisztratív problémákba is ütközhetnek, mivel Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy egy esetleges területi engedményt népszavazáshoz kell kötni Ukrajnában.
Korábban az orosz sajtó arról írt, hogy a találkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa szűkíti a lehetséges helyszíneket.
Magyarország idén április elején döntött úgy, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntést Benjamin Netanjahu érkezésére időzítették, miután 2024 novemberében háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények miatt adtak ki elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnök ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta, hogy az ICC politikai szervezetté vált, és döntéseit „a kicsinyes politikai bosszú motiválja”.
Vlagyimir Putyin ellen 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Büntetőbíróság, mert a gyanú szerint személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A döntés után a Kormányinfón is rákérdeztek, hogy Magyarországon letartóztatnák-e az orosz elnököt. Gulyás Gergely akkor közölte, hogy Magyarországon a magyar jogrend érvényes, így nem tudnák letartóztatni Putyint, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.
A Sky News úgy tudja, hogy jövő hét végére tervezik Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője szerint a lehetséges helyszínek között szerepel az Egyesült Arab Emírségek, Magyarország, Svájc és Róma is.
A Fox News riportere szerint ugyanakkor az oroszok favoritja Budapest. Jacqui Heinrich, a csatorna fehér házi tudósítója az X-en azt írta, a Kreml Magyarországot részesíti előnyben, de még nincs döntés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leálltak a kompok Görögországban – turisták tízezrei vesztegelhetnek a kikötőkben
Olyan népszerű helyeken szünetel a szállítás a hatalmas szél miatt, mint Athén, Míkonosz vagy Kréta. A széllökések a 80-100 km/órát is elérhetik, amik az erdőtüzek elleni küzdelmet is nehezítik.
Az Égei-tenger térségében napok óta erős szél fúj, helyenként akár a 100 km/órát is elérhetik a széllökések. A Meteo.gr előrejelzése szerint Kelet-Szterea, Dél-Évia, a Kikládok és Dél-Kréta térségében különösen viharos idő várható.
Athénban a legtöbb komp a kikötőben maradt, csak a közeli szigetekre közlekednek járatok. A népszerű nyaralóhelyekre, például Míkonoszra, Pároszra és Krétára sem indulnak hajók, mivel az Égei-tenger déli részén a szél akár 88 km/órás sebességgel is fújhat.
A parti őrség arra kéri az utazókat, hogy még indulás előtt egyeztessenek a hajózási társaságokkal az új menetrendről. A kikötőkben már most több száz jármű torlódott fel a törölt járatok miatt, és több mint tízezren várják, hogy elhagyhassák a településeket.
Az erős szél nemcsak a közlekedést bénítja meg, hanem a tűzoltók dolgát is megnehezíti azokon a területeken, ahol napok óta nem esett. Több régióban – köztük Attikában, Közép-Görögországban és a Peloponnészoszon – a legmagasabb, 5-ös tűzriadó van érvényben.
Az Égei-tenger térségében napok óta erős szél fúj, helyenként akár a 100 km/órát is elérhetik a széllökések. A Meteo.gr előrejelzése szerint Kelet-Szterea, Dél-Évia, a Kikládok és Dél-Kréta térségében különösen viharos idő várható.
Athénban a legtöbb komp a kikötőben maradt, csak a közeli szigetekre közlekednek járatok. A népszerű nyaralóhelyekre, például Míkonoszra, Pároszra és Krétára sem indulnak hajók, mivel az Égei-tenger déli részén a szél akár 88 km/órás sebességgel is fújhat.
A parti őrség arra kéri az utazókat, hogy még indulás előtt egyeztessenek a hajózási társaságokkal az új menetrendről. A kikötőkben már most több száz jármű torlódott fel a törölt járatok miatt, és több mint tízezren várják, hogy elhagyhassák a településeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján szeptember 3-tól változás történt: Prof. Dr. Kálmán János tanszékvezetői megbízása lejárt, és ezt követően dékáni megbízatással oktatási és kutatási feladatokat lát el. A tanszékvezetői poszt így megüresedett, de pályázatot nem írtak ki – tudta meg az Átlátszó.
A rektor, Prof. Dr. Rovó László ideiglenes megbízást adott Dr. Lázár Bence András adjunktusnak. Ő a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Dr. Lázár György unokaöccse. Az egyetem szerint nem volt rajta kívül más alkalmas jelölt, de a portál forrásai azt állítják, hogy ez nem igaz.
Az adjunktus nyilvános pályáztatás esetén nem indulhatott volna, mert nincs még meg a docensi kinevezése.
A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, Bene Tamás úgy fogalmazott: „A korábbi tanszékvezetőn kívül a kinevezett személyen túl nincs a tanszéken más teljes állású, orvos végzettségű, habilitált oktató, aki a feltételeknek megfelelne.”
Az atlatszo.hu megkereste az ügyben a dékánt, az egyetemet és az adjunktust is, de érdemi választ csak az intézménytől kaptak.
A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján szeptember 3-tól változás történt: Prof. Dr. Kálmán János tanszékvezetői megbízása lejárt, és ezt követően dékáni megbízatással oktatási és kutatási feladatokat lát el. A tanszékvezetői poszt így megüresedett, de pályázatot nem írtak ki – tudta meg az Átlátszó.
A rektor, Prof. Dr. Rovó László ideiglenes megbízást adott Dr. Lázár Bence András adjunktusnak. Ő a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Dr. Lázár György unokaöccse. Az egyetem szerint nem volt rajta kívül más alkalmas jelölt, de a portál forrásai azt állítják, hogy ez nem igaz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
