HÍREK
A Rovatból

Meghalt Konok Tamás Kossuth-díjas festő- és szobrászművész

A nemzet művésze 90 éves volt.


Életének 91. évében, péntek hajnalban meghalt Konok Tamás, a nemzet művésze, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész - közölte a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia pénteken az MTI-vel.

Konok Tamás 1930-ban született Budapesten. Gyerekkorában zenésznek készült, 1945 és 1950 között a Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult hegedülni, de részben családi indíttatásra (nagyapja, Sándy Gyula, a Műegyetem professzora volt) hamar a rajz és a festészet felé fordult.

A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán szerzett diplomát 1953-ban Bernáth Aurél tanítványaként.

A zene azonban egész pályáját végigkíséri. Első képei figurális műtermi enteriőrök, modell után készült portrék voltak. Látásmódjának változását alapjaiban meghatározta 1958-as, féléves párizsi ösztöndíja. Akkor még visszatért Franciaországból, de 1959-ben Párizsban telepedett le, és a rendszerváltozásig ott élt.

1953-tól szinte évente állított ki Magyarországon és Európa-szerte. Első önálló kiállítását 1960-ban rendezte a párizsi Galerie Lambert. A Hartford Alapítvány ösztöndíjával 1963-tól egy évig New Yorkban és Kaliforniában dolgozott. 1963 és 1974 között rendszeresen szerepelt a Réalités nouvelles kiállításain, 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta.

1971-től szoros, 25 évig tartó kapcsolatba került a zürichi Schlégl Galériával. Feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben, nagy feltűnést keltve, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1992-től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára volt.

Művei számos nagy közgyűjteményben szerepelnek. Többek között a párizsi Bibliotheque nationale de France-ban, a winterthuri Kunstmuseumban, a berni Musée des beaux-arts-ban, a neuchateli Musée d'art et d'histoire-ban, Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a párizsi külügyminisztériumban, a hamburgi Städtische Sammlungban, a schiedam-rotterdami Stedelijk Museumban, a budapesti Iparművészeti Múzeumban, Szépművészeti Múzeumban, valamint a Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeumban, továbbá számos hazai és külföldi magángyűjteményben.

Konok Tamás 2001-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti, 2006-tól rendes tagja volt.

Pályafutásáért 1988-ban Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki, de Prima Primissima díjat is kapott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A TV2 éveken át vendégként járt Forsthoffer Ágnes szállodájába, most lejárató anyagokat forgat róla
Forsthoffer Ágnes szerint a politikai szerepvállalása után kezdték ellehetetleníteni a családi vállalkozást. A TV2 mellett egy állami cég is visszamondott egy nagy foglalást.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter a hétvégén, a Tisza Párt kötcsei rendezvényén mutatta be Forsthoffer Ágnest, aki a párt leendő alelnöke és turisztikai szakértője lesz.

Forsthoffer a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője, emellett a balatonfüredi Hotel Margaréta tulajdonosa. A kötcsei esemény után azt mondta, hogy politikai szerepvállalása óta több nehézséggel is szembesült. Szerinte a hatalom „megkezdte a családi vállalkozásuk tönkretételét”. Példaként említette, hogy egy nagy állami cég az utolsó pillanatban mondott le egy több száz fős foglalást, nem sokkal azután, hogy felszólalt a rendezvényen.

Azt is elmondta, hogy információi szerint a kormányközeli TV2 stábja elkezdte járni Balatonfüredet, és megállítva az embereket azt próbálja elhitetni velük, hogy a szálloda nem megfelelő.

Forsthoffer a közösségi oldalán több régebbi fotót is megosztott, amelyek még akkor készültek, amikor a TV2-nek semmi kifogása nem volt a Hotel Margarétával szemben. Bejegyzésében ezt írta:

„Álljon itt emlékeztetőül néhány fotó, hogy milyen jól éreztétek magatokat nálunk! Éveken keresztül a Mokka nyári stábját, nemrégiben a Hal a tortán stábját láttuk vendégül…”

Úgy fogalmazott, hogy mostanra a TV2 riportjai alapján szinte úgy tűnik, mintha még ablak sem lenne a szállodán. A megosztott képek azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rákay Philip badacsonyi villaprojektjét az országos főépítész segítette tanácsokkal
Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette: Lánszki Regő írásos útmutatót küldött a Ranolder-villa felújításához. A jogi és örökségvédelmi keretek tisztázása után a végszót az Országos Építészeti Tervtanács mondja ki.


A 24.hu értesülései szerint az országos főépítész, Lánszki Regő tanácsokat adott Rákay Philipnek egy badacsonyi ingatlanfejlesztéshez. Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette, hogy Lázár János államtitkára tanácsadással segítette a Ranolder-villa felújítását.

A műemléki besorolású, badacsonytomaji villa 2020-ban került Rákay cégéhez, a Ranolder Villa 1864 Kft.-hez Tiborcz Istvántól. Az épület akkori állapotában nem volt használható, ezért nagy felújításra volt szükség. Az elővásárlási joggal rendelkező önkormányzatnak nem volt erre forrása, így az ingatlan Rákayhoz került, akinek célja a klasszicista villa megmentése és helyreállítása.

A felújítás terveit a T2 Cove Design Kft. készítette. A cég egyeztetést kért Lánszki Regőtől, aki államtitkárként dolgozik az ÉKM-ben. A találkozó után a cég írásban összefoglalta a megbeszélteket a minisztériumnak, erre válaszul Lánszki írásos tanácsokat küldött a felújításról és a jogszabályi háttérről.

Badacsonytomaj polgármestere, Hartai Béla megerősítette az egyeztetést. Azt mondta, céljuk, hogy a felújítandó villa „a közösség számára hasznos módon éledjen újjá”. Hozzátette, nem született megállapodás vagy vállalás, az önkormányzat a jogszabályi keretek tisztázása miatt vett részt a megbeszélésen.

Rákay Philip is reagált: elmondta, hogy valóban szó volt építési szabályzatokról, valamint településtervezési és örökségvédelmi szempontokról.

A 24.hu megkérdezte a minisztériumot is az egyeztetésről, és arról, mennyire szokásos, ha egy beruházásban közvetlenül az államtitkár ad tanácsot. A tárca válasza szerint: „Természetesen ebben az esetben is megadtuk a kért szakmai állásfoglalást. Emellett felhívtuk a figyelmet a műemléki és örökségvédelmi követelményekre”.

Az ÉKM jelezte a tulajdonosnak, hogy a helyreállításra szigorú előírások vonatkoznak, amelyeket az Országos Építészeti Tervtanács ellenőriz, és ez a testület hozza meg a végleges döntést. „Fontos hangsúlyozni, hogy hasonló ügyekben máskor is állunk az építészek rendelkezésére” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté Charlie Kirk lelövéséről: Itthon is jobb lenne, ha a forrófejű Magyar Péter és propagandája felhagyna a hergeléssel
A Fidesz frakcióvezetője közösségi posztban Trumpot, Ficót és Babist is példaként hozta. Úgy fogalmaz, a feltételezett elkövető a „liberális propaganda” fogyasztója, és a hazai közbeszédben szerinte meg kell állítani az indulatkeltést.


Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejegyzésben reagált Charlie Kirk halálára. Írását így kezdi:

„Megölték a konzervatív véleményvezért. Már halálos áldozata is van a baloldali-liberális agressziónak”.

A bejegyzésben ezt is írja: „Trump, Fico és Babis után most ő is célpont lett. Bárki lehet az, aki szuverenista, bevándorlás-ellenes, a hagyományos család-modell védője, konzervatív, és nem azt ismételgeti, amit a liberális propaganda hallani akar vagy enged”.

Kocsis a poszt végén ezt üzente:

„itthon is jobb lenne, ha a forrófejű Magyar Péter és propagandája felhagyna a hergeléssel, az uszítással, a lincshangulat szításával, az erőszak bármely formájának legitimálásával! Előre szóltunk.”

Szerinte a tettes – akit egyelőre még keresnek a rendőrök – a liberális propaganda és a gyűlölet-kultúra fogyasztója volt. A bejegyzést így zárja: „Undorító gyilkosok”.

Szerdán belehalt sérüléseibe Charlie Kirk amerikai szélsőjobboldali médiaszemélyiség, akire helyi idő szerint dél után nem sokkal lőttek rá a Utah Valley Egyetem kampuszán.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz visszaszólt Orbán Viktoréknak a Charlie Kirk elleni merénylet után
Charlie Kirk halála kapcsán azt írta, az erőszak a démonizálás következménye, és ez a magyar közéletre is igaz. Felidézte a „poloskák” és „ki kell takarítani” fordulatokat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 11.



Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán reagált Charlie Kirk halálára és Orbán Viktor szavaira, vette észre a 24.hu. Szerinte Donald Trump amerikai elnök reakciója pontos volt: „Az erőszak és a gyilkosság annak a tragikus következménye, amikor démonizálni kezdik azokat, akikkel nem értenek egyet.”

Úgy véli, ez a magyar valóságra is igaz. Felidézte, hogy Orbán „poloskákról” beszélt, akiket „ki kell takarítani”, a kormányoldal szereplői pedig rendszeresen címkéznek, listáznak, ellenséget keresnek és démonizálnak. A kötcsei beszédben szerinte a miniszterelnök megfenyegette azokat, akik nem hajlandók ugyanazt ismételni, mint ő.

„Ez már régen nem politika. Ez gyűlöletgyártás, ami mérgezi a közösséget, rombolja a társadalmat, és fokozatosan elzárja az utat a békés viták elől. Szavakból golyót öntenek, és ezzel mérgezik a társadalmat. A vezető, aki nem példát mutat, hanem ellenségképeket gyárt, végső soron saját népét hergeli egymás ellen.”

Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt szerint lehet máshogy látni a világot, lehet vitázni és élesen ütköztetni érveket, de nem szabad démonizálni azt, aki másként gondolkodik.

A volt vezérkari főnök Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is üzent. „Vas az van, de nincsen agy” – így kommentálta azt, amit szerinte a kormány szerdán bemutatott, miután orosz drónokat lőttek le Lengyelország felett. Úgy fogalmazott, a modern hadviselés alapja a többdimenziós gondolkodás, a gyors helyzetfelismerés és a különböző haderőnemek, képességek összehangolása. Szerinte nálunk a reakciók lassúak, széttartók és következetlenek.

Kiemelte, hogy nem a katonákkal van probléma, hanem a vezetéssel és a rendszerrel.

„Nem az emberanyaggal van baj, hanem a rendszer hiányával. Egy hadsereg ereje nem a technikában vagy a vasban, hanem a vezetésben, a vízióban és a felkészültségben rejlik. A nemzeti védelemnek összetartó, ellenállóképes struktúrát kellene biztosítania, amelyben a katonák nemcsak végrehajtók, hanem egy nagyobb stratégiai kép részei. Jelenleg azonban nincs koncepció, nincs reziliencia, nincs világos célrendszer.”

Hozzátette, fájdalmas látni, hogy egy nagy szervezet korszerű eszközökkel sem képes valódi honvédelmi értéket teremteni, mert hiányzik a stratégiai irány és a vezetői koncepció. „A honvédelem nem adminisztratív gyakorlat, nem díszlet. A honvédelem egy nemzet önvédelmi reflexe, amelynek világos vezetéssel, összehangolt képességekkel és stratégiai gondolkodással kell működnie.”

Szerinte amíg ez nincs, addig a modern eszközök, a katonai eskü és a zászló sem elegendő: stratégiai bénultság marad hadműveleti szint helyett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: