Ruszin-Szendi Romulusz visszaszólt Orbán Viktoréknak a Charlie Kirk elleni merénylet után
Charlie Kirk halála kapcsán azt írta, az erőszak a démonizálás következménye, és ez a magyar közéletre is igaz. Felidézte a „poloskák” és „ki kell takarítani” fordulatokat.
Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán reagált Charlie Kirk halálára és Orbán Viktor szavaira, vette észre a 24.hu. Szerinte Donald Trump amerikai elnök reakciója pontos volt: „Az erőszak és a gyilkosság annak a tragikus következménye, amikor démonizálni kezdik azokat, akikkel nem értenek egyet.”
Úgy véli, ez a magyar valóságra is igaz. Felidézte, hogy Orbán „poloskákról” beszélt, akiket „ki kell takarítani”, a kormányoldal szereplői pedig rendszeresen címkéznek, listáznak, ellenséget keresnek és démonizálnak. A kötcsei beszédben szerinte a miniszterelnök megfenyegette azokat, akik nem hajlandók ugyanazt ismételni, mint ő.
„Ez már régen nem politika. Ez gyűlöletgyártás, ami mérgezi a közösséget, rombolja a társadalmat, és fokozatosan elzárja az utat a békés viták elől. Szavakból golyót öntenek, és ezzel mérgezik a társadalmat. A vezető, aki nem példát mutat, hanem ellenségképeket gyárt, végső soron saját népét hergeli egymás ellen.”
Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt szerint lehet máshogy látni a világot, lehet vitázni és élesen ütköztetni érveket, de nem szabad démonizálni azt, aki másként gondolkodik.
A volt vezérkari főnök Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is üzent. „Vas az van, de nincsen agy” – így kommentálta azt, amit szerinte a kormány szerdán bemutatott, miután orosz drónokat lőttek le Lengyelország felett. Úgy fogalmazott, a modern hadviselés alapja a többdimenziós gondolkodás, a gyors helyzetfelismerés és a különböző haderőnemek, képességek összehangolása. Szerinte nálunk a reakciók lassúak, széttartók és következetlenek.
Kiemelte, hogy nem a katonákkal van probléma, hanem a vezetéssel és a rendszerrel.
„Nem az emberanyaggal van baj, hanem a rendszer hiányával. Egy hadsereg ereje nem a technikában vagy a vasban, hanem a vezetésben, a vízióban és a felkészültségben rejlik. A nemzeti védelemnek összetartó, ellenállóképes struktúrát kellene biztosítania, amelyben a katonák nemcsak végrehajtók, hanem egy nagyobb stratégiai kép részei. Jelenleg azonban nincs koncepció, nincs reziliencia, nincs világos célrendszer.”
Hozzátette, fájdalmas látni, hogy egy nagy szervezet korszerű eszközökkel sem képes valódi honvédelmi értéket teremteni, mert hiányzik a stratégiai irány és a vezetői koncepció. „A honvédelem nem adminisztratív gyakorlat, nem díszlet. A honvédelem egy nemzet önvédelmi reflexe, amelynek világos vezetéssel, összehangolt képességekkel és stratégiai gondolkodással kell működnie.”
Szerinte amíg ez nincs, addig a modern eszközök, a katonai eskü és a zászló sem elegendő: stratégiai bénultság marad hadműveleti szint helyett.
Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán reagált Charlie Kirk halálára és Orbán Viktor szavaira, vette észre a 24.hu. Szerinte Donald Trump amerikai elnök reakciója pontos volt: „Az erőszak és a gyilkosság annak a tragikus következménye, amikor démonizálni kezdik azokat, akikkel nem értenek egyet.”
Úgy véli, ez a magyar valóságra is igaz. Felidézte, hogy Orbán „poloskákról” beszélt, akiket „ki kell takarítani”, a kormányoldal szereplői pedig rendszeresen címkéznek, listáznak, ellenséget keresnek és démonizálnak. A kötcsei beszédben szerinte a miniszterelnök megfenyegette azokat, akik nem hajlandók ugyanazt ismételni, mint ő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a 244 milliárdos állami szuperiroda Zuglóban
Egy jelentés nem javasolja a geotermikus engedélyt a Tiborcz-közeli Balázs Attila projektjének. A plázát már megnyitották, hónapokon belül jönne több minisztérium, a NAV és az ÁSZ.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.
Ez a terület a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”.
A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.
A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi Tamás nekiment a Kabukinak Schmidt Mária színpadi agyonverése miatt
Bejegyzésében erőszakot legitimáló mintát emlegetett, és külföldi finanszírozásról írt. Közben egy fővárosi fideszes képviselő a támogatásról szóló állítását vitatta, Szentkirályi a helyzet elmérgesedésétől tart.
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
„a külföldről finanszírozott erők legitimálni akarják az erőszakot, ugyanis valódi társadalmi támogatottság híján egyetlen eszközük maradt: a fizikai erőszakra való felbujtás.”
Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”
A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.
A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék majdnem lenullázták a Milipolt, mielőtt visszakerült a HM-hez
A könyvvizsgálat 682 milliós saját tőkét mutatott ki, a tervezett kivét ezt 22,5 millióra apasztotta volna. A figyelmeztetés után a cég a honvédelmi struktúrába került vissza.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.
2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.
A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.
A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.
Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.
A HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében talált egy pontot, amely lehetővé tette volna, hogy a VEX további 650 millió forintot vegyen ki a cégből az átadás előtt.
Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.
A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.
A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.
A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ma jön a fordulat: viharos szél és eső után fokozatos enyhülés
Délutánig még több órára kisüt a nap, aztán északnyugatról összefüggő felhőzet húz be. A délnyugati tájak kevésbé kapnak belőle; 11–18 fokig melegszik, estére 6–12 fokra hűl a levegő.
Kedden változó felhőzet kerül fölénk, délutánig több órán át kisüt a nap. Később északnyugat felől összefüggő, vastagabb felhősáv érkezik, amely a délnyugati térségeket érinti a legkevésbé. Ebből főként az északi tájakon várható eső vagy zápor, többnyire gyenge intenzitással, derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A Dunántúl délnyugati részét leszámítva napközben sokfelé erős, helyenként viharos lökésekkel fúj az északnyugati szél. Késő délutántól egyre nagyobb területen délnyugatira fordul és fokozatosan veszít az erejéből.
A csúcshőmérséklet 11–18 fok között alakul, késő estére 6–12 fokra hűl a levegő.
Kedd estétől szerda reggelig több helyen megszűnik a csapadék, a felhőzet délnyugat felől tovább szakadozik. Hajnalban inkább északkeleten maradhatnak felhősebb körzetek, ott néhol még előfordulhat kisebb eső vagy zápor. A derült, szélvédett részeken – főleg délnyugaton – párássá válhat a levegő, foltokban köd képződhet.
A már délnyugatira fordult szél tovább mérséklődik, az éjszaka második felében csak északkeleten lehet élénkebb. Kora reggelre általában 1–9 fok közé csökken a hőmérséklet.
Kedden változó felhőzet kerül fölénk, délutánig több órán át kisüt a nap. Később északnyugat felől összefüggő, vastagabb felhősáv érkezik, amely a délnyugati térségeket érinti a legkevésbé. Ebből főként az északi tájakon várható eső vagy zápor, többnyire gyenge intenzitással, derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A Dunántúl délnyugati részét leszámítva napközben sokfelé erős, helyenként viharos lökésekkel fúj az északnyugati szél. Késő délutántól egyre nagyobb területen délnyugatira fordul és fokozatosan veszít az erejéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
