Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt - írja a Portfolio. Ebben a fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord.
A villamosenergia-rendszer terhelése szerdán a késő délelőtti, dél körüli időszakban 7500 megawatt (MW) fölé emelkedett. Bár a hivatalos, végleges adatokra még várni kell, a lap a MAVIR honlapján található tájékoztató jellegű adatok alapján azt írja:
az előzetes adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az országos villamosenergia-felhasználás ebben az időszakban korábban nem tapasztalt magasságba emelkedett.
A mostani rekord a november 22-én születettet adta át a múltnak. Akkor a 12:00 és 12:15 közötti negyedórás időszakban 7450 MW-ra emelkedett a hazai villamosenergia-rendszer terhelése a MAVIR bruttó hitelesített adatai szerint.
A Portfolio cikkében kiemeli, hogy az új rekord kialakulása mindenekelőtt a hideg, borús időben megugró fűtési célú villamosenergia-igénynek tulajdonítható. Ebben pedig fontos szerepet játszik, hogy fűtés területén is egyre inkább elterjednek a villamosenergia-alapú megoldások: az elektromos fűtés, elsősorban a hőszivattyúk, illetve a szintén ezek közé sorolható, nyáron hűtésre használt klímaberendezések egyre több helyen váltják ki a földgáz alapú megoldásokat.
Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt - írja a Portfolio. Ebben a fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord.
A villamosenergia-rendszer terhelése szerdán a késő délelőtti, dél körüli időszakban 7500 megawatt (MW) fölé emelkedett. Bár a hivatalos, végleges adatokra még várni kell, a lap a MAVIR honlapján található tájékoztató jellegű adatok alapján azt írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csaknem harminc ember megsérült, amikor egy autó a tüntetők közé hajtott Münchenben – írja a CNN. A hatóságok szerint a sofőr egy 24 éves afganisztáni menedékkérő volt, aki Mini Cooperrel csapódott a tömegbe. A város polgármestere megerősítette, hogy a sérültek között gyerekek is vannak.
A helyi sajtó szerint a férfi egy sztrájkoló csoportba hajtott bele. A demonstrációt a Verdi nevű szakszervezet szervezte, és gyermekgondozásban dolgozó alkalmazottak vettek rajta részt. A Bild arról számolt be, hogy a sofőr az emberek közelébe érve gázt adott, majd a tömegbe rohant.
A rendőrök gyorsan elfogták és ártalmatlanították a férfit.
A hatóságok azt is vizsgálják, hogy szándékosan hajtott-e a tömegbe, vagy esetleg összekeverte a gázpedált és a féket. A sofőr indítékáról egyelőre nem adtak tájékoztatást.
A férfit egyébként lopással és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt már ismerték a hatóságok – jelentette az AP hírügynökség Bajorország belügyminiszterére, Joachim Herrmannra hivatkozva.
A támadás idején a város önkormányzatának több dolgozója is részt vett a demonstráción. A sztrájkolók 8 százalékos béremelést, magasabb prémiumokat és három plusz szabadnapot követeltek.
Nem ez az első ilyen eset Németországban. Tavaly év végén Magdeburgban történt egy hasonló tragédia, amelyben több ember meghalt, és több mint kétszázan megsérültek.
A támadás előtt néhány nappal München készült a pénteken kezdődő biztonsági konferenciára. Több tucat ország vezetői érkeznek a városba, hogy globális biztonsági kérdésekről tárgyaljanak. A találkozón várhatóan jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és JD Vance amerikai alelnök is.
Csaknem harminc ember megsérült, amikor egy autó a tüntetők közé hajtott Münchenben – írja a CNN. A hatóságok szerint a sofőr egy 24 éves afganisztáni menedékkérő volt, aki Mini Cooperrel csapódott a tömegbe. A város polgármestere megerősítette, hogy a sérültek között gyerekek is vannak.
A helyi sajtó szerint a férfi egy sztrájkoló csoportba hajtott bele. A demonstrációt a Verdi nevű szakszervezet szervezte, és gyermekgondozásban dolgozó alkalmazottak vettek rajta részt. A Bild arról számolt be, hogy a sofőr az emberek közelébe érve gázt adott, majd a tömegbe rohant.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Orbán-kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést – ezt Fónagy János, a nemzetgazdasági miniszter helyettese mondta ki egy kérdésre válaszolva. Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője arról érdeklődött, hogy a kormány tervez-e emelést legalább a legalacsonyabb nyugdíjak esetében. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi szabályozás miatt körülbelül 500 ezer nyugdíjas él a KSH által megállapított szegénységi küszöb alatt.
Fónagy János szerint a kormány igazságosnak tartja a jelenlegi nyugdíjrendszert.
Hangsúlyozta, hogy az idősek tisztelete kiemelt szempont, a kormány teljesíti a 2010-ben tett vállalásait, őrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, és garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését. Kiemelte: „Törvény mondja ki, hogy a nyugdíjak értékét meg kell őrizni.” Szerinte ezt az inflációkövető nyugdíjemelés biztosítja, amelynek köszönhetően a nyugdíjak összege 2010 óta több mint kétszeresére nőtt, vásárlóerejük pedig 25 százalékkal emelkedett.
A miniszterhelyettes emlékeztette a DK képviselőjét, hogy 2005 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóereje. Hozzátette, hogy a nyugdíj biztosítási alapon működő, keresetarányos ellátás, amelyet az aktív korú járulékfizetés határoz meg. Szerinte, ha a kormány egyes nyugdíjas csoportoknak nagyobb emelést adna, az jövedelem-átcsoportosítást jelentene, ami sértené a biztosítási elvet.
Fónagy János hangsúlyozta, hogy a nyugdíj nem szociális alapon jár, hanem az aktív keresőidő alatt befizetett járulékoktól függ.
Szerinte az egységes mértékű emelés biztosítja a rendszer igazságosságát, mert így megmaradnak a korábban megállapított nyugdíjarányok. Úgy véli, a differenciált emelés azt eredményezné, hogy aki hosszabb ideig és magasabb járulékot fizetett, kevesebb ellátást kapna, míg azok, akik keveset vagy egyáltalán nem dolgoztak, magasabb nyugdíjban részesülnének. „Ez nemcsak igazságtalan, de a közteherfizetésre nézve is ellenösztönző lenne, ami hosszabb távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztetné” – írta.
A miniszterhelyettes szerint a rendszerben a szolidaritási elv is érvényesül. Az alacsony összegű nyugdíjat kapók méltányossági alapon kérhetnek nyugdíjemelést vagy egyszeri segélyt, amelynek engedélyezési összege 2010 óta csaknem kétszeresére emelkedett.
Idén januárban a nyugdíjak 3,2 százalékkal nőttek, az előzetesen várt infláció mértékével.
A szakértők szerint a különbségek egyre nőnek a nyugdíjasok között, mivel az emelés arányosan ugyanannyit jelent egy alacsony és egy magas nyugdíj esetében is.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a legnagyobb veszély 2025-ben a relatív elszegényedés lesz, de egyre több nyugdíjast fenyeget az abszolút elszegényedés is. Kiemelte: „A szegénységi küszöböt el nem érő nyugdíjat kap minden harmadik, a mélyszegénységi küszöbnél is kisebb nyugdíjat kap minden hatodik magyar nyugdíjas a KSH elérhető legfrissebb adatai szerint.”
Az Orbán-kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést – ezt Fónagy János, a nemzetgazdasági miniszter helyettese mondta ki egy kérdésre válaszolva. Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője arról érdeklődött, hogy a kormány tervez-e emelést legalább a legalacsonyabb nyugdíjak esetében. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi szabályozás miatt körülbelül 500 ezer nyugdíjas él a KSH által megállapított szegénységi küszöb alatt.
Fónagy János szerint a kormány igazságosnak tartja a jelenlegi nyugdíjrendszert.
Hangsúlyozta, hogy az idősek tisztelete kiemelt szempont, a kormány teljesíti a 2010-ben tett vállalásait, őrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, és garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését. Kiemelte: „Törvény mondja ki, hogy a nyugdíjak értékét meg kell őrizni.” Szerinte ezt az inflációkövető nyugdíjemelés biztosítja, amelynek köszönhetően a nyugdíjak összege 2010 óta több mint kétszeresére nőtt, vásárlóerejük pedig 25 százalékkal emelkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor legfontosabb propagandaoldala, az Index, ma a kommunista Szabad Nép című újság színvonalára süllyedt – kezdte legfrissebb bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.
„A Szabad Nép a legvéresebb diktatúrában valutaüzérkedéssel vádolta Mindszenty Józsefet, Magyarország hercegprímását, míg az Index című propagandaoldal, hazugságokat terjesztve ma a legnépszerűbb magyar párt elnökeként engem vádol bennfentes kereskedelemmel, tehát bűncselekménnyel. Teszi ezt anélkül, hogy a cikk megjelenése előtt megkérdezett volna” – írta a TISZA Párt elnöke, majd hangsúlyozta: az Index állításaiból egy szó sem igaz, a cikkben idézett napon nem vett és nem is adott el részvényt. „
Ellentétben a Fidesz számos politikusával és a kitartott propagandistáikkal, én soha nem követtem el tőzsdei bűncselekményt”
– tette hozzá, és az is kiderült, hogy az ellenzéki politikus az Index ellen és a cikket azonnal terjesztő többi propaganda lap ellen sajtó-helyreigazítási pert indít és büntető feljelentést tesz.
„Tisztában vagyok vele, hogy a büntetőeljárás nem vezet majd eredményre, mert a Fidesz szándékosan úgy változtatta meg a jogszabályt, hogy a propagandisták akkor se legyenek büntethetők, ha egyértelműen rágalmazást követnek el.
Az Index mára a TV2, a Mandiner, a Hír TV, a közmédia és a vidéki lapok mellett az orbáni-goebbelsi propaganda zászlóshajójává vált” – zárul a bejegyzés.
Orbán Viktor legfontosabb propagandaoldala, az Index, ma a kommunista Szabad Nép című újság színvonalára süllyedt – kezdte legfrissebb bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.
„A Szabad Nép a legvéresebb diktatúrában valutaüzérkedéssel vádolta Mindszenty Józsefet, Magyarország hercegprímását, míg az Index című propagandaoldal, hazugságokat terjesztve ma a legnépszerűbb magyar párt elnökeként engem vádol bennfentes kereskedelemmel, tehát bűncselekménnyel. Teszi ezt anélkül, hogy a cikk megjelenése előtt megkérdezett volna” – írta a TISZA Párt elnöke, majd hangsúlyozta: az Index állításaiból egy szó sem igaz, a cikkben idézett napon nem vett és nem is adott el részvényt. „
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok új vámrendszert vezet be. A lépés célja a gazdasági érdekek védelme és a versenyfeltételek kiegyensúlyozása.
Az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón Trump közölte, hogy kölcsönös vámrendszert léptet életbe. Ez azt jelenti, hogy azok az országok, amelyek vámot vetnek ki az amerikai termékekre, ugyanolyan mértékű vámokra számíthatnak az USA részéről.
„Úgy döntöttem, hogy a méltányosság érdekében kölcsönös vámot vetek ki. Ez mindenkinek igazságos. Egyetlen ország sem panaszkodhat”
– jelentette ki Trump.
A Fehér Ház szerint az új vámrendszer megerősíti a gazdaságot és a nemzetbiztonságot. Trump kiemelte, hogy az autóipar és a gyógyszeripar is érintett lesz a változásokban. Az elnök hangsúlyozta: „Az amerikai piacra érkező áruk esetében a vámterhek elkerülésére irányuló kísérletek nemcsak az Egyesült Államok gazdasági érdekeit sértik, hanem a verseny torzításához is vezetnek.”
A Fehér Ház egy tisztviselője szerint a kormány heteken belül megkezdheti a vámok kivetését. Elsőként azokra az országokra koncentrálnak, amelyek jelentős kereskedelmi többlettel rendelkeznek az USA-val szemben.
A The New York Times tudósítása szerint az újságírókkal folytatott beszélgetés során a Fehér Ház egyik tisztviselője utalt néhány olyan országra, amelyekre a vámemelések irányulhatnak. Megnevezte Japánt, az Európai Uniót és Indiát.
Peter Navarro, az elnök kereskedelmi ügyekért felelős vezető tanácsadója újságíróknak azt mondta, hogy az Európai Unió áfája az amerikai üzletekkel szembeni tisztességtelen kereskedelem mintapéldánya, és hozzátette: „Trump elnök nem hajlandó ezt tovább tolerálni”.
Trump kijelentette, hogy „kiegyensúlyozott versenypályát” szeretnének teremteni, és nem engednek kivételeket vagy mentességeket az új rendszerben. A vámok részleteit még kidolgozzák, és több lehetséges forgatókönyvet is mérlegelnek. Az elnök szerint szigorú ellenőrzéseket vezetnek be, hogy megakadályozzák a vámterhek elkerülésére irányuló kísérleteket.
A bejelentés után az amerikai tőzsdék pozitívan reagáltak, mivel a befektetők megkönnyebbültek, hogy a vámok bevezetése nem azonnali, így van idő a tárgyalásokra.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok új vámrendszert vezet be. A lépés célja a gazdasági érdekek védelme és a versenyfeltételek kiegyensúlyozása.
Az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón Trump közölte, hogy kölcsönös vámrendszert léptet életbe. Ez azt jelenti, hogy azok az országok, amelyek vámot vetnek ki az amerikai termékekre, ugyanolyan mértékű vámokra számíthatnak az USA részéről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
